Békésmegyei közlöny, 1925 (52. évfolyam) július-szeptember • 146-220. szám

1925-09-18 / 210. szám

BtSYKS »ZáM áM !CNMi E9HOHA lékéscsaba, 1925 szeptember 18 Péntek 52-ik évfolyam, 210-ib szám BÉKÉSMEGTII KÖZLÖNY F0L1TIK4I NAPILAP Előfizetési dijak : Helyben és vidékre postán küldve: negyedévre 75.000 korona. — Egy hónapra 25.000 korona. Példányonként 1000 korona. Főszerkesztő : Dr. Gyöngyösi János Felelős szerkesztő: P.-Horváth Rezső Telefonszám : 7 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsabin II, kerület Ferencz Józsel-tér 20. szám alatt. Hirdetés díjszabás szerint. Folytatják a drág Budapest, szept. 17. Vass József népjóléti miniszter a szanálási bizottság ülésének megkezdése előtt a sajtó képviselői előtt a drágaság letörésével kapcsolatos kérdésekre a következőket válaszolta : — A drágaság letörésére irányuló kormányakciót folytatom. Az összes cikkek mind sorrakerülnek, főleg a hus árának leszorítása után Ha egész tiszta képet kapok a helyzetről, akkor kezdődhetik az igazi munka, az adóügy és a drágaság kérdésének tanulmányozása. Részletesen és pontosan megvizsgáljuk a forgalmiadó és a luxusadó kérdéseit is. A vendéglői árakkal szemben megjegyzem, hogy egy Ráday-uccai vendéglős 9500 koronáért adja a szabványos menüt s ez a vendéglős még engem is túlszárnyal. aság elleni harcot Az állami építkezésekre irányuló kérdésekre a miniszter a következőket mondotta : — Folytatni fogjuk az állami lakásépítkezéseket. A Ráday-uccai állami bérház már majdnem teljes egészében készen áll. Tervbevettük három uj állami ház és a Wekerle telepen öt ház építését, úgyhogy ezáltal 150 nagyobb lakáshoz jutunk. A játékkaszinó ügyével kapcsolatos kérdésre a miniszter azt felelte, hogy ezt az ügyet a miniszterelnök távollétében félretették, mert a kérdés mögött sok politikum is rejlik és az ő távollétében ez ügyben nem akartak határozatot hozni. A miniszterelnök ez ügyben rövidesen megbeszéléseket fog folytatni az illetékes miniszterekkel. séggel bujkált üldözői elől. Hol álszakállal, hol rongyosan, majd pedig elegáns öltözékben jelent meg. Az egyik gyűlésen egy beszéd után figyelmeztette egy résztvevő hal'gató a detektívet, hogy Juhász Pál volt az, aki kommunista beszédet tartott. A gyűlés után a detektívek letartóztatták. Angyalföldön és Kőbányán a rendőrség emberei házkutatást tartottak, ahol lefoglal ták a Juhász Pál által megőrzésre átadott több csomagot. A rendőrségen ma délután fogják felbontani az ismeretlen tartalmú csomagokat és ugyanekkor fogják Juhász előtt kihirdetni az előzetes letartóztatásról szóló végzést is. Folytatják a drág Budapest, szept. 17. Vass József népjóléti miniszter a szanálási bizottság ülésének megkezdése előtt a sajtó képviselői előtt a drágaság letörésével kapcsolatos kérdésekre a következőket válaszolta : — A drágaság letörésére irányuló kormányakciót folytatom. Az összes cikkek mind sorrakerülnek, főleg a hus árának leszorítása után Ha egész tiszta képet kapok a helyzetről, akkor kezdődhetik az igazi munka, az adóügy és a drágaság kérdésének tanulmányozása. Részletesen és pontosan megvizsgáljuk a forgalmiadó és a luxusadó kérdéseit is. A vendéglői árakkal szemben megjegyzem, hogy egy Ráday-uccai vendéglős 9500 koronáért adja a szabványos menüt s ez a vendéglős még engem is túlszárnyal. aság elleni harcot Az állami építkezésekre irányuló kérdésekre a miniszter a következőket mondotta : — Folytatni fogjuk az állami lakásépítkezéseket. A Ráday-uccai állami bérház már majdnem teljes egészében készen áll. Tervbevettük három uj állami ház és a Wekerle telepen öt ház építését, úgyhogy ezáltal 150 nagyobb lakáshoz jutunk. A játékkaszinó ügyével kapcsolatos kérdésre a miniszter azt felelte, hogy ezt az ügyet a miniszterelnök távollétében félretették, mert a kérdés mögött sok politikum is rejlik és az ő távollétében ez ügyben nem akartak határozatot hozni. A miniszterelnök ez ügyben rövidesen megbeszéléseket fog folytatni az illetékes miniszterekkel. Vasár délelőttönként nyitvata Megérkezett a