Békésmegyei közlöny, 1925 (52. évfolyam) július-szeptember • 146-220. szám

1925-09-01 / 196. szám

fi«TES SZAK ABA lOO® KOBOKA Békéscsaba, 1925 szeptember 1 Kedd 52-ik évfolyam, 196-ik szám BÉKÉSMEBTEI KÖZLÖNY POLITIKAI NAPILAP Előflaotéai dijait : iiai/bea és vidékre postán küldve : negyedévre 7 >.000 korona. Egy hónapra 25000 korona "idánvonkénl iO'O korons Főszerkesztő j Dr. Gyöag'yöct Jásses Felelős szerkesztő t P.-Horvith Benső. Teltfoniiám : 7 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsabái II. ker. Ferencz József-tér 20. ts. — Hlzdctf" díjszabás Martat. Uj levegő Botor fáradtság manapság arról irni, hogy a tudományos pályák életének percei meg vannak számlálva. Azok, akik véletlenül tovább látnak az orruknál, akik nem temetkeztek bele a képzelődés, az álmodozás rózsaszínű felhőjébe, azok előtt már régóta elintézett akta volt az a tény, hogy a tudományos pályák a túlzsúfoltság miatt egyszeriben csőd elé fognak jutni. Mindez abból az alkalomból jut az eszünkbe, hogy a hivatalos lapban olvastuk, hogy az igazságügyminiszter egy ügyvédet végrehajtóvá nevezett ki. Magyar szokás — vagy csak nevezzük a gyermeket a maga igazi nevén — magyar betegség az, hogy minálunk erőnek-erejének mindenki urat akar nevelni a fiából. Vagyis megfelelő ijesztgetések igénybevételével elérik a tisztelt apák, hogy fiaik leteszik az érettségi vizsgálatot és bemutatják nekik az egyetemi polgárságot igazoló indexet. Ez rendjén van, ez ellen csak a maradi ember emelhetne szót, aki rossz szemmel nézi, ha a fiatalemberek többet tudnak, mint ők. Mi nem helyezkedünk erre az álláspontra, mivel mindenkinek saját érdeke, ha müveit és tanult, sőt ez országos érdek is. Ellenben azt mát nem helyeselhetjük, ha az ifjakat az iskoláik befejezése után egyszerűen a hivatalos életbe küldik vagy pedig túlzsúfolt pályákra szorítják őket. Ez helytelen és fölér a öngyilkossággal. Ne adja Isten, hogy egy iskolákat végzett fiatalember más is akarna lenni, mint lateiner 1 No hiszen, azt elsöpörné a szülői előítélet a másmilyen pályák irányában s ugyanolyan gúnyos lekicsinylésekkel kellene találkoznia, mint a jogászpincéreknek akkor, amikor még nem kezdték meg működésűket. Nekünk, akik szomorú és szegény nemzet vagyunk, határozottan a romlásunkra van ez a mai divatos szokás a középiskolák falai közül „készen" kijövő ifjúsággal. Nem látunk mi rémeket, de mégis napról-napra mindinkább beteljesedni látjuk azt a mondást, amit egyik nagyszellemü irónk kockáztatott meg s amiért az egész ország kinevette akkor. Tudniillik azt állította az illető, hogy ha ez a folyamat és az intellektuelek ilyetén túltermelése még sokáig tart, akkor beáll a társadalmi gutaütés, minek következtében erkölcsileg is züllésnek indul majd ez az ország, amely már jól lefelé jutott az anyagi züllés utján. Ennek a fönti mondásnak az előjelét láttuk annakidején, évekkel azelőtt, amikor a társadalom -annyira felzudult a jogászpincéreket kereső „vakmerő" keszthelyi vendéglős ellen, akinek pedig nemhogy uj nem volt az ötlete, hanem semmi sértő vagy furcsa sem volt benne. A diploma nyomora ellen való küzdés első mozzanata volt ez s hogy az érdekeltek kapva-kaptak az ajánlalon, az nem bizonyít mást, mint azt, hogy valóban túltermelés állott be, csakugyan nyomorban van a diploma. Ma pedig, mintegy második mozzanat gyanánt, megjön a hír egy ügyvédről, aki pályázott végrehajtói állásra, melyet el is nyert. Korántsem akarjuk olybá föltüntetni a dolgok állását, mintha a végrehajtói hivatás} lekicsinylendőnek tartanok. Nem. A végrehajtói állás — bár éppen nem mondható rokonszenves foglalkozásnak különösen a nép körében — elég jól jövedelmező, sőt a köz becsülésében részesülő pálya. Akár állami, akár községi a végrehajtó, mindenki megbecsüli és rendes foglalkozásnak elismeri, aminthogy az is. Azonban ott van a kutya eltemetve, hogy a végrehajtói mesterség gyakorlásához elegendő a polgári középiskola négy osztályának elvégzéséről szóló bizonyítvány is, mig a fiskális pályáról ugyanez éppen nem mondható, sőt nem tulozunk, ha azt mondjuk, hogy a négy középiskolai osztályhoz az ügyvédi képesítés éppen olyan messzire esik, mint —Makó Jeruzsálemhez 1 (Vége köv.) Nincs savar a városi kölcsön folyósításában Budapest, aug. 31. A Reggel c. hétfői lap azt a hirt közli, hogy a magyar