Békésmegyei közlöny, 1925 (52. évfolyam) július-szeptember • 146-220. szám

1925-08-23 / 189. szám

2 BÉKESICEÖYE1 1ÖZI0ÍÍ¥ Békéscsaba, 1925 augusztus 23 Beniczky kiszabadult Budapest, aug. 22. Beniczky Ödön ma délelőtt 12 óra után 5 perccel védőügyvédje társaságá­ban elhagyta a fogházat. Benicz­kyt a büntetőtörvényszszék Markó­uccai kijáratánál autó várta és anélkül, hogy valakivel is beszélt volna, elrobogott. Prágában van a varsói követség sikkasztója Budapest, augusztus 22. A Mai Nap ertesülése szerint Platthy Ti­bor varsói követségi irodasegéd­tiszt 28000 dollár elsikkasztása után Prágába menekült, ahol nem is bujkál, hanem nyilvános helyeken szokott mutatkozni. A városi tanács ülése Megállapították a bérautók viteldiját (A Közlöny eredeti tudósítása.) A tegnap tartott tanácsülésen ipar­engedélyt nyertek : Kolarovszky György asztalos, Szkalicyky Ferenc bérkocsis, Lehoczky János kőmi­ves és ács, Zsiga Béla cukorka és déligyümölcs kereskedő, Reiner Simon rőföskereskedő. Ábry István tűzoltó lemondását a tanács tudo­másul vette. A bérautók viteldiját a tanács a következőkép állapította meg : állomásig két személy belterületen 30.000 K. Minden további személy 5—5000 K. Távolsági dij : 100 km. alul kilométerenkint 8000 K, azon felül kilométerenkint 70U0 K. Egy órán túli várakozás óránkint 25 ezer K. Podgyászdij személyenkint és csomagonként 10.000 K. Építési engedélyt ksptak : özv. Csepregi Andrásné, Farkas Mátyás, Szmars György, Bleyer Ferenc, Bagi Imre, Beraczka Pál es Mol­nár János- Telekdarabolási enge­délyt kapott özv. Békési Ferencné. A gr. Tisza István ut és a töb­bi uj nevü uccák hézszámjelző táblainak elkészítésével a tanács, mint legolcsóbb ajánlattevőt, a Békéscsabai Áruforgalmi R. t.-ot bízta meg. lelket kap két csabai vitéz Szeptember hó 1-én lesz a beiktatás (A Közlöny eredeti tudósítása.) A Vitézi Szék az idén is rendez a megyében lóversenyeket, ame­lyeket a szeptember 6. és 20 ika közötti időben tartanak meg. Az idén három helyen lesznek ver­senyek : szeptember 6—8 án Gyu­lán, 12—13-án Orosházán és 10—20-án Szarvason. Mind a há­rom helyen lóversenyek és lovas mérkőzések lesznek. A gyulai nemzetközi versenye­ken József főherceg tábornagy sze­mélyesen jelen lesz és közben 7-én az általa Bedőszeg pusztá­ból adományozott 82 katasztrális hold vitézi telken is birtokbahe­lyezi az uj birtokosokat. Az ünnepélyes beiktatás Gyula­vári községben díszközgyűlésen történik és az onnan 8 kilométerre levő vitézi telken lesznek az uj birtokosok tábori mise ulán be­helyezve. 52 katasztrális holdra vitéz Molnár Mihály százados békéscsabai lakos, 15 katasztrális holdra pedig vitéz Bányai György v. t. őrmester békéscsabai lakos lesz behelyezve. A vitézi telekbeiktatás lélek­emelő ünnepseg keretében, a szo­kásos megható és fényes keretek között fog lefolyni. Pétain tábornok nem tár­gyal Tlbd el Krímekkel Gibraltár, augusztus 22. Az itt tartózkodó Primo de Rivera a Pétain tábornokkal folytatott meg­beszéléseiről ujségirók előtt nyi­latkozatot tett és kijelentette, hogy Spanyolország és Franciaország között teljes a harmónia és nem való az a híresztelés, hogy Pétain tábornok Abd el Krim követeit fogadta volna. A diktátor Madridba utazik, ahol pár napot tölt el, azután Tetuanba tér vissza. Megnyilik a női iparostanonciskola Az 1922-ik évi XII. törvénycikk 118. §-a alapján kiadott V. K. ren­delet 54. §-a kötelességévé teszi a községeknek a női iparostanonc­iskolák felállítását. Ezen törvény, illetve rendelet alapján