kereskecí — A vegyeskereskedések ezent (A Közlöny eredeti tudósítása.) Már számtalanszor foglalkoztunk a békéscsabai kereskedővilágnak azzal a sérelmével, hogy a hatóság nemcsak zaklatta a vasárnap délelőttönként nyitvatartó füszerkereskedőkef, hanem sorra meg is büntette őket. Az élelmiszerek árusításával foglalkozó kereskedők tudvalevően emiatt és a kérdés rendezése céljából mozgalmat indítottak és a Kereskedelmi Csarnok és a szegedi kereskedelmi és iparkamara utján a kereskedelemügyi miniszter elé vitték a sérelmet. A kereskedelmi miniszter egy ma, a város polgármesteréhez és a békéscsabai rendőrkapitánysághoz intézett leiratában végre az érdekeltek teljes megnyugvására rendezi a vitás ügyet. A miniszteri leirat leszögezi, hogy azok a rendelkezések, hogy napon irthatnak a fűszeresek }elmi miniszter döntése itl is zárva tartandók vasárnap a túlnyomóan élelmiszerek árusításával foglalkozó üzletek a munkaszüneti napokon a nyitvatartásban hatósági intézkedéssel nem korlátozhatók, a fogyasztóközönség érdekében történtek. A törvény biztosítani kívánja annak lehetőségét, hogy a napi élelmezés körébe tartozó mindennemű cikkek vidéken reggel 7 órától délelőtti 11 óráig a munkaszüneti napokon is beszerezhetők legyenek. Mivel a fűszerféléket is az élelmiszerek közé kell számítani, a kizáróan vagy túlnyomó részbea fűszerféléknek, illetve ezeknek és egyéb élelmiszereknek árusítására berendezett üzleteket élelmiszerüzleteknek kell tekinteni, amelyeket a munkaszüneti napokon az említett időben nyitva lehet tartani. Ha vitás, hogy a túlnyomóan fűszerfélék, illetve ezeknek és Vágiék szellemi veséi Budapest, szept. 17. A rendőrségen nagyarányú kommunista agitációnak jöttek nyomára. Letartóztatták ugyanis Juhász Pál kommunista agitátort, akinek vallomása során kitudódott, hogy Vági István, a magyarországi szocialista munkáspárt vezére tulajdonképen csak stróman volt a pórt élén, amelynek szellemi vezetője Juhász Pál volt. Juhász re rendőrkézre került Pál érintkezésbei állott a nemzetközi kommunista szervekkel és Vági Istvánt megnyerte eszméjének s meguérte neki, hogy parancsai teljesítése fejében a párt élére állítja. Husz detektív járta már napok óta Kőbínyát és Angyalföldet, ahol Juhász a kommunista gyűléseket tartani szokta. Juhász még egy színészt is felülmúló ügyesVasár délelőttönként nyitvata Megérkezett a kereskecí — A vegyeskereskedések ezent (A Közlöny eredeti tudósítása.) Már számtalanszor foglalkoztunk a békéscsabai kereskedővilágnak azzal a sérelmével, hogy a hatóság nemcsak zaklatta a vasárnap délelőttönként nyitvatartó füszerkereskedőkef, hanem sorra meg is büntette őket. Az élelmiszerek árusításával foglalkozó kereskedők tudvalevően emiatt és a kérdés rendezése céljából mozgalmat indítottak és a Kereskedelmi Csarnok és a szegedi kereskedelmi és iparkamara utján a kereskedelemügyi miniszter elé vitték a sérelmet. A kereskedelmi miniszter egy ma, a város polgármesteréhez és a békéscsabai rendőrkapitánysághoz intézett leiratában végre az érdekeltek teljes megnyugvására rendezi a vitás ügyet. A miniszteri leirat leszögezi, hogy azok a rendelkezések, hogy napon irthatnak a fűszeresek }elmi miniszter döntése itl is zárva tartandók vasárnap a túlnyomóan élelmiszerek árusításával foglalkozó üzletek a munkaszüneti napokon a nyitvatartásban hatósági intézkedéssel nem korlátozhatók, a fogyasztóközönség érdekében történtek. A törvény biztosítani kívánja annak lehetőségét, hogy a napi élelmezés körébe tartozó mindennemű cikkek vidéken reggel 7 órától délelőtti 11 óráig a munkaszüneti napokon is beszerezhetők legyenek. Mivel a fűszerféléket is az élelmiszerek közé kell számítani, a kizáróan vagy túlnyomó részbea fűszerféléknek, illetve ezeknek és egyéb élelmiszereknek árusítására berendezett üzleteket élelmiszerüzleteknek kell tekinteni, amelyeket a munkaszüneti napokon az említett időben nyitva lehet tartani. Ha vitás, hogy a túlnyomóan fűszerfélék, illetve ezeknek és Tűzoltás a XVIII. században Irta : Banner János (7) A hatósági