Békésmegyei közlöny, 1925 (52. évfolyam) július-szeptember • 146-220. szám

1925-09-02 / 197. szám

EftTES SZÁM ARA ÍOOO KORONA Békéscsaba, 1925 szeptember 2 Szerda 52-ik évfolyam, 197-ik szám BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY POLITIKAI NAPILAP Előfizetési dijak : Helyben és vidékre postán küldve: negyedévre 75.000 korona. — Egy hónapra 25.000 korona. Példányonként 1000 korona. Főszerkesztő: Dr. Gyöngyösi János Felelős szerkesztő : P.-Horváth Rezsó Telefcnszám : 7 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsabán II. kerület Ferencz József-tér 20. szám alatt. Hirdetés díjszabás szerint. Uj levegő ii. Éppen ezért, de csakis ezért t aláljuk mi is, mások is furcsának azt a tényt, hogy egy ügyvéd végrehajtónak pályázott és elment. Mert jól tudhatja mindenki, hogy bár a végrehajtó és a fiskális egymás irányában teljesen független emberek, a végrehajtó mégis jóval alatta áll az ügyvéd által elfoglalt társadalmi állásnak, amit kétségtelenül az utóbbi jóval magasabb képzettségének lehet és kell betudni. Ez a hir tehát a végrehajtóvá vedlett ügyvédről furcsa, nagyon furcsa. Mert a mi fordított viszonyok között élő társadalmunkban azt veszik az emberek természetesnek, ha valaki nem lejebb, de magasabbra törekszik, vagyis ha egy végrehajtó ügyvéddé lenne. Mert mi ma is ott tartunk még, hogy az az ember számit csak, aki lateiner, aki a szellemi munkája után él meg. Az iparos, a kereskedő, akármilyen becsületes, delgos tagja is a társadalomnak, mégis „csak" iparos, keréskedő, akinél jóval „többet" jelent az ügyvéd, az orvos, a tanár. Mi sem természetesebb annál, jhogy ez az előszeretete polgári elemeinknek a tudományos pályák iránt, mindenhez vehet, csak jóhoz nem. Ez jól tudja mindenki, aki a jelekből következtetni képes és jól tudta azt az „Esti levelek" szellemes Zsolt-ja is akkor, amidőn leszögezte, hogy a magyar társadalmi életben a legközelebbi jövőben vértelen forradalom fog lejátszódni: beáll a gutaütés. Azt a szelet, amely a gutaütést meg előzni szokta, már érezhetni ittott : végzett nagy diákok elmennek pincérnek, beállnak iparostanoncnak, mert a diploma nem tud kenyeret adni. Az ügyvédek nagy sokadalma túltermelés miatt jajong naponta, de azért a jogi tanintézetek éppen ugy zsúfolva vannak, mint sok évtizeddel ezelőtt, amikor még félannyi ügyvéd sem volt, mint ma. A tanárok 10% állás nélkül csatangol, vagy pedig kishivatalokban dolgozgat. A szülők azonban nem akarják belátni, hogy nem okvetlerül egyetemre kell küldeniök az érettségizett fiukat. Pedig akkor, csakis akkor lenne virradás ebben a szerencsétlen lateiner-országban, ha a müveit ifjúság az iparmühelyekre és a kereskedelemre vetné magát az egyetemek helyett és a „boldogító" doktorátus helyett a gyalupad, a szedőszekrény, a kalapács és üllő mellett esküdnének örök hűséget a munkának. így kettős lenne a cél, amit elérnének s amiből óriási haszna lenne a társadalomnak és a hazának is: müveit iparosaink lennének, mint a külföldnek és megmenekülne az ország a tudományos pályák túlzsúfoltságától. Mindenki boldogulna. Örömmel kell tehát üdvözölnünk azt az ügyvédet, aki belátta és tettel is bebizonyította — bizonyára ! keserves csalódások után — hogy ' aki müveit, tanult, sok iskolát végzett ember, annak sem szabad szégyetnie a becsületes munkát és annak számára sem csak a diploma aprópénzre váltása az életcél 1 (h. r.) löket megilleti. Egyforma, nemes, nemzetnevelő munkát