Békésmegyei közlöny, 1925 (52. évfolyam) április-június • 74-144. szám

1925-04-16 / 85. szám

Békéscsaba, 1925 április 16 BflKÉSMEOYEl KftZLflNY 3 Békéscsaba város utmutatója és címtára Régen nélkülözött, közérdekű munka hagyja el legközelebb a sajtót. Schreiner Ferenc városi műszaki tisztviselő szerkesztésében fenti cim alatt junius hóban egy terjedelmes kézikönyv jelenik meg, mely tartalmazni fogja Békéscsaba r. t. város összes állami, városi, katonai és egyházi hivatalainak legújabb keletű ügybeosztásén ki­vül az orvosok, ügyvédek, mér­nökök stb. pontos név- és lak­jegyzékét, valamint a helyi inté­zetek, intézmények, egyesületek és gyárak adatait. Az utmutató Békéscsaba város legújabb térképe mellett az összes uccák és terek betüsoros jegyzékét is fogja tar­talmazni, továbbá az összes ipa­rosok és kereskedők szakmaszerint csoportosított név- és lakjegyzékét. A könyvnek, melyhez Berthóty István dr. polgármester irt elő­szót, előfizetési ára 30.000 ko­rona, bolti ára pedig 40.000 ko­rona lesz és a Gesmey nyomdá­ban jelenik meg, ahol az utmutató részére korlátozott számban hir­detések is feladhatók. Levizsgáztatják a piaci kenyérárusokat Kecskemétről indult ki mintegy két évvel ezelőtt egy mozgalom a pékiparosok kezdeményezésére. A mozgalom célja a piaci kenyér­árusasszonyok megrendszabályo­zása volt. Az érdekeltek harca or­szágos jelleget öltött s mint emlé­kezetes, ebben az ügyben a pé­kek nagygyűlést tartottak, amelyen az iparkamara is képviseltette ma­gát s a hozott határozatokat a ke­reskedelmi miniszter elé juttatta. A kereskedelmi miniszter nem régen döntött az iparosok kérelme fölött. Rendeletet küldött az ösz­szes I. fokú iparhatóságokhoz, amelyben elrendeli, hogy a piaci kenyérárus asszonyok szakvizsgát tegyenek. A miniszteri rendelet el­ismeri, hogy a pékipar jogtalan gyakorlása sérelme a pékiparo­soknak, azonban méltányolta a Kisiparosok országos szövetségé­nek egyik engedékeny határoza­tát, akik maguk is arra az állás­pontra helyezkedtek, hogy inkább az iparon essék némi csorba, minthogy kenyér nélkül maradja­nak azok a szegény asszonyok, akik évtizedek óta a kenyérsütö­getésből élnek. A rendelet megérkezett Békés­csabára is. Az I. fokú iparhatóság átirt az ipartestülethez, hogy irja össze az érdekelt sütő asszonyo­kat s készítse elő őket a vizsgára. A sikerrel vizsgázók a jogosított iparosok jogaiba és kötelezettsé­geibe lépnek. Ők is csatlakoznak azokhoz a harcoló sütőiparosokhoz, kikkel ezideig szembenállottak és velük együtt a sajtó utján a nagyközön­ség is meg fog győződni arról, hogy a pékek által eddig folyta­tott harc és az a harc, amelyre még eddig szükség lehet, a jog és az igazság keretében mozgott. Hogy azonban a kenyérforga­lomban ez az uj helyzet terem­tése folytán valamelyes kartell­szerü állapot ki ne alakuljon, arra nézve biztosítékot nyújthat a ha­tóság, lévén a pekiparág különféle más szempontokból ellenőrzés te­kintetében annak alárendelve. Sok­kal egyszerűbben megakadályoz­ható tehát egy kenyéruzsora most, amikor minden egyes kenyérsütő jogosított iparos, mint volt a múlt­ban, amikor a jogtalanul ipartüzők a hatóság ellenőrzési körén kivül eslek. Legyen a hatóság jóakaratú tá­mogatója pékipari összérdekeltség kívánságainak mindaddig, amig az nem ellenkezik a közérdekkel, ez esetben hamarosan érezhető lesz egy előnyösen mutatkozó ak­ció ; a kontárkodók lanyha és erélytelen kezelése ellenben alig ha fogja megteremteni az olcsó kenyeret. HIBER Egy temetői sir előtt Azzal a fáradsággal és mun­kával amellyel közel két évtized alatt a magyar kultura érdekeit szolgáltuk, a rokonszenves siberi és gabonabizományosi pályán máig emeletes házat vagy legalább is villát takarékoskodhattunk volna össze. De igy mi az eredmény ? Az a tarisznya, amivel az édes­anyánk öléről elindultunk egy ha­talmas adag emberszeretet- és idealizmus-ballaszttal, végérvénye­sen kiürült s annyi ellenség szám­lálja életünknek még hátralevő perceit, hogy a háború főfőbábáiét semmivel se kevesebb. Egy pár száz ember, akit üresfejüségénél fogva vissza kellett hőköltetni a túlságos heves és indokolatlan tör­tetésiől, halálosan megneheztelt; egy még nagyobb tábor stréber meg, akinek kisded játékára az éles szellemi reflektor mélyreható fényével rávilágitottunk, százszoros halált kiált, mint a tömeg a rabló­gyilkosra. S a két évtizedes önzetlen kul­turszolgálatért mi lesz a végső jutalom ? Egy utolsók között is utolsó hely valamelyik városvégi temető szélén, ahol már senki sem helyezi örök nyugalomra a hozzá­tartozóját ; ahol a többi cigányok földelik el a társukat, e nyugtalan­vérü álomkergetőket, szines szap­panbuborékok támasztóit, illa­tos mesepillangók felszinrehozóit. Akárcsak a napokban egy szőke színésznőt, aki szintén a temető szélére került, oda, ahol már a mocsár kezdődik, esténként mil­liónyi béka harsog kottanélküli hangversenyt és szúnyogok légiója zümmög altatódalt az örök álomba­szunnyadtnak. Ha ez a halott, aki mig élt, minden idegszálával és vérének összes erejével szolgálta és ter­jesztette a magyar kulturát, siber vagy vigéc lett volna e földi téreken, ma bizonyára diszes mauzóleumban pihennék s onnét indulna el porladó teste majdan a feltámadás elébe. . .. Ezek jutnak az eszembe ma, egy temetőszéli, szegényes sir előtt, ahol először ütött homlokon az a feleszmélés : nem érdemes küz­deni és vérezni a mások jóvol­táért, a mások, a kultura szol­gálatában. (h. r.) — A főispán Budapesten, Ko­vacsics Dezső dr. főispán szerdán délelőtt Budapestre utazott, kü­lömböző ügyek elintézése céljá­ból. A főispán a hét végén tér vissza székhelyére. — Hivatalvizsgálat Békésen. Daimel Sándor dr. alispán szer­dán reggel Békésre utazott, ahol a főszoigabiróságon hivaialvizsgá­latot fog tartani. Az alispánt hiva­talos utján Páncél József dr. vár­megyei aljegyző, a hivatalos lap szerkesztője kiséri. A yilág legjobb cipő krémje — Szombaton nyilik meg a pesti nemzetkőzi vásár. Szom­baton nyitja meg ünnepélyes ke­retek köi.ött a pesti nemzetközi vásárt a kormányzó. Ez alkalom­mal a vásár látogatottságának elő­mozdítására az államvasút féláru utazási kedvezményt nyújt Buda­pestre ugy személy-, mint gyors­vonaton minden kocsiosztályra. A féláru utazásra jogosító igazol­ványok, amelyek egyébként a vásárra belépőjegyül is szolgál­nak, darabonként 40000 K-ért kap­hatók dr. Gyöngyösi Jánosnál, főtéri papirüzletben. Péterfi Cipőáruházban mértékszerint rendel­het cipőt, S nap alatt kész 1 — A mezőberényi kiállítás meg­nyitása. A 200 évvel újratelepített Mezőberény községben húsvét másodnapján gazdag és érdekes gazdasági, ipari és kulturkiállitás nyilt meg. A polgári iskola 12 termét és udvarát megtöltő anyag a múltnak sok becses kulturemlé­két, régi, népies viseletét, népmű­vészetét s a mai mezőgazdasági és ipari termelés sok jeles produk­tumát mutatta be. Dr. Moldoványi János főszolgabíró üdvözlő sza­vai után dr. Czettler Jenő nem­zetgyűlési képviselő nagyhatású bestédében ismertette a mult ha­gyományaira építendő gazdasági jövőnk előföltételeit, utánna dr. Bodor Antal, a Faluszövetség igazgatója beszélt a falut alkotó különféle társadalmi osztályok együttműködéséről. A szép kiállí­tás sikere a lelkes rendezőbizott­ság és Elekes Sándor községi fő­jegyző, Kollár János lapszerkesztő érdeme. * Vegyen Singer varrógépet, megtanul díjtalanul hímezni. — Iskolalátogatások. Münszter­mann Ernő, cimz. tanfelügyelő, iskolalátogató meglátogatta a szen­tetornyai községi és ág. ev. isko­lát, valamint a nagyszénási