Békésmegyei közlöny, 1925 (52. évfolyam) július-szeptember • 146-220. szám

1925-09-22 / 213. szám

2 B fi FI FIS KEGYEI KÖZLÖNY Békéscsaba, 1925 szeptember 22 határozták, hogy Erzsébethelyen városi hídmérleget állítanak fel. A közgyűlés délutón fél kettőkor ért véget. A szent év legnagyobb magyar zarándoklása Október 14-étt indul Rómába Eddig — mint ismeretes — öt zarándoklat indult el Magyarországról több mint ötezer emberrel Rómába. Most rendezi október 14 én az Országos Katholikus Szövetség, mint a zarándoklatok hivatalos rendezője a VI. Orrszágos Nemzeti zarándoklást, melyet Szmrecsányi Lajos egri érsek vezet Őszentsége, a pápa elé. A VI. zarándoklás két csoportban utazik Rómába, az A) csoport Budapestről október 14 én indul el Nagykanizsa, Kotoriba, Rakek és Postumia érintésével október 15-én érkezik Velencébe, ahonnan 17-én délután indul tovább és ugyanazon nap este Firenzébe érkezik. Firenzéből a különvonat október 20 án indul el és ugyanazon nap délután érkeznek a magyar zarándokok Rómába. Rómában tartózkodás október 28-áig és azok, akik óhajtják, a római tartózkodás utolsó két napján Nápolyba rándulhatnak ki. Ez a csoport október 26 án reggel 7 órakor indul Nápolyba, megnézik annak nevezetességeit, majd október 27-én kirándul Pompejibe, Torreannunciátába, Capri szigetére, Sorrentóba és október 28-án reggel indul vissza Rómába, hol egyesül az ottartózkodó csoporttal és együtt indulnak visszafelé. A különvonat október 29-én reggel érkezik Páduóba, majd a póduai ünnepségek lezajlása utón Velence felé folytatjók utjukat, majd velencei tartózkodás után október 30-án délután érkeznek vissza Budapestre. A részvételi dijak III. osztályon 3,5000.000 K, II. oszt. 4,800.000 K, I. osztályon pedig 6,500.000 K. Azok, akik a nápolyi kiránduláson is résztvesznek, III. oszt. 4,000.000 K, II. oszt. 6,000.000 K, I. oszt. 8,000.000 K. A B) csoport indul október 18 án Nagykanizsán, Posíumián, Trieszten és Firenzén át közvetlenül megy Rómába, ahova október 20-án érkezik. Ugyanazt a programot bonyolítja le Rómában, mint az A) csoport. Ez a csoport október 25-én 23 óra 50 perckor indul Rómából és a fenti útvonalon, amelyen az odautazás történt, október 27-én érkezik vissza Bu dapesire. Részvételi dijak Ill.b) osztály 1,600.000 K Ill.a) osztály 2,5000.000 K, II. osztály 4,000.000 K, I. osztály 5,000.000 K. A III.b osztály a III.a) osztálytól abban külömbözik, hogy a III.b) osztály résztvevőinek a rendezőség élelmezést nem ad. A VI. Országos Nemzeti zarándoklásra szeptember 25 ig lehet jelentkezni az Országos Katolikus Szövetség irodájában Budapest, IV., Ferenciek-tere 7. Zürichben a magyar koronát 72.60-al jegyezték. A hadirokkantak rendkívüli közgyűlése Panaszok a földbérlök bérhátralékai miatt — Hadirokkantotthont akartak alapítani Békéscsabán — A lemondott vezetőség újévig vezeti az ügyeket (A Közlöny eredeti tudósítása.) A „Hadröá" Nemzeti Szövetség békéscsabai helyicsoportja vasárnap délelőtt rendkívüli közgyűlést tartott, hogy leszögezze állásfoglalását az Országos Földbirtokrendező Biróság legutóbbi ítéleté" ben a békéscsabai földhöz- és házhelyhezjuttatottakra vonatkozó rendelkezésekre vonatkozóan. A közgyűlést Rechnitzer Ede elnök nyitotta meg, aki ismertette az OFB ítéletét és arra intette a hadigondozottakat, hogy a földekhez való igényjogosulíságuk épségben való