Békésmegyei közlöny, 1925 (52. évfolyam) április-június • 74-144. szám

1925-06-28 / 144. szám

2 ISXSSKEÖYEI K©ZSi®IÍL Békéscsaba, 1925 junius 21 Hamisított tej a piacon * El akarják távolítani az ízléstelen bódékat Törekvés a város szépítése érdekében A városi tanács egy idő óta di­cséretes következetességgel rendre elutasítja azokat a kérelmeket, amelyeket egyes emberek fából­készült bódé felállítása érdekében nyújtanak be a tanácshoz. A ta­nács minden alkalommal leszögezi indokolásában, hogy a város fej­lesztésének és az általános szépé­szeti elveknek érvényrejuttatása érdekeben ell kell utasítania min­den olyan igényt, amely fából­készitett árusító bódé felállítására irányul. A tanács azonban — igen he­lyesen — nem csupán az ujabb fabódék felállítása ellen emel óvást, hanem a körülményekhez képest eltüntetni akarja a város belsejé­ből azokat a fabódékat is, ame­lyeket mór régebben építettek és amelyek ízléstelen, ütött-kopott, dugadőlt külsejükkel teljesen le­rontják egyes forgalmasabb, fonto­sabb utvonalak biztató, városias képét. Ez a törekvés főként az Andrássy-ut végefelé, a Rokka­kötszövőgyár mellett, az üresen álló Kocziszky Mátyás-féle telken emelt hat-hét fabódé ellen irányul, mint amelyek tagadhatatlanul el­múlt időket képviselnek a napról­napra városiasabbá váló, folyton­folyvást épülő, nagyvárosias for­galmúvá fejlődő Ándrássy-uton. Mint látvány, nem éppen behizel­gők és kellemesek és a jobbizlésü csabai nyárspolgár — különösen, ha a városa irántt szeretetből jó­kora adag jutott beléje — bizony erősen szégyenkezve halad el az özönvizelőtti deszkatákolmányok előtt. Mindenki érzi, hogy ezeket az ideiglenesnek épült árusító he­lyeket immár meg kell valahogy szüntetni, máshová helyezni, ahol nem szúrnak annyira szemet az alaktalanságukkal és a barátság­talan külsejükkel. Ettől a közfelfogástól irányittatva a városi tanács ujabban mind gyakrabban foglalkozik azzal a gondolattal, miképen tudná a vá­ros főbb uccájának képét szebbé tenni azon a tájon, a sok bódé eltüntetésével. A kérdés megoldása azonban nem egészen egyszerű, mert a bódétulajdonosok termé­szetesen erősen ragaszkodnak „szerzett jogaik"-hoz és tudni sem akarnak arról, hogy város­szépészeti okok igazolttá teszik az ő eltávolításukat. A tanács egyelőre erélyesebb lépéseket nem szándékozik tenni a bódésok ellen, amikor azonban jóváhagyottan fog megérkezni a város épitési szabályrendelete, amely jelenleg a minisztériumban jóváhagyásra várakozik, akkor nyomban megkezdődik a bódék lebontásának küzdelme, ami tulaj­donképpen nem is lesz küzdelem, hiszen a szabályrendelet világosan kimondja, hogy fábólépült árusító bódé, még ha régebben épült is, nem tűrhető meg a város belterü­letén. Azokat tehát a városnak jogában áll lebontania, illetőleg a tulajdonosaikat a bódék eltá­volítására kötelezni. Ez az intéz­kedés bizonyára nagy riadalmat és felzudulást fog kiváltani a fa­bódék gazdáinak köréből, dehát igazán nem szabad szem elől té­veszteniük, hogy néhány ember egyéni érdekeinek háttérbe kell szorulnia a köz fontos érdekei mellett. A rendőrség piaci razziát tartott (A Közlöny eredeti tudósitása.) A szombati hetipiacon a rendőr­ség razziát tartott, amelyen vitéz