Békésmegyei közlöny, 1925 (52. évfolyam) július-szeptember • 146-220. szám

1925-09-19 / 211. szám

2 BfiTCÉSMEGYEI KÖZLÖNY Békéscsaba, 1925 szeptember 19 ÁDÁM ÁRUHÁZ CIPORAKTÁRA BÉKÉSCSABA, ANDRÁSSY-UT 25 SZ. Nagy választék FÉRFI-, NŐI-és GYERMEKCIPŐKBEN Tartós, kényelmes formájú iskolacipők olcsó árban, — Szines cipők a legújabb fazonban. Rendelések a legrövidebb időn belül készülnek ! étiratát, amelyben iudatja, hogy az ujabb kisipari hitel ügyében utasította a Pénzintézeti Központot, hogy tárgyaljon az iparosbankkal. tudomásul vették. Az ipartestület elhatározta, hogy Péchy-Horváth Rezső szerkesztő uj könyvét 10 példányban meg rendeli. A CsAK és az Előre MTE részére egyenként 100 ezer koronát szavaztak meg. Ugyancsak 100 ezer koronát szavaztak meg a szeghalmi ipartestületnek zászlószeg megváltása fejében. Tárgyalták még az iparosszékház épitési ügyét is és kellő helyről jövő tanács után az elöljáróság ugy határozott, hogy a szükséges telek kérése végett az októberi közgyűlésen fordul a városi képviselőtestülethez, feltétlenül bizva annak jóakaratában. Ezek után Kovács elnök a gyűlést, amelyen az iparhatósági biztos is jelen volt, bezárta. A külföldiek alkalmazása A szegedi kereskedelmi és iparkamara felhivjaamunkaadók figyelmét a belügyminiszter 200.000, 203.000. és 204 000-1925. VII. sz. rendeleteinek alant röviden ismertetett azon részleteire, melyek külföldieknek belföldön való alkalmaztatására vonatkoznak. Nem nyerhet a hatóságtól állandó ittlakásra jogosító lakhatási bizonylatot olyan külföldi : a) aki munkaalkalmat von el olyan téren, ahol hazai munkaerőkben jelentékeny felesleg, illetőleg nagyobb mértékű munkanélküliség mutatkozik ; b) akinek ittlakása az ország gazdasági érdekeinek kárára van. Munkára vagy szolgálatra csak olyan külföldit szabad alkalmazni, aki két hónapnál rövidebb itt tartózkodása esetében útlevelét — a két hónap eltelte után pedig itt tartózkodásának jogosságát igazoló egyéb okiratát (tartózkodási engedélyét, lakhatási bizonylat iránti kérelem előterjesztésekor kapott elismervényét, vagy lakhatási bizonylatát) felmutatja. Az a munkaadó, aki tiznél több külföldit foglalkoztat, köteles ezekről külön névjegyzéket vezetni és azt az ellenőrzést teljesítő rendőrhatósági közegnek bármikor előmutatni. Iparűzésre csak az a külföldi kaphat engedélyt, akinek szabályszerűen kiállított lakhatási engedélye van. Munkavállalás, vagy alkalmaztatás céljóból 1925 augusztus 1. után csak olyan külföldiek utazhatnak be az országba, akik ebből a célból előzetes beutazási engedélyt kaptak és akinek útlevelében a láttamozó külképviseleti hatóság ezen engedély alapján feljegyezte, hogy az illető beutazási engedélyt nyert és hogy a megnevezett munkaadónál bizonyos helységben bizonyos időn át alkalmazható. Ily beutazási engedélyért a munkaadó tartozik folyamodni és eziránti kérelmét, ha ipari, kereskedelmi, vagy háztartási alkalmaztatásról van szó, a m. kir. állami munkaközvetítő hivatalhoz kell benyújtania. Azt a külföldit, aki meghatározott munkaadónál, meghatározott időn át leendő alkalmaztatás céljából kapott beutazási engedélyt, más munkaadó mint aki az engedélyben és az útlevél láttamozási záradékban meg van nevezve, az illetékes szakminiszter engedélye nélkül nem foglalkoztathatja. Ugyancsak nem szabad az ilyen külföldit az engedélyezett időn tul foglalkoztatni. Minden olyan külföldi útlevelébe, aki nem ilyen engedély alapján jön belföldre, külképviseleti hatóságainak a vizűm alkalmával a következő bejegyzést eszközlik: „Az útlevél tulajdonosa és az útlevélben megnevezett kísérője Magyarország területén alkalmazást, munkát nem vállalhat." Az ilyen záradékkal ellátott vízummal bíró külföldit alkalmazni, munkába fogadni nem szabad. A fenti rendelkezéseknek egyébként megfelelő külföldi, ha magát a közterhek viselése alól jogellenesen kivonta, vagy azt megkísérelte, vagy ha jogosítványhoz kötött foglalkozást a szükséges engedély nélkül üz, kiutasítandó az országból. A rendőrhatóság azon munkaadó ellen, aki az idevonatkozó szabályokat megsérti, eljárást indit. juttatott békéscsabai igénylők a már befizetett (pótigénylőknél egyidejűleg befizetendő) felmérési költségeken felül költségátalányt kötelesek befizetni. A befizetendő összeg átszámított búzaárban a hadirokkantak, özvegyek és árvák részéről házhelyenként 94 320 K, katasztrális holdanként 153.000 K, mások részéről házhelyenként 95.760 K, kat. holdanként 162.000 K. Felhívom az érdekeit és a biróság ítélete szerint kielégítendő igénylőket, hogy ezen összegeket a városi népjóléti ügyosztálynál (Hunyadi tér) késedelem nélkül fizessék be. Befizetési napok: a földigénylők részére szeptember 22—24, a házhelyigénylők részére szeptember 25-30. A