megóvásuk miatt okvetlen és sürgősen fizessék be azokat a költségeket, amelyeket a polgármester hirdetménye megjelölt. Amikor annakidején ház helyet kértek, nem kötötték ki, hol kapják azt, hanem a mindenáron való telekhezjutás volt a céljuk. Sérelmesnek tartja, hogy a költségeknél most a rokkantak csak pár ezer koronáskedvezményt kapnak. Felolvasta az ítélet rendelkelkezését, amely szerint a felmérési költségeket a földhöz jut- ! tátották viselik. Ezután ismertette a tervet, amelynn.k alapján Békéscsabán az elszegényedett rokkantak részére hadirokkant-otthont akartak létesíteni, a Pollák Gézától megváltásra kerülő 25 hold 10 holdján. Ezért kérvényt is adtak már be az OFB-hez, de ez a kérelmet elutasította. Reisz József dr. ügyvéd, a földbérleteket adó Hoyos Miksa gróf képviselője ismertette ezután a rokkantakkal szemben kialakult helyzetet. A gróf évekkel ezelőlt elrendelte, hogy Békésen 98, Békéscsabán 218 holdat adjon át bérletül a rokkantaknak, az OFB ítélete előtt. Ez igy is történt. A haszonbérrel azelőtt nem volt baj, mert az intéző a termés felét el" viite a betakarodáskor, tavaly azonban az intéző elbocsá'ása miatt nem igy töriént a bérfizetés. A kaposvári pénzügyigazgatóság e váltságföldekre 830 q buza bárt veíett ki, mire ő engedményt kért és sikerült redukálást elérnie 568 q 98 kg-ig. Azt hitte hogy ezt már megfizetik a rokkantak. Egyesek fizettek is és befolyt 370 q, de sok otthagyta a bérletet, elvive a termést, fizetni azonban elfelejtett. A hátralék emiatt nagyon sok. Tavaly 85 q volf a hátralék, az idén azonban 190 q val adósak a rokkantak. A becsületesen fizetőket segíteni akarja, azokat azonban, akik már 3 éve nem fizetnek, de a földet használták, ki fogja zárni a bérletből és a földtulajdonból, még akkor is, ha jogosultságukat az OFB egyébként megállapította. A hátralék befizetésére 15 napi határidőt ad. Rechnitzer felvilágosította a rokkantakat, hogy csak azok kapha'ják meg a nekik ítélt földet, akik felmutatják a városi nyugtát a költségek befizetéséről. Aki nem fizet, elveszti igényjogosultságát. Ezután bejelentette, hogy a vezetőség lemond, mert összeütközésbe került a hatósággal és mert a rokkantak Különféle vádakkal illették. Kiss János nehézményezi a széthúzást, Princ Mátyás pedig felekezetieskedésekre mutat rá. Reisz József dr. lehetetlennek véli uj vezetőség választását, mert a mostanit erkölcsi felelősség kötelezi a földbérletek miatt. Az uj vezetőség nem tudna mit kezdeni a 2 éves elszámolásokkal. Ha szorítani kezdené a bért, az is rossz vezetőség lenne és akkor annak is le kellene mondania. Akkor felfüggesztik a csoport autonómiáját és ő kénytelen lesz egyeseket felelőssé tenni a hátralékokért, olyanokat is, akik mindig rendesen fizettek, mert a rokkantak egyetemlegesen kötötlék meg a bérfizetési szerződést. Az elnök ezután bejelentette, hogy lemondásukat nem vonják vissza és az uj választás megejtését kérve, öt percre felfüggesztette az ülést. Szünet után a közgyűlés nem vette tudomásul a vezetőség lemondását és egyhangúan bizalmat szavazott az elnökségnek. Az elnök ezután bejelentette, hogy ennek dacára sem marad meg tovább az élen, de Reisz József dr. kérésére újévig ideiglenesen tovább vezeti az ügyeket. Több felszólalás után a közgyűlést az elnök a Magyar Hiszekegy hangjai mellett berekesztette. A városi lakarék alaptökeemelése