Békésmegyei közlöny, 1925 (52. évfolyam) április-június • 74-144. szám

1925-04-18 / 87. szám

2 SMÉSffiEOTlI KÖBLÖK* Békéscsaba, 1925 április 18 Berentés tanár dalos-kabaréja (A Közlöny eredeti tudósítása.) Békés községnek meglehetősen laza társadalmi életében valósággal eseménynek mondható először is az a ritka nagy érdeklődés, amely Berentés Lajos tanárnak dalos-kabaréja iránt már jó előre megnyilvánult abban, hogy a húsvét első- és másodnapján tartott előadásokra már napokkal előbb az ülőhelyekre szóló minden jegy elkelt. De még nagyobb esemény az a minden várakozást felülmúló erkölcsi és anyagi siker, amely ezt a két előadást koronázta. A Bérház nagytermét mindkét este a szó teljes értelmében zsúfolásig megtöltötte a közönség, amely a gazdag műsor minden egyes számát zajos tapsokkal jutalmazta. Az egész előadásnak Berentés tanár volt a lelke, aki úgyis mint főrendező, úgyis mint közreműködő, ugy is mint a Dalegylet karnagya, de főleg, mint az egyes számokat bevezető konferáló, igazán sokoldalú művészi tehetségéről tett bizonyságot s jóizü mókáival állandó derültségben tartotta a közönséget. A Békési Dalegylet — Berentés Lajos tanár karnagy vezetése mellett — alig három havi megalakulása és működése után valóban meglepő szép eredményt mutatott be. Minden egyes előadásában a dalmüvészetnek máris oly magas fokéra emelkedett, hogy a legszebb reményekkel vehet részt az augusztus havában Sopronban tartandó országos dalosversenyen. Nagyon kedves és hatásos képsorozat volt a festői szép jelmezekben fellépett Porcellánfigurák, amelyekben Petrovszky Terka mint előadó, Áchim Márta, Bally _ Irmuska, Bogdány I'onka és Évi, Csippék Hanna, Csurgai Ica, Dobos Mici, báró Drechsel Edit, Emperl Kató és Ilonka, Moldoványi Ella, Körber Mariska és Telegdy Magdus egymást felülmúló hatác sal, rendkívül nagy tet szés mellett szerepeltek. Dr. Untervéger Lászlóné szépen előadott énekeivel, Bogdány Ilonka pedig kedves szavalatával gyönyörködtette a közönséget. „Az utolsó szó" egy felvonásos vígjátékban dr. Untervéger Lászlóné és Dobos Mici, a „VIII. Albert" egy felvonásos bohózatban dr. Untervéger Lászlóné, Dobos Mici, Berentés tanár, ifj. Cziriák Béla, Harsányi András, Kalovszky István, Kiss Gábor, Haraszti Árpád, Ladányi Mihály, Lózsa László, Palkó Antal és Szakáll Gyula, „A doktor urnái" parasztkomédiában dr. Untervéger Lászlóné, Berentés tanár és Kalovszky István s a „Csirkefogó-gazember" egy felvonásos tréfában dr. Ladányi Imre és Régi Károly oly pompás humorral játszottak, hogy a legsavanyubb egyénekből is kicsiklandozták a hangos kacagást. A hálás közönség nem győzte zajos tapsokkal és sokszoros kihívásokkal jutalmazni mókáikat. Egy szóval: Berentés tanár dalos kabaréja minden tekintetben kitűnően sikerült s ugy megalapozta a Békési Dalegylet renoméját, hogy arra — az estnek minden szereplője — méltán büszke lehet. * Vegyen Singer varrógépet, megtanul díjtalanul hímezni. Lőbl yőzsef bünperének főtárgyalása Ma as otvosszakértöket hallgatták ki Budapest, ápr. 17. A Lázárkávéházi halálos végű verekedés ügyében ma folytatták a főtárgyalást, amelyet 9 óra után 5 perccel nyitott meg Langer Jenő elnök. A mai tárgyaláson kilenc tanút hallgattak ki. Marosi Ferenc tanú azt vallja, hogy a kérdéses napon találkozott olyan katonákkal, akik kérdezték tőle, hogy melyik helyiségben van az a sok zsidó. A kávéház előtt azt mondották a katonák, hogy ez az a kávéház, amit ők keresnek. Az ügyész ellenzésére a bíróság megesketi. Majd Sándor detektivfelügyelő elmondja, hogy Lőbl