Békésmegyei közlöny, 1925 (52. évfolyam) július-szeptember • 146-220. szám

1925-08-22 / 188. szám

2 B£K£8MEGYBX KÖZLÖNY Békéscsaba, 1925 augusztus 22 Kereskedelmi és ipari hirek A szegedi iparkamara hivatalos közleményei A hólabdaszédelgések ügye. Körülbelül három hónappal ezelőtt országszerte panaszok érkeztek be egyes kereskedők és iparosok részéről a kereskedelmi és iparkamarákhoz, hogy a hólabdaszédelgés mindenfelé felütötte a fejét. Különösen sok panasz merült fel Keresztúri Béla és Ringwald Antal budapesti kereskedők ellen, akik hólabdaszerü szelvényekkel cipőt árusítottak. A budapesti lapok jelentése szerint Ringwald és Keresztúri ügyében a büntető járásbiróségon hétfőn volt a főtárgyalás, amelyen Ringwaldot hatmillió korona fő- és négymillió korona mellékbüntetésre, Keresztúrit pedig három heti elzárásra és hárommillió korona büntetésre Ítélték. Mindkét ügyben a feljelentők a szegedi és debreceni kereskedelmi és iparkamarák voltak, amelyek mint az érdekeikben sértett kereskedők és iparosok törvényes érdekképviseleti szerve indították meg az eljárást a terheltek ellen. Ebből az esetből kifolyóan fel kell hivnunk az érdekeltek figyelmét arra, hogy a tisztességtelen versenyről szóló 1923. évi V. t.-c. alapján a bíróságok mindig szigorúan járnak el ezen törvény megsértőivel szemben, de az eljárásnak természetesen előfeltétele az, hogy az érdekeltek a feljelentést a bizonyítékok bemutatása mellett megtegyék. Megjegyezzük azt is, hogy hólabdaszédelgés esetén nemcsak a szelvények kibocsátói mint tettesek, hanem a szelvények terjesztői is mint tettestársak büntethetők. Az országos kézművesipari tárlat sikerei. Budapestről jelentik, hogy augusztus 14-ike óte, mikor az Országos Kézműipari Tárlat megnyitotta kapuit a nagyközönség számára, a látogatók száma állandóan növekszik. Különösen vasárnap volt igen nagy a kiállítás látogatóinak száma, amikor a kormány képviseletében Vass József h. min.-elnök jelent meg. Az első két nap a kiállítás látogatóinak száma a húszezret meghaladta. A kiállítás vezetősége ugy intézkedett, hogy minden délután 4 órától az Iparcsarnokban katonazenekarok sétahangversenyeket rendeznek. A tárlaton állandóan növekszik a vidéki látogatók száma, akik kedvezményes jegyek igénybevételével utazhatnak fel Budapestre. A féláru jegyek megváltásóra jogosító igazolványokat az illetékes kereskedelmi és iparkamarák szolgáltatják ki darabonként 50.000 koronás árban. Minthogy a kereskedelmi miniszrérium csak korlátolt számban bocsájtott ki ilyen igazolványokat, ajánlatos, hogy azokat a kiállítást meglátogatni szándékozók idejében igénybevegyék. A prágai nemzetközi vásár igazgatósága az idei őszi vásár idejét szeptember 6—13. napjaira tűzte ki- A vásár látogatói a csehszlovák vasutakon 33 szózttlék díjkedvezményt élveznek, a magyar vasutakon pedig alacsonyabb kocsiosztályra szóló jegy megváltása mellett, magasabb kocsiosztályon utazhatnak, ezenkívül pedig ingyenes vízumot kapnak. A kedvezmények megadásáért a prágai mintavásár budapesti képviselőjéhez kell fordulni: Tanzer Miksa, Budapest, VII., Akácfa-ucca 50. * Szélhámosság a szegedi paprikával. A mult hét folyamán a német és osztrák lapokban egy közlemény jelent meg, amely szerint a románok még a mult évben 40 erdélyi szász föidmivescsaládot kiutasítottak és ezek Szeged környékén telepedtek meg, ahol most paprikatermeléssel foglalkoznak. A közlemény a német nemzeti szolidaritásra való hivatkozással felhívja