Békésmegyei közlöny, 1925 (52. évfolyam) április-június • 74-144. szám

1925-04-12 / 83. szám

EGYES SZAl ARA KOHOIA Békéscsaba, 1925 április 12 Vasárnap 52-ik évfolyam, 83-ik szám ZLONY Politikai napilap Előfizetési öljük : Helyben és vidékre postán küldve : negyedévre #5.000 korona. Egy hónapra 25000 korona. Példányonként 1000 korongi Bír. Gyöngyösi János, Felelőt cserkesztől P.-Horváth Rastő, 7TIagyar feltámadás (gy.j.) A zord és kegyetlen tél után a borongós felhők mögül is diadalmasan tör elő a tavaszi nap éltető sugara s a zöldbe szökkent rügyek ujjongva hirdetik a természet feltámadását. A teremtő őserő megújhodásával egyidejűleg a templomok áhítatos falai között az Istenember feltámadásának mélységes misztériumát ünnepeljük. A természet és lélek megújhodásának eme magasztos látására és ihletésére bizakodó remény kél a magyar szivekben. A megpróbáltatások és végzetes pörölycsapások agóniájából is kell, hogy legyen feltámadás. Feltámadás, amelyről, hogy az egykori nagy francia államférfiú szavaival éljünk, talán beszélnünk sem szabad, de amelyről megfeledkezni sohasem lehet, amelynek gondolata — hangtalanul is — ott kell hogy éljen a magyar szivekben. De vájjon ott él-e ? Vájjon ott van-e elrejtőzve minden magyar lélek mélyén, hogy mint a mag éltető ereje, tavasz ébredésekor, rügyfakadáskor megteremje a maga áldásthozó gyümölcsét? A kérdésben már benne a kételkedés, mi mégis bizton hisszük, hogy ez valóban megvan. A magyarság talán sosem élte válságosabb perceit és a megpróbáltatás ellenére talán sohasem volt szétziláltabb, mint ma. Elszomorító. De a lelkek legmélyén a nemzet tragédiája felett sajgóbb fájdalom és a magyar feltámadás után epedőbb vágy talán sohasem égett ' s ez felemelő. Ugy érezzük, itt van, az érzéseknek, a keserű fájdalomnak és a rajongó reménykedésnek ebben a nekiduzzadt, tomboló vagy epedő zuhatagában erőink szétomló esettségének oka. A nyomorúság igaztalanná tesz és mi borzalmas nyomorúságba jutottunk, a fanatikus hit türelmetlenné, s ma izzó fanatizmusra van szükség a kétségbeesés ellen. Egy rettenetes világ- és nemzeti katasztrófa nyomán a fájdalom és a keserűség csak vádakat diktál. A felszabadulás és megújhodás utáni vágy vakító álomképeket termel s mindenki a maga plánumában látja s főleg érzi a hon egyedüli megmentését. Több áhítatra, több elmélyedésre, több józanságra és több megértésre van szükség. Ne vádaskodjunk annyit és folyton a múltért. Hiszen a közelmúlt bűneiért és mulasztásaiért nemcsak egyesek, nemcsak rétegek, de a nemzet maga is és a gazdasági és erkölcsi válságba sodródott emberiség egyeteme is hibás és felelős. A jövendőt pedig ugyancsak nem oldhatják meg sem egyesek, sem osztályok, sőt annak nagyvonalú megoldása maroknyi nemzetünk munkalehetőségének határán is kivül esik, az az egész emberiség vajúdó problémája. A jelen realitásának ez a magába szálló átgondolása enyhítheti a közelmultat és segítheti elő a jövendőt. Csak ez a gondolat és józanság egyesitheti a sok értékes magyar erőt, amelyek most szétzilálta n egymást keresztezve vagy éppen egymással szemben haladnak. És csak ez a lélekben való egyesülés, az ájult vagy révüléses lelkeknek ez az újjáéledése vezethet el bennünket ahhoz a magyar feltámadáshoz, amelyről bár kevés szó essék, de amelyé minden vágyunk, reménységünk és Istenbe vetett, sziklaszilárd bizodalmunk. Rendezik a buzavalutás földhaszonbéreket Bud pénzügyminiszternél ujabb értekezlet volt a buzavaluta rendezése dolgában. Az értekezlet — mint értesülünk — teljes eredménnyel járt, meri a résztvett szakférfiaknak sikerült minden egyes pontra nézve megállapodásra jutni. Elhatározták, hogy a buzavaluta terén nem visznek keresztül generális rendezést, hanem azt csakis a búzában kikötött földhaszonbérletekre korlátozzák. A javaslatot már a napokban elkészítik és letárgyalása a húsvéti ünnepek utáni első minisztertanácsra marad. Az értekezleten a megjelent szakférfiak és jogi szakértők arra A vármegye vergődése a pénztelenségben Nem indulhatnak meg as útépítések — Ujabb portóemeléssel terhelik a vármegyét — Bajok a gerendási választókkal az egyedül helyes álláspontra helyezkedtek, hogy a rendezés csak a búzában kikötött földhaszonbérekre korlátoztassék, mert a mai viszonyok között egy generális rendezés a magánjogoknak sérelme nélkül el nem képzelhető és a szerződéseknek diktatórikus megváltoztatása megengedhetetleii. Kormánybeavaíkozásra csak ott kerülhet sor, ahol szociális sérelmek orvoslásáról van szó. A megjelenő uj rendeletben