Békésmegyei közlöny, 1925 (52. évfolyam) július-szeptember • 146-220. szám

1925-07-14 / 156. szám

2 ÉÜKÉSMEGYE1 KÖZLÖNY Békéscsaba 1925 julius 14 As alispán súlyos ítélete a békési aratómunkásokról Több mint 100 millióba került a megyében a sáskairtás Ujabb rendelettel terhelték az adminisztrációt Dr. Daimel Sándor, a vármegye alispánja, a közigazgatási bizottság mai ülésén a következő jelentést terjesztette elő : Közbiztonság A személybiztonság 68, a vagyonbiztonság 169 esetben támadtatott meg. Baleset 5, öngyilkosság szintén 5 esetben fordult elő. Defaitista, destruktív mozgalmak jeleit a hatóságok nem észleltek. Tüzeset 12 esetben történt, mely szám, tekintettel a nyári időszakra, tulmagasnak nem mondható. Minthogy azonban a hatóságok jelentései szerint a tüzesetek okai nagyrészt gondatlanságból keletkeztek, ennelfogva őket szoros utasítással láttam el, hogy a tüzesetek keletkezésének körülményeit mindenkor pontos nyomozás tárgyává tegyék s amennyiben bűncselekmények ismérvei forognak fenn, ebben az esetben a bírósághoz a jelentéseket megtegyék. Földművelés, ipar, kereskedelem Ezen a helyen első sorban megemlíti az alispán, hogy az aratás megkezdése, a csapadékos időjárás folytán, több helyen nehéz- • ségekbe ütközött. A szikesebb, hátasabb területeken az aratást helyenkint junius 25 ike körül már megkezdték, azonban rövid idő múlva, az állandó esős idő folytán szüneteltetni voltak kénytelenek. Majd az eső megszűntével és az időjárás felmelegedésével az aratás az egész vonalon megkezdődött és remélhetőleg folytatható lesz. Az aratás kilátásairól, minthogy e tekintetben a gazdasági főfelügyelő részletesen amúgy is beszámol, e helyen külön nem ki ván az alispán megemlékezni, csupán azt jelenti, hogy az öszszes hatóságok megfelelő utasítások alapján közrehatottak oly irányban, hogy a mezőgazdasági munkások helyben nyári munkálatokhoz jussanak. Vett jelentések szerint a dolgozni akaró munkásoknak ez sikerült. Ha mégis több helyen idegen munkásokat szerződtettek, ennek okai nem a hatóságok, hanem sok esetben a munkások voltak, akik a hatósági közbenjárás dacára a szerződéskötésre hajlandók nem voltak. Igy volt ez Békésen is, ahol a főszolgabíró ismételten személyesen közbelépett a munkások leszerződése érdekében, akiknek a munkát ismételten felajánlották, de ezek a munkavállalástól vonakodtak vagy azért, mert nem akarnak, vagy azért, mert nem szeretnek dolgozni. Az ipari munkások helyzete még mindig nem javult. Egyébként megmozdult az iparosság is és igy legutóbb Mezőberényben, majd Gyulán tartottak nagyobb számban látogatott gyűlést, melyen a helybeli iparosokon kivül a vidékiek is részt vettek. A gyulai iparosok különös nyomatékkal mutattak rá arra a súlyos helyzetre, melyben az ipar van és arra a a figyelemre méltó körülményre, hogy az iparosok hiába akarnak dolgozni, hónapok óta nincs munkaalkalom. Különösen kiemelték, hogy kívánatos volna az állami építkezések megindítása, a kislakások épi'ése, mely által nemcsak az építőiparosok, hanem a többi iparosok, sőt kereskedők is megélhetési lehetőséghez jutnának. Szorgalmazták az olcsó hitel kieszközlését, a forgalmiadó enyhítését, hangsúlyozván, hogy az iparosság nem akar kibújni a közterhek viselése alól, azonban ezt csak arányosan viselhetik, mert az iparosság az eddigi adóterhek alatt roskadozik. A vármegye területén az idén nemcsak az olasz, hanem a marokkói sóska is fellépett s különösen az utóbbinak a pusztítása volt veszedelmes; nagyobb tömegben Bucsatelepen és Csudabella-pusztán