Hír Mihály, a szegedi vegykisér­leti állomás kiküldöttje is részt­vett. A razzia kizáróan a piacra hozott tejre és tejtermékekre vo­natkozott, miután az utóbbi idő­ben fölösszámu panasz hangzott el a piacon árusított tej félék ha­misított vagy gyanús volta miatt. A piaci razzia során a rendőr­ség szakközegei mintegy 200 tej­árusnál és 50 tejtermékárusnál tartottak vizsgálatot, amelynek ez. volt az eredménye, hogy 12 tej­árusnál hamisított, illetőleg gya- ; nus, vizezett tejet, egy vajárusnál * pedig hamisított vajat találtak. A vegykisérleti állomás szakkö­zege mindegyik árus termékéből mintát vett és azt magával vitte, tüzetes megvizsgálás céljából. En­nek a vizsgálatnak eredményétől függ aztán az, hogy inditanak-e eljárást az árusok ellen vagy sem. A piaci razzia a közönség kö­rében nagy megnyugvást keltett és azt mindenki csak helyeselheti, mert az élelmiszerek pancsolóit és hamisítóit könyörtelenül le kell leplezni és lehetetlenné tenni. Egy különös bikatörténet A kigyósi legeld szenzációja . (A Közlöny eredeti tudósitása.) Bakuc József békéscsabai gazdái- M kodó hatalmas bikája, amely ez- ™ időszerint az ujkigyósi tehénlege­lőn teljesiti férfias és maradandó becsű kötelességét, nem minden­napi probléma elé kényszeritette „felettes hatóságát". Sőt nem csu­pán probléma, hanem óriási mun­ka elé is, amelynek elvégzése nem sokkal kisebb volt, mint ami­be a munka került. Történt ugyanis, hogy a bika, amely néhanapján — hogy tulten­gően forró vérét lecsillapítsa — rakoncátlankodni és rendetlenkedni szokott, a napokban heveskedése közben túlságosan közel került a legelő egyik kútjához. A csordakut széles szájú volt, a'acsony desz­kakáváju s ahogy a nyughatatlan állat mellette toporzékolt és for­golódott, egyszerre csak közelebb táncolt a kut nyílásához. A kö­vetkező pillana'ban a két hátulsó lába belecsúszott a kutnyilásba s a hatalmas állat egynéhány szem­pillantásig a levegőben billegett • és kalimpált. Mindenképen azon igyekezett, hogy valahogy fenn­tarthassa magát a fényes napvi­lágon, mert a kut aljáról igen-igen hűvös lehelet áramlott feléje. Igyekezete azonban sikertelen maradt. A következő pillanatban a nagy darab jószág megcsúszott és belezuhant a kútba. Odalent nagyot loccsant a viz és a pom­pás bika hatalmasat bődülve je­lezte, hogy felhevült teste érint­kezésbe jutott a jéghideg vizzel. A kutbaesett bika segítségére nyomban odasereglett a csorda A szocialisták az esküdtbiráskodás visszaállítását követelik Budapest, jun. 27. A nemzet­gyűlés mai ülésén az indemnitási javaslatnak első szónoka Saly Endre. A kormánnyal szemben nem viseltetik bizalommal. Hatá­rozati javaslatot terjeszt elő az esküdtbíróság visszaállításáról és hatáskörének kiterjesztéséről, to­vábbá a kivételes rendelkezések hatályon kivül helyezése tárgyé­ban. A javaslatot nem fogfdja el. Pallavicini őrgróf az indemnitás kapcsán a mezőgazdasági hitel kérdését teszi szóvá. A javaslatot nem fogadja el. Haller József a buzavalutóban kikötött szerződé­sek revízióját követeli. A javas­latot nem fogadja el. Hegymegi­Kiss Pál kijelenti, hogy Bethlen miniszterelnök politikája nem moz­dítja elő a nép széles érdekeit. Az indemnitást bizalmi kérdésnek tekinti