tehát csak a buzahaszonbérekre vonatkozó rendelkezések lesznek olyan esetekben, amikor szociális érdekek védelméről van szó. Telefonszám : 7 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsabát! II. kor. Ferencz József-tér 20. ss. — Hirdsté* díjszabás szerint. (A Közlöny eredeti tudósítása.) Békésvármegye mai súlyos anyagi helyzetével már sokszor foglalkoztunk ezen a helyen. A gazdasági viszonyok romlásával a vármegye anyagi állapotai is napról-napra romlanak s Daimel Sándor dr. alispánnak nap-nap után súlyos gondokat okoz : miképpen tudná átvezetni a vármegyét ezen a inai katasztrófán, amit ugy hivnak, hogy — átmeneti idő. Az alispán minden erejét megfeszíti, minden tudását előveszi, hogy munkája sikerüljön. Eddig, kisebb-nagyobb zökkenők leszámításával, sikerült is neki megóvni a vármegyét az anyagi romlástól, de az a baj, hogy amikor már mindent rendbenlevőnek gondol, akkor egész sereg ujabb, gigászi terhet raknak a vérmegye roskataggá lett vállaira. S igy minden hiábavaló. A felülről jövő nyomások következtében a helyzet percről-percre tűrhetetlenebbé válik és nagyon aggasztó : meddig birja a vármegye ezt az egyenlőtlen küzdelme!. Ma ujabb terhet akasztottak az ősi intézmény nyakába. A postaigazgatóság ugyanis arról értesitelte az alispánt, hogy a vármegye hivatalos levelezéseinek postai átalányát felemeli, még pedig havonta 2 és fél millió koronával. Ez a szörnyű megterhelés maga után fogja vonni a hivatalos telefon- és távirati tarifa felemelését is, ugy hogy végeredményben 40 millióval többet kell majd fizetnie a vármegyének a posta számára, mint eddig. A vármegye jövedelmei ezzel szemben egyetlen papirkoronával sem növekedtek. Sokkal vigasztalanabb a helyzet az utépités terén. A jó időjá rás állandósulásával meg kellene kezdeni a leromlott utak kijavítását, amelyet gyors tempóban kell folytatni, hogy az utak rövidesen használhatókká váljanak. Az építkezések azonban nem indulhatnak meg, mivel hat hét óta a községek élénken és következetesen tartózkodnak a közúti adó befizetésétől. Ebből az adónemből külömben is sok a künnlevő hátralék. Egyes községek még 1923. évi hátralékokkal is tartoznak, de a legtöbbje a mult évi közúti adót és az idei első évnegyedre járó adót egyáltalában nem szállítja a vármegye közúti alapjába. Sok milliárd koronára tehető az az összeg, ami ezen a címen a községek vezetőinek hibájából nem folyt még be a vármegyére. Az alispán éppen azért, hogy ezen a tűrhetetlen állapoton változtasson, utasítani fogja az öszszes főszolgabirákat, hogy sürgősen járjanak utána : melyik községnél történt hanyagság a közúti adó hátralékainak felgyülemlése tekintetében. Azokat a közegeket, akiket hibásnak találnak a mulasz~ tás körül, az alispán rendeletére fel fogják függeszteni. Ezidőszerint azok a legsürgősebb kiadások, amelyeket a közúti alap künnlevőségeiből fedezni kellene, másfél milliárdot tesznek ki és a következők: a szeghalmi hidra 600 millió, a gyulai Vármegye-ucca kijavítására 600 millió és az endrődi utátkelési szakaszra 400 millió korona. Gerendás választóit elcsatolják Békéscsabától Tudvalevő, hogy Gerendás község a nemzetgyűlési választások tekintetében Békéscsabához tartozik. Mig Békéscsaba külön választókerület volt, saját központi választmánya volt, amely maga intézte évente a választói névjegyzékek felülvizsgálását. Amikor azonban Gerendást idecsatolták, a törvény értelmében a központi választmánya — amilyen csak magában álló választókerületnek lehet — megszűnt és a kerületet a vármegye központi választmányához osztották be. A békéscsabai nemzetgyűlési képviselői választói névjegyzékeket tehát a vármegyén nézik most át s igazítják ki, ami több mint egy heti munkát jelent, egy referenset és egy segédmunkaerőt vesz igénybe. Az uj választójogi törvény felszinrekerülésével Daimel Sándor dr. alispán most lépéseket tett aziránt, hogy Békéscsabától csatolják el Gerendást, hogy újra saját központi választmánya lehessen, Gerendást pedig a maga 1100 választójával csatolják Tótkomlóshoz, vagy Orosházához, amelynek ugy sincsen külön központi választmányuk. Ebben az esetben a vármegyei központi választmány, amelynek négy heti munkát jelent a megye 8 választó" kerületének névjegyzékeit felülvizsgálni, legalább a békéscsabai névjegyzékek átvizsgálásától mentesittetnék, ami egy heti időnyerést jelentene. Ha Gerendást Tótkomlóshoz csatolnák, ez még mindig csak körülbelül 10.000 választót jelentene, ami jóval kevesebb, mint a békéscsabai választók 14.000 főnyi serege, ami ebben