Békéscsa­bán is meg lett szervezve a női iparostanonciskola s ez év szep­tember havában megnyilik. Áz iparostanonciskola igazgatósaga ezúton hivja fel az összes női iparostanulókat. hogy a beiratko­zásra kitűzött időben és helyen pontosan jelentkezzenek annyival is inkább, amennyiben a be nem iratkozók kihágást követnek el s mint ilyenek lesznek a hatóság­nál kimutatva. Minden iparostanulóleány a be­iretásra hozza magával leguiolsó évi iskolai bizonyítványát, ebből lesz megállapítva, hogy melyik osziáiyba vétethető fel. Minden tanuló az egész tanévre 34 ezer korona tanszerdijat fizetnek, mely összegből a tankönyvön kivül mini­den író- és rajzeszközt az iskolá­ban kap. Az 1926. év február hó 1-je előtt felszabadulok a tanszer­díjnak felet, tehát csak 17 ezer koronát fizetnek, a félév előtt való felszabadulásukat azonban szer­ződésükkel tartoznak igazolni. A beiratás augusztus hó 28-án és 29-én, pénteken és szombaton délután 3—5 óráig lesz az Irányi­uccai állami elemi iskola emeleti tantermében s ugyanott lesz a ta­nítás is. Cáfolják a spanyolországi merénylet íjirét Budapest, aug. 22. A spanyol követség felkerie a Magyar Táv­irati Irodát a következők közlésé­re : A budapesti spanyol követ­ség a spanyol kormánytól távirati értesítést kapott, amelyben erélye­sen megcáfolják azokat a híresz­teléseket, miszerint a spanyol ki­rály ellen merényletet követtek volna el. A híresztelések teljesen alaptalanok és azt bizonyos ten­denciával egyes nemzetközi szer­vek kürtölték világgá. pltizunH jaVulása által a cipőket, kalapokat és az összes raktáron levő cikkeinket ujabban mélyen leszállí­tott árban árusítjuk Egységárak: Tlői cipők: chevró, fűzős, lakkdi­sziléssel, rácsos, divat forma 240000 Havanna fűzős, pántos és papucsforma 280000 Vászoncipők: Fehér, barna, pántos Fehér, fekete fűzős 160000 Férfi boxcipő. amerikai és francia 280000 Férfi havanna, magas és fél 360000 Női gummitalpu 36—40 84000 Deirtscti TesMíreH női és férfi divatáruháza Esperességi gyűlés Kondoroson, A békési ég. h. evang. egyház­megye aug. 20 án tartotta évi ren­des közgyűlését Kondoroson Ko­vács Andoi esperes és dr. Bikádi Antal felügyelő elnöklete mellett. Előző napon a bizottságok ülé­seztek és elkészítették javaslatai­kat. Ugyancsak ezen a napon délután 6 órakor volt a gyáminté­zeti istentisztelet is, melyen a szent beszédet Jeszenszky János tótkom­lósi lelkész tartotta. A közgyűlés napján is volt előző istenitisztelet^ hol Russ Zoltán egyházmegyei fő­jegyző mondott imát. A közgyűlés fél 9 órakor kez­dődött. A felügyelő megnyitó be­széde után az esperes olvasta fel terjedelmes jelentését az egy esz­tendő jelentős eseményeiről, a vál­tozásokról s az egyházi élet moz­zanatairól. Vasárnapi prédikáció a szép szeretetéről Irta : Dr. Zsilinszky lsajos A szép mindenben feltalálható, ami bennünket körülvesz ; sőt ön­magunkban is felfedezhető. Kiin­dulási pontul tehát az egyén kí­nálkozik, csaknem önként. Hiszen, ha nem tudom, mi a szép s nem önmagamon tapasztalom, hogy megállapításom heiyes, tudásom alapos, akkor magamtól tavolabb meg kevésbbé vagyok képes fel­fedezni azt. Az Istenben, a min­denség teremtőjében, a világ ter­mészeti szépségeiben, a művé­szetek és tudományok csarnokai­ban, a bibliákban, a történetírók, regészek, költők, színpadi szer­zők, híres festők alkotásaiban, zeneszerzők, dal- és színművé­szek előadásaiban hiába keressük a szepet. amig tiszta fogalommal nem birunk a szépről. Mi is hát voltaképen a szép ? Az, ami szokatlanságánál, fi­nomságánál, méreteinél