és nem szavazza meg. Kö­veteli a rokkanttörvényt és a mun­kanélküliség esetére szóló kötelező biztosítás törvényét. Sátoraljaújhelyen nyomoz­nak a Somogyi-gyilkosság ügyében Budapest, jun. 27. A Somogyi­Bacsó-ügyben fordulat történt. Dr. Földes hadbíró alezredes előtt csü­törtökön az egyik tanú olyan val­lomást tett, amelynek következ­ményeképen az alezredes félbe­szakította a kihallgatásokat és még aznap Sátoraljaújhelyre uta­zott, ahol több kihallgatást foga­natosított. KRÓNIKA Péter-Pál napjára Megszakad a buza, Áldott kicsi földünk Ami koszorúzza. Pitypalattyszó mellett Kasza pendül már is S dől a rend a földre, Mint aranykaláris. Ez a hatás látszik Most minden cseléden, Nem kapni leányzót f Se földön, se égen. Oda se fütyülnek A paplanos ágynak, A marokverői Nyilt pályára vágynak. Es sok-sok nagysága Most zöldül és kékül, Itt marad magra Minden cseléd nélkül. Ő mosolyog szépen, Akár egy kis angyal, Csak nem danol hozzá A megszokott hanggal. És mint az almafa Virággal tavasszal, Állandón tele van Örökös panasszal. Hol a teje fut ki, Hol a rántás ég el, S ilyenkor perbe száll A csillagos éggel. Minden boldogságnak A cseléddel vége, Tótágast áll mindég A családi béke. Menekül a férj és Sós könnyeit issza, S csak magában sóhajt : — Mari! Gyere vissza ,. Hirtelenhalála tanyán Békéscsabáról Kötegyánra ment meghalni (A Közlöny eredeti tudósitása.) Kocsis-Szák György 44 éves bé­késcsabai mezőgazdasági munkás tegnapelőtt Kötegyán községbe utazott, mivel aratási munkát akart vállalni, annak nemlétében pedig másféle elhelyezkedést akart ma­génak biztosítani. Kocsisnak volt Kötegyánon egy ismerőse, Ba­gyinka Andi ás tanyabérlő, aki Schiffert András kötegyáni föld­birtokos tanyáján gazdálkodik. Kocsis Szák György este érke­zett meg a Schiffert.tanyára. Nyom­ban tárgyalásokat kezdett Ba­gyinka Andrással, aki hajlandónak is mutatkozott felfogadni békés­csabai ismerősét aratásra, annál is inkább, mert az aratóinak szá­ma még nem volt egészen teljes. Ahogy a két ember a fizetség kérdésében alkudozott, Kocsis Szák György egyszerre csak el­sápadt, a melléhez kapott, aztán megszédülve, lebukott a székéről. Bagyinkáék nyomban a földrezu­hant ember segítségé; e siettek, azonban minden hiábavaló volt: Kocsis meghalt. A vizsgé'at megé'lapitotta, hogy a 44 éves gazdasági munkást szívszélhűdés ölte meg. Kocsis Szák özvegyet és több apró gyer­meket hagyott hátra. A járásbíró­ság a szerencsétlen véget ért em­ber eltemetésére megadta az en­gedélyt. MWWMIIMMMMMMMMMI földrengés volt Tlagykanizsán Nagykanizsa, jun. 27. Ma dél­előtt 9 óra 25 perckor a városban két hatalmas földlökést éreztek. A földrengés olyan erős volt, hogy a házak falai megrepedeztek, a kémények több helyen bedőltek. A lakosság egy részét nagy ije­delem fogta el és az emberek tö­megestül menekültek az uccára. Egy asszonynak menekülés köz­ben egy tégla a fejére esett ugy, hogy sérüléseivel a kórházba szál­lították. A földrengés észak-déli • irányú volt. Női fiickalapok pehelykönnyű prima minőségben divatszinekben és formákban Eredeti párisi modell kalapkülönlegességek. Olcsó árak! Telefonszám 152. Pollákné Markovics Ida kalapszalon, Jókai-ucca 15. szám

Next

/
Thumbnails
Contents