Békésmegyei közlöny, 1925 (52. évfolyam) július-szeptember • 146-220. szám

1925-07-15 / 157. szám

2 ÍBMUsmjeotiei KÖZLÖD Békéscsaba 1925 julius 15 Rövid ideig késik a tisztviselők jelemelt fizetésének kiutalása A lakbéreket is újból rendezte a kormány A városok kölcsönének túljegyzése várható Budapest, julius 14. A legutóbbi napokban bizonyos nyugtalanságot keltett a köztisztviselők körében az a hir, hogy a kormány a genfi tárgyalások eredményeképen engedélyezett 15 százalékos fizetésemelést egyelőre nem utalványoztatja ki- E híresztelés természetesen nem felel meg a valóságnak, azonban a felemelt illetmények kiutalása rövid ideig késni fog, mert a kiutalás összefüggésben van a statusrendezés munkájával, ezenkívül azzal a körülménnyel, hogy az illetmények összegét papirkoronára kell átszámítani. Ez a munka serényen folyik, még pedig a státus rendezésének kérdése a takarékossági bizottságban, az illetmény skála megállapítása pedig a pénzügyminisztérium illetmény osztályában. Hir szerint az állami tisztviselők státusa tekintetében átmeneti intézkedésként a békebeli státusok visszaállításáról van szó, vagyis a tisztviselőket illetményeik szempontjából a békebeli státusnak megfelelően osztanák be, ezenkívül egy létszámfeletti státust alakitanának azokból, akik magasabb illetményeikhez a békestátusnak a Károlyi kormány alatti felemelésével jutottak, A létszámfeletti státus leolvasztása a kihalási rendszer alapján történik. Az uj papirkoronában megállapított illetmény minmuma a 11. fizetési osztályban 1,600.000— 1,700.000-1,800.000 K. Míg a negyedik fizetési osztálynál 9.5 millió és 10.5 millió K lesz. Szó van a helyettes államtitkári állások megszüntetéséről oly formában, hogy a szerzett jogok sérelmet ne szenvedjenek. Kiszivárgott hirek szerint a lakbéreket is újból rendezte a kormány, egyelőre azonban csak az augusztusi negyedre, amelyet öszszefüggésbe hoznak a házhaszonrészesedés teljes eltörlésének teljesedésével. Közgazdasági körökben élénk érdeklődéssel fogadták azt a newyorki kábeljelentést, hogy a Speyer bankháztól felvett, a magyar vidéki városok hitelére fordítandó kölcsönt a bankház e hét végén aláírásra bocsátja. A jelentések alapján megállapítható, hogy a kölcsönkötvények rokonszenves fogadtatásra találnak az amerikai pénzpiacon ugy, hogy számítanak esetleges túljegyzésre is. Tanúvallomások a Hoszíka bünperben Budapest, julius 14. Szándékos emberöléssel vádolt Kosztka István bünperének mai tárgyalásét Langer Jenő elnök 9 óra után pár perccel nyitotta meg. Az első tanú Örley Lajosné, aki Kosztkáné társalkodónője volt. Kijelenti, hogy Kosztkáné jó barátnője volt és nem tud róla, hogy Kosztka válni akart volna feleségétől. Rudolf Lajos dr. kihallgatása után Mihalovics Róza elmondja, hogy hallotta, hogy válni készülnek Kosztkáék. Rada Ferenc szerelő; annak a Rökk Szilárd-uccai ház felügyelőjének a fia, amelynek kapujában agyonlőtte Kosztka Valérián alezredest. A lövéseket hallotta és azután látta, amint az alezredes a kapu előtt összeesett. Ijedtében becsapta a kaput és a házban lakó rendőrfogalmazót értesítette, majd az uccára szaladt, ahol az alezredest holtan találta. egyszer tömte meg atyjának állandóan sovány erszényét. Testvére, a nála határozottan sokkal intelligensebb és ravaszabb Anasztázia, vagy Stana, aki sokat örökölt apjának a természetéből, egyideig szerényebb szereppel volt kénytelen megelégedni. Három héttel Milica után ment férjhez, szintén Pétervárra, de „csak" RomanovszkiLeuchtenberg herceghez, aki a cári családdal való rokonsága révén szintén a császári fenség cimet viselte. Stanának igy személyi tulajdonságaival kellett pozícióját