Békésmegyei közlöny, 1925 (52. évfolyam) április-június • 74-144. szám

1925-06-20 / 137. szám

2 ÖÉKÍISMEGYEI KÖZLÖNY Békéscsaba 1925 junius 20 A leánygimnázium cserkészavató ünnepének műsora Mint többször emiitettük, a Lo­rnntffy Zs. leánygimnázium Hun­gária cserkészcsapata most tartja első avatóünnepét. Ez ünnep nap­jául immár véglegesen f. hó 23-a, kedd, tüzetett ki, amikor is este 8 órai kezdettel a Városi Színház­ban a következő műsorral tartják meg az ünnepet: 1. Himnusz. 2. Fogadalomtétel és felavatás. A felavatást végzi Lindenmayer Antónia, orsz. elnöknő. 3. Bodor Aladár: Erdély felé. Elmondja Patay Mária. 4. Az én első báli ruhám. Ma­gánjelenet. Előadja: Huszár Irén. 5. Grieg: E-moll szonáta. Zon­gorán játssza: Horváth Magda. 6. Sajó Sándor : Rendületlenül 1 Elmondja : Faludi Mária. 7. Tábortűz. (Magán- és karéne­kek. Komoly és vig szavalatok. Tréfák. Tánc.) 8. Leánybucsu. Szinmü egy fel­vonásban. Előadják (a főszerepek­ben) : Mázán Ella, Bonis Irén, Bo­xiis Emma, Prisztavok Judit, Pol­lák Erzsébet, Krmeczky Irén, Vá­rady Kató s a csapat többi tagjai. 9. Három a tánc. Összeállította Gajdáné Wolszky Frida. Táncolja a csapat 18 tagja. E műsor sikere, — melynek gaz­dagságát, változatosságát és értékét a cimek felsorolása nem is sejtteti — biztosítva van abban a gondos és kifogástalanul perdülő előkészí­tésben, amely az intézet előadá­sait mindig jellemzi. Bizonyosak vagyunk benne, hogy még a hosz­szu szezon sokféle produkcióiban talán ki is merült közönségünk is nagyon sok élvezetet és gyönyörű­séget fog találni az előadandó számok kedvességében, leányos finomságában és üdeségében. Helyárak a rendes színházi hely­árak. Jegyek Gesmey könyvkeres­kedésében a mai naptól kezdve kaphatók. A vidék is kap tatarozási hitelt A kormány a fővárosi házak tatarozására engedélyezett hitelt, amint azt megírtuk, a vidéki vá­rosoknak is engedélyezte. Az erre vonatkozó engedélyeket most kapják a városok, ahol szintén igen nagy azoknak a háztulajdo­nosoknak a száma, akik az utóbbi évek szomorú gazdasági viszonyai miatt nem tudták házaikat a meg­felelő módon kijavítani. Azokban a városokban, ahol már megérkezett a hitelre vonat­kozó engedély, a háztulajdonosok a kedvezményes tatarozási köl­csön iránt igényüket az általuk választott valamelyik helybeli pénz­intézetnél jelentik be, ahol pon­tosan tájékoztató szóbeli értesítés mellett megkapják a hiteligénylési űrlapokat. Ezeket három példány­ban kitöltve kell benyújtani az illető államépitészeti hivatalnál, amely 8 napon belül helyszíni vizsgálatot tart és annak eredmé­nyét a hiteligénylési lapra ráve­zetve, azt a kölcsöntkérő háztu­lajdonosnak kiszolgáltatja. Az ellenőrzési záradékkal ellátott hi­íeligénylési lappal a kölcsöntkérő háztulajdonos az illető pénzinté­zetnél jelentkezik, amely megfelelő fedezet és az összes megkívánt feltételek esetén a kölcsönkérelmet folyósítás céljából a Pénzintézeti Központhoz terjeszti fel. Ezt a tatarozási hitelt, akár be­kebelezés, akár egyéb engedélyek mellett engedélyezik, minden eset­ben váltóhitel formájában folyó­sítják. A hitel alapját képező vál­tók háromhavonként, a kölcsön tartama alatt tehát hét izben hosz­szabbithatók meg és azokra tőke­törlesztés cimén minden rendezés alkalmával a felvett kölcsönösz­szeg egynyolcadrésze és a negyed­évi kamatok fizetendők. A kölcsön után számítandó kamat jelenleg 14 százalék, amelyen felül a köz­vetítő intézetek külön jutalék vagy költség cimén semmit sem számit­hatnak fel. A vonatkozó rendelet szigo­rúan megköveteli a folyósított ösz­szeg rendeltetésszerű felhaszná­lásának ellenőrzését. Az állam­építészeti hivatal a folyósítást kö­vető három hónapon belül ugyanis köteles megvizsgálni és hivatalo­san igazolni, hogy a háztulajdonos az általa igénybevett