Békésmegyei közlöny, 1925 (52. évfolyam) július-szeptember • 146-220. szám

1925-08-28 / 193. szám

2 BÉKE8ME6YE! fóöZLÖÍÍY Békéscsaba, 1925 augusztus 28 Ecktjardt Tibor rágalmazási pere Budapest, aug. 27. Ma tárgyalta a biróság Szirmay István hirlapiró, az Az Újság munkatársának becsületsértési és rágalmazási perét, amelyet Eckhardt Tibor nemzetgyűlési képviselő ellen indított. A hírlapíró panaszóban azt állítja, hogy Eckhardt ugy nyilatkozott felőle, hogy bizalmas barátságban van Bécsben hazaárulókkal és azok segítségével igyekszik megzsarolni Békési Imrét, egy bécsi tőzsdei lap felelős szerkesztőjét. A biróság kihallgatta Eckhardt Tibort, aki elmondotta, hogy még sajtófőnöksége idején Lázár Miklós szerkesztő közölte vele Békési levelét, amelyben panaszkodik, hogy meg akarják zsarolni. A zsaroló cikkeket Szirmay irta és a Szózat cimü lapban akarta közölni. Eckhardt közölte a levél tartalmát Zsilinszky Endre nemzetgyűlési képviselővel, a Szózat főszerkesztőjével, aki azutan Szirmayt rögtön elbocsátotta. Eckhardt vallomásában hangsúlyozta, hogy hivatali kötelességéből kifolyólag illetékes helyen tárgyilagosan közölte a Szirmayra vonatkozó adatokat. Eckhardt védője felajánlotta a valódiság bizonyítását, a biróság azonban elutasította az indítványt és a tárgyalást okt. 15-re napolta el. Tilebelsberg lesz a külügyminiszter ? Budapest, aug. 27. A Magyar Hirlap mai száméban közli, hogy Klebelsberg Kunó kultuszminiszter több napos tanácskozása a miniszterelnökkel nemcsak bizonyos kérdések tisztázását fogja eredményezni, hanem összefüggésben van a kabinetnek azoknak a rekonstrukciós terveivel, amelyek Bethlent foglalkoztatják. A Magyar Hiriap ezzel kapcsolatosan célzást tesz arra, hogy Klebelsberg Kunó a külügyminiszteri tárca vezetésére van kiszemelve és emiatt utazott volna a miniszterelnök meglátogatására Inke-pusztára, ahonnan szombaton tér vissza. Késnek a vonatok As 50—60 perces késések sem ritkák Már hetek óta panaszkodnak az utasok, akik az államvasutak vonatait veszik igénybe, hogy napról-napra késnek a vonatok es igy nemcsak rengeteg kellemetlenséget és bosszúságot okoz nekik a vonatkéses, hanem néha jelentékeny anyagi károsodást is. A vonalkésés terén vezet a kötegyani vonal, amelynek délelőtti személyvonatát leginkább a Gyulára hivatalos ügyekben utazó csabaiak és megyebeliek használják. Ezen a vonaton utazók mostanában mindig lekésnek a gyulai törvényszéki és közjegyzői tárgyalásokról, ugy, hogy akárhány esetben a vádlottakat el is marasztalta a biróság, mert a pontos időre nem jelentek meg. Ezen a vonalon, de a többi megyebeli vonalakon is, napirenden vannak a 30—40—60 perces késések. A vonatok nemcsak késve érkeznek, de késve indulnak is ki innen, a kezdőpontról. Valahogy ugy képzeljük, hogy nem a közönség van a vasúiért, hanem megfordítva. Ezt az elvet sohasem volna szabad a vasútnak szem elől tévesztenie, különösen ma, amikor állandóan a deficites panaszait hangoztatja és amikor üresen futnak a személyvonatai, éppen a romló közlekedés miatt. A vasútnak pontosnak és megbízhatónak kell lennie, hogy ez ügyes-bajos emberek bátran rábízhassák magukat és ne kelljen már előző napon odautazniok, ahol reggel dolguk lesz, noha reggeli vonat is . van. Nem hisszük, hegy boszorkányság betartani a menetrendet és megszüntetni az állandó, fél- és egészórás késéseket. Üzemredukció fenyeget