Békésmegyei közlöny, 1925 (52. évfolyam) április-június • 74-144. szám

1925-06-24 / 140. szám

w m. mdss nmmafi Békéscsaba, Í925 junius 24 Szerda 52-ik évfolyam, 140-ik szám Politikai napilap ElöfineUsi dijak : Helyben és vidékre postán küldve: negyedévre Í6.000 korona. Egy hónapra 25000 korona. Példányonként 1000 korona^ Főscefkeaztő ; Dr. Cív'ö&grjföai Jánoa. ?ele!í» cMakesitő i F .-Horváth Re«ő. Telefoniszáza : 7 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsabáit Q. ker. Ferencz József-tér 20. >i. — Hirdette dljssabás szerint. Pár szó a faluról Irta : Földes Béla dr. ny. miniszter A német, holland és belga falvakban vasárnap mindenféle komoly munka : felolvasás, ok­tatás, megbeszélés, előadás fo­\ lyik, addig a magyar falvak­ban legtöbbször csak korcsma, tánc, uccai fitogtatás, dínom­dánom és léhaságok járják. A szabadidő átpihenése és hasz­nos dolgokra fordítása még csak a nekikészülődésnél se tart. Idegenkednek minden jótól s még állatvész idején se akar­ják az ingyen adott oltóanya­got sem használni. Ellenben összevásárolnak villanycsillárt, zongorát, selyemviganót, sző­nyeget, fátyolharisnyát, minden­féle lim-lomot. Kávé, tea, flanc járja. Ebben akarják mutatni, hogy a falu nemes egyszerűsége mily • tulgyorsan civilizálódik. Pedig ez a régies egyszerűség kellene, hogy büszkeségük le­gyen. Viszont amazokkal a falu l csak a város sikerült tréfája, szóval karikatúrája. Nem a munka itt a nemes, hanem az üzérkedés. A gyors és könnyű pénzkeresés itt a csábitó ördög. A gazdaság be­teg, azt immel-ámmal végzik, úgyszólván elhanyagolják s az elmaradtakat üzérkedéssel akar­ják pótolni. Erre azonban leg­többször ráfizetnek. Mit nekik a termelés sokoldalúsága ? Tö­rődnek is ők azzal! De nemcsak a falu hibás eb­ben, hanem azok is, akik a falu vezetőiként szerepelnek. Ezeknek kötelessége volna nem­csak hízelegni a falunak, a nép­szerűség és a szavazatok ked­veért, hanem itt-ott az igazat is megmondani. Ha szólnak hozzá, csak panaszokat emlegetnek az ^ adó miatt, a birtokreform miatt, a drágaság miatt, szidják az iparost, a kereskedőt, brillíroz a demagógia; uszítják a falut a város ellen, a gazdát a szel­lemi foglalkozásúak ellen, az egyik felekezetet a másik, az egyik nemzetiséget a másik, az egyik pártot a másik ellen. Ta­nítani, emelni, kulturailag szé­píteni ezek nem tudnak, csak veszekedni és másokat össze­veszíteni. Igy mételyeződik meg a jobb­sorsra méltó falu az ő népével s igy forgatódik ki régi szerény v erkölcseiből, így lesz fizikailag és szellemileg is csak árnyéka annak, ami ezelőtt volt: az or­szág büszkesége, talpköve, ereje és ősi fundamentuma. Nem ebben az Írásban rejlik a jövő jóléte és békéje, hanem a szófogadásban. Legyünk hát rajta, — hiszen önmagunktól függ — h°gy egyszer már a béke, a jólét, a csöndes munka és emberszeretet költözzön be minden legkisebb falusi házba. A vármegye közgyűlése tüntetett a kormányzó mellett A törvényhatósági bizottság táviratilag üdvözölte a kor­mányzót és küldöttségileg biztosítja ragaszkodásáról és szeretetéről (A Közlöny eredeti tudósítása.) Békésvármegye törvényhatósági bi­zottsága kedden reggel 9 órakor