végez állami és nem állami tanerő, egyforma munkáért tehát egyforma fizetést is illetékes. A kedélyek megnyugtatására kívánatos, hogy fenti 4500—1925. M. E. számú rendeletet az egyenlő elbánás elve alapján sürgősen módosítsák. Ilyen sérelmes volt és anyagi kórt okozó a nem állami tanszemélyzetre néze az 1400—1925. M. E. számú rendelet, amely a nem állami tanszemélyzet részére havi fizetésük 75 százalékának megadását réndeli el, a nem állami tanszemélyzet pedig ezen rendelet szerint havi fizetésének csak 52 százalékát kapta meg az államtól, a hiányzó 23 százalékot most is várja, — mivel arra nézve intézkedés nem történt, hogy a 23 százalékos különbözetet az iskolafentartó fizesse meg s így a nem állami tanszemélyzet anyagi kárt ne szenvedjen állami kollégájával szemben. Uj levegő ii. Éppen ezért, de csakis ezért t aláljuk mi is, mások is furcsának azt a tényt, hogy egy ügyvéd végrehajtónak pályázott és elment. Mert jól tudhatja mindenki, hogy bár a végrehajtó és a fiskális egymás irányában teljesen független emberek, a végrehajtó mégis jóval alatta áll az ügyvéd által elfoglalt társadalmi állásnak, amit kétségtelenül az utóbbi jóval magasabb képzettségének lehet és kell betudni. Ez a hir tehát a végrehajtóvá vedlett ügyvédről furcsa, nagyon furcsa. Mert a mi fordított viszonyok között élő társadalmunkban azt veszik az emberek természetesnek, ha valaki nem lejebb, de magasabbra törekszik, vagyis ha egy végrehajtó ügyvéddé lenne. Mert mi ma is ott tartunk még, hogy az az ember számit csak, aki lateiner, aki a szellemi munkája után él meg. Az iparos, a kereskedő, akármilyen becsületes, delgos tagja is a társadalomnak, mégis „csak" iparos, keréskedő, akinél jóval „többet" jelent az ügyvéd, az orvos, a tanár. Mi sem természetesebb annál, jhogy ez az előszeretete polgári elemeinknek a tudományos pályák iránt, mindenhez vehet, csak jóhoz nem. Ez jól tudja mindenki, aki a jelekből következtetni képes és jól tudta azt az „Esti levelek" szellemes Zsolt-ja is akkor, amidőn leszögezte, hogy a magyar társadalmi életben a legközelebbi jövőben vértelen forradalom fog lejátszódni: beáll a gutaütés. Azt a szelet, amely a gutaütést meg előzni szokta, már érezhetni ittott : végzett nagy diákok elmennek pincérnek, beállnak iparostanoncnak, mert a diploma nem tud kenyeret adni. Az ügyvédek nagy sokadalma túltermelés miatt jajong naponta, de azért a jogi tanintézetek éppen ugy zsúfolva vannak, mint sok évtizeddel ezelőtt, amikor még félannyi ügyvéd sem volt, mint ma. A tanárok 10% állás nélkül csatangol, vagy pedig kishivatalokban dolgozgat. A szülők azonban nem akarják belátni, hogy nem okvetlerül egyetemre kell küldeniök az érettségizett fiukat. Pedig akkor, csakis akkor lenne virradás ebben a szerencsétlen lateiner-országban, ha a müveit ifjúság az iparmühelyekre és a kereskedelemre vetné magát az egyetemek helyett és a „boldogító" doktorátus helyett a gyalupad, a szedőszekrény, a kalapács és üllő mellett esküdnének örök hűséget a munkának. így kettős lenne a cél, amit elérnének s amiből óriási haszna lenne a társadalomnak és a hazának is: müveit iparosaink lennének, mint a külföldnek és megmenekülne az Tömör Angélát fe< Budapest, szept. 