Békésmegyei közlöny, 1925 (52. évfolyam) július-szeptember • 146-220. szám

1925-08-07 / 177. szám

2 iSÉKESMS®^ K0ZLOKY Békéscsaba, 1925 augusztus 7 Utak kiépítését követeli a kormány (A Közlöny eredeti tudósitésa.) A kereskedelmi miniszter az ösz­szes vármegyék alispánjait nem­rég körrendeletben hivta fel arra, hogy jelentsék neki be: a várme­gyéjük területén melyek azok a községek, amelyeknek nincs a vasútállomásukhoz vezető utjok. A felhívásra dr. Daimel Sándor alispán be is jelentette, hogy Bé­késvármegyében közel 53 km. ilyen ut hiányzik. Igy Pusztabu­csa—Füzesgyarmat között 22 km., a köröstarcsai tanyáknál 9 km., Dobozmegyernél 2 km., Tótkom­lós—Békéssámson között 12 km. stb. Ezekre a hiányzó utakra vo­natkozóan a kereskedelmi minisz­ter egyszerűen annyit közölt, hogy ezeket az utakat épitse meg a vármegye. Mindezt ideiktattuk nemcsak ér­dekességénél fogva, hanem azéit is, mert kíváncsiak vagyunk, hogy az 53 km. ut megépítéséhez szük­séges 35 milliárdot honnan veszik elő, akkor, amikor a vármegye egész közúti költségvetése mind­össze tizennyolc milliárd. A vármegye örömmel látná, ha ezek az utak létesülnének és amennyiben erre a célra állami segélyt kap : ott, ahol az illető községek is hozzájárulnak a költ­ségek fedezéséhez, meg is építteti az utat. Most már minden csak az államsegély összegén múlik. Leirer Lőrinc Háhosi Jenő ellen sajtóperí indiíoíí Budapest, aug. 6. Ez év novem­ber vagy december havában a budapesti büntető törvényszéken tárgyalják azokat a sajtópereket, melyeket Leirer Lőrinc szabad­lábra helyezése után 40 újságíró ellen indított. A róla megjelent fényképek egyrészét is inkrimináija. Leirer 20 napilap és néhány heti­lap ellen indított sajtópert, majd­nem minden lap négy vagy tiz sajtópert kapott. A megvádolt újságírók élén az ősz Rákosi Jenő r\\, akinek fél évszázados újság­írói pályáján ez lesz az első sajtó­pere. Csabai cserkészek Svájcban ív. Kandersteg, augusztus 1. A kép teljességéhez hozzátar­tozik kiemelnünk azt, hogy cser­készeink játékban, versenyekben, nótázásban, ügyességben és talá­lékonyságban többnyire fölénye­sen vezettek ez otthon többi lakói előtt, csak az angoloknak voltak az éneklésben hasonló sikereik. A csapat ügyesebb tagjai való­sággal nemzetközi hírnévre tettek szert, de egész csapatunk — sze­rénytelenség nélkül mondhatjuk — általában középpontja a tábori életnek. Leleményességüknél, élet­revalóságuknál fogva mindig a mi fiaink kezében van a kezdemé­nyezés s a többiek szívesen kö­vetik őket. Még a nyelvi nehéz­ség sem akadály e tekintetben. Hát ha még egy két európai nyel­vet jól tudnának s módjukban lenne minél többször külföldre menni, mily könnyen, milyen játszva érnének el a fajtánkban rejlő letagadhatatlan tehetségekkel igen komoly sikereket. Erősen hi­Pasics fjaláláí várják a belgrádiak Budapest, aug. 6. Karlsbadból az a hir jött, hogy Pasics állapota igen súlyos. Naponta orvosi bulle­tineket adnak ki állapotáról. A belgrádi lapok munkatársai hir­telen Karlsbedba érkeztek, hogy onnan tudósítsák lapjaikat és a látszat az, mintha előkészületeket tettek volna Pasics halála esetére. Budapesti festőmű­vészek képkiállitása Vasárnap este sárul as értéhes tárlat (A Közlöny eredeti tudósítása.) Kellemes és bensőséges élvezet, de feledhetetlen élmény, ha a budapesti festőművészek