Békésmegyei közlöny, 1925 (52. évfolyam) július-szeptember • 146-220. szám

1925-09-24 / 215. szám

330 BfiKÉSMEGYEI KÖZLÖNY Békéscsaba, 1925 szeptember 30 járási értekezlet mindkettőjüket lel­kesen ünnepelte. Az ünneplésért Tardy Lajos meghatva mondott mindkettőjük nevében köszönetet. Ezután Konrád Ernő dr. gyulai ügyészségi elnök tartott tudomá­nyos előadást a bűncselekmények külömböző módozatairól, amely előadását a legközelebbi járási értekezleten folytatni fogja. Utána Komorócy Péter taitott lelkesítő beszédet a jegyzői árvák érdeké­ben. Mindkét előadást a jelenvol­tak élénk figyelemmel kisérték és megéljenezték. A járási értekezlet ezután letárgyalta a tárgysorozat sorrendjében a leventék oktatása, csecsemővédelem, tüzoltóintéz­mény szervezése, tüzrendészeti szabályrendelet alkotása, modern technikájú tüzoltószerek beszerzé­se, hősök emlékszobra, a „Falu" szövetség, a Magyar Nemzeti Szö­vetség és az Orsz. Magyar Hadi­múzeum Egyesület tárgyéban bé­éi ke2ett előterjesztéseket és fel­sőbb rendeleteket. Az ünnepélyes járási érlekezle­tet ötven teritékes bankett fejezi e be, amelyen a járási főszolgabíró Tardy Lajos és Liska Sándor ün­nepelteket és családtagjaikat kö" szöntötte fel. Dr. Konrád Ernő szintén az ünnepelteket éltette. Borbély Gábor járási számvevő a járási tisztikar nevében köszön­tötte fel Liska Sándort, amely fel­közöntőkre Tardy Lajos válaszolt mindkettőjük nevében. Komorócy Péter főtitkár a járási főszolgabí­rót éltette. Szántógépbemutató Kábán A talajművelés fejlesztése nemzeti fontosságú (A Közlöny eredeti tudósítása.) A Tiszántúli Mezőgazdasági Ka­mara rendkívül nagy fontosságot tulajdonit a talajmüvelés fejlesz­tésének. Valóban sajátságos tünet, hogy sok gazda, elfogadva az újí­tásokat a növénytermelésben és az állattenyésztésben, az uj és a jobb tanácsokat szívesen követi, de közülök sokan mégis a talaj­müvelésben nagy hibákat követ­nek el és igy el is vannak ma­radva a talajmüvelés ama fejlett­ségétől, amelyet már a nyugati országok gazdái elértek. A Tiszántúli Mezőgazdasági Ka­mara agilis igazgatója már a mult évben egyik cikkében nagyon he­lyesen adta ki a jelszót: Magyar gazdák I Talajmüvelésben előre ! A magyar mezőgazdaságnak va­lóban jelenleg a talajmüvelés fej­lesztését illetően vannak a leg­sürgősebb feladatai! A Tiszántúli Mezőgazdasági Ka­mara a talajművelés fejlődését többféle akcióval szolgálta már és most egy szánlógépbemutatót ren­dez Kábán. A szantógepek elter­jedését az is indokolja, hogy a magyar Alföld, Eidély elszakítása óta, hiányt szenved igás ökrök­ben és ezt az igaerőhiényt meg­sínyli a talajmüvelésünk. A fejlődés a külömböző moto ros ekék felé halad. Ezekből már rendkívül sokféle van s a gazda, aki beszerezni óhajt egyet, této­vázva forgatja a róluk szóló is­mertető füzeteket. Leirás és kép után azonban nem lehet helyesen motorekét kiválasztani. Munkában kell azokat látni! A Mezőgazdasági Kamara már abból a szempontból is helyesen rendezi a széntógépbemutatót Ka­bán, mert ezideig az ilyen bemu­tatások mindig laza, homoktalajon történtek és most a Kamara a ká­bái nehéz, erőskötésü talajon kí­vánja bemutatni a motorosekéket s a gazdák meggyőződhetnek ar­ról, hogy ezek az ekék ilyen tala jokon is mennyire munkaképesek. A talajmüvelés fejleszlését szol" gáló ez akció országos közérde­két méltányolva, a kereskedelmi miniszter a Tiszántúli Mezőgazda­sági Kamara e szántógépbemuta­tójóra féláru vasúti jegyeket is en­gedélyezett Kabára és onnét haza­utazásra. Ezek váltására jogosító igazolványok a Tiszántúli