jelentkezett. Minthogy azonban az irtási munkálatok az idén már nagyobb hozzáértéssel és erővel végeztettek, sőt a rovartani állomás vezetője és helyettese is megjelentek a helyszínen, vezették és irányították a munkálatokat, ennélfogva a védekezés elég eredményes volt. A marokkói sáska irtási munkálatainak költségeire 152 millió koronát utalt kezeimhez a földmivelésügyi miniszter, melyből mintegy 100 millió használtatott fel. Ujabb adminisztrációs terhek A közigazgatás az elmúlt hónapban a már megszokott nehézségekkel és szűnni nem akaró, sőt folyton emelkedő munkatorlódással küzdött. Azonban a fennakadásokat az egész vonalon le hetőleg kiküszöbölle. A felügyelő hatóságok a vizsgálatokat mindenütt megtartották és súlyos mulasztásokat vagy vétségeket nem észleltek. A külföldiek itt tartózkodásáról és ellenőrzéséről szóló törvény végrehajtási utasítása kiadatván, annak alapján az életbeléptetés a folyó év junius 1-tői kezdve megtörtént. A kiadott végrehajtási utasítás s az abban előirt külömböző bejelentési és kijelentési stb. lapok olyan nagy tömegűek, hogy annak végrehajtása a közigazgatási hatóságokat és pedig a községeket, főszolgabirákat és a vm. központi közigazgatási hatóságokat ismét óriási munkával terhelik meg ugy, hogy előrelátható, hogy a községek túlnyomó részében ennek a rendeletnek a végrehajtása ujabb munkaerők alkalmazását fogja szükségessé tenni. Bethlen és felesége a kormányzó vendége Budapest, julius 13. Gróf Bethlen István miniszternők feleségével, Bethlen Margit grófnővel együtt vasárnap délelőtt autón Gödöllőre utazott, ahol nyolc napig lesznek Horthy Miklós kormányzó vendégei. E t)ó 25-éig a tisztviselők megkapják a felemelt fizetést Budapest, julius 13. A Magyar Hirlap értesülése szerint a tisztviselők julius 25 ig megkapják az elmaradt pótlékot. Julius 20. utánra készülnek el a fizetési listák és az igy felemelt illetékek folyósítására csak 25 e után kerül a sor. 77z ifiur Egyik jómódú gazdánk diáknak adta a fiát. A tanyai életnél talán kedvezőbb kilátások is biztathatják a jövendőben. A tanulás sora ment is minden panasz nélkül, csakhogy alig végezte el a négy iskolát, már ugy elurasodott, hogy nem lehetett ráismerni, sőt maga sem ösmert önmagára. Igy aratáskor ki ki nézett a tanyára, de nem ismert már semmit. Elfelejtette az öreg akácfákat, a vén, csipkés levelű eperfát, nem tudta megkülönböztetni a búzát az árpától. Ezeket az apja nagy megütődéssel sorra elmagyarázta. Majd kérdezte az ifiur: — Mivel vágják a búzát ? Meghökkent az apja : — Ezt se tudnád fiam ? Kaszával I .. . A gyepen hosszú nyéllel feküdt egy gereblye. Lefele a gereblyefog, fent a gereblyefej, mert hogy a jószágban kár ne essék. Azt mondja a fiúcska : — Na ni . . . Hát ez mi lehet ? Az apja most már komoly ráncokba szedte a homlokát, elfordult, de már nem szólt semmit. A fiatal ur azalatt jobb lábával teljes súllyal a gereblye fejére nehezedett, de abban a pillanatban felpattant a gereblyenyél és ugy homlokon sújtotta az urizáló fiút, hogy csak visszatántorodva, foga közül sziszegte : — Fene egye meg ezt a gereblyét. Gyümölcsbőség Rég nem volt oly bőséges gyümölcstermés nálunk, mint az idén. A gyümölcsfák roskadoznak a teher súlya alatt* azért éppenséggel nem észlelhetjük még a gyümölcs békebeli árának visszatérését. Amióta Kecskemét gyümölcspiaca fennáll, soha olyan nagy felhozatal nem volt, mint a legutolsó piacon. Öreg gyümölcskereskedők és termelők mondogatták ezt, amikor végigtekin. tettek a piacon, olyanok, akik évtizedek óta