Békésmegyei közlöny, 1925 (52. évfolyam) július-szeptember • 146-220. szám

1925-07-16 / 158. szám

EGTE§ SZÁM ARA ÍOOO KORONA Békéscsaba, 1925 julius 1 6 Csütörtö k 52-ik évfolyam, 158-ik szám BÉKÉSME6YEI EÖZLÖNT Politikai napilap Főszerkesztő ; Dr. Gyöngyöil Jánoa. Fslalős mtkititi i P.-Horváth Re»ö. Négy évi fegyházra Ítélték Kosztka Istvánt Budapest, julius 15. A szándé­kos emberölés bűntettében vétkes Kosztka István bünperében mai tárgyalását Langer Jenő elnök pontban 9 órakor nyitotta meg. A tárgyalás megkezdése után azon­nal Felföldi Elemér ügyészségi alelnök megkezdi vádbeszédét, majd a védőbeszéd következett, aminek elhangzása után ma dél­ben hirdette ki dr. Langet Jenő JWWWWWWWWVWWWWWWWWWWWWVWWWWWWW* a törvényszék Ítéletét Kosztka István pénzügyi főtanácsos szán­dékos emberölési bűnügyében. A törvényszék erős felindulásban el­követett szándékos emberölés bűn­tettében mondotta ki bűnösnek Kosztka István, ezért 4 évi fegy­házra ítélte. A büntetésből a vizs­gálati fogsággal 9 hónapot kitöl­töttnek vett. A vidéki városok uj illetékeket akarnak kivetni A városok uj kölcsönének nyo­mában a közterhek emelkedése máris elóréveti árnyékát. A vidéki városok tömegesen fordulnak a belügyminiszterhez azzal a szán­dékkal, hogy a többletkiadásaik fedezése céljából bizonyos köz­igazgatási szolgáltatások ellenében külön illetékeket állapithassanak meg a közönséggel szemben. A belügyminiszter most körrendelet­ben értesítette az összes vidéki városokat, hogy a pénzügyminisz­terrel történt megállapodása alap­ján az ilyen természetű illetékek megállapítása ellen elvben nem tesz kifogást, természetesen a vá­rosoknak ezekről előzően szabály­rendeletet kell késziteniök és ezt jóváhagyás végett fel kell terjesz­teniük. A városi illetékekről eddig alkotott szabályrendelet-tervezetek — igy szól a belügyminiszter kör­rendelete — rendelkezéseikben egymástól nagyon eltérőek. A vá­rosok az illetékfizetési kötelezett­ségnek körét különböző módon állapították meg. Egyik szűkre szabta, másik nagyon kiterjesz­tette, ugy, hogy az állandó összegű illeték felemeléséről szóló pénz­ügyminiszteri rendeletnek alapul­vétele mellett városi illeték alá kivánt vonni minden beadványt, okiratot és kiadványt, illetve kiállí­tásra a városi hatóságok vagy hfVatalok illetékesek-e vagy sem és az illeték tárgyául olyan köz­igazgatási ténykedést is kijelölt, BISflietésí dijak : Helyben és vidékre postán küldve : negyedévre 6.000 korona. Egy hónapra 25000 korons. Példányonként 1000 korona . megalakul az uj Pasics-kabinel Belgrád, julius 15. A Radics­párt és a radikálisok tárgyalásai­nak befejezése után ma jóváhagy­ták a koalíciós kormány alakítá­sáról szóló jegyzőkönyvet. A mos­tani kormány lemondása közvet­lenül küszöbön áll és megalakul az uj Pasics-kabinet, amelyben a Radicspárliak egy tárcát kaptak. A Pribicsevics vezetése alatt álló független demokraták csoportja kilép a koalícióból. 77 német birodalmi ülés Berlin, jul. 15. A birodalmi ülés mai ülésén elvetették a szocialis­ták azt az indítványát, hogy a kölcsönjavaslatot adják vissza a felértékelési bizottságnak. A tör­vényjavaslatot elfogadták, az el­lenzéki pártokkal szavazott a cent­rum balszárnya is. A jelzálog fel­értékelési törvényjavaslat tárgya­lása során elvetették a fajvédők­nek azt az indítványát, hogy a felértékelési központ hatalmaztas­sék fel aria, hogy a külföldiek által a német piacon az infláció ideje alatt létrejött vételeket ér­vénytelenítse. 