Egy helyi pénzintézet szép fejlődése (A Közlöny eredeti tudósítása.) A békéscsabai pénzpiacon jól hangzó nevet vívott ki magának a Békéscsaba városi Takarékpénztár, amely Schwarcz Miklós vezérigazgató szakavatott és szolid vezetése mellett az idei év folyamán már másodszor volt kénytelen felemelni alaptőkéjét. Legutóbbi ilyenirányú tranzakciója révén olyan tekintélyes tőke fog rendelkezésére állani, hogy a helyi pénzintézetek között számottevő helyet fog elfoglalni. A Városi Takarékpénztár vasárnap délelőtt rendkívüli közgyűlést tartott, hogy döntsön az ujabb ajaptőkeemelés felől. A gyűlést Áchim László helyettes-elnök nyitotta meg, az igazgatóság és nagyszámú részvényes jelenlétében. Megállapítva a határozatképességet, a jegyzőkönyv vezetésére Thury Lajos igazgatót, hitelesítésére pedig Czibesz Arthur dr.-t és Deutsch Jenőt kérte fel. Áchim László elnöki megnyitójában rámutatott arra, hogy a takarékpénztár szépen prosperál és iránta élénk és nagy érdeklődés nyilvánul meg. Hogy ennek következtében a további kötelezettségeknek eleget tehessen, szükséges a tőkeemelés. A Pénzintézeti Központtal érintkezésbe lépve, megkapta a takarék a tőkeemelési engedélyt, amit most a közgyűlés elé terjesztenek. Thury Lajos igazgató tett ezután jelentést a legutóbbi, a március 8-ikai rendkívüli közgyűlésen elhatározott tőkeemelésről, amelynek összegét már március 24 ig teljesen befizették. A tartaléktőkét ebből 403 millióra, az alaptőkét pedig 211 millióra emelték fel. Schwarcz Miklós vezérigazgató ezután felolvasta az igazgatóság javaslatát, amely az alaptőkeemelés okait fejtette ki. Az idők változásával a stabil papirkoronáról az aranykoronára kell á'térni. Ennek folytán fokozottabban kell helytállni a hiteligényeknek. Reméli, hogy a tőkeemeléssel olyan tekintélyes aranytőke áll majd rendelkezésükre, hogy a helyi piacon az intézet meg tudja majd állni a helyét. Ezek előrebocsátásával kérte a javaslat elfogadását. Majd felolvasta a Pénzintézeti Központ engedélyiratát, amely az alaplőkeemeléshez hozzájárult azzal, hogy a 211 millió korona alaptőkét 423 millió koronára emelhessék fel. Az alaptőkeemelés 212.000 darab 1000 koronás névértékű, bemutatóra szóló részvény kibocsátásával bonyolítható le. A befizetés határideje 1925. december 31. Minden két régi részvényre egy ujat, minden régi részvényre felet adnak. A javaslatot a közgyűlés egyhangúan elfogadta és kimondotta, hogy az alaptőkét a mai 211 millió koronáról 423 millió koronára emeli fel. Ezulán Thury Lajos az alapszabályoknak az alaptőkeemelés következtében szükségessé vált módosiiását ismertette, amit a közgyűlés elfogadott. A tárgysorozat lepergés után az elnök köszönetet mondott a megjelenteknek és a közgyűlést berekesztette. Tetötiiz a Sztraka-uccában Ssalmaraktár a nádfedeles ház padlásán (A Közlöny eredeti tudósítása.) Hétfőn reggel, kevéssel 6 óra után tüzet jeleztek a III. kerület külső területéről. A tűzoltóság pár perc alatt a helyszínen termett, a Szíraka-ucca 23 számú háznál, amely Lacó György városi utkaparó tulajdona. A tűzoltók megérkezésekor a ház udvarán már hatalmas lángtenger volt a kis melléképület, amelynek teteje tüzet fogott. A tüz Lacóék nyárikonyhájának tetején tombolt, ugy hogy amikor a tüzCsak néhány napig Csak néhány napig Fővárosi Könyőt Cirkusz Ma hétfőn és kedden este 8 órakor nagy díszelőadás