Békésmegyei közlöny, 1925 (52. évfolyam) július-szeptember • 146-220. szám

1925-07-11 / 154. szám

EGYES SZÁM ARA 10©0 KOROSA Békéscsaba, 1925 julius 11 Szombat 52-ik évfolyam, 154-ik szám EOZLONT Politikai napilap Előfizetési dijak : Helyben és vidékre postán küldve : negyedévre 76.000 korona. Egy hónapra 25000 korona. Példányonként 1000 korona. Físseikesxtő j Dr. Gyöngyösi János. Felelős sserkesstfi i P,-Horváth Hesső. Telefonnám: 7 Sserkesztóség és kiadóhivatal: Békéscsabái II. ker. Ferenci Jóssef-tér 20. s«. — Hirdette díjszabás sserlnt Smith főbiztos XIII. jelentése Az alábbiakban közöljük a Nemzetek Szövetsége magyarországi főbiztosának XIII. jelentesét, amely az 1925. évi május 1-től 31-ig terjedő időről számol be : A pénzügyi főbiztos beszámolójának bevezetésében megokolja, hogy ez a jelentés azért késett, mert a genfi konferencián a főbiztosnak iészt kellett vennie. Az újjáépítési kö'csön biztositékára lekötött bevételekből május hónapban 250.978 millió papírkorona folyt be, vagyis 48.936 millió papirkoronával kevesebb, mint április hónapban- Ez az összeg 17.4 millió aranykoronának íelel meg. A vámbevételek az áprilisiekkel szemben 27 százalékos visszaesést mutatnak. Ezt a jelenséget a pénzügyi főbiztos nem tartja aggasztónak, mert mér előző jelenleseiben rámutatott, hogy a vámbevételeknek ez az alakulása kívánatos, minthogy a behozatali áruk ára túlságos magasságra emelkedett s csökkenésnek kellett bekövetkeznie. Ez a csökkenés nem jelenti az ország közgazdasági életének kedvezőtlen helyzetét. Jelentékeny menynyiségü áru, melyet olyan kereskedők hoztak l^e, kiknek nem sikerült a kincstártól vámhileit kapniok és a vámot nem tudták azonnal kifizetni, még a vámhivatalok raktáraiban hever. Való1 szinü, hogy a folyamatban levő kereskedelmi szerződések is tartóztatják az importőröket, mert a vámok leszállítását várják. A dohányjövedék eredménye 17 százalékos emelkedést tüntet fel. Némileg csökkent a cukoradó és a sójövedék bevétele. A magyar állam nyers bevételei május folyamán 47 millió aranykoronára rúgtak. Ez az eredmény sokkal kedvezőbb, mint a költségvetési előirányzat, amelyben a nyerő bevételeket 39.6 ( millió aranykoronával vették számításba. Egyenes adóban májusben jelentekeny emelkedés volt, míg a forgalmi adó valamivel csökkent. Junius hónapra a kölségvetési előirányzat 4,738.251 aranykorona hiánnyal számolt, de azért ennek a költségvetési hiánynak fedezésére sem kell az újjáépítési kölcsönt igénybe venni. A kormány a főbiztos hozzájárulásává! egyes megyei és városi törvényhatóságoknak, továbbá ármentesitő társulatoknak közhasznú munkálatok céljaira 24 millió aranykorona előlegeket nyújt. A májusi bevételi többletek terhére 12 milliót már folyósítottak. Május végén a Nemzeti Bank leszámítolási kamatlábát leszállította 11 százalékról 9 százalékra. Ezt a kedvező pénzügyi helyzet tette lehetővé. A jegy fedezet aránya állandóan mintegy 55 százalék, ami igen kielégítő helyzetet jelent. A Nemzeti Bank mindent megtett, hogy befolyást gyakoroljon országszerte a hitelkérdés megkönnyítésére. A bajok végső okait csak akkor lehet kiküszöbölni, amikor kielégítő tőke áll majd rendelkezésre. A külföldi tőke eddig csak rövid lejáratú hitel formában állott a magyar közgazdaság rendelkezésére. Hosszasabban foglalkozik a főbiztos az állami üzemek közül a posta, távíró és távbeszélő üzemeivel. Megállapítja, hogy a postának, távirónak