rendkívüli közgyűlést tartott, hogy a Magyarország kormányzóját ért támadásokkal szemben állást fog­laljon. A közgyülés«rendkivül impozáns külsőségek között folyt le. Nagy­számú, előkelő érdeklődő közön­ség jelenWmeg a terem karzatain, az ülésteremben pedig ott láttuk a törvényhatósági bizottságnak ösz­szes tagjait. A bizottsági tagok ülé­sei mögött széles karéjban álltak fel a vármegye vitézei, hogy meg­jelenésükkel dokumentálják szere­tetüket és ragaszkodásukat a kor­mányzó személye iránt. Az ősi vármegyeház előtt az autók és a fogatok hosszú sora jelezte a messze vidékről érkezett előkelő vendégek nagy számát. A főispán beszéde A közgyűlést Kovacsics Dezső dr. főispán, a törvényhatósági ta­gok üdvözlése mellett nyitotta meg. — Őszinte örömmel és hazafias érzésem teljes melegével üdvöz­löm a megjelenteket — mondotta — és örömmel állapítom meg, hogy azok a nemes tradíciók, amelyek ebben a teremben jegecesedtek ki, még ma is élnek. A magyarság legnagyobb tekintélyét támadás érte, oda kell tehát kiáltanunk a támadóknak : Nem, nem, soha ! A magyarság nem engedi el a má­sodik milleniumot. A nemzet talpra fog állni és újra nagyok és bol­dogok lehetünk. Brém Lőrinc indítványa Konkoly Tihamér dr. vár­megyei főjegyző ismertette ezután azt az indítványt, melyet Brém Lőrinc és Almássy Dénes gróf, valamint 205 bizottsági tag irt alá s amely indítványozta, „hogy a törvényhatóság Beniczky Ödön té­nyét megbélyegezze; kérje fel a nemzetgyűlést, hogy az ehez ha­sonló nemzetellenes magatartást szigorú törvénnyel üldöztesse; a Magyarország kormányzóját ért mefegyanusitást visszautasitsa s az ország kormányzóját rendithetetlen hűségéről és hódolatáról küldött­ség utján biztosítsa. Az indítvá­nyozók nevében a bizottsági ta­gok élénk éljenzése és lelkes tün­tetése mellett Brém Lőrinc szó­belileg okolta meg az indítványt. — Szégyenteljes — mondotta többek között — hogy Beniczky a nemzetrontó szociáldemokrácia szolgájává szegődött, odaadta régi magyar nevét, hogy beszennyezni segítsen a kormányzót. Ezeknél a szavaknál az egész terem közönsége felállva tüntetett a kormányzó mellett. Percekig tartó éljenzés és tapsvihar tombolt a teremben. — Beniczky a legnagyobb vét­ket követte el a haza ellen — foly­tatta beszédét Brém Lőrinc — mert a nemzet vezére ellen tört, pedig jaj annak a népnek, amelynek bántják és megsemmisítik a ve­zérét. Ezt a támadást nem lehetett tétlenül nézni, indítványozom te­hát, hogy hódolattal üdvözöljük a kormányzót (percekig tartó, dörgő éljenzés) és jelentsük ki neki, hogy nem türjük, hogy a gyáva vörös patkányhad újra megfúrja azt a hajót, amely előretör, mint a nem­zet haladása és boldogulása. A közgyűlés ezután nagy lelke­sedéssel egyhangúlag kimondotta, hogy Beniczky Ödön fellépését oktalan és gonosz politikai kísér­letnek minősiti, a nemzetgyűlést felkérte, hogy hasonló gáncsvető és bosszúálló merényletekre szi­gorú törvényt alkosson ; kimon­dotta, hogy alantas indulatok rabja az, aki a magyar nemzetnek a mindenkori államfő iránt hagyo­mányosan táplált tiszteletét kiseb­bíteni és a hagyományos szellem megbontásával az államfő szemé­lyét a politika