Békésmegyei közlöny, 1925 (52. évfolyam) július-szeptember • 146-220. szám

1925-07-12 / 155. szám

E©r¥ES S2EAM MM A lOOO KOttOlA Békéscsaba* 1925 julius 12 Vasárnap 52-ik évfolyam* 155-ik szám BÉKÉSMEGTEI KÖZLÖNY Politikai napilap a menyasszonya, a hercegnő egy német herceg, a későbbi III. Fri­gyes császár utón epekedeit, de minden szépsége és intelligenciája mellett is hiába, sőt a herceg aiii­tólag nagyon kereken kijelentette^ hogy nincs kedve őt az oltárhoz, vezetni. Igaz-e, nem-e, ki tudna megmondani? Áz ilyesmik nem Íródnak meg aktákban és legfel­jebb majd hosszú idő multával indiszkrét emlekiratok szoktak el­árulni egyes részleteket. De az, emberi tapasztalatok azt mondják,, hogy asszonyokra nézve a viszon­zás nélkül maradt szerelem na­gyobb fájdalom, mint két szép tar­lomanynak az elvesztése. 1881 március 13-án a nihilisták II. Sándor cárt egy szánutja alkal­mával Szent Pétervárott a leve­gőbe röpítették. A dán hercegnő, immár Mária Feodorovna, mint III. Sándor cárnak a felesége, az orosz trón magaslatára jutott. Csodalatos­pár a cárok trónján l A harminc­négyéves korában is ragyogó szép­ségű, fölényes intelligenciájú, erős^ akaratú, de filigrán asszony es mellette a testileg óriás, rengeteg erejű cár, aki puszta kézzel iópat­kót és puskacsövet tört ketté, de lelkileg alapjában véve gyermek maradt. Tudatában volt ugyan ha­talmának, családtagjai is csak a „gosszudár" — ur, megszólítással közeledtek hozza, rettenetes is tu­dott lenni haragjában, de egyéb­A világháború asszonyai* * Mutatvány Tonelli Sándor : „Emberi miniatűrök" c. most megjelent könyvebői. Amit ezekben a sorokban meg­írok, félig história, félig regény. Oknyomozás a nem bizonyítható adatok es események sorában. Története azoknak a fejedelmi házasságoknak, melyekben a po­litika jatszotta a döntő szerepet és regénye azoknak a koronás asszonyoknak, akik a kulisszák mögött állottak a világháború ki­törésékor. A haboru tizedik év­fordulója alkalmából kétségkívül tömérdek visszaemlékezés jelent meg, amelyek az évtizedeken át felgyüJemieit ellentétekkel, diplo­maták cseiszövényeivel és politikai rugókkal magyarazták meg az emberiség e szörnyű kataklizmá­jának kirobbanásét. A világháború asszonyai nem szerepelnek ezek­ben a visszaemlékezésekben és történelmi tanulmányokban. Róluk szólnak az alábbi sorok. Mond­juk, hogy ami bennük meg van írva, nem történelem, hanem re­gény. De a történelemnek is van­nak a színfalak mögött lejátszódó regényei. A hatvanas évek elején a ki­csiny kopenhágai udvarnak ün­nepelt szépségé volt IX. Keresztély dán királynak a leánya, Dagmár hercegnő. Igazán szép volt és r.agyon intelligens, nemcsak olyan, aminőnek az uralkodócsalódok tagjait szokták megrajzolni a hí­zelgő udvari történetírók és fél­hivatalos újságok. A hercegnőt a sors arra szemelte ki, hogy Európa egyik leghatalmasabb trónjára ke­iüljön: menyasszonya lett Miklós orosz trónörökösnek. A magas politika előnyösnek találta az orosz és dán udvar közötti politikai kapcsolatot és ugy határozott, hogy a szép hercegnő egy beteg em­bernek legyen a felesége. Miklós trónörökös beteg volt ugyanis, nag>on beteg. Járta Európa leghíresebb szanatóriumait és für­dőhelyeit, hogy