a németországi és ausztriai füszerkereskedőket, hogy paprikaszükségletüket ezeknek a kiutasított erdélyi németeknek szegedi vezérképviselőségénél szerezzék be. A lapokban még a cim is meg van nevezve, de természetesen az illetőnek semmi köze az állítólag kiutasított erdélyi szászokhoz is, mert a kiutasított szászok Szegeden nem telepedtek meg és az egész híradás egyszerű üzleti reklám, amely minden tekintetben bele ütközik a tisztességtelen versenyről szóló törvénybe. A szegedi kereskedelmi és iparkamara, amely már megállapította, hogy kik állanak a meg nem engedett reklám mögött, ezúton hivja fel az érdekeltséget, hogy ne üljenek fel a megtévesztésnek. Még mindig rossz a megye vasúti közlekedése Békésről Gyulára — egy nap — Az ügyvédek, kereskedők, guzdák a rosszul közlekedő vasút helyett autón járnak — Utuzás 34 kilométerre 5 óra alatt (A Közlöny eredeti tudósítása.) Néhány évvel ezelőtt még a kisebb városokban is összeszaledtak az emberek, ha autótülkölést hallottak, ma pedig a legeldugottabban fekvő faluban is találni autót. A vidéken tapasztalható autóiáznak csak kis részben a konjunktura a szülője, sokkal inkább azért vásárolnak mindenfelé autót, mert lehetetlenül rossz a magyar vasutpolitika. Szomszédos községek es városok félnapokra is el vannak vágva egymástól, a menetrend olyan bonyolult, hogy ha valakinek a szomszéd városban délelőtt dolga van, már előző este át kell mennie és néha harmadnap reggelig ott kell maradnia. Különösen sok panasz hallatszik emiatt, hogy a menetrend összeállításánál nem veszik kellőképen figyelembe azt, hogy manapság a vidéki közönségnek sűrűn akad dolga a megye székhelyén. Amikor a legcsekélyebb ügyhöz is ez aktáknak egész légiójára ven szükség, nagyon gyakran kell alispánt, főszolgabírót, adóhivatalt, tanfelügyelői hivatalt fölkeresni és ez az ut mindannyiszor keserves nehézségeket okoz. Vasút helyett autó Főként a gazdálkodók vettek vidéken automobilt, mert aránylag nekik van a legtöbb dolguk adóhivatalban, kereskedőnél és egyebütt. Éppen a közelmúlt napokban az orosházai tanyák közt egy 15 holdas kisgazda vett autót és Szegeden sikerrel letette a soffőrvizsgát. Azután a vidéki kereskedők nagyrésze is cserben hagyta a vasutat és autón jön-megy bevásárolni. Sokkal gazdaságosabb igy, időben és költségben egyaránt. A kisebb kereskedők azt a megoldási módot választották, hogy többen társulnak az autóhoz. Leginkább azonban a megyebeli ügyvédek tértek át a vasúti utazásról az autón való utazásra. Kiszállásaiknál, hivatalos eljárásaiknál jóval kellemesebben és praktikusabban — tehát olcsóbban — utazhatnak a vidékre és vissza, mintha vonattal utaznának, mert igy aznap, sőt félnap alatt megfordulhatnak ügyes-bajos dolgaik színhelyén és megtakaríthatják maguknak a drága szállodai és étkezési költségeket. Csak egy példát sorolunk itt el, annak igazolására, hogy a rossz vasúti politika mennyi kellemellenséget okoz és mennyire elidegeníti a közönséget a vonattól. Utazás Békésről Gyulára A békési jegyzőnek hivatalom dolga van délelőtt 10 órakor Gyulán a vármegyeházán. Békés 34 kilométerre van Gyulától. Autón — még magyar országúton is — i legfeljebb egyórai ut. A jegyzőrek azonban nincs autója, vonaton kell mennie. Előző este 19 óra 20 perckor indul. Mert reggel nincs megfelelő vonat, éjjel 22 óra 20 perckor, tehát három óra alatt ér Gyulára, ott meg kell szállnia. Ha delre elvégzi a dolgát, akkor 12 óra 3 perckor visszaindulhat és ujabb