Békésmegyei közlöny, 1925 (52. évfolyam) április-június • 74-144. szám

1925-04-22 / 90. szám

2 iSKÉgffiüföYM KÖM0RÍ Békéscsaba, 1925 április 22 februári negyedbeli bér szorzószáma is ugyanaz a 11.645 marad. Mig lakásoknál augusztusban 7565-re, novemberben 8840 re, jövő év februárjában 10.327'5 re, májusában pedig már 11.815-re emelkedik a bérkiszámitási szorzószám. Amennyiben a részletfizetési kedvezmény a tiszta bérre vonatkozólag a mostani negyedre is engedélyeztetik, akkor lakásoknál 1416'7, üzleteknél pedig 2833'34 lesz a május hóra esedékes részlet szorzószáma, a szorzali összeghez Tizenöt lopásért két évi fegyházat kapott egy vagyonos terménykereskedő azonban még lakásoknál az 1190 szorzószámu közüzemi költséget és a 1062'5 szorzószámu kincstári részesedést is, üzleteknél pedig a 1020 szorzószámu közüzemi költséget, valamint a 2125 szorzószámu kincstári részesedést is hozzá kell számítani, mint szintén a májusi részlettel esedékes fizetnivalókat. A községekben lakásoknál 5822'5, üzleteknél pedig 11.135 az összes fizetnivalók kiszámítási szorzószáma. A debreceni törvényszék Lakatos-tanácsa nagyon érdekes bünügyet tárgyalt ma. Kornádi községf egyik vagyonos terménykereskedője, Balázs Pál állt a biróság előtt tizenötrendbeli lopással vádolva, felesége pedig orgazdaság bűntettének vádjával került a törvényszék elé. A lopásokat Balázs 1923-ban és 1924 ben követte el, főleg a Kornádi környékén levő tanyákon. A mai főtárgyaláson Balázs Pál tagadta, hogy lopott és igy védekezett : — A lakásomon talált holmikat egy Fodor nevü budapesti nemzetközi betörőtől vásároltam. Tudtam, hogy a holmik lopásból származnak és ezért vállalom is az orgazdaság vádját. Elnök: A csendőrök előtt beismerő vallomást tett és még el is vezette a csendőrjárőrt oda, ahol a lopásokat elkövette. Vádlott: A lopásokat kényszer hatása alatt ismertem be. A csendőrök az őrsön egész éjszaka kínoztak és én kénytelen voltam magamra vállalni. — Ha nem maga követte el a lopásokat, miért tudta megmutatni, hogy hogyan és hol lopott ? — Kérem alázattal, az u^y történt, hogy amikor helyszíni szemlére vittek megbilincselve, a tiszthelyettes ur elmondta, hogy hogyan történt a lopás. En hiába mondtam mást, a tiszthelyettes uré volt az igazság. Ezután Balázs Pálnét hallgatja ki a törvényszék. Az asszony sirva jelenti ki, hogy ártatlan, nem tudta, hogy lopott dolgokat adott át neki a férje. Hevesy György csendőrtiszthelyettes tanúvallomásában előadta, hogy a házkutatás során 50 millió korona értékű holmit találtak Balázs lakásán, ruhanemüeket, sok zsirt és szalonnát. Az egyik szoba cseréptüzhelyébe betapasztva két mázsa sós szalonnát és 40 kiló zsirt találtak, a ruhanemüek a szekrényekben voltak elhelyezve. A nyomozás sorén senkisem bántotta Balázst, magától beismerte a lopások elkövetését. Tóth Árpád községi rendőr, aki résztvett a házkutatásban, Hevesy tiszthelyettesével egyező vallomást telt. Az elnök megkérdezte a községi rendőrtől, hogy milyen embernek ismerte Balázs Pált. — En kérem jómódú, rendes embernek tudtam, — felelt a rendőr. — Hiszen vagonszámra szállította a búzát Budapestre^ — Gabonán kivül kereskedett mással is Balázs Pál ? — Kereskedett bizony, a tavaly előtti nyáron négy falu aprómarháját hordta fel Budapestre, sőt egyszer egy vagon disznót is szállított fel. Este 8 órakor hirdette ki Lakatos Gábor dr. tanácselnök az ítéletet, amely szerint a törvényszék bűnösnek mondta ki Balázs Pált íizenháromrendbeli lopás bűntettében és kétrendbeli lopás vétségében és ezért