képkiál­litását végigjárjuk, amelyet a na­pokban nyttotl meg a Közmüve­lődésháza nagytermében Laudon József képkereskedő. Már ahogy a mesterek képeit összeválogatta a művészet iránt nagy szeretetet és még nagyobb hozzáértést ta­núsító kolportőr: az is kellemes érzéseket fakaszt a szemlélőben. Csupa finom hangulatot árasztó, harmonikus kép foglal hegyet a kiállításon, egytől-egyig felüdítve a lelket. Nem kisebb nevek szerepelnek szignumként a kiállított képeken, mint Edvi-Illés, Iványi-Grünwald, Deák-Ebner, Rudnay, Peske, Rő­tnek Árpád, Geiger Richárd, Szlányi, Mihálovics Árpád, Háry, Dudiis, Balkányi, Horváth Andor, Berkes Antal stb. stb. nevei. A képek túlnyomó része olajfestmény, ezen­kívül három rézkarc és több akvarell és krétarajz is szerepel. A közel 200 kép nagyrésze abszolút becsű művészi alkotás, de a többi is a komoly festők reprezentánsainak alkotása. Kü­lönösen kedvesek Háry olasz táj­képei, amelyek izzó levegőjükkel, meleg tónusukkal és tökéletes iechnikájukkal megkapják a nézőt. Zürichben a magyar kotor,áí 72-45-el jegyezték. szem, hogy a modern nyelvek ta­nulásának jelentős propagandát csinált Csabán a fiuknak e kirán­dulása s ez már magában véve is értékes eredmény. Pedig már most — amikor a svájci programnak csak a kisebb felét bonyolítottuk le — igen je­lentős eredményeket könyvelhe­tünk el a kirándulás javára. Fi­aink szemhatára már eddig is megmérhetetlenül tágult. Oly sok szépet, jót, hasznosat és érdekeset láttak, tapasztaltak és éltek át, hogy azoknak lelkük és elméjük talajéban egyaránt mély barázdát kellett vágnia. Szemüket, figyel­müket mindig arra igyekeztünk irányítani, ami szebb, jobb, kü­lömb, mint otthon, azzal a célzat­tal, hogy amit. ebből majd meg lehetne valósítani otthon is, — igyekezzenek saját munkakörük­ben utánozni. Sokszor rámutattunk Széchenyi, Eötvös, a Kisfeludyak és más nagy magyarok példájára, akiket kül­földi útjaik, a külföldön tapasztalt s hitük szerint otthon is megvaló­sítható jobb, külömb intézmények Iványi-Grünwald krétarajzai, Rud­nay és Edvi-Illés képei beszéde­sen bizonyítják, hogy az ecset igazi mestereinek alkotásai. Szín­hatásuk, formakészségük, kompo­zíciójuk tökéletes. Berkes ucca­részletei kellemesek és színdúsak, Romek csendéletei csodálatosan elevenen érzékeltetők, emellett színezésük sok melegsége^ áraszt ki. Kedvesek és megkepóak Heyer óllatképei, amelyek mind-mind ügyes kompozíciók. Á dus anyagú kiállítást a kö­zönség helyes érzékkel meleg pártfogásában részesiti, ami min­denkinek, aki a komoly művészet berálja, csak öröm lehet. Ez az alkalom igen jó arre, hogy a la­kósok falaira az uricsaládoknál egy-egy jó kép kerüljön. Ehhez módot nyújt a kiállítás rendezője által nyújtott jelentős fizetési ked­vezmény is. A kiállités vasárnap este zárul be. látása és megismerése tett igazán magyarokká, fajuk vezetőivé. A gyermeki lélek, tudjuk, köny­nyen fog fel, de könnyen is felejt, ámde kétségtelen, hogy itt oly tö­megben kepta az uj és erős be­nyomásokat, hogy abból még sok­nak az elfeledése, elmosódása esetén is igen sok fog majd termő maggá változni lelkükben. A lélekben és tudásban lévő egyéni épülés, gazdagodás mellett nem kicsinyelhetjük le azt a pro­pagandaszolgálatot sem, amelyet fiaink helyes, okos és ügyes visel­kedésükkel a magyar név isme­íete és becsülése terén