Békésmegyei közlöny, 1925 (52. évfolyam) április-június • 74-144. szám

1925-04-10 / 82. szám

m<«*x*ya »atAni AIIA kukoaia Békéscsaba, 1925 április 10 Péntek 52-ik évfolyam, 82-ik szám Politikai napilap ElöflMtósi dijak : Htlyben és vidékre postán küldve : negyedévre T6.C00 korona. Egy hónapra 25000 korona. Példányonként 1000 korona* Főszeikeszső ; Dr. Gyöngyösi János. FoleM« tsorkesztő • P-Horváth Beseö. Okolicsányi folytatja részletes vallomását Budapest, ópr. 9. A terézköruti rablógyiikosság üeyében Okolícsányi ma fol>tatta vallomását. Pödör — mondotta — lehivta azuccéra, ahol étadoll neki egy pár ékszert. Okolicsányi ama kérdesére, hogy honnan származnak ezek, elmondotta, hogy ezt a nőt, akit neki megmutatott és akinek lakáscímét is megmondotta, ő meggyilkolta. Ezután elmondta neki a gyilkosság lefolyását. Amikor bent volt az előszobában, bevégta az ajtót, rávetette magát a nőre és egy magéval hozott vasdarabbei fejbevágta. Amáliát ekkor felnyalábolta és bevitte a hálószobába. Ezután néhány percig kutatott a lakásban, ahol hamarosan megtalálta az ékszereket. Ekkor nyugodtan eloltotta a villanyt, becsapta maga után az ajtót és eltávozott. Az esetet igy mondot'a el Okolicsányi. A rendőrség ugy véli, hogy Okolicsényi adhatott utasításokat a gyilkosság elkövetésére, mert csak igy képzelhető el, hogy Pödör ilyen nyugodtan és biztonsággal végezte munkáját. Most már nem lehet vitatni, hogy Okolicsányi bűnrészes volt a gyilkosságban. Kereskedők és iparosok parlamentje A szegedi kereskedelmi és iparkamara teljes ülése (A Közlöny eredeti tudósitásaj A szegedi kereskedelmi és iparkamara Wimmer Fülöp kamarai elnök elnöklete alatt kedden d. e. tartotta épriiis havi teljes ülését. Az elnöki jelentéseket Cserzy Mihály dr. fogalmazó terjeszteíle elő a teljes ülésnek. A magánipariskolók és tanfolyamok tartása a miniszter engedélyétől függ, mégis egyes városokban engedély nélkül több zugtanfolyamot tartanak. Az ilyen tanfolyamokról a kamara a rendelet értelmében jelentést tesz a kereskedelmi minisztériumnak. Kucsecs Károly makói kültag javasolta a teljes ülésnek, hogy keressen módot olyan tanfolyamok rendezésére, melyeket a rossz anyagi helyzetben levő iparosok és ipari alkalmazottak is látogathatnak. A kamara részben saját anyagi hozzájárulásával, részben a minisztériumtól kérendő anyagi támogatással kívánja az érdemes tanfolyamok látogatásét megkönynyiteni. A gyógyárunagykereskedést a képesítéshez és engedélyhez kötött iparok közé javasolta besorozni a kamara. Az ipartestületek fegyelmi jogköre tárgyában leiratilag közölte a minisztérium a kamarákkal, hogy az ipartestületeket nem kívánja hatósági jelleggel, illetőleg fegyelmi jogkörrel felruházni, meit ez elvonná a testületeket tulajdonképeni hivatásuktól, a kisiparosság gazdasági érdekének szolgálataitól. A tévesen kirótt vámilletékek visszatérítésének gyorsabbá tétele tárgyá ban előterjesztést tett a kamara a minisztériumnak. A hólabda-rendszerű árusítás elharapódzása miatt a legális ipar és kereskedelem a mai, amúgy is súlyos gazdasági viszonyok között komoly sérelmeket szenved. Dacáia, hogy a hólabdarendszerü árusítás megakadályozására minden törvényes eszköz megvár, mégis nehézségekbe ütközik annak teljes elfojtása, mert az érdekeltek a tudomásukra jutott eseteket nem