összbüntetésül két évi fegyházra ítélte, amelyből lt hónapot a vizsgálati fogsággal kitöltöttnek vett. Balázs Pálnét orgazdaság vétségében mondta ki bűnösnek a törvényszék és három hónapi fogházra ítélte, ebből egy hónapi vizsgálati fogságot tudott be. A7. itélet ellen a vádlottak felebbeztek. A délutáni városi közgyűlés Megfogyatkozott érdeklődés mellett nyitotta meg újból délután 5 órakor dr. Berthóty István dr. polgármester a közgyűlést. Az AEGV 193 darab eladó részvényét a képviselőtestület megvásárolni határozta el. Az elemi iskolák kiadásaira vonatkozólag ugy határoztak, hogy a város továbbra is vállalja az öszszes dotogi kiadásokat. A városi lovashajóuk a jelenlegi 23 aranykorona lótartási járulék mellett még havi 1 mázsa szénát kapnak. Bohnert József és Iritz Aladár legelőhaszonbérszerződés módosítása iránti kérelmét elutasították. Ugyancsak elutasították a bérkocsi viteldijak emelése iránt beadott kérelmet. A junius elseji cserkészünnep költségeire 5 millió koronát szavazott meg a közgyűlés. Nyilas Andrásnak az erzsébethelyiek vízellátása érdekében tett indítványát a tanácshoz, Lilinger István indítványát Erzsébethely közvilágításának megjavítása végett a víllamosmü igazgatóságához tették át. Hankó Mihály az Orosházi-utnak betonjárdával való ellátását indítványozta. Végül dr. Rell Lajos indítványára a közgyü* lés akció megindítására hivja fel a kormányt és a nemzetgyűlést Magyarország területi épségének helyreállítása érdekében. A köz gyűlés este hét órakor éri véget. Ház- és üzletbérek a májusi negyedre A most esedékes bérek igy alakulnak, ha valami változtató intézkedés időközben meg nem jelenik : Oly lakás után, melynek 1917. november 1-én negyedévi bére gyanánt 100 koronát kellett fizetnie, most tiszta bérként a 100 korona alapbérnek 25 százalékát, azaz 25 aranykoronát kell fizetni. Ez a 17.000 es szorzószámmal számítva 425.000 korona. Hozzájön ehhez még a tiszta bér negyedrésze, az 6'25 aranykorona, mint kincstári részesedés, ami 106.250 papírkorona. Úgyszintén lerovandó az alapbér hét százalékára felemelt közüzemi költség, vagyis 7 aranykorona, ami 119.000 papirkoronával egyenlő. Ugy, hogy öszszesen 650.250 papírkorona a lakónak a fizetni valója az 1917 es negyedévi bérnek minden 100 koronája után, vagyis 6502'5 az összfizetnivalók kiszámítási szorzószáma a lakásoknál. Oly üzlet vagy műhely után pedig, amelynek szintén 100 korona volt az 1917. évben a novemberi negyedre eső bére, most fizetni kell tiszta bér gyanánt 150 aranykoronát, kincstári részesedés gyanánt negyedrésznyit, azaz 12'5 aranykoronát, közüzemi költség gyanánt pedig 6 aranykoronát, ami 1,164.500 papirkoronával egyenlő, vagyis 11,654 a bérlő által összesen fizetendők mostani szorzószáma az üzleteknél. Mondanunk sem kell, hogy ugy a lakásoknál, mint az üzleteknél az 1917. évbeli novemberi negyed teljes bérét kell a szorzószámainkkal megszorozni, hogy a pontos eredményt megkapjuk. Megemlithetjük még, hogy az üzleteknél az ez évi augusztusi, va• lamint a novemberi és az 1926. Vajúdási zavarok a csabai vámhivatal megszületése körül (A Közlöny eredeti tudósítása.) Lapunk keddi számában már hirt adtunk róla, hogy a csabai vámhivatal felállítása ügyében helyszíni értekezlet lesz a pályaudvaron. A ma tartott értekezleten a fővámigazgatóság képviseletében megjelent dr. Nagy József miniszteri titkár, továbbá az államvasút kiküldöttei, mig a város részéről dr. Berthóty István polgármester, valamint a Kereskedelmi Csarnok elnöksége, a gyáripar és a nagykereskedelem