1. Eskütt Lajos Tömör Angéla bünügyének mai tárgyalásán újra botrányt okozott. Amikor a tárgyalás elején felolvasták a vádiratot, amelyben az ügyészség megvesztegetéssel vádolja Esküttet, Eskütt hirtelen izgatottan felugrott székéről és közbekiáltott. Az elnök erre kivezettette a tárgyalóteremből. Ezután ismertették a Kenedi-féle megvesztegetési ügynek Tömör Angélára vonatkozó részét. Kenedi a vád szerint 200 drb marhakiviteli-engedélyért 500.000 koronát fizetett Tömör Angélának. Tömör Angéla tagadja bűnösségét. Ezután Eskütt kihallgatására került a sor, aki a terembe lépése után nagyhangon kiabált és feleselt az elnökkel. Az elnök kérdésére nem válaszolt, másról beszélve azt állította, hogy Imentette a bíróság Tömör jelenlétében beszílte meg Kenedivel az ügyet, Tömör Angéla a felhajtásért jutalékot kötött ki magának, amit nem kapott meg, mert időközben kitört a botrány. Elnök elrendeli Eskütt és Tömör szembesítését. Tömör kijelenti, hogy Esküttnek egyetlen egy szava sem igaz. Az ügyész kérdésére kijelenti Eskütt, hogy Tömör Angélával egy évig együtt dolgozott és Tömör minden manipulációban részt vett. Az ügyész a bizonyítás kiegészítésében kérte az Eskütt ellen hozott ítélet felolvasását, ezt azonban a bíróság elutasította. Ezután az ügyész mondta el vádbeszédét, majd a biróság meghozta ítéletét, melyszerint Tömör Angélát az ellene emelt vád alól felmenti. Az ítélet jogerős. löket megilleti. Egyforma, nemes, nemzetnevelő munkát végez állami és nem állami tanerő, egyforma munkáért tehát egyforma fizetést is illetékes. A kedélyek megnyugtatására kívánatos, hogy fenti 4500—1925. M. E. számú rendeletet az egyenlő elbánás elve alapján sürgősen módosítsák. Ilyen sérelmes volt és anyagi kórt okozó a nem állami tanszemélyzetre néze az 1400—1925. M. E. számú rendelet, amely a nem állami tanszemélyzet részére havi fizetésük 75 százalékának megadását réndeli el, a nem állami tanszemélyzet pedig ezen rendelet szerint havi fizetésének csak 52 százalékát kapta meg az államtól, a hiányzó 23 százalékot most is várja, — mivel arra nézve intézkedés nem történt, hogy a 23 százalékos különbözetet az iskolafentartó fizesse meg s így a nem állami tanszemélyzet anyagi kárt ne szenvedjen állami kollégájával szemben. Uj levegő ii. Éppen ezért, de csakis ezért t aláljuk mi is, mások is furcsának azt a tényt, hogy egy ügyvéd végrehajtónak pályázott és elment. Mert jól tudhatja mindenki, hogy bár a végrehajtó és a fiskális egymás irányában teljesen független emberek, a végrehajtó mégis jóval alatta áll az ügyvéd által elfoglalt társadalmi állásnak, amit kétségtelenül az utóbbi jóval magasabb képzettségének lehet és kell betudni. Ez a hir tehát a végrehajtóvá vedlett ügyvédről furcsa, nagyon furcsa. Mert a mi fordított viszonyok között élő társadalmunkban azt veszik az emberek természetesnek, ha valaki nem lejebb, de magasabbra törekszik, vagyis ha egy végrehajtó ügyvéddé lenne. Mert mi ma is ott tartunk még, hogy az az ember számit csak, aki lateiner, aki a szellemi munkája után él meg. Az iparos, a kereskedő, akármilyen becsületes, delgos tagja is a társadalomnak, mégis „csak" iparos, keréskedő, akinél jóval „többet" jelent az ügyvéd, az orvos, a tanár. Mi sem természetesebb annál, jhogy ez az előszeretete polgári elemeinknek a tudományos pályák iránt, mindenhez vehet, csak jóhoz nem. Ez jól tudja mindenki, aki a jelekből következtetni képes és jól tudta azt az „Esti levelek" szellemes Zsolt-ja is akkor, amidőn leszögezte, hogy a magyar társadalmi életben a legközelebbi jövőben vértelen forradalom fog lejátszódni: beáll a gutaütés. Azt a szelet, amely a gutaütést meg előzni szokta, már érezhetni ittott : végzett nagy