hozzák a hatósagok tudomására. A törvény ugyanis nemcsak a Telefoniam : 7 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békésctakttt II. ker, Ferencz József-tér 20. ss. — Hird«;4a díjszabás szerint. hólabda-rendszerű árusítót, hanem a vevőt is bűnrészesként bünteti és a közönség erre a körülményre való tekintettel nem tesz feljelentést. Körmendy Mátyás kamarai alelnök és Papp József makói kültag olyan rendelkezés kiadását kívánják az igazságügyininisztertől, hogy a vétség elkövetői tettenérés esetén előzetes letartóztatásba legyenek helyezhetők. A teljes üles ugy határozott, hogy a kamara tudomására jutott esetekben a kamara tesz bűnvádi feljelentést a hólabda rendszer szelvények árusitói ellen. A postai és kincstári értékek árusítása, valamint a postai vámhivatal kibővítése ügyében felterjesztést intézett a kamara a minisztériumhoz. Ottovay Károly alelnök és Schwartz Manó kamarai beltag javaslatára a teljes ülés ujabb felterjesztés küldését határozta el, minthogy a most életbeléptetett bélyegárusitási rendszer a szegedi postaigazgatóság területén olyan megterhelést jelent a postahivatalokra, melyeket azok a közönség súlyos hátránya nélkül nem tudnak leküzdeni. Papp Jó zsef javasolja, hogy a többi vámhivatalok kibővítését is kérje a kamara a minisztériumtól. Kalmár Zsigmond hódmezővásárhelyi vámkirendeltség felállítását kérte. A titkári jelentések során Tonelli Sándor dr. főtitkár az általános gazdasági helyzetről tartott beszámolójában különösen a szegedi piacon a legutóbbi időben előfordult két bankbukásról emlékezett meg és ezeknek a bankbukásoknak a példájával illusztrálta, hogy az ott elhelyezett pénz mennyire nem töltötte be gazdasági hivatását, hanem egyenesen elvonatott a kereskedelemből és az iparból. Különösén 8 milliárdra tehető az az összeg, mely komoly intézetekben való elhelyezés esetén a közgazdasági életnek rendelkezésére állhatott volna. Egyúttal igazolja a kamara eljárásának helyességét, mely még a mult év elején felhívta a pénzügyminiszter és a Pénzintézeti Központ figyelmét az ilyen kisebb intézetek szigorú ellenőrzésének szükségességére. Bejelentette még a főtitkár, hogy a kamara az uj választások előkészítésével elkészült, továbbá, hogy a miniszter a kamarának 1925. évi költségvetését jóváhagyta. Landesberg Jenő dr. jelentettea közös bizottság megbízásából, hogy a kereskedelmi miniszter megküldötte az üzleti záróráról elkészített rendelettervezetét. Az érdekeltek a tervezethez nagyjából hozzájárultak, csupán azt kérték, hogy a'csemegeüzletek reggel 6-tól este 8-ig legyenek nyitva tarthatók. Zürichben a magyar koronát 72-el jegyezték. Ilarc a vasárnapi szesztilalomért Belanka Mihály indítványa a közgyűlés elé (A Közlöny eredeti tudósítása.) Belanka Mihály nagyiparos két életrevaló indítvánnyal lép a város április 20-ikai közgyűlése elé. Mindkét indítvány olyan nagyfontosságú és a város célszerű fejlődésénél olyan szerepet játszik, hogy feltétlenül részletesen kell velük foglalkoznunk. Az egyik indítvány azt célozza, hogy az egész országra kiterjedő mozgalmatkell indítani a korcsmák és italmérések vasárnapi zárvatartása érdekében. Belanka indítványa szerint a korcsmákat már szombat délben be kellene zárni és megszakítás nélkül zárva kellene tartani egészen hétfő reggelig. Az indítvány