kavargó porfelhőjé­be rántani igyekszik ; rámutatott arra, hogy a kormányzó személye a legfőbb pillére az uj nemzeti életnek, miért is őt tántoríthatatlan hódolatáról, rendithetetlen hűségé­ről táviratban biztositolta, a kor­mányelnököt és kormányt pedig az ország megmentésére és a de­strukció letörésére irányuló nehéz, de hazafias munkájában bizalom­mal támogatja. A gyűlés a hatá­rozatot a kormányzó lelkes ün­neplése mellett mondotta ki. Csizmadia András nemzetgyű­lési képviselő, bizottsági tag szó­lalt fel ezután. Leszögezte, hogy nagyon sajnálatos, hogy mindig akadnak magasállásu férfiak, akik akkor, amikor a kormány külföl­dön tárgyal az ország anyagi jó­létének megalapozása és a talpra­állás megvalósítása érdekében, idehaza zavart és bajt idéznek fel. Kí kell közülünk küszöbölni a felforgatókat, hogy a magyar lo­bogó újra felloboghasson a Kár­pátok felett. Indítványozta, hogy Brém Lőrinc és társainak indítvá­nyát és Brém beszédét a közgyű­lés jegyzőkönyvében örökítsék meg. Az indítványt egyhangúan elfogadták. Konkoly Tihamér dr. főjegyző ezután Ung- és Szabolcsvármegye átiratát ismertette a korm'ányzó és. a miniszterelnök üdvözlése tár­gyában a Genfben elért sikerek alkalmából. A törvényhatóság oda­adóan és lelkesedéssel támogatja a kormányt nemzetmentő munká­jában. Beniczky fellépését elitéli. Makay Márton: (közbekiált) Kár a nevét emlegetni 1 Habs­burg-párti I A közgyűlés az indítványt egy­hangúan elfogadta és kimondotta, hogy a kormányzót küldöttségileg üdvözli és biztosítja a vármegyei törvényhatóság osztatlan szerete­téről és ragaszkodásáról. Kovacsics Dezső dr. főispán ek­kor a kormányzó éltetésével fel­függesztette a közgyűlést és ne­gyedórai szünetet rendelt el. A tárgysorozat tObbi pontja A megyegyülés ezután több fon­tos vármegyei és községi ügyet intézett el. Igy kimondotta, hogy a vármegye tulajdonát képező békéscsabai főszolgabírói házat 25 ezer aranykoronáért dr. Je­szenszky Pál orvos, békéscsabai lakosnak eladja. Orosháza község határozatát, melyszerint a hivatalos órák egy­folytában való megtartása mon­datott ki a felebbezés folytán, megváltoztatta és az óráknak dél­előtt és délután megosztva való megtartását elrendelte. Gyoma községnek azt a hatá­rozatát, melyszerint a községi be­tonjárda építésének munkálatait szabályszerű árlejtés alapján Wág­ner Márton és társa gyomai cég­nek adta oda, a felebbezés figyel­menkivül hagyása mellett jóvá­hagyta. Békéssámson községben az egyik ottani italmérőnek a szállodai jogok számának felemelése iránti kérel­mét a törvényhatóság nem teljesí­tette. Szeghalom községnek a villa­mosvilágitás létesítése céljából alakuló részvénytársaságban, rész­vényjegyzése céljára az ottani ref. egyház Péter András alapjából 2000 métermázsa buzakölcsön fel­vételét kimondó határozatát jóvá­hagyta. Az Országos Színész Egyesület részére a hősi halottai emlékére emelendő emléktábla költségeihez a törvényhatóság 200,000 K-val járult hozzá. Gyulavári községnek a hus­vizsgálati dijak felemelése tárgyá­ban hozott határozatát a törvény­hatóság feloldotta és a községet ujabb határozathozatalra utasította.

Next

/
Thumbnails
Contents