felmérési költségelőlegről szóló nyugta a fizetésnél felmutatandó." A „Hadröá" Nemzeti Szövetség békéscsabai helyicsoportja ezzel egyidejűen nyomatékosan felhívja az érdekelt hadigondozottakat, akik a házhelyhez juttatottak névsorában szerepelnek, hogy a polgármester rendeletében megjelölt helyen haladéktalanul fizessék be a még esedékes összeget, mert ellenesetben elvesztik a földre való minden igényüket. A „Hadröá" mindenkit a pontos és lelkiismeretes kötelességteljesítésre int, aminek okait a vasárnapi rendkívüli közgyűlésen fogja kifejteni. Fegyverrel a szülök ellen Egy 15 éves fiu meg akarta ölni szüleit, mert nem engedték vadházasságban élni egy 30 éves asszonnyal Tegnap délelőtt az ózdi csendőrség egy 15 éves földmives fiút kisért be a miskolci fiatalkorúak birójóhoz. A fiút édesapja jelentette fel a csendőrségen különös bűncselekmények miatt. A csendőrségi feljelentés szerint a fiu, még mindössze 15 éves, négy elemit végzett, vadházasságra lépett egy, a szomszédjukban lakó, nálánál éppen kétszerte idősebb, 30 éves asszonnyal. Rendszeres házaséletet éltek s a fiu akárhányszor alaposan helyben is hagyta a neki engedelmeskedni nem akaró vadházastársát. Emellett néha hazajárt a szülei házhoz, ahol elvária, hogy felnőtt ember komolyságával vegyék dolgait, korcsmára és italra követelt pénzt. A szülei eleinte nem igyekeztek véget vetni a korai szerelemnek, végül is megunták a dolgot és egy napon felszólitottók a fiút, hogy vadházastársától költözzön vissza a szülői házba és inkább dolgozzon, mintsem ez idős aszszony hatalmában álljon. A fiatal Mindenkit könyvvezetésre kötelez a kincstár Megjelent a kereseti adó uj végrehajtási utasítása A mai Budapesti Közlöny meghozta a kereseti adó végrehajtási utasítását. Ezzel a végrehajtási utasítással az adónem végleges formájában alakult ki és remél hető, hogy ezen lényegesebb ujabb változás egyelőre nem lesz. Az utolsó évek adótörvényhozásának egyik jellegzetes tulajdonsága, hogy az adóhatóságok fölöttébb kíváncsiak az adózó jövedelmére. Ez az irányzat folyton fokozódott. Az Adóügyi Útmutató Hivatalnak régebbi működése pedig egyáltalán nem volt alkalmas arra, hogy a közönségben a pénzügyi hatóságok ezen szerepével szemben rokonszenvet ébresszen. Az uj végrehajtási utasítás könyvek vezetésére kötelez mindenkit, akinek üzleti tevékenységből eredő jövedelme van, kivéve a fixfizetéses alkalmazottat, a föld- és házbirtokost és még a könyv vezetésére nem köteles ember is köteles a hozzáintézett leveleket és számlákat rendszeresen összegyűjtve megőrizni. Igaz ugyan, nem a magánleveleket, hanem csak az üzleti leveleket és könyveket. Köteles könyvet vezetni az a kisiparos is, akit a Kereskedelmi Törvény erre nem kötelez, a haszonbérlő, a kiskereskedő, a gyógyszerész, az ügyvéd, orvos, fogorvos, kir. közjegyző, állatorvos, mérnök. Az ügynök háromféle könyvet köteles vezetni: megbízások könyvét, pénztárkönyvet, adósok könyvét. Nem terheli ez a könyvvezetési kötelezettség azonban a háztulajdonosokat, mert ezek nem fizetnek általános kereseti adót, de a haszonbérlők közül sem terheli a földhaszonbérlőketAz általános kereseti adó céljaira vezetett könyveket használatbavétel előtt hitelesíttetni kell. Ha valakinek a könyvét a bélyegtörvény szempontjából nem hitelesilik, ugy a községi elöljárósággal kell a könyvet hitelesíttetni. A könyvvezetés ellenőrzendő is. Ez általában összekapcsolandó a forgalmi adók lerovásának ellenőrzésével ; az utasítás azt mondja, hogy ennek alaposnak és kimerítőnek kell lennie és különösen is felhívja a közegek figyelmét arra, hogy vizsgálják meg azt, vájjon az egyik adózónál kijegy zett kiadási tételt a másik adózó mint bevételi tételt elkönyvelte-e. Az ellenőrző közeg az anyag- és árukészletetet is hivatva van ellenőrizni. Az, aki könyvet nem vezet, 100 aranykorona értékig terjedhető pénzbirsággal büntetendő. A könyveket le is lehet foglalni, el is lehet venni és a lefoglalás kérdésében a pénzügyigazgatóság végérvényesen határoz. Nagyon részletesen van van tehát a közegek hatásköre megállapítva, anélkül azonban, hogy biztosítva volna az adózó polgárnak az érdeke az alkalmazott közegek indiszkréciójával szemben. A végrehajtási utasítás egy általánosabb érdekű rendelkezése a szolgálati illetmények után járó átalányozásról intézkedik. A házhelyhez jutottak fizetési kötelezettsége A »Hadröá« felhívása a rokkantakhoz Ismeretes, hogy a polgármester szeptember 7-én hirdetményt bocsátott ki, amelyben felhívta a földhöz vagy házhelyhez juttatott igénylőket, hogy földparcelláik után költségátalányt fizessenek. Ez a rendelet a következőképp hangzott: „Az Országos Földbirtokrendező Biróság 12020/1925. számú ítélete szerint földhöz, illetve házhelyhez