és távbeszélőnek összes forgalma 1924-ben a háború előtti forgalomnak mintegy 44 százalékát tette. A személyzetet ez üzemek mintegy 50 százalékkal csökkentették s még további létszámcsökkentést fognak végezni s az államvasutakkal együtt az üzemi kiadásokat még jobban lefogják szállítani. Megállapítja a főbiztos, hogy ez a két üzemcsoport már most is nagy elismerést érdemel azért, hogy a személyzetük létszámának jelentékeny leszállításával törekedtek a kiadások csökkentésére. A posta, táviró és távbeszélő költségvetése 10 millió beruházást is beszámítva 1.750.000 aranykorona hiányt mutat. Ez körülbelül végeredményben megfelel a háború előtti helyzetnek is. A költségvetés egyes tételeit összehasonlítva a háború előtti költségvetés tételeivel, megállapítható, hogy a személyzet járandóságai 1913-ban az összes nyers kiadások 50 százalékát, most 54 százalékát teszik, a nyugdijteher 1913 ban a nyerskiadások 5 százalékát tette, most 12 százalékra emelkedett. A költségvetési év 10 első hónapjára vonatkozólag réndelkezésre álló adatok szerint a hiány nagyobb, mint az előirányzat annak dacára, hogy a postai díjtételek átlagban magasabbak, mint a háború előtt. A telefon például mintegy 50 százalékkal drágább. A magas díjtételek nem idézték elő a forgalom nagyobb mérvű csökkenését, csupán a feladott táviratok számában állott be mintegy 17 százalékos apadás. Megemlékezik a főbiztos a kormány gazdasági reformjairól. A mérlegvalódiságra vonatkozó rendeletet a korona stabilizálása tette lehetővé. Ennek alapján a vállalatok vagyoni állásáról megbiz'ható értesülést lehet kapni. As iparosok kívánsága ügyében ankét volt a kereskedelmi miniszternél Meskó Béla, a csabai Iparosbank vezérigazgatója gyors, olcsó és hosszú lejárain kisipari hitelt sürgetett Budapest, julius 10. Az iparosok folyó évi junius hó 17-iki országos nagygyűlésének napirendjén szerepelt ügyekben a kereskedelemügyi miniszter személyes elnöklete alatt folyó megbeszélések julius hó 8-án tartattak meg. Az elnöklő Valkó kereskedelmi miniszter és az érdekelt iparosságon kivül jelen voltak : báró Petricsevich-Horváth Emil a népjóléti minisztérium, Papp Géza és Varga államtitkárok a pénzügyminisztérium részéről, Horváth belügyi; és Fritz kereskedelemügyi miniszteri tanácsosok és Pásztor Miksa kormányfőtanácsos a Pénzintézeti Központ részéről. Vatkó kereskedelmi minisztér megnyitván az ankétet a tárgysorozat első vezérszónokaként Farkas Elek a budapesti Építő ipartestület elnöke az építkezési munkálatok megindítása, valamint a közmunkák sürgős foganatbavétele tárgyában szólalt fel, kifejtvén azt, hogy nemcsak az építőipar, de az össszes iparágak fellendülése is attól függ, hogy a kormány megfelelő energiával indítja meg az állami építkezéseket. A kisipari hitelek kérdéséhez általános szempontokból, valamint az eddigi akciók sérelmei és tanulságaihoz Dobsa László dr., az IPOSz igazgatója szólott hozzá. A fővárosi viszonyokról, valamint a lajstromos jelzálog intézményéről Széli Jenő dr„ a kisipari hitelintézet igazgatója tartott tanulságos előadást. Ezután került sorra a kisipari hitelek vidéki akciója. Meskó Béla, a békéscsabai Iparosbank vezérigazgatója volt a kérdés hivatalos előadója. Előadása során, mely elsősorban érdekli a vidék, de különösen a helyi iparosokat, rámutatott arrá, hogy az eddigi hitelakció alkalmával a vidéki városok jelentéktelen támogatásban részesültek és ez a támogatás, ez