biztosítani a nagyhercegek asszonyai és, a vérbeli nagyhercegnők között. És ez tökéletesen sikerült is neki. Szalonja központja lett a nagyhercegi pártnak, ő pedig. nővérével együtt buzgó ügynöke lett apja és sógora politikájának. Ha az anyacsászárné Németországban látta az ellenséget, ők természetesen Ausztria-Magyarországban keresték a balkáni szláv törekvések legfőbb akadályát. A montenegrói nők, akiket eleinte félvállról akartak kezelni Pétervárott, nem operett alakok lettek, hanem nagyon komoly személyiségek, akiket a cár pártfogásával állandóan kitüntetett s akiket Mária Feodorovna is mindig szívesen fogadott. Kopenhága és Cetinje Pétervárott találkoztak egymással. 1894 november 1-én meghalt a rettegő óriás, III. Sándor cár és fia, II. Miklós lépett a trónra. Voltak, akik azt várták, hogy felesége, Alix hesszeni hercegnő, német asszony létére, ellensúlyozni fogja a balkáni asszonyok befolyását. Akik erre számítottak, csalódtak. A szerepet a visszavonultan élő cárné helyett továbbra is szépségében már elvirágzott, de a nehéz évek alatt, amelyeket III. Sándor oldalán töltött, még energikusabbá lett anyós és a montenegrói nők vitték. Ezeknek az erős idegzetű nőknek befolyásával a más erkölcsökben nevelkedett német hercegnő cárné korában sem tudott megküzdeni. Házasságában szerelmi momentumok alig játszhattak közre és mint a trónörökösnek, majd a cárnak a felesége, alapjában véve idegen maradt a pétervári udvarban. Az uj cárt sokkal inkább befolyásolta az anyja, mint a felesége. A köztük fennálló viszony mellett ez teljesen érlhető is volt. Az uj cárról Pétervárott az emberek különös történeteket suttogtak, amelyek még trónörökös korában játszódtak le. A fiatal trónörökös nagybátyja, Pál nagyherceg révén megismerkedett egy Kagon nevü milliomos zsidó kereskedő családjával, aki egyik legnagyobb szállítója volt az orosz hadseregnek. (Folyt, kövj Beszámoló a szegény iskolás gyermekek ruházási akciójáról 13 és fél millió gyűlt össze a mult évben — A népjóléti tanácsnok az akció megszüntetését javasolja Dr. Gally Géza városi tanácsnok most terjesztette elő beszámolóját a szegény iskolás gyermekek ruházási akciójának mult évi eredményerői. A beszámoló főbb részletei a következők: Tekintetes Városi Tanács I A Tgy. 576—925. határozatból folyólag a szegény iskolás gyermekek 1924—25. iskolai évi s a népjóléti ügyosztály által vezetett ruházási akcióra vonatkozó jelentésemet a következőkben teszem meg : A ruházási akció az egész iskolai évben foly', miután-a népjóléti ügyosztály által vezetett kkció momentán segítségre szorítkozott- Szóval olyan esetben nyújtott ruhasegélyt, amikor a gyermek ruházat hiányában nem mehetett iskolába és ezt a tanítók megállapították. A gyermekek túlnyomó részben hadiárvák, vagy rokkant katonák s közismert szegények gyermekei voltak, akiknek vagyoni és családi viszonyait legtöbb esetben a tanítók és ezenkívül a kerületi esküdtek állapították meg. Az akció kezdetével megindítottam a helybeli lapok támogatásával és a társadalmi egyesületek bevonásával a gyűjtést is, miután a városi tanács előzőleg kilátásba helyezte azt, hogy a gyermekek cipőszükségletéről a „Horthy" féle nyomoreny hitő akcióból esetleg gondoskodik. A gyűjtés gyüjtőivekkel a lapok uiján történt felhívás folytán öikéntes adományokkal, részben természetbeni adományokkal történt. Az eredmény számszerűleg a mult évihez képest jobb volt. Ez bizonyéra pénzünk elértéktelenedésének következménye. Az adakozás a legnagyobb részt a kereskedők, iparosok és a középosztályból telt ki, bár az utóbbiak maguk is anyagi gondokkal küzdenek. A gyüjtőivek és önkéntes adományok összesen 13,778.387 koronát