Békésmegyei közlöny, 1925 (52. évfolyam) július-szeptember • 146-220. szám

1925-09-25 / 216. szám

B3OTSJ8 SZABI á.6IA ÍOOO KORONA. Békésesaba, 1925 szeptember 25 Péntek 52-ik évfolyam, 216-ik szám BEIESMEGTII EOZLONT FOLITIK&I NAPILIP Elöflzetéel dijak : Helyben és vidékre postán kiildve : negyed­évre 75.000 korona. — "így hónapra 25.000 korona. Példányonként 1000 korona. Főszerkesztő: Dr. Gyöngyösi János Felelős szerkesztő : P.-Horváth Rezső MM Telefonszám : 7 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsabán II, kerület Ferencz József-tér 20. szám alatt Hirdetés díjszabás szerint. I. Berlinben «Die Kriegsschuld­frage" cimmel folyóirat jelenik meg, amelyben kiváló publi­cisták állandóan napirenden tartják a háborús bűnösség kér­dését és igyekeznek tisztázni a középponti hatalmakat a hábo­rú szándékos előidézésének vádja alól. Legutóbbi számá­ban a folyóirat Weber Arthur dr. tanulmányát közli, amely Magyarország háborús felelős­ségének kérdésével foglalkozik. Megállapítja, hogy a háború okainak és a háborús felelős­ség kérdésének felderítését Ma­gyarországon is — mint Né­metországban ez már régóta folyik — szigorúan tudományos alapon kell keresni. Ebben a vonatkozásban a magyar tudo­mány nagy mértékben hozzá­járulhat a kérdés alaposabb is­meretéhez, miután Magyaror­szág a szarajevói gyilkosság következtében közvetlenül bele­kapcsolódott a világháború ki­törésébe. A. felelősség kérdése körül a magyar kutatást két pont érdekli elsősorban. Meg kell állapítani pártatlanul, hogy mi volt Magyarország szerepe a Szerbiához intézett hadüzenet körül, továbbá fel kell tárni, hogy okaiban és következmé­nyeiben milyen volt Szerbiá­hoz való viszonya. A magyar háborús felelősség kérdése te­hát igy hangzik : Terheli-e Ma­gyarországot közvetlen felelős­ség a Szerbiával való háború kitörésében ? Továbbá : okvet­lenül háborúra kellett-e vezet­íiie a szerb-magyar ellentétnek? Weber megállapítja, hogy az első kérdés tekintetében már jelentős előmunkálatok történ­tek, amelyek bizonyos mértékig lehetővé teszik az objektív vá­laszt. Magyarország a külpoli­tikában tudvalevően nem volt önálló. A hadüzenet a legfőbb hadúr elhatározásából történt, anélkül, hogy az országot vagy a népet megkérdezték volna. Erre az elhatározásra termé­szetesen befolyással voltak az uralkodó tanácsadói és e be­folyás következtében a felelős­ség egy része visszahárul ma­gára az illető országra. A fe­lelősség foka tekintetében azon­ban csupán az a minőség dön­tő, amelyben az uralkodó ta­nácsadói az udvar elhatározá­saira befolyhattak. Az uralko­dó környezetében a monarchia legkülömbözőbb nemzetiségei képviselve voltak. Berchtold külügyminiszter magyar állam­polgárnak számított, Forgách gróf, a hadüzenet egyik leg­buzgóbb támogatója, született magyar volt. Mindez azonban ép ugy nem jelenti Magyaror­szág felelősségét, mint ahogy Bilinsky szerepléséből nem le­het Lengyelország felelősségét megállapítani. Sem Berchtold, sem Forgách nem voltak az or­szág reprezentánsai és a ma­gyar nép képviselői, hanem mint az uralkodó bizalmi em­berei élveztek befolyást az ud­varnál, Magyarország felelőssé­géhez tehát nincs közük. Más­kép áll a dolog gróf Tisza Istvánnal, aki Magyarország al­kotmányos képviselőjeként vett részt az eseményekben. Csupán Tisza részvételével állott elő Magyarországra nézve felelős­ség. Tisza azonban mint isme­retes, határozottan ellenezte az éles ultimátumot és a Szerbiá­val való háborút. Talán hiba volt tőle, hogy végül mégis en­gedett társai akaratának, két­ségtelen azonban, hogy ellen­állása erkölcsi szempontból nagy mértékben csökkenti Ma­gyarország felelősségét a há­ború közvetlen kitöréséért, no­ha az ellenállás feladása követ­keztében politikailag és jogilag bizonyos mértékig fenmaradt Magyarországra nézve a fele­lősság. (Folytatjuk) Tisza István gyilkosa egy hónappal ezelőtt öngyilkos lett Budapest, szept. 24. „ ^z Est" | értesülése szerint Tisza István 1 igazi gyilkosa kétszer jelentkezett a rendőrségen, ahol azonban őrült­nek tartolták és hazaküldték. Bi­hari Sándor, aki Kormos volt de­tektivfőnök nyilatkozata szerint is a Hermina-uti villába behaloló katonák élén lőtte le Tiszát, ül­döztetve a hét év előtti telt rém­képeitől, önként jelentkezett a fő­kapitányságon és felfedte élete titkát. A kihallgatást végző rendőr­tisztviselő azonban őrültnek hitte és hazaküldte. Félóra múlva azonban ujra je­lentkezett, de ekkor már erélyesen rendreutasították és eltávolították. Bihari, akit nem csuktak be az angyalföldi tébolydába, akkor fel­kereste dr. Kövér ügyvédet, aki azonban nem volt otthon. Erre Bihari a III. emeleti ablakból az uccára vetette magát. Haldokolva szállították a mentők a Rókusba, ahol meghalt. Ez egy hónappal ez­előtt történt. Rákosi volt népbiztos a szovjet kikiáltását készítette elő A budapesti rendőrség nyomozása a Vági-párt tervei ügyében Budapest, szept. 