járják már a piacot. A felhozott áru 90 százaléka barack volt, mig a többi leginkább tüköralma. Gyümölcskereskedők átlag 120 vagonra becsülték a kecskeméti piacra felkozott árut. A vásár váratlanul rosszra for- 1 dult ugy a termelőkre, mint a kereskedőkre nézve. Előző nap délután érkezett ugyanis hire, hogy a barack ára Bécsben* 6000 koronára esett. Tekintettel az előző napi 7000 koronás árakra és a körülbelül 4000 koronát kitevő költségekre, a kereskedőket a legutóbbi szállítmányból eredőleg érzékeny veszteség érte. Igy tehát csak nehezen indult meg a vásárlás. Mindenki a bécsi barackról beszélt, azonban a termelők először bizalmatlansággal fogadták a hirt, mert azt hitték, hogy a kereskedők az árakat akarják letörni. Emellett keltett látszatot, hogy a németországi kereskedők a piac kezdetén mintegy negyedóráig 6000 koronáért vásároltak. , De csakhamar észhez kaptak ők is és beszüntették a vásárlást mindaddig, amíg bizonyos árak nem alakullak ki. Öt óra tájban mozdult meg a hatalmas piac. 4500—4000 korona között mozogtak az árak, azonban a bécsi piacra dolgozók igen tartózkodók maradtak s csak keveset vásároltak. Félhatkor már kezdeti oszlani a piac, ki hazavitte, ki olcsón, még 3000 koronáért is túladott áruján. Becslés szerint mintegy fele visszament az árunak. Bartóky József Békéscsabán Bartóky József ny. államtitkár, aki csabai tisztviselőből a király valóságos belső titkos tanácsosa s a Békésmegyei Közlöny ambiciózus munkatársából a ma talán legkiválóbb novella irója lett, a lefolyt héten néhány napon át Békéscsabán tartózkodott. Megboldogult édesatyja sirját hozatta rendbe s a rokonságot látogatta meg. Csak természetes, hogy nem feledkezett meg a régi, jó csabai ismerősökről sem, akikhez mindegyikhez volt egy-egy meleg, baráti szava. A Fiume terraszán ülve kedélyes bará'.i körben mesélte el az alábbi történetet, amelyet Gesmey Soma papiráruházának odalátszó cégtáblája juttatott eszébe. Jó pár évvel vagy évtizeddel ezelőtt volt, Bartóky József szorgalmasan írogatta a Békésmegyei Közlönybe tárcáit, amelyeket, csabai kulturszokás szerint, nem sok figyelemre méltattak s talán egyedüli lelkes olvasójuk a szedőgyerek volt. Ez a szedőgyerek pedig nem volt más, mint Gesmey Soma, aki ott inaskodott a Corvina nyomdában. Író és hűséges olvasója, no meg szerkesztő és nyomdászinas között csak természetes, hogy meghitt és kedélyes viszony fejlődött ki. Bartóky nagyon megszerette az eleven észjárású, fürge kis inasgyereket, akit talán nagyülepü nadrágjáért elnevezett joviálisán Samu nadrágjának. Teltek az évek s a kis Samuból Soma, Bartóky Jóskából Bartóky méltóságos ur lett. A már segédként 'felszabadult Gesmey éppen ál'ásnélkül ődöngött Budapesten, amikor eszé- i be jutott, hogy van neki itt, ebben a nagy városban egy nagy ur barátja, aki bizonnyal segíteni tudna rajta. A minisztériumban a titkár bizalmatlanul nézett végig rajta, de azért bejelentetté. Hosszú idő múlva jött meg a válasz, hogy a méltóságos ur nem fogadhatja, tessék a titkárnak előadni a kérését. Soma azonban mindenáron Bartóky elé akart jutni. De hiába jelentette be magát ujra, hogy ő Békéscsabáról való, földije a méltó, ságos urnák, csak nem nyer bebocsátást. Végre mentő ötlete támad : — Tessék csak azt mondani, a Samu nadrágja van itt Békéscsabáról. A titkár csóválja a fejét s bemegy, de a következő pillanatban már nyílik a szárnyas ajtó s széles parolával maga a méltóságos ur invitálja befelé az ő régi kis cimboráját. Következő nap Gesmeyt felvették az államnyomdába.