Békésmegyei közlöny, 1925 (52. évfolyam) április-június • 74-144. szám

1925-04-12 / 83. szám

Békéscsaba, 1925 április 12 B&KE8ME6YEI KOZLOinr 7 A szegedi kereskedelmi és iparkamara évi jelentése A magyar kereskedelmi és iparkamarák sorában első gyanánt a szegedi kereskedelmi és iparkamara tetle közzé az 1924. évről szóló jelentését. A jelentés terjedelemben a mult esztendeihez képest erősen megnövekedett, aminek magyarázatát szolgáltatja a kamara pénzügyi helyzetéről szóló beszámoló. A korona stabilizálódása óta a kamarák anyagi helyzete többé-kevésbbé megszilárdult és ez a helyzet a szegedi kemarát arra indította, hogy lehetőleg a békeállapotokat megközelítő mértékben igyekezzék összeköttetését kerületével és az ország általános közgazdasági életével felvenni. Ezt kívánja a most megjelent évi jelentés is kifejezésre juttatni. A jelentés bevezető része 7bnelli Sándor dr. főtitkár tollából igen részletes és beható ismertetést tartalmaz az általános közgazdasági helyzetről és összefoglaló képét nyújtja a szanálási akciónak s általában mindannak, ami a gazdasági vonatkozású törvényhozás terén az elmúlt esztendőben töriént. Az ilyen természetű beszámolókat addig, mig a lejátszódott események közvetlen emlékezetben élnek, a nagyközönség nem szokta eléggé méltányolni, évek multával azonban értékes adalékokat fognak szolgáltatni a gazdaságtörténelem egyes periódusainak megirásához. A szegedi kamara jelentései már az összeomlás évétől kezdve követik ezt a gyakorlatot és igy sorozatosan egymás mellé állítva, a háború utáni Magyarország gazdaságtörténelmének teljes képét alkotják. ' A jelentés általános része A mult évről szóló jelentés általános részéből főleg egyes megállapítások alkalmasak arra, hogy nagyobb érdeklődésre tartsanak igényt. Ezek a megállapítások egyúttal az elmúlt évek gazdaságpolitikai intézkedéseinek önkénytelen kritikáját is tartalmazzák. A mult esztendőben kezdődött meg erősebb mértékben a különböző háborús csökevényeknek, forgalmi és egyéb korlátozásoknak a lefaragása. Szeptembertől kezdve szűntek meg fokozatosan a különböző külforgalmi korlátozások, melyeknek nyomán életbe léptek az autonóm vámtarifának aranyban megállapított tételei. Minthogy e tarifának a tételei igen magasan vannak megállapítva, főleg a textilszakmában, az uj vámtarifa életbeléptetése előtt egy utolsó nagy behozatali hullám jelentkezett. Aki hozzá tudott jutni behozatali engedélyhez, még ki akarta használni az alkalmat és ennek következtében a raktárak igen megtelitődtekÉrdekes azonban a szegedi kamara jelentésének az a megállaPéterfi Cipöáruházában férfi- és női cipők kizárólag elsőosztályu kézimunka kivitelben. Gyári cipőt nem tartok. pitása, hogy az abnormisan magas vámok életbeléptetése mellett is a régi engedélyhez kötött rendszernek a megszűnését a gazdasági élet megkönnyebbüléssel fogadta, mert megszűnt a kijárásoknak és illegitim érvényesüléseknek a lehetősége, amelyek a legitim kereskedelmet és ipart sújtották a legerősebben. Sok cikknél még a magas vámok mellett is olcsóbbodás következett be, ami nem tulajdonitható kizárólag a kereslet megcsappanásának, hanem nagyrészt annak, hogy a vevő közbeeső faktorok kikapcsolása nélkül érintkezhetik az eladóval. A megkötöttség rendszere alatt a behozatali bizottságban képviselt fővárosi cégek a vidéki importkereskedelemnek a kinullázására törekedtek. Ennek a viszszahatása most abban a formában