bajára gyógyulást keressen. A telet és tavaszt Orosz­ország helyett mindiga Riviérán töl­tötte. Ott érte el a végzete is. 1864. tavasza elvitte őt magával. Dagmár hercegnő, akit lehivattak Nizzába, ott volt vőlegénye halálos ágyá­nál. A haldokló mellett a herceg­nő találkozott a trónörökös öccsé­vel, a cár másik fiával, Sándor nagyherceggel. Szerelem volt-e, amit az uj trónörökös a dán ki­rályleány iránt érzett, vagy ismét az állami érdek döntött, tudni nem lehet. Elég az hozzá, hogy a gyász­év leteltével a hercegnő az uj trónöiökösnek lett a menyasszo­nya és 1866-ban a felesége. Az esküvő előtt áttért az ortodox hitre és a Romanovok családjá­ban hagyományos Mária Feodo­rovna nevet vette fel. Ezt a nevet viselte férje szépapjának, annak a Pál cárnak a felesége, akit az összeesküvők tulajdon selyemken­dőjével fojtottak meg. Dagmár hercegnő szűkebb ha­zája, Dánia, éppen ezekben az években súlyos válságon ment át. A dán király, mint nemet szövet­séges fejedelem, uralkodója volt a német Bundhoz tartozó Schles­wig és Holstein hercegségnek. A dón kormány azt tervezte, hogy a kél hercegséget, amelyeket csak az uralkodó személye kapcsolt össze iDániával, teljesen bekebe­lezi. A schleswig-holsteini kérdés Dánia és a nemet Bund között háborúra vezetett s Ausztria és Poroszország, mint a Bund hatá­rozatának vegrehajtói, Dániát 1864­ben teljesen megverték és a her­cegségeket elragadták tőle. A dán udvar hiába iorduit segítségért Európa különböző kabinetjeihez, mindenütt süket fülekre talált. A történelmi romantika azt mondja, hogy a hazáját szerelő hercegnő ezt a megaláztatást sohasem tudta megbocsájtani Németországnak és élete céljául tűzte ki, hogy bosz­szut álljon hazája balsorsaért. De a fáma, amely kiszivárog a királyi paloták hallgatag falain is, mást beszél. Dagmár hercegnő német­gyűlöletének nemcsak politikai, ha­nem emberi momentumai is vol­tak. Mielőtt Miklós, majd pedig Sándor nagyhercegnek lett volna TI magyar fiukat nem engedik át az érettségin a románok Bukarest, julius 11. Az erdélyi lapok összefoglaló jelentést közöl­nek a sok pori fölvert érettségi vizsgálatok eredményéről és csak­nem egyhangúlag azt a követ keztetést vontak le, hogy az uj érettségi rendszer a magyar ki­sebbség ellen irányul. Az össze­foglaló adatok a következők: rettsegi vizsgálatra jelentkezett t-sszesen 934 jfju, akik közül fel­öőbb tanulmányokra éretteknek nyilvánítottak 329 et, megbuktat­tak 607 et. A románnyelvü állami, továbbá a balázsfalvi gör. kath. es a brádi gör. kel. színién román tannyelvű lyceumokban vizsgálatra állítottak 403 ifjút. Érettségi dip­lomát kapott 212, elbuktattak 192 ifjút. A magyar tannyelvű feleke­zeti középiskolákban 460 tanuló jelentkezett erettségire. Átment 68 és megbuktattak 392 ifjút. Boross elfogultsági kifo­gást emelt Scljadl ellen Budapest, julius 11. Ma délelőtt 11 órakor vezették fel a sajtóta­nács tárgyalótermébe Boross Lász­lót, az Esti Kurír letartóztatott szer­kesztőjét, akit Schadl tanácselnök napokkal ezelőtt azért tartóztatott le, mert a kitűzött tárgyaláson nem jelent meg. A mai tárgyalás meg­kezdése után Boross védője meg­kérdezte az elnöktől, hogy mint letartóztatott fogja-e Boross