Békésmegyei közlöny, 1925 (52. évfolyam) július-szeptember • 146-220. szám

1925-07-29 / 169. szám

2 iSfóUSMEOTlII KÖZLÖM Békéscsaba 1925 julius 29 >~ Halálugrás a második emeletről Egy volt békéscsabai tanárnő öngyilkossága a gyulai kórházban Galli Boriska szerencsétlen élete és tragikus halála ÍA Közlöny eredeti tudósítása.) Szomorú, megrázó emberi tragédia történt hétfőn reggel a gyulai állami hórház elmeosztályán. A megdöbbentő szerencsétlenség szenvedő hőse és áldozata egy fiatal, rokonszenves, volt békéscsabai tanárnő, aki a szomorú házban huzamosabb idő óta tartó elmebajára keresett gyógyulást. Galli Boriska 33 éves békéscsabai urileány a gyulai kórház öngyilkosa. A szerencsétlen fiatal leány néhai Galli Mihály volt városi főpénztáros gyermeke volt és mint példátlanul kitűnő tanuló vált ismeretessé évekkel ezelőtt mind a középiskolákban, mind az egyetemen. Páratlan akaraterővel és lankadatlan szorgalommal küzdötte át magát az osztályokon és szorgalmával mindenütt jeles tanulóvá vált, vezetője és disze tanulótársainak. Elvégezte a budapesti tudományegyetem bölcsészeti fakultását is, majd letette a tanári vizsgákat és mint matematika-tanárnő került vissza Békéscsabára. Itt a kiváló képességű fiatal tanárnő csakhamar alkalmaztatást kapott : kisegítőül felvették a leánygimnázium tanári testületébe. Rövid idő múlva azonban gyanús tünetek kezdtek mutatkozni a fiatal tanárnőn. Akik naponta érintkeztek vele, megdöbbenve vették észre, hogy Galli Boriska elméje lassanként elborul: a fiatal leány agyát a hosszú, kemény tanulási robot és a nehéz vizsgák lerakásának sok gondja alaposan megviselte és megzavarta. Édesanyja nagy szeretettel és aggodalommal vette körül ettől kezdve leányát. A leggondosabb, legszeretőbb ápolásban részesítette, majd amikor már ez sem használt, kórházba szállította. Először a gyulai állami kórház elmeosztályán helyezte el, majd nemsokára a lipótmezei tébolydába szállította a szerencsétlen fiatal teremtést. Mivel Galli Boriska állapotában nemsokára javulás törlént, hazabocsájtották a tébolydából. Körülbelül egy évvel ezelőtt újra jelentkezni kezdtek a tanárnőn a gyanús tünetek, mire édesanyja kénytelen volt ismét a gyulai kórházba szállíttatni. Azóta ott kezelték Galli Boriskát a kórház elmeosztályán s a leglelkiismeretesebb ápolásban részesítették a fiatal élőhalottat. Hétfőn reggel azonban váratlanul önakaratulag véget vetett hosszú idő óta tartó szenvedéseinek a szerencsétlen leány. Mivel az utóbbi időben egészen rendesen viselkedett, az őrzésére nem fordítottak különösebb gondot, pedig ekkor már — ugy látszik — az öngyilkosság sötét gondolatával aze'méjében, járt-kelt Galli Boriska a szomorú házban. Valahogy kilopódzott egy olyan folyosóra, amely a második emeleten van és az ablakait nem fogják be vasrácsok. Onnan, a szédítő magasságból elszántan az udvarra ugrott a fiatal tanárnő, aki igy akarta megszabadítani magát gyógyíthatatlan betegsége okozta sok szenvedésétől. A zuhanásra összefutott a kórház személyzete, hogy segítsen az öngyilkosjelöltön. De már minden segítség hiábavaló volt: Galli Boriska szörnyethalt. Testében már nem volt élet. A fiatal tanárnő bátran és határozottan pontot tett az élete végére, annyi sok szenvedés után. A tragikus öngyilkosság ügyében a vizsgálat megindult. A sokat sújtott uricsalád iránt városszerte nagy és őszinte a részvét. Herz Teréz különös élete Békéscsabától Chicagóig és Clevelandig mi chicagói opera ballerinája Békéscsabán — Elmondja, újság Cleveland-ben és hogyan élnek ott a magyarok (A Közlöny eredeti tudósítása.) Van szerencsém bemutatni mindenekelőtt a családfőt: Herz Márton táncmestert Békéscsabáról. Herz bácsi csabai nevezetesség és bizonyéra van szétszórtan minden utódállamban egy-két táncoló hölgy vagy ur, aki az ő keze, pontosabban lába alól került ki, mint táncos. Herz bácsi ugyanis 42 esztendeje tanit Csabán táncot, 42 álarcos, maskarás boldog farsangra képezte ki a csabai ifjú generációt és aki már Csabán táncol, annak a szivében is és a lábában is Herz bácsi él. Negyvenkét évig táncolni, közben csaladot alapítani és 9 leánynak boldog apjává lenni, nem csekély feiadat és ezt a feladatot, amit az Isten osztott ki Herz bácsinak, az öreg ur ragyogóan teljesítette. Csabán 42 évvel ezelőtt forradalom volt a tánc, a tótok keresztet vetettek, ha muzsikát hallottak, de jött Herz bácsi és