vagy más különlegességénél fogva tetszik meg nem okvetlenül szép. Egészen bi­zonyos, hogy az emberek több­sége még azt sem tartja szépnek, amirőt elismert tekintelyeknek egész serege megállapította, ki­mondta, hogy valóban szép. To­vábbá : ami Európában szép, nem okvetlenül megy szépszámba Ázsi­ában vagy Afrikában — és vi­szont. Végül: lehet valami hol ideiglenesen, másutt állandóan s egy hermadik helyen örökké szép. A szép meghatározása, amint a fentebbiekből is látható, igen ne­héz, szinte lehetetlen. E tárgyról sok-sok könyvet irtak már és meg­számlálhatatlan előadást tartottak, de még mindig nem állapították meg véglegesen, mi a szép. Más a széb természetben, más a köny­vekben, ismét más a művészetek­ben, a tudományban, a költészet­ben, a divatban. Más volt a múlt­ban, más ma és más lesz a jövő­be, bár a lényege minduntalan ugyanaz. Más-má6 egyénenként, társadalmi osztályonként, nemze­tenként, világrészenként. Olyan szép is létezik a világnak bizonyos helyén, emely egy más helyen visszatetszést keltő, rut, nevetséges, vagy épen utálatos. A szép fogalma és formája időn­ként és helyenként változó, mint­hogy semmi sem állandó a nap alatt. Mindennek dacára mégis van örökszép a világon s léteznek ál­landó, általánosan elfogadott alap­fogalmak a szépről. Az a tudo­mány, mely a szépnek meghatá­rozásával foglalkozik s apró ele­mekre bontja a lényegét: a szé­pészetien (esztétika). Ennek mű­velői azonban nem képesek na­gyobb tömegekre hatni s igazsá­geikat megértetni, mert a tömegek a finom megkülönböztetések meg­értésére, felfogására gyenge szel­lemi tőkéjük s előtanulmányaik elégtelensége folytán nem alkal­masak. A korábbi századok műemlékei iránt, melyek szépek gyanánt el­ismervék, az emberiségnek arány­lag elég nagy százaléka érdeklő­dik. Nagyban előmozdítják ezt az érdeklődést az utazási kalauz­könyvek, útirajzok, tudományos intézetek, idegenforgalmi vállala­tok, stb. S ez a gyakorlati uton, vagyis utazások közben való meg­ismerése a szépnek hamarább ve­zet annak megszeretéséhez, mint a teoretikus müvek vaskos köte­tei. A szép felismerésére vezető és előszeretetét maga tán vonó vá­gyat müveit állar^okoan már gyer­mekkorban csepegtetik be a szi­vekbe s erősitik, edzik az értel­met a mohó szem és csacska száj kívánságainak s legtöbbször hely­telen ítéletének megváltoztatásá­ra, jobbítására. A serdülő ifjúsá­got kiváló műalkotások megis­mertetése által hozzák közelebb­ahhoz, hogy a szépet méltatni tudja. A neveléstudományban nél­külözhetetlen a széppel való fog­lalkozás. Különösen a félszegsé­geknek, finyásságoknak, affektá­lásoknak, excentrikusság felé való hajlásnak kiküszöbölése hasznos. A széppel való foglalkozás elő­nyei megszámlálhatatlanok. A szépnek megszerelése emeli min­denkinek belső értékét. Minthogy a szép mindenfelé és mindenfélében feltalálható, ami körülöttünk van, mihelyt tudjuk, mi a lényege és feltalálhatásának módja, keresni, kutatni kell azt. Azután terjeszteni. E nélkül a szép iránti érzék kihalna, vagy legalább is lényegesen csökkennék az em­berekben, ami az emberi méltó­ság, tekintély s az Isten képére és hasonlatosságára való terem­tés céljával s a tökéletesedésre való törekvéssel ellenkezik. , Önmagának és mindenkinek el­lensége az, aki a szépet megis­merni s megszeretni nem akarja és a szép iránti vonzódást és elő­szeretetet másokban nem ápolja­Emberi kötelesség szeretni a szé­pet. Maga a szeretet a legtökéle­tesebb szép, az örökszép e világon.

Next

/
Thumbnails
Contents