77rad a Visztula Krakkó, julius 15. A Visztula és a Dunajec a tartós esőzések kö­vetkeztében ijesztő módon árad­nak, ugy hogy katasztrófától lehet tartani. A világháború asszonyai* Irta : TONELLI SÁNDOR (III) Zsidók is érintkezhettek ugyanis Oroszországban az uralkodóház tagjaival, ha államkölcsönöket köz­vetítettek, vagy a hadseregnek vol­tak a szállítói. Es amilyen csodá­latos játékai szoktak lenni a vé­letlennek, a trónörökös beleszere­tett Kagannak tizenhét esztendős leányába, Rajffába. A mende­monda szerint mikor nem ért más­ként célt, a cárevics, akinek épen akkor szemelték ki feleségül Aiix hesszeni hercegnőt, morganatikus házasságra akart lépni Rajffával. A hercegek orrukat fintorgatták, az udvari asszonyok pedig gú­nyolódva mondogatták, hogy a trónörökös benősül egy zsidó fa­míliába. Az eset Mária Feodorov­nának is tudomására jutott és Miklós magánkihallgatásra került atyja, a „gosszudár" elé. A kihall­gatás ellenőrizhetetlen hirek sze­rint, tettlegességig jutott, amely — tekintve 111. Sándor cár óriási ere­jét — Miklósia volt kedvezőtlen kimenetelű. A Kagan csalódnak Szibériát helyezték kilátásba, ha csak álmodni is mer a trónörö­kösről ; Rajffa öngyilkosságot kísér­lett meg, de sikertelenül; felépü­lése után feleségül adták egy Pis­tolkors nevű utásztiszthez Moszk­* Mutatvány Tonelli Sándor : „Emberi miniatűrök" c. most megjelent könyvéből. vába ; a cárevicset ellenben „isme­retei gyarapítása" földkörüli útra küldték, hogy efajta regényes haj­landóságokat kiverjék a fejéből. Miklós azonban csak Tokióig jutott el. Az ázsiai szigetország fővárosában egy fanatikus japán, aki már akkor Oroszországban látta hazája legnagyobb ellen­ségét, 1891 május 21-én kis hijján végzetessé vált merényletet követett el ellene. A trónörökös utja félbeszakadt és felgyógyulása után egyenesen hazautazott Péter­várra, ahol megint elővették a hesszeni hercegnővel való házas­ság tervét. A trónörököst azonban ekkor a pétervári udvari színház­nak egy Ksesinszkája nevü balett­angyala foglalta le magának, aki­nél rövidesen paloták, nyaralók és kincseket érő ékszerek bizo­nyították az előkelő barátságot. Ismét a gosszudárnak kellett köz­belépni és érveinek hatása alatt Miklós végre oltárhoz vezette szive választottját. Az orosz lapok meg­ható történetekben írták meg, hogy a trónörökös miként ismerkedett meg a wiesbadeni fürdőben telje­sen véletlenül Alix hercegnővel és hogy lobbant szerelemre iránta. A publikumnak jó volt igy is, a be­avatottak pedig nem beszéltek arról, amit — mindenki tudott. Ha a falak bészélni tudnának, sok titkot mondhatnának el az orosz cárné életéből. A moszkvai koronázás alkalmával a Khodin­szkája mezőn összedőltek a tribü­nök és a pánikban megvadult tö­meg közel tízezer embert taposott halálra. Végigélte a japán háború és még közelebbről az orosz for­radalom borzalmait s a téli palo­tából látnia kellett, mint lövik az emberek százait halomra. Állan­dóan aggódnia kellett a maga és hozzátartozói életéért és meg kel­lett érnie a cárevics elleni rejtel­mes merényletet, amely egyetlen fiát állítólag örökre nyomorékká