hitelt tényleg háztatarozás céljára használta-e fel. Ha a kölcsönt más célra for­dították, ugy azt meghosszab­bítani nem lehet. Megcsappant a forgalom a békéscsabai állomáson az ésszerűtlen teherárutarifa miatt Több nagyobb vállalat kormányintézkedést sürget az arány­talan tarifa helyesbítése érdekében — Az állatkereskedők Földváron és Orosházán adják fel szállítmányaikat (A Közlöny eredeti tudósítása.) Amióta az államvasút behozta az aranyalapon számított fuvarozási díjszabásokat, az áruszállítás az összes vonalakon alaposan lecsök­kent, feltűnően visszaesett. Ez a visszafejlődés egyes vidékeken a legmegdöbbentőbbnek mutatkozott különösen azokon a vidékeken, amelyek közel terülnek el vala­melyik nagyvároshoz. Itt a szállí­tás csaknem a legminimálisabbra csökkent, ugy hogy ha a vasút meg is hagyott forgalomban min­den egyes, régebbi tehervonatot, azoknak kocsiszámát lényegesen apasztania kellett. Ez a visszaesés, amely különö­sen a főváros közelében fekvő vidékeken volt érezhető, sok he­lyütt arra vezetett, hogy a szállí­tás teljes egészében visszafejlő­dött, talán egy évszázaddal is. Például Fejérmegyének Székesfe­hérvárig elterülő részeiről a me­zőgazdák tengelyen, az állatke­reskedők pedig lábon juttatják el Budapestre a piacra szánt felesle­geiket. Az ilyen kezdetleges szállításhoz voltak kénytelenek fo­lyamodni ugyanis, mert a magas díjtételek miatt az áruk egyáltalá­ban nem lettek volna versenyké­pesek. Ha nem is ebben a mértékben, de a megdrágult vasúti szállítási díjszabás ugyanilyen hatást váltott ki szerte az országban és igy Bé­késcsabán is. Érdeklődtünk a vas­útállomáson a szállítások egy esz­tendei statisztikája iránt és nagy meglepetéssel vettük tudomásul, hogy az Alföldnek ezen a ma már legszámottevőbb gócpontján szintén jelentékenyen visszaesett a vasút teherszállítási forgalma. A hirtelen magasra felemelt szál­lítási díjtételek az egy év alatt alaposan elvették a szállítók ked­vét a vasúton való fuvarozástól. A vállalatok küldeményeiket csak halaszthatatlan szükség esetén in­dítják útnak és ebben az esetben is a horribilisre emelt diju expressz­vagy gyorsáruszállitás lehető mel­lőzésével teheráru gyanánt adják fel az áruikat. Mert ez, ha las­sabban vezet is célhoz, jóval ol­csóbb a luxussá előléptetett gyors szállításnál. Ma pedig még a leg­jobban megalapozott vállalatnak is azt kell néznie, hogy akár itt, akár ott, de valamit megtakarítson. Békéscsaba egyes vállalatai né­hány hónap óta eredeti és saját­ságos módon bonyolítják le szál­lításaikat. Ezek az íüzemek a fő­várostól való távoli fekvésünk mi­att természetesen nem is gondol­hatnak arra, hogy akár tengelyen, akár lábon juttassák el Budapest­re áruikat. Ezért más módszerhez folyamodtak, hogy a magas tarifa miatt valahogy mégis takarékos­kodni tudjanak. A vállalatok, különösen azok, amelyek élő állatok eladásával foglalkoznak, rájöttek arra, hogy a szállítás aránytalanul olcsóbb például egy Békéscsaba előtt lévő állomásról. Vagyis jelentékeny összegre rug a különbözet, ha va­lamely szállítmányt nem Békés­csabán adnak fel a vasútra, ha­nem egy két állomással odébb, Budapest felé. Az állomások kö­zött jelentéktelen kiló métertávolság van ugyan, a dijakban ez a kü­lönbözet azonban olyan lényege­sen jut kifejezésre a szállitókö­zönség javára, hogy akinek mód­jában áll és a szállítmány termé­szete — például élőállatoknál — ezt megengedi, ugy feltétlenül cél­irányos és hasznos a szállitmány­nyal odáig fáradni. Békéscsabáról főleg Orosházára és Békésföldvárra hajtják el a Bu­dapestre szánt állatszállítmányo­kat. A vállalatok helyzete itt ha­tározottan kedvező. Az állatoknak ugyanis mindegy, akár Békéscsa­ba, akár Békésföldvár állomásáig sétálnak, ezt a gyaloglást nem sinylik meg testsúlyukban. A