jelentkezik, hogy a vidék részéről fokozott önállósodási törekvések tapasztalhatók. Hozzáfűzi ehhez még a jelentés, hogy a kereskedelmi szerződések megkötése esetén ugyanez fog érvényesülni egyes gyári vállalatokkal szemben is, amelyek ma kíméletlen módon használják ki teljesen védett helyzetüket. A kerület gazdasági képe Ujitásszámba megy a szegedi kereskedelmi és iparkamara jelentésében, hogy megrajzolja a kamarai kerületnek vázlatos közgazdasági képét és számot igyekszik adni arról a veszteségről, amely a kerületet Bácsbodrogvármegyének az elszakitásával érte. A jelentésnek ez a része szinte gazdasági földrajz formájában tárja I az olvasó elé Csongrád-, Csanádés Békésmegyéket és Bácsbodrogmegyének megmaradt bajai szögletét. A kerület tulnygmó részében agrárius jellegű, de éppen azért érdekes, hogy erre a feladatra a mezőgazdasági kamarákat megelőzve, elsősorban egy kereskedelmi és iparkamara vállalkozik. A szegedi kamara megállapítása szerint főleg Békésmegyének nagy lélekszámmal bíró községeiben, melyek most kerülnek bele a városodásnak a stádiumába, éppen agrárius voltánál fogva a fejlődésnek igen erős jelei mutatkoznak, olyannyira, hogy e községeknek egynémelyike néhány éven belül erős meglepetéssel fog szolgálni az egész ország számára. Ellentétben a városokkal, ahol építkezés alig volt, a falvakban erős építkezési tevékenység volt észlelhető. Ami üzlet építési anyagokban volt, annak zömét a falvak szolgáltatták. A kereskedelem akadálya: a rossz utak Egyik legnagyobb baja a kamarai kerületnek, amely azonban közös az egész Alfölddel, a közutaknak hihetetlenül elhanyagolt és rossz állapota. Akadálya ez nemcsak a kereskedelemnek, de az intenzivebb mezőgazdasági kultura kifejlődésének is, mert a termelőre nézve gyakran hónapokig lehetetlen, hogy terményeit piacra vigye. Ezért nem fejlődhetik az Alföldön ez automobilizmus sem. Egy másik negy nehézség az összeköttetések hiánya, illetőleg megszoriiottséga az utódállamok felé. Szegednek vasúti összeköttetése például Temesvár, Becskerek és Szabadkán át Baja felé hiányzik. Ezt a tarthatatlan állapotot azonban már odaát is érzik, amit bizonyít az, hogy a normális öszszeköltetés érdekében már a temesvári, bukaresti és újvidéki kereskedelmi és iparkamarák is lépéseket tettek saját kormányaiknál. Az ipar és kereskedelem egyes szakmáiról szóló beszámoló keretében e'mondja a jelentés, hogy az összeomlástól a mult év végéig a tilalmi rendszer védelme alatt egész sor uj vállalat keletkezett, főleg a textiliparban. Ennek az alapítási periódusnak egyelőre a végére jutottunk és most FELTÁMADOTT 1 Jézus keresztjével Hirdesd hitedet. Ez a kereszt könnyű, Óh, elhiheted. Vedd fel, vedd lel, s vidd, vidd, Varázshatalma Oly bűvös, oly erőt adó, Oly jó alatta ! Boldogságot ád e földön, S a mennyben ott fenn Általa a lelked Tisztultan pihen. Üdvösségre vágyói Ugyebár, testvér ? S többet adsz lelkedre A gyarló testnél ? Istennek szent fia Az egyetlen Ut, Amelyen át minden halandó < Üdvösséghez jut. Vedd hát, vedd lel a keresztjét, S kövesd őt hiven : Fürdesz majd országa Örök fényiben ! És szereted — nemde — Az igazságot, Amely kizár minden Kis gyarlóságot, S amelynek osztója Az Isten maga Ott a Jézus, ki keresztjén Kínosan hala! Vedd, vidd, szeresd a keresztjét, S kövesd Őt hiven : O a szent Igazság Egyedül, — hidd el 1 Ha napjaid sorát Nélküle éled : Földi vándorlásod Nem ér jó véget, Legyen bár dus