tette. Ennyi mindent erős idegzetű férfiak sem tudnak egykönnyen el­viselni, nem csoda, ha a hesszeni udvar csendjéből kiemelt asszony, aki urában is aligha talált támaszt, megrettenve húzódott vissza ettől az élettől és átengedte a teret ural­kodni akaró anyósának és a mon­tenegrói nőknek. Igy emelkedett ezeknek a befo­lyása napról-napra. Kettejük kö­zött a vezető szerepet Stana vette ót, aki hirtelen a legelső sorba került. Mióta Szergiusz nagyherce­get, a cár nagybátyját Moszkvá­ban a levegőbe röpítették, a nagy­hercegek között Nikolajevics Mik­lós, a cár elsőfokú unokabátyja játszotta a legnagyobb szerepet, aki meglehetősen viharos mult után a cár első adjutánsa, a hon­védelmi tanács elnöke és egy eset­leges, háború kiszemelt fővezére lett. Éveken keresztül a nagyszláv Telefonszám : 7 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsabán •. ker. Ferenci József-tér 20. sz. — Hirdstér díjszabás szerint . amelyek után városi illeték szedése semmivel nem okolható meg. Éppen ezen körülmények figye­lembevételével a belügyminiszter közli a városokkal azokat az alap­feltételeket, amelyeknek szigorú, megtartásával lehet csak külön városi illetékeket szedni. Városi okirat alá csak olyan okiratokat és kiadványokat lehet vonni, ame­lyeknek kiállítására az illető ható­ságok illetékesek. Állami illeték alól mentes beadványok után nem szabad városi illetéket szedni. A szabályrendeletben egyenként meg kell nevezni azokat a beadványo­kat, amelyeket a városok külön illeték alá akarnak vonni és kü­lön fel kell tüntetni az illetékek összegét is. Az iparbejelentések, valamint a marhalevelek után kü­lön illetéket nem szedhetnek a városok, úgyszintén az anya­könyvi kivonatok és családi érle­sitők után eddig szedett dijakat sem szabad semmiféle cimen emelni. A városi illeték az állami illeték ötven százalékánál nagyobb semmiesetre sem lehet. Kívána­tosnak tartaná a belügyminiszter, ha a városok az illeték le nem rovása miatt a feleket nem bün~ tetnék, hanem valami más meg­oldást találnának az ilyen esetek ellensúlyozására. áramlat hivatalos fejének és a há­borús párt vezérének ismerte őt mindenki, akit hajthatatlan erős becsvágya és erőszakos természete lobogó szenvedéllyel visz előre. Jellemző, hogy olyan hirek is ke­ringtek róla, hogy a gyenge cár teljesen az ő befolyása alatt áll, ő pedig csak az alkalomra vár, hogy egy győzelmes háború után maga üljön a cárok trónjára. Stana erre az emberre vetette szemét. Az első nagyherceg fele­ségének lenni, megfelelt az ambí­ciójának és ezen az uton legköny­nyebben remélhette terveinek meg­valósulását. Pétervárott éveken ke­resztül nyilt titok volt, hogy Stana, aki már két gyermeket ajándéko­zott Leuchtenberg hercegnek, na­gyobb érdeklődéssel viseltetik Ni­kolajevics Miklós nagyherceg iránt, mint amekkora rokonok között szokásos és az sem volt titok, hogy a már nem épen fiatal nagy­herceg is a szokásosnál közelebb áll a becsvágyó asszonyhoz. Ilyen; előzmények utón nem keltett meg­lepetést, mikor híre ment, hogy Leuchtenberg hercegné válik az urától. Botrány lett ugyan belőle, a cár is, meg a szent szinódus is ellenezte a válást, de Miklós nagy­herceg nem volt az az ember, akiü az akadályok meggátolnak elha­tározásának keresztülvitelében. (Vége köv.)

Next

/
Thumbnails
Contents