eredményeztek, A gyűjtött összegből egy csekélyebb és számlával igazolt adminisztratív költséget is Hozzászámítva, a vásárolt kelmékre és egyéb ruhanemüekre kiadatott 13,778.397 K. Kaptunk természetbeni adományokat is, amely a mellékelt jegyzékből megállapítható. Ezek között legnagyobb adománnyal szerepel a Hubertusz, Rokka és Merkúr szövőgyár. S eltekintve attól, hogy nagyobb értéket képviselt, mind jóminőségü volt. Ezenkívül Békéscsaba város tanácsa a város letéti naplójában 127/924. tételszám alatt kezelt 906198 koronát a szociális miszszió egyesületnek adott át azzal a rendeltetéssel, hogy abból cipőket csináltasson. Ez meg is történt s a készült cipők az egyesület karácsonyi ünnepségén lettek az arra rászorult gyermekeknek kiosztva. Felruházott ezenkívül a MOVE helyi nőcsoportja karácsonyi ünnepség keretében 20 leány és 20 ffu hadiárvát. Szintén karácsonyi ünnepségek keretében felruházott az evangélikus leányegyesület 148, a katolikus leányegyesület 42, a szociális misszió 25 szegényiskolás gyermeket. A Hadröá által rendezett karásonyi ünnepség alkalmával a hadiözvegyek és rokkantakon kivül számos hadiárvát is ellátott kisebb nagyobb felszereléssel. Andrássy Gizella postaellenőrnő pedig egy szegény hadiárvát látott el az egész iskolaév folyamán ingyen ebéddel, egypár ruhadarabbal. A Merkúr által adományozott kisebb-nagyobb darab vászonból a két helybeli leányegyesület a természetbeni adományok során kapott cérna felhasználásával ingeket varrtak, fiuk és leányok részére. A ruhanemüek vásárlásának eszközlése, valamint a kiosztás körüli teendőkhöz a békéscsabai nőegylet, szociális misszó társaság és a két leányegyesület részéről, mint minden évben, Solyomi Lipótné, Áchim Lászlóné. dr. Berényi Antalné, Ulrich Margit, Chrisztián Györgyné és Korossy Anna úrnők küldettek ki, akik a legnagyobb buzgalommal működtek közre és igyekeztek azon, hogy a lehetőség szerint minél több igényjogosult gyermek kapjon ruhaneműt. Felruháztatott összesen 341 gyermek. Megemlítem még azt is, hogy élelmiszerek is gyűllek össze. Azok a szociális misszió társaságnak adattak át s azt az általa fenntartott szegény iskolásgyermekí konyhánál használta fel. A begyült iskolai Írószereket pedig a községi iskolák és az erzsébelhely állami iskola igazgatójának adtuk át kiosztás végett. Az igényjogosultság elbírálásánál bizonyos vonatkozásban a kiosztáshoz a Hadröá helybeli csoportját is igénybe vettük. Az akció során szükségessé vált nyomtatványokat a Gesmey és Tevan-féle nyomdák az általunk rendelkezésre bocsájtott papíron teljesen díjtalanul nyomták. Amidőn jelentesemet a fentiekben megtettem, a következőket terjesztem a tanács elé : Szíveskedjék jelentésemet tudomásul venni. Jegyzőkönyvi kivonaton köszönetet mondani a legnagyobb természetbeni adományt nyújtó vállalatoknak és pedig : Hubertusz kötött és szövöttárugyár r. t.-nak, a Rokka kötszövőgyár r. t.-nak és a selyemfonódák haszonbérlete r. t. csabai Merkúr szövődéjének. Köszönetet mondani jegyzőkönyvi kivonatban a közreműködött Sólyomi Lipótné, dr. Berényi Antalné, Áchim Lászlóné, Ulrich Margit, Kuthy Erzsébet, Chrisztián Györgyné és Korossy Anna urnők_ nek akik a legnagyobb buzgalom_ mai működtek közre és igyekez _ tek azon, hogy a rendelkezésre állott ruhanemüek rendesen legyenek szétosztva. Végül javasolom, hogy a Tanács a maga részéről a jövőben a szegénygyermekek ruházati akcióját szüntesse meg annyival is inkább, mert a háború kezdete óta minden esztendőben eszközölt szegénygyermek ruházási akció, mint hatósági feladat úgyis idejét multa s a helybeit két leányegyesület és szociális misszió társaság olyan nagy megértéssel és olyan nagy