a segély sem jutott sehol a kisiparosok kezeihez. A folyósított hitelek 1—2 tételben nagyobb iparosoknak bocsáttattak rendelkezésére, a kisiparosok egy krajcárt sem láttak. Egy ujabb akció megindításakor javasolja, hogy gyors, olcsó, tekintélyes és hoszszabb lejáratú kisipari hitel alakjában a kormány segítséget nyújtson olyképen, hogy az eddigi elszórt tételek helyett 1—1 megfelelő garanciával rendelkező, de iparos érdekeltséget magában foglaló intézet bevonáséval lássa el az iparosságot a szükséges hitelekkel. A kereskedelmi miniszter és a pénzügyi szakközegek válasza után, mely válaszok a sérelmek sürgős orvoslását és a kívánságok mielőbbi teljesítését helyezték kilátásba, a jogosulatlan iparűzésről, Pálffy József (Szeged) hatósági és háziüzemek leépítése és megszüntetése tárgyában Dobsa László dr., végül a betegsegélyző és baleset biztosítási sérelmekről Friedrich F. Géza tartott szakszerűen felépített előadást. Nagyarányú munkát végzett az Országos Takarékossági Bizottság,, amely a közigazgatás egyszerűsítését és olcsóbbá tételét igyekszik megvalósitani. A bizottság javaslatára már felállították a központiszámfejtő hivatalt. A bizottság 7759 állás beszüntetését javasolta. Ebből 3000 állás most üresedésben van. A többi állásnak a beszüntetését akkép tervezik, hogy két esztendőn keresztül nem töltik be a beálló üresedéseket. Fontos reformot javasol a bizottság a pénzügyigazgatás, a bírósági eljárás, valamint a városok és vármegyék közigazgatása terén, amelyek most mind rendkívül bonyolultak. A javaslat egy részének megvalósítása törvényhozási intézkedést igényel, de remélik, hogy ezt legközelebb ki lehet eszközölni. A bizottság a részéről eddig tett javaslatokból várható megtakarítást évi 15 millió aranykoronára becsüli, ami a főbiztos véleménye szerint túlzott becslés,, mert (a főbiztos szerint) eddig semmiféle gyökeres intézkedést nem javasolt a bizottság, nem merült felt részéről semmiféle mélyreható javaslat a fennálló kormányhatóságok beszüntetését vagy állandósítását illetőleg, sem pedig a munkarendszer vagy a közigazgatási alakiságok egyszerűsítése iránt. Szóval — irja a főbiztos — eddig semmi olyan reformra vonatkozó javaslatot nem tett a bizottság, amely a magyar költségvetést manapság legkomolyabban érintő problémák egyikével, t. i. a közszolgálati szervezet mai méretezésével arányban állana. Reményű a főbiztos, hogy a takarékossági bizoltság további munkája folyamán messzebmenő javaslatokat fog tenni, mint aminőket a mostani, ideiglenes jelentésében tett A külkereskedelmi forgalom áprilisban csökkent mintegy tiz százalékkal. A nagykereskedelmi áraknak indexe május végén további csökkenést mutat. Az 1924. évi december óta a nagykereskedelmi index mintegy 13 százalékos csökkenést tüntet fel. Ezzel szemben a kiskereskedelmi index igen csekélyemelkedést mutat. A jelentéshez kapcsolt kimutatásokból érdekes a motoros járómüvek statisztikája, amelyből kitűnik, hogy a személyszállító automobilok száma 500-al, a teher automobilok száma 150-el, a motoros kerékpárok száma 450 el emelkedett egy év alatt. A kölcsönszámla 1925. május. 29-én 184,245.213.44 aranykorona egyenleget mutat. Csillag Teréz megfjalt Budapest, jul. 10. Csillag Teréz,, a Nemzeti Színház művésznője és örökös tagja ma reggel 67 éves korában meghalt. Temetése szombaton délután lesz a Nemzeti Színház előcsarnokából a Kerepest temetőben lévő díszsírhelyre.