zsebében a központi ügyeletről kiszállt rendőrkapitány találta meg a kés nyelét. Tanúkihallgatás közben a folyosóról és az előszobából nagy lárma hallatszik a terembe. Az elnök intézkedésére a rendőrség kiüríti az előszobát és a folyosót. Stern István nevü tanú nem tud semmiről. Minich Károly orvosszakértő elmondja, hogy Tremmelen nyolc í sebet talált, amelyek repesztett sebek voltak a koponyán, a szúrt sebeken kivül. Ezután egy detektív tanuként előállította Klein mészárost, aki tegnap este egy kávéházban azt híresztelte, hogy tudja, ki az igazi gyilkos. Klein kijelenti, hogy semmiről sem tud semmit, de az a véleménye, hogy Lőbl szúrhatta meg a katonát. (Nagy derültség.) Elnök: A maga véleményére nem adunk semmit, tudja-e, ki a gyilkos ? Tanú ezután ingadozó előadásba kezd, elmondja, hogy jelen volt a verekedésnél és azt a meggyőződéstszerezte, hogy Löbl semmiesetre sem lehet a gyilkos. Vellomása azonban annyira valószínűtlennek hangzott, hogy a bíróság nem eskette meg. Ezután Pachini Ilona, elmeorvosszakértő mondott véleményt Löblről. Epelméjünek és beszámithatónak találta. Az elnök ezután szünetet rendelt el. A jövő hetekben kezdik építeni a MÁV-palotát Egyelőre egy épület épül 18 lakásnak — Helybeli iparosok kapják a munkákat — As osstálymérnökségi épület csak a nyáron épül meg (A Közlöny eredeti tudósitásaj A városi képviselőtestület legutóbbi rendkívüli közgyűlése tudvalevően ingyen telket juttatott az államvasutaknak arra a célra, hogy saját alkalmazottai részére lakásokat építhessen. Az ingyen telket különböző kikötésekkel szavazta meg a közgyűlés, leszögezve, hogy a jelentékeny építkezésnél kizáróan békéscsabai munkásokat kell alkalmazni, sőt magát az építkezést helybeli vállalkozókra kell bizni. A vasút a honvédlaktanya és a gabonaraktárak közötti üres telekből kapott 50 folyóméternyi területet, de csak ebban az esetben ingyen, ha a város feltételeit bt 'artja ; máskülömben bizonyos csekély vételárat köteles fizetni a telekért. A közgyűlési határozatot nyomban elküldték a szegedi üzletvezetőségnek, amely a határozatra ma adta meg a választ. Az üzletvezetőség örömmel vette tudomásul a város jóindulatát, amelyre azzal válaszolt, hogy a kikötött feltételeket egytőlegyig elfogadta. A MÁV csupán azt emliti meg, hogy mint minden vasúti épitkezésnél, az épület asztalosmunkálatait a saját üzemében, a vasúti asztalosmühelyekben fogja elvégeztetni, miután erre a vasútnak külön munkástábora van. A többi építészeti munkákat azonban már magánvállalkozókra fogja bizni, igy a kőmives- és lakatosmunkákat, az ács- és cserepes-, valamint az egyéb belső épületmunkákat. Ezeknek elvégzésére természetesen szabályszerű pályázatokat irnak majd ki. Hogy ezeket a munkákat kizáróan békéscsabai vállalkozók kapják meg, azt az üzletvezetőség előre nem tudja biztosítani, mert minden attól függ, hogy nem támasztanak-e a békéscsabaiak túlzott igényeket. Éppen ezért már eleve arra figyelmezteti a pályázaton résztvenni óhajtókat, hogy igényeiket az elfogadható, józan keretek között tartsák, nehogy hasonlíthatatlanul nagyobb árakat szabjanak, mint a más városokbeli vállalkozók. Viszont megígéri az üzletvezetőség, hogy minden befolyásával gondoskodni fog arról, hogy az épület emelésénél a vál'alkozók kizáróan békéscsabai munkásokat alkalmazzanak. Ezáltal le akarja törni az itteni munkanélkülisége* hiszen a hatalmas épület felépítésénél sok száz épitőmunkás fog kereseti és munkaalkalomhoz jutni. Az üzletvezetőség egyidejűen a palota épiiési engedélyéért is folyamodott a városi