kincsed, Marhád, vagyonod, — S nem juthatsz az üdvösséghez, Bármint hajszolod. Vidd, vidd Jézusnak keresztjét: É 1 e t Ő. Kövesd Rendületlen hittel, Édes örömest 1 Óh, csüggj szeretettel Jézus keresztjén, Enélkül nem lehetsz Igaz keresztyén. S ne feledd halálát Golgota ormán, Mely előtt még ajka nyilott Imigyen szólván : „Kezeidbe ajánlom, oh Atyám, lelkemet", S meghalt. De harmadnap Sírjából felkelt. Felkelt, feltámadott A mi F őurunk, Királyunk, prófétánk, Jézus Krisztusunk ! S ha te is ugy éled Le az életet, Mint ahogyan ő mutatott Példát teneked : Akkor te is feltámadsz majd, S őhozzája térsz, És, bár tested porlad, Mindörökké élsz I Dr. Zsilinszky Lajos. az uj alakulások megerősítésére és megszilárdítására van szükség. Az alapítási periódus lezáródásával szükségesnek látja azonban a szegedi kamara egy ipari és termelési statisztikai felvételnek a lefolytatását, hogy biztos adatokra támaszkodva állapithassuk meg, hogy mink van és mire támaszkodhatunk. Kisipari kérdések Igen behatóan foglalkozik a jelentés a kisipari kérdésekkel, amelyeknél a bajok legfőbb okául a munkaalkalmak megcsappanását, a hitelszerzés nehézségeit, a tanonckérdés bajait és egyes helyekre vonatkoztatva a hatósági üzemek versenyét jelöli meg. Általában a hatósági üzemek és a különböző altruisztikus alakulások versenye egyre nagyobb mérvű elégedetlenségeket vált ki a kereskedelem és ipar körében. A vidéken sok helyütt panaszkodnak az iparosok, hogy az inasok száma erősen csökken. Ezzel szemben azonban a tanonciskolák igazgatóságainak beszámolója szerint az az anyag, amelyből az iparosinasok kikerülnek, évrőlévre állandóan javul. Á középosztály fokozódó mértékben adja gyermekeit ipari pályákra és ez néhány év alatt kétségtelenül a kisiparosság szellemi nívójának emelkedésében is kifejezésre fog jutni. Amennyire a jelentésből következtetni lehet, az ipartörvénynovellának a mestervizsgákra vonatkozó intézkedése nem vált be. Egy üres címért, mely semmiféle jogot nem ad, nem törik magukat az iparosok. Az 1924. évben a szegedi kamarai kerületben összesen 11 jelentkezés volt mesteri vizsgára. A kamarai kerület ipari és kereskedelmi növényei közül főleg a szegedi paprika, makói hagyma, a cirok és a kender van megemlítve. A paprikánál a mult év végeztével még nem volt a mostani rendkívüli krizis érezhető, amelynek során az árak az aratástól kezdve egy ötödükre zuhantak. A kerületben erősen terjed a nagyobb jövedelmezőséget biztosító kereskedelmi növényeknek a termelése, ezzel szemben aggodalmat keltő jelenség azonban az, hogy legnagyobb kendertermelő területeink elvesztek és a nagy kapacitásra berendezett kenderfeldolgozó gyárak nem tudnak elegendő nyersanyaghoz hozzájutni. A jelentés zársorai az uj kamarai választásokkal foglalkoznak és azt a közismert megállapítást szegezik le, hogy kívánatos volna a választások mielőbbi elrendelése, hogy a törvényben megállapított ciklust már kétszeresen túlélt kamarákat uj és minden tekintetben akcióképes és a gazdasági élet megváltozott struktúráját kifejezésre juttató uj alakulások válthassák fel. HIHETETLEN 0L.CSÓ árban kaphatók mindennemű ButorárnK Butoráriiházábaii Budapest, VII., Akácfa-ucca 5. sz Nemzeti Színháznál. Gimre ügyelni. Gyöngyösi Lacika gyermekmüvész zengorahangversenye a Kultúrpalotában hétfőn d. u. 5 órakor. Vághy Panni szaval, dr. Gyöngyösi János Olaszországról tart előadást fflgT 20.000 és 10.000 koronás jegyek Gesmeynél. HM