diákok elmennek pincérnek, beállnak iparostanoncnak, mert a diploma nem tud kenyeret adni. Az ügyvédek nagy sokadalma túltermelés miatt jajong naponta, de azért a jogi tanintézetek éppen ugy zsúfolva vannak, mint sok évtizeddel ezelőtt, amikor még félannyi ügyvéd sem volt, mint ma. A tanárok 10% állás nélkül csatangol, vagy pedig kishivatalokban dolgozgat. A szülők azonban nem akarják belátni, hogy nem okvetlerül egyetemre kell küldeniök az érettségizett fiukat. Pedig akkor, csakis akkor lenne virradás ebben a szerencsétlen lateiner-országban, ha a müveit ifjúság az iparmühelyekre és a kereskedelemre vetné magát az egyetemek helyett és a „boldogító" doktorátus helyett a gyalupad, a szedőszekrény, a kalapács és üllő mellett esküdnének örök hűséget a munkának. így kettős lenne a cél, amit elérnének s amiből óriási haszna lenne a társadalomnak és a hazának is: müveit iparosaink lennének, mint a külföldnek és megmenekülne az Tömör Angélát fe< Budapest, szept. 1. Eskütt Lajos Tömör Angéla bünügyének mai tárgyalásán újra botrányt okozott. Amikor a tárgyalás elején felolvasták a vádiratot, amelyben az ügyészség megvesztegetéssel vádolja Esküttet, Eskütt hirtelen izgatottan felugrott székéről és közbekiáltott. Az elnök erre kivezettette a tárgyalóteremből. Ezután ismertették a Kenedi-féle megvesztegetési ügynek Tömör Angélára vonatkozó részét. Kenedi a vád szerint 200 drb marhakiviteli-engedélyért 500.000 koronát fizetett Tömör Angélának. Tömör Angéla tagadja bűnösségét. Ezután Eskütt kihallgatására került a sor, aki a terembe lépése után nagyhangon kiabált és feleselt az elnökkel. Az elnök kérdésére nem válaszolt, másról beszélve azt állította, hogy Imentette a bíróság Tömör jelenlétében beszílte meg Kenedivel az ügyet, Tömör Angéla a felhajtásért jutalékot kötött ki magának, amit nem kapott meg, mert időközben kitört a botrány. Elnök elrendeli Eskütt és Tömör szembesítését. Tömör kijelenti, hogy Esküttnek egyetlen egy szava sem igaz. Az ügyész kérdésére kijelenti Eskütt, hogy Tömör Angélával egy évig együtt dolgozott és Tömör minden manipulációban részt vett. Az ügyész a bizonyítás kiegészítésében kérte az Eskütt ellen hozott ítélet felolvasását, ezt azonban a bíróság elutasította. Ezután az ügyész mondta el vádbeszédét, majd a biróság meghozta ítéletét, melyszerint Tömör Angélát az ellene emelt vád alól felmenti. Az ítélet jogerős. Tt spanyolok támadást kezdenek marokkóban Páris, szept. 1. Fezből jelentik: Jelenleg az egész fronton nyugalom uralkodik. Az ellenség a front mögött erős tevékenységet fejt ki. Francia repülők megállapították, hogy az ellenség újra nagyobb mennyiségű lőszert és fegyvereket kapott. Ketaad-Es-Sless mellett tegnap este és éjjel a franciák ellenséges támadásokat sikeresen vertek vissza. A spanyolok erélyes előnyomulása hir szerint a napokban megkezdődik. Tt nyilvánosságot kizárják a Beniczkij-per tárgyalásáról Budapest, szept. 1. A Beniczkyügy holnapi főtárgyalására nagy előkészületeket tesznek. Ezren és ezren ostromolják az ügyészség és a törvényszék hivatalait belépőjegyekért. Eddig még a tárgyalásra jegyeket nem adtak ki és ebből arra következtetnek, hogy a főtárgyalás mindvégig teljesen zárt lesz. A holnapi főtárgyaláson Sztrache Gusztáv főügyész indítványozni fogja a főtárgyaiásnak a nyilvánosság kizárásával való lefolytatását. Tlpponyi és Watkó Genfbe utazik Genf, szept. 