Mező­gazdasági Kamara hivatalától (Deb­recen, Hunyadi u. 10) kérhetők, darabonként tízezer korona illeték­es portódij beküldése mellett. B.A. A jövő hét szombatján lesz a megyegyülés Összehívták az októberi közgyűlésre a törvényhatósági bizottságot — Sok a politikai vonatkozású ügy a tárgysorozatban (A Közlöny eredeti tudósítása.) Békésvármegye törvényhatósági bizoííséga október 3-án, a jövő hét szombatján tartja meg októ­ber havi, őszi rendes közgyűlését, reggel 9 órai kezdettel. Az eiről szóló meghívót Daimel Sándor dr. alispán most tette közzé a vár­megye hivatalos lapjában. A tárgysorozatban ezúttal igen sok politikai tárgyú ügy szerepel. A fontosabb tárgyak közül ki­emelkednek a következők: A vármegyei háztartási pénztár 1926. évi költségvetése. A kormányzó köszönete a tör­vényhatóság hódoló feliratéra. A miniszterelnök köszönete a junius havi közgyűlésből hozzá Intézett bizalomnyilvánitásra és támogatásra. Biharvarmegye felirata a kor­mányzó név- és születésnapjának megünneplése és e kérdésnek törvényes utón való biztosítása iránt. Tolnavármegye körirata a mun­káspénztárak elleni panaszok meg­szüntetése iránt. Pécs város körirata az állami gyermekvédelem költségeinek a váimegyékre történi átháritásaellen. Seprőn vármegye átirata a lüz­kérbiztosilás állami kézbe vétele tárgyában. A vármegye alispánjának elő­terjesztése egy központi és egy járási autó vétele iránt. A tüdővészelleni küzdelem bé­késmegyei bizottságának kérelme anyagi támogatás iránt. A Csabai Atlétikai Klub kérelme adomány megszavazása iránt. Békéssámson község határozata a hősök emlékének megörökítése tárgyában és az ellene beadott felebbf zés. Orosháza község kérelme Gyo­páios-tó gyógyjeleggel való fel­ruházása iránt. Kondoros község határozata 1 jegyzői és 1 segédjegyzői állás­nak a község teihére leendő fenn­tartása tárgyában. Békéscsaba városnak országos és hetivásár rendtartásáról alko­tott szabályrendelete. Az utolsó szentévi zarándoklás Az Országos Katolikus Szövet­ség rendezésében Szmrecsányi Lajos egri érsek vezetésével ok­tóber 14-én indul Magyarország­ról az utolsó nagyszabású, VI. Nemzeli Zarándoklás Rómába­Az eddig beérkezett jelentkezések már általános képet nyújtanak, hogy a VI. Nemzeti Zarándoklás milyen nagyszabású és milyen impozáns lefolyású lesz, mert a katolikus társadalom minden ré­tege képviselve lesz ezen az utol­só zarándokláson, mely méltó ki­fejezése lesz Magyarországnak a Szentszékhez való ragaszkodá­sához. A zarándoklást vezető Szmre­csányi Lajos érseket útjára a püs­pöki kar több tagja is elkíséri és a katolikus társadalom vezető tag­jai közül eddig többek között a következők jelentették be részvé­telüket : Zichy János gróf az Orsz. Kat. Szöv. elnöke, bárczyházi Bárczy István dr. államtitkár, Preszly Elemér Pestvármegye fő­ispánja, Kriston Endre püspök, Ernszt Sándor dr. pápai protono­tárius, nemzetgyűlési képviselő, Jeszenszky Kálmán prelátus, Éhn János, Török Kálmán és Venczel Ede kanonokok, Cziráky Almássy Erzsébet grófnő, Mayláth Erzsébet grófnő, gróf Szapáry Györgyné és még a katolikus közélet számos vezető tagja. Zürichben a magyar koronát 72.60-al jegyezték. mekével jöjjön vissza hozzá. Az asszony azonban már a második férjet szerelte és nem tudott el­válni másik három gyermekétől sem. Az elkeseredett hadifogoly ki­leste azt a pillanatot, amikor a második férj nem volt otthon és a családra gyújtotta a házat, azután ő maga is öngyilkos lett. A második férj beleőrült családja elvesztésébe és a tébolydába szál­lították. Még mindég gyilkol a háború