a Merkur-szövögyárban A munkások a mesei munka miatt tömegesen hagyják el a helyüket — JJllandő, letelepedett munkások kellenek (A Közlöny eredeti tudósítása.) Egészen különösen, sőt hihetetlenül hangzik, hogy ma, amikor az ipari munkások munkanélkülisége majdnem minden városban szinte katasztrofális, Békéscsabán akadhat egy oiyen nagy üzem, amely állandó bajokkal küzd a munkáshiény miatt. Furcsa, hogy amikor sok-sok ember pihenteti termelésből kizárt izmait, ugyanakkor egy tekintélyes gyári vállalkozás csak leapasztott munkáslétszámmal dolgoztat, mert a munkásainak nagyrésze a gyárat más munka miatt máról-holnapra cserbenhagyja. Ez a furcsaság a Merkur-szövőgyárnak okoz kellemetlenségeket és súlyos gondokat. Ebben az állami üzemben ugyanis a helyzet évek óta az, hogy mig a munkáslétszám a téli hónapban mindig teljes, tavasztól kezdve fokozatosan fogyni kezd, ugy hogy rövidesen leapad egészen a negyedrészére. A téli hónapokban mindig van megfelelő számú jelentkező, sőt néha túlságosan is sok. A tavasz folyamán azonban, abban a mértékben, ahogy megindulnak künn a földeken a mezei munkák, a munkások kezdenek eiszállingózni a gyárból. Mennek a rövid ideig tartó, éppen ezért jobban fizetett mezei munkákra: repa- és aratási munkára. A fonoda munkáslétszáma rendes körülmények között 400 főnyi. Ez a létszám aztán rendszerint lecsökken 120—150 főre, ugy hogy a gyári üzemet tavasszal és nyáron át lehetetlen a téli keretek között fentartani. A munkások háromnegyedrésze elment, helyükbe pedig — mert mások is mezei munkára mentek — nem lehet pótlást találni. Ez a helyzet az idén is. És ez az évről-évre beköszöntő munkáslétszámcsökkenés, amely rengeteg kárt okoz az üzemnek, azt a gondolatot patlantotta ki a gyár központi vezetőségénél, hogy a létszámhullámzás miatt üzemredukciót vezet be, esetleg megkisebbíti magát a gyári üzemet is. Ebben az esetben nem vennének fel többé a téli hónapokban munkásokat, mert a mai létszámmal dolgoznának tovább. Aki ismeri a Merkur-szövőgyár óriási, hatalmas üzemét és annak a város és ország érdekei szempontjából való óriási jelentőségét, azt mélységes megdöbbenéssel tölti el ez a terv-embrió. Békéscsaba textilipara az utóbbi évek szakadatlan és szorgalmas munkájával a harmadik helyre küzdötte fel magát az országban. Budapest és Győr után itt vannak az ország legjelentősebb és legkomolyabb textilgyárai, amelyek között első hely illeti meg a Merkúrt. Katasztrófa lenne léhát és szégyenteljes visszafejlődés, ha ez a szédületes iramban haladó ipar egyszerie csak akadályokkal találkoznék, amelyeket nem lehetne elhárítani. A fenyegelő veszedelmen csak akként lehet segíteni, hogy a munkásokat meg kell győzni: menynyire az érdekük, hogy a rövid idei mezlei munkáért ne hagyják el a gyárat, mert ezáltal szakmunkási gyakorlatukat is elvesztik, ami miatt később megint csak kezdői bért kapnak, ellentétben azokkal, akik állandó munkások és fokozatosan emelkedő bérre tesznek szert. Ezenkívül lehetővé kell tenni a családos munkásoknak a letelepedést, az elhelyezkedést. Lakásokról kell gondoskodni a számukra — és ezen a téren a városnak kell a kezdeményezést megragadni bérlakások építésével. Családos munkás nyomortanyákon nem fog hányódni es igy nem is fog itt megtelepedni. Egyébként a lakáshiány az oka annak is, hogy idősebb szakmunkások nem sietnek Békéscsabára, ahol a