1. A Nemzetek Szövetsége a napokban kezdi meg VI. ülésszakát. A magyar delegátusok a következők: Apponyi Albert, Walkó Lajos kereskedelmi miniszter, a külügyminisztérium ideiglenes vezetésével megbízott miniszter, Táncos Gábor altábornagy. Helyettes delegáltak: Nagy Elek miniszteri tanácsos, Bartha György követségi tanácsos és Péter Jenő helyettes államtitkár. Uj levegő ii. Éppen ezért, de csakis ezért t aláljuk mi is, mások is furcsának azt a tényt, hogy egy ügyvéd végrehajtónak pályázott és elment. Mert jól tudhatja mindenki, hogy bár a végrehajtó és a fiskális egymás irányában teljesen független emberek, a végrehajtó mégis jóval alatta áll az ügyvéd által elfoglalt társadalmi állásnak, amit kétségtelenül az utóbbi jóval magasabb képzettségének lehet és kell betudni. Ez a hir tehát a végrehajtóvá vedlett ügyvédről furcsa, nagyon furcsa. Mert a mi fordított viszonyok között élő társadalmunkban azt veszik az emberek természetesnek, ha valaki nem lejebb, de magasabbra törekszik, vagyis ha egy végrehajtó ügyvéddé lenne. Mert mi ma is ott tartunk még, hogy az az ember számit csak, aki lateiner, aki a szellemi munkája után él meg. Az iparos, a kereskedő, akármilyen becsületes, delgos tagja is a társadalomnak, mégis „csak" iparos, keréskedő, akinél jóval „többet" jelent az ügyvéd, az orvos, a tanár. Mi sem természetesebb annál, jhogy ez az előszeretete polgári elemeinknek a tudományos pályák iránt, mindenhez vehet, csak jóhoz nem. Ez jól tudja mindenki, aki a jelekből következtetni képes és jól tudta azt az „Esti levelek" szellemes Zsolt-ja is akkor, amidőn leszögezte, hogy a magyar társadalmi életben a legközelebbi jövőben vértelen forradalom fog lejátszódni: beáll a gutaütés. Azt a szelet, amely a gutaütést meg előzni szokta, már érezhetni ittott : végzett nagy diákok elmennek pincérnek, beállnak iparostanoncnak, mert a diploma nem tud kenyeret adni. Az ügyvédek nagy sokadalma túltermelés miatt jajong naponta, de azért a jogi tanintézetek éppen ugy zsúfolva vannak, mint sok évtizeddel ezelőtt, amikor még félannyi ügyvéd sem volt, mint ma. A tanárok 10% állás nélkül csatangol, vagy pedig kishivatalokban dolgozgat. A szülők azonban nem akarják belátni, hogy nem okvetlerül egyetemre kell küldeniök az érettségizett fiukat. Pedig akkor, csakis akkor lenne virradás ebben a szerencsétlen lateiner-országban, ha a müveit ifjúság az iparmühelyekre és a kereskedelemre vetné magát az egyetemek helyett és a „boldogító" doktorátus helyett a gyalupad, a szedőszekrény, a kalapács és üllő mellett esküdnének örök hűséget a munkának. így kettős lenne a cél, amit elérnének s amiből óriási haszna lenne a társadalomnak és a hazának is: müveit iparosaink lennének, mint a külföldnek és megmenekülne az Nyolc letartóztatás a i Budapest, szept. 1. A rendőrség ma ujabb házkutatást tartott a milliós bankjegyhamisitás ügyében mindazokon a helyeken, amelyek Friedlánderékkel bármiképpen is összeköttetésbe hozhatók. A rendőrség Újpesten megjelent Friedlánder Lipót textiláru üzletében, ahol teljesen üres helyiségre bukkantak. A helyiség egy kis tapétaajtóval állott összeköttetésben az üzlettel, amelyet a mul^iori házkutatás alkalmával nerp vettek észre. Nincs kizárva, hogy itt gyártotta a csodarabbi-család a milliós bankjegyeket. Egyébként a hamis milliósok miatt debreceni ügyészség fogházában eddig nyolc előzetes letartóztatásba helyezett gyanúsított ül, akik valamennyien bevallották, hogy hamis bankjegyeket hoztak forgalomba. A nyolc letartóztatott közül öt a csodarabbi közvetlen hozzátartozója. Ma az ügyészség Bettélheim Izort, a sátoraljaújhelyi Belvárosi Takarékpénztár igazgatóját tartóztatta le, aki mikor a bank pénztárosa Friedlándert rajtakapta, nem tett feljelentést a rendőrségen és emiatt bűnpártolás címén helyezték előzetes letartóztatásba. Tt spanyolok támadást kezdenek marokkóban Páris, szept. 