két-három nemzet ifjúsága előtt teljesítettek. Igy svájci tartózkodásunk első fe­lérek mérlege — Isten segedel­mével — 100 százalékos aktívá­val zárható le. * Mint ismeretes, Svájcban tartóz­kodik egy hét óta a csabai leány­gimnázium Hungária cserkészcsa­patának egy része is. A leányok Bernben, a Laubeckgasse egy le­ányközépiskolájáben vannak jól elhelyezve s a berni leénycserké­Még egyszer olyan jól izlik az "Ön kávéja, ha Ön a tiszta, Íz­letes, „Franck" kávépót­lékot használ­ja. Ügyel­jen bevásárlásainál gyári véd­jegyünkre, a „kávédaráló"-ra szek igaz testvériséggel támogat­ják őket mindenben. Alkalmam volt a legelterjedtebb berni lapok egyikében, a Der Bund c. újságban róluk is olvasni egy pár sort. A svájci nemzeti Jam­boreeről vezércikkezve a lap öröm­mel állapítja meg, hogy a Jambo­reera idegen csapatok is érkeztek nagy számban vendégekül, de ezek közt csak a csabai magyar fiu- és leánycsapatot emliti fel névleg. Kedvesen emlékezik meg a le­ányok Bernbe való megérkezésé­ről, megemlítve, hogy elemózsiá­val jól eilátva érkeztek meg, hoz­va magukkal olyan kolbászokat, mint egy-egy orgonasíp. (A csabai kolbászokon egyébként a mi érke­zésünknél is elcsodálkozott az itt levő nemzetközi társaság s a hol­landok egyik vezetője egész ko­molyan kérdezte, hogy télire is itt maradunk-e, hogy annyi élelmet hoztunk ?) Most indulunk mi is Bernbe, ahol ugyanazon épület másik szár­nyéba szállásoltak el bennünket, is, ahol a leánycsapat van. Gajda Béla. Fel jelen tettből feljelentő Fordulat a Jakács kontra Grőss-ügyben (A Közlöny eredeti tudósítása.) Emiékezetes még olvasóink előtt a f. év április havában oly feltűnést keltett híradásunk, mely szerint Takács Eiemér békéscsabai nagy­vágó 40 millió eisikkasztásával vádolta meg üzletvezetőjét, Grósz A. Lászlót. A lefolytatott nyomo­zás — mint az ismeretes — Grósz elien semmiféle terhelő adatot nem eredményezett és a feljelentő Ta­kács mór hajlandó is lelt volna a feljelentést visszavonni, ha Grósz egy korábbi nyílttéri közleményét rektifíkálta volna, Grósz azonban ezt az ajánlatot kereken vissza­utasította. Az eredménytelen nyomozás után az iratok átkerültek a gyulai ügyészséghez, amely 4521/1925. szám alatt hozott határozatával a további nyomozást annak ered­ménytelensége folytán megszün­tette. Az ily módon rehabilitált Grósz e végzés birtokábarf — mint érte­sülünk — az őt alaptalanul meg­hurcoló Takács ellen hamis vád emelése, hatóság előtti becsület­sértés és rágalmazás, valamint személyes szabadság megsértésé­nek bűntetteiért bűnvádi feljelen­tést tett a gyulai ügyészségnél. Ettől függetlenül Grósz polgári pert is indított volt főnöke ellen a törvényes egyévi felmondás ide­jére őt megillető fizetés, továbbá az alaptalan meghurcoltatás kö­vetkeztében elszenvedett károso­dása összegének erejéig. E perek eldőltével végre befeje­zést fog nyerni e sokat emlegetett ügy, amely a város közvélemé­nyét annak idején élénken foglal­koztatta. —••—WMi.1 MIII •in. II IMII in ni • — A főispán Budapesten. Dr­Kovacsics Dezső főispán fontos megyei ügyek intézése céljából Budapestre utazott, honnan ma ér­kezik vissza. — A borbély- és fodrászmes­terek szakosztálya ma este 8­órakor az ipartestület tanácster­mében fontos ügyben ülést tart. Kéri tagjait a pontos megjele­nésre. Elnökség.

Next

/
Thumbnails
Contents