Elhamvasztotta a hűtlen feleségét egy hazatért hadifogoly Az orosz Kárpátokban, egy el­dugott Ilié nevü kis faluban bor­zalmas háboru-okozta családi dráma játszódott le. Egy orosz fogságba esett és rég halottnak hitt katona 11 évi távol­lét után váratlanul hazaérkezett. Afölötti elkeseredésében, hogy fe­lesége másodszor is férjhez ment, felgyújtotta az asszony uj ottho­nát. A szerencsétlen nő négy gyermekével együtt a lángok mar­taléka lett, mig a gyújtogató férj az égő ház előtt egy fára fel­akasztotta magát. A vérfagyasztó tragédia hőse ép a háború kitörésekor nősült. Az első galíciai csatákban a férj fogságba esett és 11 éven keresz­tül nem adott életjelt magáról. Az asszony abban a meggyőző­désben, hogy férje valamelyik nagy közös katonasirban alussza örök álmát, ismét férjhezment egy jóinódu falujabeli emberhez. Első házasságából egy, a második há­zasságából három gyermeke szü­letett. A kis család boldog nyu­galomban élt mindaddig, mig most az első férj váratlanul haza nem ment Iliébe. A fogságból hazatért ember felajánlotta feleségének, hogy hagyja ott a második embert és három gyermekét és az ő gyer­jM. JLÍfc JfcJfei — A polgármester Párisba uta­zott. Berthóty István dr. polgár mester szerdán éjjel a személy vonattel Budapestre utazott, hon­nét a polgármesterek és az összes magyar kiküldöttek csütörtökön reg­gel 7 órakor indulnak el Paris felé, hogy ott résztvegyenek a városok III. nemzetközi kongresszusán- A magyar résztvevők a pénteki na pot Zürichben töltik és szombaton délutén fél 6 órakor érkeznek meg Párisba, hol 8 napig maradnak, Visszaindulás Parisból október 5 én reggel, Strassburgban megszakítják az utat, úgyszintén Münchenben is és Nürnberg, Bécs érintésével október 9-én érkeznek vissza Bu­dapestre. — A Kereskedelmi Csarnok választmányi ülése. A Kereske­delmi Csarnok ma, csütörtökön este fél 7 órakor választmányi ülést tart, a kereskedelmi minisz­ter egyik leiratának sürgős véle­ményezése tárgyában, amely a vasárnapi munkaszünet revíziója 1 val foglalkozik. A lontos tárgyra való tekinlettel az elnökség pon­tos és teljesszámu megjelenést kér. — A lakáshivatal hivatalos órái. A békéscsabai lakáshivatal közli, hogy hivatalos óráit minden hétköznapon délelőtt 8—10 óra között tartja a rendőrkapitányság 5. számú szobájában. — Kanasz János ezredes el­hunyt. Lapzártakor vesszük a hirt, hogy Kanász János ezredes, a bé­késcsabai voít 101-ik galogezred egykori parancsnoka, szeptember 22-én Budapesten elhunyt. A volt ezredparancsnok a háború alatt huzamosabb időt töltött Békéscsa­bán, ahol markáns egyénisége ál­talános becsülésnek és szeretet­nek örvendett. — Huszonöt liter pálinkát en­gedély nélkül eladhat a termelő. A pénzügyminiszter a mai napon engedélyt adott arra, hogy azon termelők, akiknek pálinkatermeié sük 25 litert meg nem halad, pálinkájukat egy tételben külön engedély nélkül eladhassák. — Lemondott állásáról a meg. választott tanitó. Folyó hó 12-én tartott gyűlésén választotta meg Békés község iskolaszéke a meg­üresedett gyűri tanyai iskolához tanítónak Nagy Lajos oki. tanítót, Mint értesülünk, az uj tanitó állá­sáról lemondott s a fenti állásra uj pályázatot hirdetnek. A Strandfürdő ismét népes! _ Jelentkezés a nemzeti had­seregbe. Mindazok a 17—35 éves nőtlen, kifogástalan erkölcsi, ma­gaviseletű magyar állampolgárok, kik a nemzeti hadsereg köteléké­be akarnak lépni, a hivatalos órák alatt jelentkezzenek a békési já­rási főszolgabírói hivatalban. Bő­vebb felvilágosítást a főszolgabí­rói hivatalban nyerhetnek.

Next

/
Thumbnails
Contents