három óra alatt, 15 óra 2 perckor otthon van. De ha pontosan délre a megyeházán nem végzett, akkor már csak következő nap hajnalban 3 órakor van olyan vonata, amelynek csatlakozása van Békésre. Ezzel is csak reggel 7 óra 40 perckor érkezik haza. Harmincnégy kilométer közel öt óra alatt 1 Közben kétszer kell ótszállnia. Gépkocsik hálózata készül Hogy a vasúti közlekedés nem mindenütt felel meg a követelményeknek, arra példa az is, hogy nagyszabású autóközlekedési vállalat alakult, amely az egyes, rossz vasúti összeköttetésű vidékeken autójáratokkal akarja lebonyolítani a forgalmat. Az első ilyen autóvonal most nyílik meg az Alföldön, hogy rövidesen kövesse a többi is. Mint értesülünk ugyanis, a Magyar Országos Motoros Közieke. dési Vállalat nevet viselő egyesü_ lés, amelynek Grátz Gusztáv dr" volt külügyminiszter az elnöke,tegnap értesítette a várost, hogy a Szentes, Derekegyháza, Nagymágocs, Orosháza, Magyarbánhegyes, Dombegyháza és Battonya, mintegy 83 kilométeres útszakaszon rendszeres autójáratokat vezet be. A vállalat egyébként — amint már ismertettük — négyezer kilométeres útvonal beállítását vette tervbe s a forgalmat egyelőre 120 gépkocsival bonyolítja le. Lakásépítést sürget a katonaság Az állomásparancsnokság két pavillon építését kivánja (A Közlöny eredeti tudósítása.) Vitéz Rátvay Imre ezredes, a békéscsabai 10. honvédgyalogezred parancsnoka, ma beadvánnyal fordult a város tanácsához. A beadvány a katonai állomásparancsnokság kívánságát tolmácsolja és azt fejtegeti, hog^ a város a most felveendő amerikai kölcsönből két lakóházat építhetne a katonaság havidíjasai részére. A beadvány rámutat arra a sajnálatos körülményre, hogy a békéscsabai lakásínségben rövid időn belül lényeges enyhülés nem várható. A magántőke teljesen tartózkodik az építkezéstől és ma csupán az állam az, amely építkezéseket végeztet. Az államnak ezt a tevékenységét kell tehát utánoznia a városnak, ha azt akarja, hgy a lakásnyomoruság enyhüljön és a lakosai elégedettek legyenek. A katonatisztek és altisztek legnagyobb része ma távol lakik a laktanyától. Két-három kilométert kell naponta többször is gyalogolniok, ha a laktanyába, vegy a lakásukba akarnak jutni. A katonaság ezért azt óhajtja, hogy a laktanya melletti üres területen — ahol ma a vasúti palota építkezései folynak — építtessen a város a katonatisztek és altisztek és azok családja részére egy-egy pavillont lakóházul, hogy ezek ott megfelelő lakáshoz juthassanak^ A beadvány hangsúlyozza, hogy ebben az esetben a város mentesülne különféle terhek alól, mert a lakáshoz jutó katonák egytőlegyig lemondanának házhelyigénylési jogukról és igy a már kiutalt házhelyeket a város rendelkezésére bocsátanék. Gábor Undort kiutasították, Franciaországból Budapest, aug. 21. A Kassán megjelenő „Munkás" c. lap jelentese szerint Gábor Andort két társéval együtt 24 órai fogság után kiutasították Franciaországból, mert a bányamunkások között kommunista propagandát,folytattak. — Laubner Józsefnt búcsúztatása. A Debrecenbe áthelyezett Laubner József most költözködik el uj állomáshelyére. Ebből az alkalomból a Magyar Nemzeti Szövetség csabai csoportja elbúcsúztatta Laubner Józsefnét, aki a szövetségnek és a társadalmi mozgalmaknak mindenkor lelkes harcosa volt. A Szövetség nevében Rell Lajos dr. intézett beszédet a távozóhoz, akinek díszes, művészi kivitelű emléklapot nyújtott át. Laubnerné a meleghangú szavakért könnyekig meghatottan mondott köszönetet-