1. Fezből jelentik: Jelenleg az egész fronton nyugalom uralkodik. Az ellenség a front mögött erős tevékenységet fejt ki. Francia repülők megállapították, hogy az ellenség újra nagyobb mennyiségű lőszert és fegyvereket kapott. Ketaad-Es-Sless mellett tegnap este és éjjel a franciák ellenséges támadásokat sikeresen vertek vissza. A spanyolok erélyes előnyomulása hir szerint a napokban megkezdődik. Tt nyilvánosságot kizárják a Beniczkij-per tárgyalásáról Budapest, szept. 1. A Beniczkyügy holnapi főtárgyalására nagy előkészületeket tesznek. Ezren és ezren ostromolják az ügyészség és a törvényszék hivatalait belépőjegyekért. Eddig még a tárgyalásra jegyeket nem adtak ki és ebből arra következtetnek, hogy a főtárgyalás mindvégig teljesen zárt lesz. A holnapi főtárgyaláson Sztrache Gusztáv főügyész indítványozni fogja a főtárgyaiásnak a nyilvánosság kizárásával való lefolytatását. Tlpponyi és Watkó Genfbe utazik Genf, szept. 1. A Nemzetek Szövetsége a napokban kezdi meg VI. ülésszakát. A magyar delegátusok a következők: Apponyi Albert, Walkó Lajos kereskedelmi miniszter, a külügyminisztérium ideiglenes vezetésével megbízott miniszter, Táncos Gábor altábornagy. Helyettes delegáltak: Nagy Elek miniszteri tanácsos, Bartha György követségi tanácsos és Péter Jenő helyettes államtitkár. Uj levegő ii. Éppen ezért, de csakis ezért t aláljuk mi is, mások is furcsának azt a tényt, hogy egy ügyvéd végrehajtónak pályázott és elment. Mert jól tudhatja mindenki, hogy bár a végrehajtó és a fiskális egymás irányában teljesen független emberek, a végrehajtó mégis jóval alatta áll az ügyvéd által elfoglalt társadalmi állásnak, amit kétségtelenül az utóbbi jóval magasabb képzettségének lehet és kell betudni. Ez a hir tehát a végrehajtóvá vedlett ügyvédről furcsa, nagyon furcsa. Mert a mi fordított viszonyok között élő társadalmunkban azt veszik az emberek természetesnek, ha valaki nem lejebb, de magasabbra törekszik, vagyis ha egy végrehajtó ügyvéddé lenne. Mert mi ma is ott tartunk még, hogy az az ember számit csak, aki lateiner, aki a szellemi munkája után él meg. Az iparos, a kereskedő, akármilyen becsületes, delgos tagja is a társadalomnak, mégis „csak" iparos, keréskedő, akinél jóval „többet" jelent az ügyvéd, az orvos, a tanár. Mi sem természetesebb annál, jhogy ez az előszeretete polgári elemeinknek a tudományos pályák iránt, mindenhez vehet, csak jóhoz nem. Ez jól tudja mindenki, aki a jelekből következtetni képes és jól tudta azt az „Esti levelek" szellemes Zsolt-ja is akkor, amidőn leszögezte, hogy a magyar társadalmi életben a legközelebbi jövőben vértelen forradalom fog lejátszódni: beáll a gutaütés. Azt a szelet, amely a gutaütést meg előzni szokta, már érezhetni ittott : végzett nagy diákok elmennek pincérnek, beállnak iparostanoncnak, mert a diploma nem tud kenyeret adni. Az ügyvédek nagy sokadalma túltermelés miatt jajong naponta, de azért a jogi tanintézetek éppen ugy zsúfolva vannak, mint sok évtizeddel ezelőtt, amikor még félannyi ügyvéd sem volt, mint ma. A tanárok 10% állás nélkül csatangol, vagy pedig