tanácshoz, a bemutatott építési tcvek alapján. Ezek szerint az épület két emeletes, igen tetszetős külsejű palota lesz, amelyben 18 kisebb-nagyobb lakás foglal majd helyet. A 18 lakásban természetesen vasutascsaládok kapnak majd helyet, értesülésünk szerint közöttük néhány vagonlakó is. A": építkezést az üzletvezetőség közlése szerint haladék nélkül megkezdik, mihelyt a város megadja az építési engedélyt és a rövid határidőre kitűzött pályázat lebonyolódott. Végül közli a vasút, hogy az osztálymérnökségi hivatalt és a vezető lakását valamivel később kezdik majd felépíteni, azonban olyan időben kezdenek hozzá, hogy az épület idejében, az erre megszabott határidőre elkészüljön. Önkéntes árverés Két és fél okta vandháti szántó április 22-én délután 3 órakor dr. Forray Lajos ügyvéd irodájában a legtöbbet ígérőnek önkéntes árverésen el fog adatni. Késsel a lakó ellen Ujabb jelentés a lakásfrontról (A Közlöny eredeti tudósítása.) A háztulajdonos és lakó egymásiránti olthatatlan szerelme megint munkát adott a bíróságnak. Ezúttal erzsébethelyiek voltak az egymással késhegyig menő harcra fanyalodott felek : Paulik Andrásné szül. Szelesén Erzsébet és a lakója: özv. Sipicki Andrásné szül. Marti Erzsébet. Paulikné, aki a Táncs'cs ucca 25. számú ház tulajdonosa, már régóta rossz viszonyban állott a lakójával, a szegény özveggyel, aki napszámmunkából tartja fenn magét. Mivel a legtöbb háztulajdonoshoz hasonlóan szintén szabadulni szeretett volna a lakójától, az utóbbi időben mindent elkövetett, hogy valami módon kipiszkélja az özvegyet a lakásból. Állandóan szidalmazta s fünekfának lehordta, hogy csak elvegye a kedvét a házában való lakástól. A szegény özvegy azonban, akinek nem volt hova mennie, inkább eltűrt minden bántalmazást, csakhogy a vackán maradhasson. A türelmetlen háztulejdonosnő azután radikális módon akarta megoldani az ügyet. A mult év november 11-én, amikor kellő adag bátorságot érzett magában, konyhakést ragadott és a hatalmas fegyverrel a kezében behatolt Sipickiné lakásába. Paulik Andrásné az idegen lakásban halálos fenyegetésekkel rontott neki a meghökkent özvegynek, akit a konyhakéssel le akart szúrni. Sipickiné szörnyen megijedt a váratlan támadástól, de az ijedtség erőt adott neki és szembeszállott az életére törő támadóval. Birokra 'kelt Pauliknéval s hosszas küzdelem után sikerült is a konyhakést kicsavarnia a kezéből. Ekkor a lefegyvérzett asszonyt kilökte a lakásából. Paulikné az udvaron is egyre azt hajtogatta, hogy le fogja gyilkolni és ne merje az udvarra kitenni a lábát. Özvegy Sipickiné feljelentésére a békéscsabai járásbíróság a december 4-én megtartott tárgyaláson kétheti foghára és 400.000 korona pénzbüntetésre ítélte Paulik Andrásnét. Felebbezés folytán a per a törvényszék elé került, amely az első bíróság ítéletét megváltoztatva, az elzárásbüntetést öt napía szállította le, a pénzbüntetést azonban teljes egészében meghagyta. Budapestről Csabára jött meghalni Ismeretlen méreggel követett el öngyilkosságot egy fiatalasszony (A Közlöny eredeti tudósítása.) Csütörtökön este egy fiatal, elegánsan öltözött úrinő érkezett a békéscsabai Fiume-szállóba, ahol a portástól uccára nyíló ablakú szobát kért. A bejelentőlapra Perényi Istvánné nevet irt. A fiatal hölgy, aki az állomásról kocsin jött be kevés podgyászával, bejelentette, hogy egy-két napot fog Békéscsabán tölteni — ahová Gyuláról érkezett — és innét Budapestre fog utazni. Ezután bement a számára kinyitott szobába és a szobaasszonytól meleg vizet kért. Amikor a vizet megkapta,