vál­lalat azonban nagyon is tekinté­lyes összeget takarít meg szállítás cimén. Hogy az a pénz, amit a válla­latok megtakarítanak, az tulajdon­képpen kára az államvasutnak, nem kétséges, de az sem, hogy ezt a kárt a helytelenül drága díjté­telek okozzák, amelyeknek ará­nyos megváltoztatása nagy ha­szonhoz juttatná a vasutat. Mivel a költségmegtérités mel­lett is nagyon kellemetlen a válla­latokra nézve az ilyenfajta elinté­zésü szállítmányozással bajlódni, értesülésünk szerint az érdekeltsé­gek a napokban egy befolyásos budapesti magasabbrangu állami funkcionáriusnak panasz formájá­ban terjesztették elő ezeket a mi­zériákat. Az illető hivatalnok meg­ígérte, hogy az illetékes kormány­tényezőknél sürgősen el fog járni a bajok orvoslása érdekében, vagyis : közre fog hatni abban, hogy az Alföld folyton fejlődő gócpontja megfelelő vasúti szállí­tási díjszabást kapjon. Az Alföld felvirágoztatása, — mint az OMGE mult vasárnapi vándorgyűlésén Székács Elemér helyesen kifejtette — csak akként képzelhető el, ha a vasúti közle­kedés modernizálásával egyidejű­en népszerű díjszabásokkal bo­csátják a gazdák és a kereskede­lem rendelkezésére a szállítóesz­közöket. Reméljük, hogy ennek az elvnek figyelembevételével fog határozni a kormány, az ország éléstárának jövője és fejlődése érdekében. Megindulhat az épitési mozgalom A tömeges lakásépítések meg­indultak és az országos inté­zőbizottság Budapesten legutóbb megtartott népes gyűlésén letár­gyalta a gyors végrehajtás részle­teit. A gyűlésen képviseltették ma­gukat : az ország épitési szerve­zetei, a Lakók Országos Szövet­sége és a tanácskozáson résztvet­tek báró Lukachich Géza altábor­nagy, Zsombor Géza v. államtit­kár, Bródy Ernő dr. v. nemzet­gyűlési képviselő, valamint a na­gyobb építő vállalatok és az uj épitési módszerek képviselői. A határozatok folytán most már az egész vonalon nagy arányban megindulhat az épitési mozgalom, mert örvendetesen sikerült az épi­tési hitelek ügyét is a kivitelhez közelebb hozni. Igy biztosították a hiteleket elsősorban olyan ese­tekben, hol csak a szükséges tőke fele hiányzik. Lehetségesek to­vábbá jelenleg a következő épí­tési hitelek: két évi törlesztésre 14% kamat mellett és végre a leg­jobb esetben tiz évi törlesztésre 8% mellett. Ugy a kölcsönök meg­szerzésénél, mint az olcsóbb épi­tési módszerek alkalmazásánál a központi szerv segédkezik, egyelőre azonban csak olyanok részére, akik az épitési költségek egyrésze fölött készpénzben rendelkeznek. Ingyenes útbaigazítást nyújt: Or­szágos Közérdekű Lakásépítő, Bu­dapest. VIII., Főherceg Sándor­ucca 4. HIÜGK Rónai Nándorné Munkában C-betüvé görnyedő társam, ne irigyeld a poros uccán melletted elsuhanó gyönyörű autót, ne sajogjon ki-kihagyó ütemü szived a pezsgőzők örömrikoltá­sain, ne fájjon egyesek nizzai te­lelése, engadini nyaralása, ne só­hajtozz sokak mindennapi uj sely­mein, cipőtucatjain, ékszercsodáin, pénzszórásán, szegénységed fölé­nyes és gúnyos lemosolygása miatt. Ne irigyeld a csillanó élet­lámpa csalóka fénye felé szédül­ten táncoló könnyű lelküeket és ne akard földhöz csapni a kenyér­kereső tollat és a megkopott szer­számot, amely csak elnyűtt ruhát és vásott idegeket ad életjutalmul. Rónai Nándornét talán ezrek­tízezrek irigyelték, amikor gon­dosan ápolt, illatszerekben fürösz­tött testét a sok milliós selyem­ruhákban a francia azurtenger­part felé ringatta a simán suhanó expresszvonat. Es százezrek — na­ponta egyszer táplálkozó lakás­talanok — néztek utána csorduló nyállal, amikor az aszfalton disz­krét elegenciával surrant tova illa­tos autóján, sokszobás, főúri la­kása felé. Irigyelték a csiszolt­körmű, ápolttestü, légiesen finom lényü dámát, aki meg se látta az élet verejtékszagu közkatonáit, mi-

Next

/
Thumbnails
Contents