kishivatalokban dolgozgat. A szülők azonban nem akarják belátni, hogy nem okvetlerül egyetemre kell küldeniök az érettségizett fiukat. Pedig akkor, csakis akkor lenne virradás ebben a szerencsétlen lateiner-országban, ha a müveit ifjúság az iparmühelyekre és a kereskedelemre vetné magát az egyetemek helyett és a „boldogító" doktorátus helyett a gyalupad, a szedőszekrény, a kalapács és üllő mellett esküdnének örök hűséget a munkának. így kettős lenne a cél, amit elérnének s amiből óriási haszna lenne a társadalomnak és a hazának is: müveit iparosaink lennének, mint a külföldnek és megmenekülne az Egyenlő elbánást kérnek a tanítók A nem állami tanszemélyzet 15 százalékos fizetési előlege Mint ismeretes, a minisztertanács julius 24-én hozott határozata értelmében az állami tisztviselők és alkalmazottak 1925. julius 1-től kezdve fizetésük 15 százalékának megfelelő fizetési előleget kaptak. Az erre vonatkozó 4500—1925. M. E. számú rendelet intézkedik a fizetéskiegészitő államsegélyben részesülő nem állami tanszemélyzet fizetési előlegéről is oly módon, hogy ezek csak a fizetéskiegészitő államsegélynek kapják 15 százalékát az államkincstártól. A különbözet megadására nézve — mely tekintélyes összeget tesz ki — nincs intézkedés. Pedig pár szó hozzátevésével fenti rendeletben közmegelégedésre meg lehetett volna oldani a dolgot. Ha az állam a fizetéskiegészitő államsegélyben részesülő nem állami tanszemélyzet részére nem hajlandó ugyanazokat az összegű segélyeket megadni, mint amennyit az ugyanazon fizetési osztály és fokozatbeli állami tisztviselőknek ad, akkor a megjelenő rendeletekben kötelezze az iskolafentartókat a különbözet megadására. Ez a helyes, egyenlő elbírálás elve. Ez felel meg az 1922. évi 700. elnöki számú vallás- és közoktatásügyi minisztériumi rendeletnek, mely szerint a nem állami elemi népiskolai tanítókat, tanítónőket és óvónőket ugyanazon összegű fizetés, személyi pótlék, lakbér illeti meg, mint a velők egyenlő szolgálattal bíró állami elemi népiskolai tanítókat, tanítónőket és óvó1 nőket, vagyis az állami tisztviseTt spanyolok támadást kezdenek marokkóban Páris, szept. 1. Fezből jelentik: Jelenleg az egész fronton nyugalom uralkodik. Az ellenség a front mögött erős tevékenységet fejt ki. Francia repülők megállapították, hogy az ellenség újra nagyobb mennyiségű lőszert és fegyvereket kapott. Ketaad-Es-Sless mellett tegnap este és éjjel a franciák ellenséges támadásokat sikeresen vertek vissza. A spanyolok erélyes előnyomulása hir szerint a napokban megkezdődik. Tt nyilvánosságot kizárják a Beniczkij-per tárgyalásáról Budapest, szept. 1. A Beniczkyügy holnapi főtárgyalására nagy előkészületeket tesznek. Ezren és ezren ostromolják az ügyészség és a törvényszék hivatalait belépőjegyekért. Eddig még a tárgyalásra jegyeket nem adtak ki és ebből arra következtetnek, hogy a főtárgyalás mindvégig teljesen zárt lesz. A holnapi főtárgyaláson Sztrache Gusztáv főügyész indítványozni fogja a főtárgyaiásnak a nyilvánosság kizárásával való lefolytatását. Tlpponyi és Watkó Genfbe utazik Genf, szept. 1. A Nemzetek Szövetsége a napokban kezdi meg VI. ülésszakát. A magyar delegátusok a következők: Apponyi Albert, Walkó Lajos kereskedelmi miniszter, a külügyminisztérium ideiglenes vezetésével megbízott miniszter, Táncos Gábor altábornagy. Helyettes delegáltak: Nagy Elek miniszteri tanácsos, Bartha György követségi tanácsos és Péter Jenő helyettes államtitkár.