városok kölcsönakciója megbukott. Ezzel kapcsolatban illetékes helyen a következőket közölték : — A hir tendenciózus és nem felel meg a valóságnak. Augusz" tus 29 én a hasznos beruházásokról megjelent hivatalos közleményben külön meg volt említve, hogy a 10 millió dolláros névér-. tékü városi kölcsön első fele már folyósitás alatt áll. A Speyer ameelső felét volt köteles jelenleg folyósítani, ami meg is történt. A kölcsönkötvény jegyzési eredményeiről pedig folyó év október 15-ig köteles beszámolni. A közyélemény tájékoztatása végett meg kell állapítani, hogy eddig semmi olyan momentum fel nem merült, amely a városok kölcsönakciójára nézve hátrányos volna. Az ilyen tendenciózus híresztelések a magyar közhiteli érdekek ártalmára vannak és éppen ezért az illető felelősségre vonása iránti intézkedés megtörtént. rikai bankcég a vele kötött egyezmény értermében csak a kölcsön Európa szabadkőmivesei a békeremniöért Basel, aug. 31. A svájci szabadkőmivesek Baselban szabadkőmives nagygyűlést tartottak, amelyen Námelország, Csehország, Hollandia, Spanyolország és Luxemburg részéről mintegy 300 kiküldött jelent meg. A kongresszuson határozatot fogadtak el, amely a következőket mondja: „A mai nemzetközi szabadkőmives értekezlet ismételten kijeMegindult a harc a csabai kontárok ellen A békéscsabai építőiparosok felhívása a közönséghez — Minden építkezést hatóságilag ellenőriztetnek lenti, hogy a szabadkőmivesség legnagyobb feladatául az európai béke végleges helyreállítását tekinti és hogy újból azt a célt tűzte ki, amelyet már az 1902-ik évi brüssszeli nemzetközi szabadkőmives kongresszus is megjelölt a v'lág feladatául, t. i. Franciaországnak Németországgal való megbékéltetését és kiengesztelését." (A Közlöny eredeti tudósítása.) Hosszú idő óta folyik a harc Békéscsabán az iparengedéllyel bíró önálló iparosok és az iparjogosultsággal nem rendelkező kontárok között. Mig az iparengedélyesek alig jutnak munkához és keresethez a náluknál jóval olcsóbban dolgozó kontárok mellett, addig annyi adót fizetnek, amenynyit az önálló iparosok közé fel nem vett kontárok egész tucatja sem. A mindjobban elharapódzó kontárkodás főként az építőiparban érezteti hatását. Nemcsak az építészek zsebérdekeit kell itt érteni, hanem azt a tetemes kárt is, amelyet a tájékozatlan épittető-közönség szenved a rosszul végzett, rövid ideig tartó építkezés miatt. Hogy a már-már veszedelemmé váló baiokon valahogy segítsenek, az Építőiparosok Országos Szövetségének békéscsabai helyicsoportja vasárnap értekezletet tartott, hogy a kontárkérdésben elfoglalt álláspontjukat megbeszéljék. Az értekezlet, amelyen Lipták János elnökölt, hosszas vita után elhatározta, hogy a kontárkodás megakadályozása céljából felhívást intéz a közönséghez. A felhívást nyomban megszövegezték és az a következő : „Felkérjük az igen tisztelt építtető közönséget, hogy küzdelmes munkánkban bennünket támogatni szíveskedjék és a munkának vállalatba adása előtt követelje vállalkozójától az iparigazolvány felmutatását. A saját jól felfogott érdekében is kérjük erre, mert építési ellenőrünkkel minden folyamatban lévő mmkát ellenőriztetünk és ahol bebizonyosodik, hogy kontár végzi a munkát, a hatóság a munkát azonnal beszünteti és ezenkívül az építtető fél is felesleges zaklatásoknak teszi ki magát. Nagyon téves az a felfogás, mintha a kontár olcsóbban dolgoznék; tapasztalatból állithatjuk, hogy ennek éppen az ellenkezője a valóság és bebizonyosodott tény az, hogy végeredményben mindig az építtető fél jár jobban, aki jogosult önálló iparossal dolgoztatott. Ismételten kérjük tehát az igen tisztelt építtetni szándékozó közönséget a saját érdekében is, hogy építőmunkáit és az ezzel kapcsolatos munkákat az arra hivatott és jogosított iparosnak adja vállalatba. Tisztelettel az Építőmesterek Szövetsége." A felhívás nyomán valószínűen nem marad el a kívánt hatás: a kontár építkezők teljes és végleges háttérbeszoritása. A közönség ugyanis rá fogfbukkanni arra az igazságra, hogy csak a saját érdekeinek árt, ha olyanokat biz meg építkezéssel, akik nem szakképzett és nem megbízható iparosok, mert ezek nemcsak hogy elrontják az építkezést és rosszul épitik meg az épületet, hanem semmivel sem végzik olcsóbban a munkát, mint az építészekZürichben a magyar koronát 72.70-el jegyezték.