személyek munkafelosztása ezzel az intézkedéssel rendben is volt, de két olyan dolog, amelyekre tüzeset alkalmával feltétlen szükség volt, hiányzott. Az egyik a tüzesetek alkalmával felmerülő szorgosabb vagyonőrzés, a másik a tűzoltásra szükséges emberek előteremtése. Az előbbi a rendőri intézmény előfutárja, az utóbbi a hivatásos vagy önkéntes tűzoltók közvetlen •elődje volt. A községek nagyságához mérten 6—12 embert rendeltek, akik a város különböző, előre beosztott részeiben, az ilyenkor más elfoglaltságu bakter helyett vigyáztak a zavarosban halászókra. Ezeknek tüzeset alkalmával a községházára kellett menni s a biró parancsa alapjón végezni körutjukat. Ezek nélkül nem csak a tüz tett volna kárt a községben. Ezeken kivül 12, 20, vagy még több embert jelöltek ki azok közül, akik állandóan a községben tartózkodtak, akiknek azonnal a tüz helyére kellett menniök s az -oltásban a hatóság parancsai értelmében segédkezniök. Ha a munkából halaszthatatlan dolgaik miatt ki akartak állani, a jelenlévő bírónak kellett bejelenteniök. Ez az intézkedés a város tűzrendészetét természetszerűleg az iparosok vállára helyezte, mert a mezei munkával foglalkozó lakosság főleg mezei munka idején nem tartózkodott a községekben. Ezzel magyarázható,' hogy a modern tűzoltóság megalakulásakor az önkéntes tűzoltók testülele is az iparosságra támaszkodva alakult meg s működik még ma is. Ezeknek az embereknek parancsoltak a biró és a melléje rendelt személyek a községházán, és az esküdtek a tüz helyén, ahol ők is pontosan tartoztak megjelenni. A dolog irányítása a biró kezében volt, aki a községházánál őrzött tüzoltószereket részben a köz ség kocsijaira, részben a közmunkára kirendelt szekereken a tűzhöz kiszállítani tartozott. De pontosan előírták azt is, hogy a tűznél mit kell tenni. „Azon házokbul a'melyek a jelen való veszedelemben forognak a' betegek, gyermekek és Lakosoknak jószágai késedelem nélkül kihordassanak és vagy a' községháza udvarában, vagy a templom kerítésében, vagy akármely más bekerített és veszedelem kivül való udvarban hordassanak és ezeknek megőrzésére valamely tökéletes személy rendeltessék." Önkéntelenül is eszünkbe jutnak az ellenséges betörések alkalmával menedéket nyújtó erődtemplomok. Hogy a templom kerítésen belőli helyre hordatták az ingóságokat, azzal magyarázható, hogy a XVIII. század második felében már szigorúan megtiltották a templomok mellé való temetkezéseket. Hogy ezt a szigorú parancsot még is átlépték, arról sok sírkő tanúskodik ma is. Magát az oltást illetőleg két eshetőséget külömböztetnek meg. Ha csendes időben volt a tüz, a szomszéd házakat vizes ponyvával vagy lepedővel fedték be s azt vizzel öntözték; ha szél volt, minden háztetőt le kellett bontani, ha a szél irányában 30 lépésen belül esett. De az 500 lépésen belül eső házak tetejének védelmezéséről is gondoskodtak. Egyegy asszony vagy gyermek ült a gerincen kezében vizes kantával, hogy az esetleg lehulló parazsat azonnal leönthesse. Ezeket az intézkedéseket azonban természetesen csak akkor tehették meg, ha kellő vízmennyiség állott a rendelkezésre. A bírónak vagy a választáskor e célra kijelölt hivatalos személynek kötelessége volt évenként legalább egyszer házról-házra járva meggyőződni arról, hogy van-e minden háznál -kellő mennyiségű víz. Ha kut nem volt, legalább két akóra való víznek kellett az udvaron állani. Ha a kádat üresen találták, minden esetben 5 pénzre büntették a ház tulajdonosát. Ezt a vizet a XIX. század elejétől kezdve a mai napig is kapitány víznek, a kádat kapitányvizes kád-nak nevezték. A kádban vagy mellette állott a 4—5 méteres póznára erősített, kukorica csutkából készült pamacs, hogy az esetleg könnyen észrevehető kezdődő tüzet azonnal el lehessen oltani. A kád mellett a tetőre messze felérő hosszú létra volt feltámasztva; ha ez hiányzott, ugyancsak 5 pénz büntetés járt érte. Ezek a biztonsági intézkedések kizárólag az egyes házakat illették. A közbiztonságot szolgáló szerek és eszközök a községházán őriztettek. (Végeköv.)