kül­területi állami és uradalmi r. k. iskolát. Az iskolai eredmény min­denütt kielégítő volt. — Az isfcolai szorgalmiidő megrövidítése. A vallás- és köz­oktatásügyi miniszter rendeletben közölte, hogy az elemi népisko­lákban a törvényes szorgalmiidő megrövidítésében a döntést ezután a törvényhatósági bizottságok ha­táskörébe utalja ét. Ugyanebben a rendeletben a tanfelügyelő ha­táskörebe utalja az egyhuzamban való tanitás engedélyezését. Péterfi Cipőáruház szabászmestere Kurilla András. — Magyar Lapok cim alatt uj irodalmi, társadalmi és művészeti folyóirat indult meg. Az uj lap főszerkesztője Nyékhegyi István dr., feleiős szerkesztője Decker Albert. Szerkesztőség és kiadó­hivatal Vili., Mária Terézia-tér 8. ' — Eletbelép a robbantószerek tartásáról alkotott törvénycikk. Az igazságügyminiszter a törvény­ben foglalt felhatalmazás alapján ezévi május hó elsejével életbe­lépteti a robbantószer és robbanó­anyag előállításával, ta tásával és használatával elkövetett bűncse­lekményekről szóló 1924: XV. t.-c.­et. Ettől a naptól kezdve robbanó­anyagnak, vagy robbantószernek felhasználására szolgáló készülék­nek előállítása, készítése, be­szerzése, vagy tartása ötévig ter­jedhető börtönbüntetés alá esik, az ilyen eszközökkel elkövetett bűncselekmények fokozott szigo­rúságú, egészen az életfogytig tartó fegyházig menő büntetés alá ke­rülnek. Az e tárgyban kiadott rendelet szerint az ezévi április havának 15-től 30-ig terjedő ha­tárideje alatt be kell a robbantó­anyagokat, szereket és készüléke­ket a községi elöljáróságnál, az elsőfokú rendőrhatóságnál vagy közvetlenül a belügyminiszternél jelenteni és azokat a hatóság felszólítására be is kell szolgál­tatni. Aki ennek a kötelességének eleget tesz, az robbantóanyag, szer vagy készülék tartása miatt felelősségre nem vonható. A ren­delet értelmében a bejelentési és beszolgáltatási kötelesség alól mentesek az állami hivatalok, in­tézetek és üzemek, továbbá azok a bánya-, ipari- és kereskedelmi vállaletok, amelyek a belügymi­niszter vagy bányahatóság enge­délye alapján tartanak vagy hasz­nálnak robbantóanyagokat vagy szereket. * Himezni csak akkor tud, ha Singer varrógéphez jut. * Ki javit varrógépeket gyor­san, lelkiismeretesen és olcsón? Csakis Singer Co. varrógép rész­vénytársaság, Békéscsaba, And­rássy-ut 11. (Löffler-házban.) — A békési közgyám és az árvák ingatlanainak tüzbiztosi­íási dijai. A vármegyei közigaz­gatási bizottság.keddi ülésén Dai­mel Sándor dr. alispán érdekes bejelentést tett. Felemiitette, hogy Békésen a községi közgyám ügy­kezelésének főszolgabírói meg­vizsgálása alkalmával kiderült, hogy az árvák és gondnokoltak ingatlanainak tüzbiztositási dijai­ban beszedett pénz egyrészét, mintegy 400 ezer koronát, a köz­gyám a maga céljaira fordította. Igaz ugyan, hogy a közgyám az árvák és gondnokoltak álta! fizetni szokott dijakat a biztosító társu­latok megbízásaiból szedi, miért is a közgyám azzal védekezik, hogy nem közpénzről van szó, mégis a főszolgabíró a leszámolást el­rendelte, a közgyám iratait és dij­váltókat pedig tőle elvette, a vég­leges leszámolást elrendelte; ér­demleges intézkedéseit, ennek eredményéig tartotta fenn. * Singer a házban, arany a családban. — Öngyilkos sertéskereskedő. Szerdán hajnalban Gyulán az Élővizcsatorna partján járók észre­vették, hogy a lassan folydogáló víz felületen egy emberi test úszik. A járókelők kihúzták a holttestet s a rendőrség megállapította, hogy a halott Szabó József 55 éves gyulai sertéskereskedővel azonos. A nyomozás kiderítette, hogy Szabó — aki iszákos ember hírében állott — öngyilkossági szándékkal került a vizbe, való­színűen még kedden este. Hogy mi lehetett sötét tettének oka» nem sikerült megállapítani.

Next

/
Thumbnails
Contents