azóta áll a bál Csabán. Érdeme még a kilenc leányzó, névszerint Esztike,Zsenka, Lenke, Mariska, Szerénke, Aranka, Teréz, Hermina és Jolánka, akik mind szépen, rendben, csendben, ahogy az ilyen Herz famíliához illik, időrendi sorban férjhez mentek. Herz bácsi hetedik leánva: a Teréz, teljes nevén: Herz Teréz, Amigo Ádolfné, egy clevelandi hoteltulajdonos felesége, a chicagói opera ballerinája, most hazaérkezett Magyarországra és meglátogatta azt a helyet, ahonnan elindult. Alkalmam volt vele hosszabb beszélgetést folytatni. Herz bácsitól két leány elrepül Most szemben ülök Róna fényképész műtermében Amigó Adolfnéval, szül. Herz Terézzel, Róna sógornőjével, aki most jött haza Amerikából Békéscsabára. Kedves, finom, jóvalutáju úriasszony, elegáns és sikkes. Látszik, hogy a világ egyik leggazdagabb és leghaladottabb országából jött, ahol útszélen terem a legértékesebb kultura. Amikor megkérem, mondja el a történetét, amely valóban a nem mindennapi karriérek közül való, kedvesen és szívesen kezd beszélni, hogy megismertessen azzal a csodás élettel, amely annak tulajdona, aki elindult Csabáról és Chicagóig, majd Clevelandig jutott el, mint a világ egyik legelső operájának színésznője. Ezeket mondja az amerikai színésznő : — Tizenegy esztendővel ezelőtt kerültem ki Amerikába, — mondja Amigóné Herz Teréz. — Nem egyedül mentem ki, hanem a Mari húgommal. Elmentünk Csabáról, a kilenc leány közül kettő, azért, mert szépen táncoltunk és mert azt mondták, Amerikában sok pénzt lehet keresni a tánccal. Volt egy operaenekesnő barátnőnk és az vitt ki Newyorkba. Newyorkból csakhamar Chicagóba kerültem, ott valami spanyol táncot lejtettem el egy felvételi próbán az operában és az igazgató annyira el volt ragadtatva, hogy nyomban leszerződtetett. Ugy látszott, hogy vége van a tánctani tásnak, a kabarézásnak, a vándorlásnak, rendes szerződést kapok a világ egyik legnagyobb színházában. Az bizonyos, hogy másfél évvel azután, hogy elhagytam apámat, már nagy örömet szereztem neki azzal a chicagói levéllel, amelyben megírtam szerződtetésem történetét. A Herz bácsinak hetedik leánya megkezdte karrierjét, pedig elrepült az apjától. Az egyik leány férjhezmegy — A második este, amikor a chicagói opera egy Mozart-balettet pénzünKjaVuiása által a cipőket, kalapokat és az összes raktáron levő cikkeinket ujabban mélyen leszállított árban árusítjuk Egységárak: Tlői cipők: chevró, fűzős, 'akkdiszitéssel, rácsos, divat forma 240000 Havanna fűzős, pántos és papucsforma 280000 Vászoncipők: Fehér, barne, pántos Fehér, fekete fűzős 160000 Férfi boxcipő. amerikai és frarcia 280000 Férfi havanna, magas és fél 360000 Női gummitalpu 36—40 84000 peutKb TcstVIrcH női és férfi divatáruháza játszóit, már én táncoltam az egyik főszerepet és a második felvonás után az öltözőmbe egy névjegyet juttatott el a szobaleány. A névjegy tartalma egészen rövid volt. Éz állt rajta: „Amigo Adolf, a clevelandi Derby-hotel igazgatója és tulajdonosa tisztelettel megkéri Hercz kisasszony kezét." — Elképzelhe'i, hogy ezt az amerikai stilusu lánykérést milyen nehéz volt komolyan vennem. Viszont az is igaz, hogy az a lány, kinek mersze van 19 éves korában Amerikába kimenni, annak legyen mersze, férjhez is menni, ha megkérik. Én visszaküldtem egy névjegyet a szobalánnyal, amelyiken ez állt: „Terézia Herz, a chicagói opera ballerinája tisztelettel odaadja a kezét Amigo Adolfnak, a clevelandi Derby-hotel tulajdonosa és igazgatójának". Mondanom is felesleges, hogy ezt az urat sohasem láttam, csak később derült ki, hogy erdélyi ember és hogy Csabához egész közel: Aradon rokonsága van. Két hét múlva megesküdtünk és azóta a clevelandi Derby-hotel első emeletén lakom 11 olyan szobában, amiről álmodni sem mertem. Hogy élnek a magyarok Clevelandben Még megkérdezzük a polgári házaséletbe visszavezetett művésznőt, hogy milyen az élet Clevelandben. Igy felel: — Minden nagy gyárvállalatnak és üzletnek a tulajdonosa vagy igazgatója magyar ember. Négy magyar lap jelenik meg és az egész lakosság intellektuális és társadalmi középpontját a magyarok alkotják. Ami a magánéletünket illeti, mi amerikai asszonyok egészen másképen élünk, mint az európaiak. Tizenegy szobám van, mondhatom, hogy még a hotelszemélyzetet sem veszem igénybe, holott rendelkezésemre állhatna. Amerikában ma ott tartunk, hogy tulajdonképen nem is kell cseléd. Pepi a Prófétában