24. A rendőr­ség szeptember elején kapta az első nyomot a Vági-fále szocia­listapárt tagjainak kommunista agitációjáról. A rendőrség tudomá­sára jutott, hogy a párt egyes tagjai Moszkvából írásbeli utasí­tásokat és nagyobb összegű pénz­küldeményeket kapnak az orosz szovjettől. A detektívek szeptem­ber 7. óta éjjel nappal nyomoztak az ügy tisztázása érdekében és abban az irányban is, hogy ki az, akit a szovjet Magyarországba küldött, mint a párt vezetőjét. Hosszas nyomozás után sikerült megállapítani a rendőrség embe­reinek, hogy az agitációnak a feje nem más, mint Rákosi Mátyás, a kommün alatti kereskedelmi nép­biztos. A rendőrség megtudta, hogy Rákosi elfogatása esetére számít­va, állandóan mérget é3 revolvert hordott magánál, hogy elfogatása pillanatában végezzen magával. A detektívek egy alkalommal Spit­zer Józsefnek szólították és egy kisebb ügy miatt bevitték a főka­pitányságra, ahol továbbra is Spit­zer Józsefnek szólították. Rákosi a rendőrségen egész nyugodtan viselkedett és azt hitte, hogy egy kisebb félreértésből kifolyólag va­lakinek elnézték. Egy alkalommal a kihallgatást vezető rendőrtiszt­viselő Rákosi Mátyás néven szó­lította meg és az annyira meg­lepte, hogy eszméletlenül rogyott össze. Rákosinak későbbi kihall­gatását természetszerűen folytatták é3 a kommunista vezér a legna­gyobb őszinteséggel adott felvilá­gosítást a hozzá intézett kérdé­sekre. Elmondotta, hogy moszkvai uta­sításra hatalmas merénylet tervein dolgoztak, amelyet a közeljövőben kellett volna elkövetni. A merény­let kiszemelt áldozatai vezető po­litikusok, Horthy Miklós kormányzó és Bethlen miniszterelnök elpusz­títása volt. Tervbevették még CL szociáldemokrata párt egyes ve­zető tagjainak elpusztítását is. Rá­kosi szerint a pári vidéken is ha­talmas agitációval dolgozott és toborozott. A kommunistapárt nagy körültekintéssel és szívóssággal dolgozott és hatalmas tőkét moz­gatott meg az agitáció érdekében. Megállapította a rendőrség, hogy Rákosival egyidőben jött az országba vissza Weinberger Zol­tán is, aki az orosz szovjetnek egy igen exponált és aktív sze­replője, aki több kommunista új­ságnak volt Oroszországban a szer­kesztője. Ez a Weinberger volt az, aki annakidején, midőn a bün­tetőtörvényszéken 15 évi fegyházra ítélték, Annics Erzsébet és társai bünügyével kapcsolatban, az ítélet kihirdetése után félrelökte a mel­lette álló két szuronyos fogház­őrt és öklével a vezető biró asz­talára vágott, éltette a proletár­diktatúrát és megfenyegetve a bí­róságot, kijelentette, hogy ennek még meg fogják az árát fizetni. Weinbergert később az orosz szov­jet kívánságára egy csereakció folytán szabadon bocsátották és Oroszországba vitték. Weinberger Rákosival együtt hamis útlevéllel Bécsen keresztül jutott Budapestre. A 46 őrizetben levő kommunista közül egyesek kijelentették, hogy a magyarországi szovjetet egy féléven belül akarták megcsinálni. A letartóztatottak között van Ba­logh János, aki Korvin-Klein Ottó­nak és később Kun Bálának ke­belbarátja volt. Ma és holnap még számos letartóztatás várható. A déli órákban a letartóztatottak a főkapitányságon szenzációs val­lomást tettek. Egy hónappal ez­előtt harminckét vezető kommu­nista egy külföldi városban —• amelynek nevét a rendőrség a nyomozás érdekében egyelőre ti­tokban tartja — kongresszusra ültek össze. A kongresszus elnöke Kun Bála és Rákosi Mátyás volt, előadója pedig Weinberger. Ezen a kongresszuson határozták el a magyarországi kommunista szer­vezet felújítását és a kommunista akció lefolytatását. Ma délelőtt Endrődről Buda­pestre szállították László József kubikost, aki Kun Bélától a bécsi kommunista kongresszus alkal­mával a kubikosok és földmun­kások megszervezésére nagyobb összegű pénzt vett át. László Jó­zsef öreg, törődött paraszt és senki sem nézné ki belőle, hogy Kun Bálával Bécsben kongresszust tar­tott és több mint 2000 dollárt vett fel a kubikos és földmivesmun­kások megszervezésére.

Next

/
Thumbnails
Contents