végig ülni a tárgyalást. Az elnök kije­lentette, hogy igen. Erre a védő indítványozta a szabadlábra he­lyezést. Schadl kihirdette a bíró­ság végzését, mely szerint elren­delte Boross szabadlábra helye­zését. A formaságok elintézésének idejére a tárgyalást felfüggesztet­A ssorzóssám, a forgalmi- és keresetiadó leszállításáról Julius 15-én lép életbe a 14.500-as szorzószám — A kereseti adó uj kulcsa — Angusztustól 2 százalék a forgalmiadó A közhangulat hatása alatt a kormány végre belátta, hogy az aranykoionónak 17.000 papirkoro­nában megállapított átszámítási kulcsa az aranykorona mai érté­kének többé nem felel meg és a napokban rendelet jelenik meg a szorzószám leszállításáról, ezzel kapcsolatban a keresetiadó, for­galmiadé is uj szabálozás alá kerül. Julius 15-én iép életbe u 14 500 as szorzószám A rendelet kimondja, hogy a közadokra nézve az aranykorona átszámítási kulcsa 14.500 korona lesz julius 15-tői kezdődőleg. Ez azonban a föld adóra nem ter­jed ki. A keresetiadó uj kulcsa Újból szabályozza a rendelet az alkalmazottak keresetiadóját. A keresetiadó alól mentesek, kik évi ték. A tárgyalás újbóli megkez­dése után Boross elfogultsági ki­fogást emelt és biróküldést kérel­mezett. Az elfogultsági kérelem folytán Kóródi-Katona és Boross ügyét nem lehetett tárgyalni. A tárgyalást elnapolták és az irato­kat a Kúriához terjesztették. jövedelmeinek összege a 480 aranykoronát, alkalmazottak kere­sete, ha havi 700.000 koronát meg nem haladja. A városokat a forgalmiadó negyedrésze illeti A rendelet leszállítja a városok­nak a forgalmiadóból való része­sedését, most augusztus 1-től kezve a városok a forgalmiadónak csak egynegyed részét tarthatják meg. Ennek a a részesedésnek ellenértéke cimén is a város saj'af közegeivel köteles az adó kezelé­sénél közreműködni. A forgalmiadó 2 százalék lesz A forgalmiadó is végre uj sza­bályozás alá kerül, mert augusz­tus 1 tői kezdődőleg a kulcs az adóalapnak 2 százaléka lesz. Megjegyzendő, hogy azok az áta­lányok, melyek oly módon veteti­tek ki, hogy ugyanazon foglal­kozási ágbeliekre egy összeg álla­píttatott meg, mely összeget azon­ban az érdekeltek egymás között osztották fel, az év végéig válto­zatlanul marad. A Irendelet ezen része elsősorban az ügyvédeket sújtja. Saját részre felhasznált áru adómentes Régi sérelmet orvosol a rende­letnek az az intézkedése, hogy a saját üzemben termelt áruból az alkalmazottaknak kiszolgáltatott áru nem esik forgalmiadó alá. A tulajdonos által saját céljaira fel­használt áruk ts adómentesek. Vám áruk forgalmiadója A vámköteles áruk behozatala alkalmával minden esetben 2 sza­zalék forgalmiadót kell a vámmai együtt leróni. A belföldi cukor,, sör, gyufa es szesz után fizetendő kincstári részesedés is uj szabá­lyozás alá került. Egy kilogram, cukor után 6500 korona, ötvenhat szálból álló gyufaskatulya utan 170 koiona fizetendő, vagyis egyi száll gyufa forgalmiadója 3 K. A késedelmes fizetők pótléka. A rendelet gondoskodik arról,, hogy a késedelmes fizetők a szor­zószám leszállítása következtében előnyöket ne élvezhessenek. A, julius 15-ével hátralékban maradt köztartozások után a késedelmi, kamaton kivül még külön pótié-

Next

/
Thumbnails
Contents