képviselői vettek részt. A polgármester s a helyi érdekeltség meglepetéssel hallotta a miniszteri kiküldöttől, hogy a vámhivatal felállításához milyen hozzájárulást kiván a kincstár: három hivatali helyiség és raktárhelyiség rendelkezésre bocsátandó, megfelelő bútorokkal felszerelendő s a mindenkori világítást, fűtést és takarítási költségeket is az érdekeltségnek kell fedezni. Az érdekeltség ezzel szemben megállapította ugyan, hogy a már 2 évvel ezelőtt felvett jegyzőkönyvben a fővámigazgató helyettese megállapította, hogy a csabai vámhivatal felállítása állami érdek, igy tehát az érdekeltség részéről hozzájárulást nem igényelnek, a miniszteri titkár azonban kijelentette, hogy a minisztérium álláspontja időközben megváltozott. A vámhivatal ügye tehát már majdnem vizbeesett annál is inkább, mert a dohánybeváltó hivatal átalakítási költségei meghaladnák a százmilliót, amikor az Orient bank részéről megfelelő helyiségek ajánltattak fel s a költségeknek az érdekeltek között való arányos felosztására is mód találtatott. Amennyiben tehát az Orientnek sikerült a MÁV-val a pesti Rottához hasonlóan szerződéses viszonyba lépni, ugy a vámhivatal az Orient kelyiségeiben nyer elhelyezést s ennek ellenében minden egyes elvámolásnál bizonyos minimális, aránylagos pótilleték számíttatik fel. Az ügy tehát ilyen stádiumban várja a további döntést. Egyszerre négynek adottéi egy szoba bútort Hogyan szerzett milliókat egy csabai asztalos (A Közlöny eredeti tudósítása.) Ganz Karolina Andrássy-ut 36. szám alatti lakos, akinek fü'őszalonja van, nemrégen arról értesült, hogy egy Hottinger Sándor nevü asztalosnak — aki a Mikesucca 2. számú házban lakik — van egy szobára való kész bútora, amelyet hajlandó lenne eladni. Érintkezésbe lépett Hottingerreí, ekinek bútora ugyan nem volt már, mert röviddel azelőtt eladta Klein Henrik ékszerésznek azt a szoba bútort, amelyet ugy híresztelt, mint meglevőt. Ganz Karolina, aki nem látta a bútorokat, látatlanban is megvásárolta a berendezést és nem is sejtve, hogy nem létező holmikat vásárol meg, öt millió korona vételárat nyomban lefizetett Hottinger Sándor kezeihez. Telt, mult az idő, de Hottinger csak nem szállította a megvásárolt bútorokat. Hiába sürgette Ganz Karolina a kifizetett holmikat, Hottinger a füle botját sem mozdította. Hogy nem szállított, azon semmit sem lehetett csodálkozni, ha meggondoljuk, hogy a bútor már régesrégen nem vo'* meg neki. A megvárakoztatott megrendelő végre ia más 'uton tudta meg a becsapatását és feljelentette a csaló asztalost. Hottinger Sándort a rendőrség őrizetbe vette. Ugyanekkor »öbb feljelentés is érkezett a rendőrségre az asztalos'ellen, hasonló váddal. Igy Tyiiják Judit szintén egy szoba bútor előre kifizetett vételárát — két millió koronát — követelte rajta, mert Hottinger, aki a pénzt felvette, neki sem szállított bútort. Tyeluk Mária szülésznő — akitől egymilló 200 ezer koronát csalt ki hasonló ürüggyel — ugyancsak feljelentette Hottingert. A szélhámos asztalost a rendőrség őrizetbe vette és valószínűen előzetes letartóztatásba fogja helyezni. Hottingert pár napon belül átszállítják a gyulai ügyészség fogházába. MyiMtér E rovatban közlőitekért nem vállal felelősséget a szerkesztőség Felhívás ! Figyelmeztetem az érdekelteket, hogy feleségemnek és gyermekeimnek senki ne hitelezzen, mert értük szavatosságot nem vállalok s tartozásaikat kifizetni nem fogom. Békéscsaba, 1925. április hó 20-án. Chrasztyina János. Rikkancsok magas jutalék mellett felvétetnek lapunk kiadóhivatalában \ N