textilgyárak tárt karokkal fogadnák őket, mint előmunkásokat. Mindegyik gyér szégyenszemre külföldről hozat előmunkásokat, akik aztán busásan keresnek, mialatt a családos magyar munkás kenyér nélkül lézeng. Fontos tehát, hogy a munkásoknak megvilágítsák igazi érdekeiket és lehetővé tegyék számukra e letelepedést. Mert el kell hárítani azt a veszedelmet, amely a városra és egész fejlődésünkre katasztrofális lehet: a Merkúr nagyszabású üzemredukcióját. Hogy szanálnak Kétegyházán A vámőrség áthelyesésének következményei Kétegyházáról az eddig ott állomásozott vámőrséget két részre osztották és e hó 17-ike óta az egyik rész Csabán, a másik pedig Lőköshézán dolgozik. Kétegyháza községé annak idején a vasúti szemelyzet és a vámőrség tagjainak elhelyezésére szükséges és időközben fel is épített két emeletes és egy földszintes épületnek hatalmas telket adományozott ingyen a vasutóllomás mellett, melyekben 14 lakás van. Lökösházán most azután annak dacára, hogy Kétegyhézán kitűnő Tiszta... ízletes és emellett valóban olcsó .. . ez a Franck . . . Vájjon kellő alap nélkül itélünk-e mindig és mindenütt ily biztosan. Miért nem hagyják magukat okosan számító háziasszonyok azon ssokásuktól eltéríteni, hogy hangsúlyozottan valódi Franckot a kávédarálóval kérjenek. elhelyezkedést tüláitak a vámőrök és vasutasok, az elhelyezés következteben megindult az építkezés, amelyekhez a szükséges telkeket drága kisajátítások utján a gróf Bréda és Vásárhelyi földekből szerezték meg. Az épületek azonban 3 kilométerre vannak az állomástól és a személyzet, miután, az épületekhez sem ut, sem világítás nincs, még most is az állomási épület várótermének padozatán piheni ki magát, mert nem hajlandók úttalan utakon sárben,, sötétben mindennap 3 kilométert oda és ugyanannyit vissza gyalogolni. Ha pedig megtörténik az, hogy a románokkal megegyeznek és közös vámvizsgálat lesz, akkor mindez felesleges kiadás és a soksok millió és milliárd feleslegesen használtatott fel. Ezek szerint tehát a nagy kiadást már megcsinálták Lökösházán, ezen a tanyacsoporton, értelme azonban nincs.. Mint érdekes és jellemző momentumot említjük meg, hogy Lökösházán az állomástól 3 kilométerre levő építkezéshez a napszámosok a téglákat 5 darabonként hordják. Ez aztán szanálás. * — Városközi sakkmérkózés. A „Békéscsabai Sakkor" vasárnap, aug. 30-án, az Orosházi HódySakkörrel városközi mérkőzést tart. A Békéscsabai Sakkor felkéri azon játékosokat, valamint kísérőiket is,, akik Orosházára átmenni óhajtanak, hogy a részletek megbeszélése céljából szombaton d. u. fél 7 órakor a Széchenyi-ligeti vendéglőben megjelenni szíveskedjenek. Tájékozásul közöljük, hogy Csabáról az indulás d. e. 10 órakor, érkezés este fél 7 órakor lenne, A társas ebéd Orosházán személyenként 20,000 K. — A iskolai testnevelési alap javára fizetendő járulékok. A Középfokú Iskolák Sportkörei és ezek Országos Szövetsége tárgyában kiadott rendelet 3. bekezdése értelmében minden középfokú iskolai tanuló az iskolai testnevelési alapnak havi 3000 koronái befizetni tartozik. Tekintettel arra, hogy az emiitett 3000 koronáknak havonkénti beszedése nehézséggel jár, a közoktatásügyi miniszter elrendelte, hogy minden középfokú iskolai tanuló a havi 3000 koronát félévenként és pedig minden év október hó 1-én és március hó 1-én félévi részletekben az Iskolai Testnevelési Alap javára befizesse.