megokolásában kifejti, hogy manapság, amikor a munkások szombat este kapják ki a keresményüket, a korcsmák nagyon sok embert vonzanak magukhoz es ezek néha a fizetésüknek tekintélyes részét hagyják az italmérésben, az elfogyasztott italok értékeképen. Ez a helyzet igen káros a szegényebb családokra nézve, amelyek legtöbbször a legsilányabb táplálékokra utaltak, csak azért, mert a családfő azokon a napokon, amikor nem kell dolgoznia, a keresetét elissza a korcsmában. Ha tehát szombaton este és egész vasárnap záiva lennének a korcsmák, ez azt eredmény ezné, hogy a szegény munkásnép nem tudna korcsmázni és igy a keresményét hasznosabb célokra fordíthatná. Belanka Mihály másik indítványa a csatornaparton levő éjjeli mulatóhely kitelepítése érdekében kíván társadalmi mozgalmat indítani. Szerinte a mulatót egy éven belül ki kell telepíteni a város valamelyik végére, mivel a jelenlegi állapot immár tarthatatlan. A mulatóhely ugyanis a város egyik legszebb központi helyén van, ohol a város fejlődésének menetét akadályozza. A csatornaparton lassanként csinos villasor kezd kiépülni, azon a részen azonban, ahol ez a mulató van, senki sem mer építkezni. A mulató közelében négy üres telek áll, amelyekre már régen építtettek volna villákat, de a nem kívánatos szomszédság miatt az építkezések nem valósulhatnak meg. Ezenkívül a mulatóhely, amelynek környékén kizáróan intellektuelek laknak, éjjelenként ontja magából az ittas embereket, akik rémes lármájukkal felverik az alvókat és napról napra csendháboritásokat követnek el. Belanka Mihály két fontos, életrevaló indítványa felett a legközelebbi városi közgyűlés fog dönteni és nem kétséges, hogy azokat magáévá fogja tenni. A gyomai árvaház földjét nem veszik el Az alispán közlenjárásának eredménye (A Közlöny eredeti tudósítása.) Ismeretes, hogy a gyomai Wodianer féle arvaházhoz 130 katasztrális hold szántóföld is tartozik, amelyet a nemesszivü alapitványozó azzal a rendeltetéssel hagyott az árvaházra, hogy annak terméshozama tartsa el az intézményt és annak gyámoltjait. A földbirtokreform végrehajtása során történt azonban, hogy az Országos Földbirtokrendező Biróság kiküldöttje a gyomai fö'digénylők kieligitéaére a jótékonycélu alap 13Ü holdját is igénybeveendőnek találta és nagy bölcsen ilyen értelemben tette meg a javaslatát Budapestre. A javaslat kifejtette, hogy a gyomai árvaháznak nincs is olyan nagy szüksége a 130 hold szántóra, hogy azonban az intézményt még se rövidítse meg a földbirtokreform, azt javasolta, hogy a már elvételre ajánlott földek helyett a gyomai határ egy másik helyén adjanak megfelelő földterületet. Mivel ez az intézkedés sehogy sem volt helyesnek és igazságosnak nevezhető és alapjában veszélyeztette az árvaház életét, Daimel Sándor dr. alispán, mint az árvaházi vagyon hivatalos ellenőrzője és igazgatója, Csernay Géza gyomai plébánossal mindent elkövetett a földrendező biró javaslatának megváltoztatása érdekében. Személyesen is eljártak az OFB-nél és nyomós érvek felsorakoztatásával kitejtették, hogy amennyiben a Wodiáner-árvaházat eltartó 130 hold földet elvennék az intézménytől, ez az árvaház rövidesen bekövetkező csődjét vonná maga után. Az alispán és Csernay plébános közbenjárásának aztán meg is lett a kivánt eredménye. Daimel Sándor dr. alispán ma arról