Békésmegyei közlöny, 1925 (52. évfolyam) április-június • 74-144. szám
1925-04-08 / 80. szám
Békéscsaba, 1925 április 8 Szerda 52-ik évfolyam* SO-ik szám Polilikai napilap Klöflseteel dijak : Helyben és vidékié postán kfildva : negyedévre 75.000 korona. Egy hónapra 25000 korona. Példányonként 1000 korona. Fóazefkesztő ; Dr. OySngyösi János. Felölő* HMrkcsstí i P.-Horváth Rsxkő. Telefonnám : 7 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsabáit II. ker. Ferencz József-téi 20. SÍ. — Hlidetíi dljszabáf szerint. TI Pénzintézeti Központ uj hatásköre Budapest, április 7. Uj hatáskört kap a Pénzintézeti Központ. Szanálni és revideálni fogja a kereskedelmi és ipari vállalatokat. Joga van összehívni a bajbajutott pénzintézetek közgyűlését. Jugoszlávia a vízumdíjak leszáltitásáérí Belgrád, április 7. A külügyminisztérium lépéseket tett az idegen kormányoknál az utlevélláttamozás egyöntetűsége és a vízumdíjak leszállítása tárgyában. Az olasz és a cseh kormány már hozzájárul a tervhez és valószínű, hogy a lobbi ország is el fogja fogadni. Tlmerika repülőgépeket küld az északi sarkra Washington, ápr. 7. Coolidge elfogadta Mac Millan ama javaslatát, hogy Alaszka és az északi sark közti területet állami repülőgépek segítségével kutassák fel. Remélik, hogy ezzel az expedícióval az északi sark utolsó fehér foltját is fel (udják deríteni. Az expedíció valószínűleg junius hó 15 én indul u!nak. Lányiján folyik a győri választás Győr, ápr. 7. A pótválasztás ma reggel 8 kor megkezdődött. Egyidejűleg a koitesek mindkét részről valóságos röpirat esővel boritottók el az egész várost. Maga a szavazás igen lanyhán ment és kerületenként 10 óráig alig 25—30 szavazatot adtak le. 12 órakor érkezeit jelentés szerint a szavazás még mindig lanyha és mindössze 500 szavazatot adtak le. Teleki Gézát egyhónapi fogl)ázra Ítélték Budapest, április 7. Tegnap töltötte ki Feleki Géza szerkesztő kéthetes fogházbüntetését és ma újra mint vádlott jelent meg a tábla Degré-tanácsa előtt. Bársony János egyetemi tanár panaszt tett ellene, mert 1924. május hó 5-én „Arany és Bársony János" cim alatt cikket irt Bársony tanár egyetemi rektori székfoglalóbeszédével kapcsolatban. A tábla jóváhagyta teljes terjedelmében az első bíróság ítéletét, amely Feleki Gézát sajló utján elkövetett becsületsértés vétsége miatt egyhónapi fogházra ítélte. A főmagánvádló az Ítéletben megnyugodott, Feleki és védője semmiségi panaszt jelentettek be. ftAMMMWmMMMAMWMWMM* Zürichben a magyar koronát 72-el jegyezték. Budapestre hoznák Pödör három bűntársát Budapest, április 7. Okolicsányi ellen, aki már négy napja őrizetben van, egyre súlyosabb bizonyítékok merülnek fel és a rendőrség meg van győződve arról, hogy Okolicsányinak tudomása volt Pödör gyilkosságairól és lopásairól. A büntetőosztály vezetője elhatározta, hogy bűnpártolás és orgazdaság cimén letartóztatásba helyezi. A mai napon átszállítják az ügyészségre, de onnan holnap visszahozzák, hogy Vogel kapitány megérkezése után elébe tárhassa a Csehszlovákiából hozott bizonyítékokat. A villamosmüvek gyártelepén tett vallomások során a munkások bevallották, hogy mintegy 8—10 nappal ezelőtt többször megjelent a gyárban egy 26—28 év körüli fiatalember, akit senki sem ismert és aki Okolicsányi irodájában tartózkodott. Hogy az illető fiatalember mit kereshetett Okolicsányi irodájában, azt még nem lehet tudni. Holnap délelőtt folyamán kezdődnek azok a nagyszabású kihallgatások, amelyek célja az, hogy világosságot derít- j senek a hónapok óta vajúdó bűnügyre. A visszatérő Vogel rendőrkapitány először is Okolicsányit fogja kihallgatni, azután Sagulyt és Bollát kérik át az ügyészségről, hogy az ujabban felmerült ügyekre vonatkozólag kihallgassák őket. Igen fontosnak tartják, hogy lovag Hudacsek, Dohnál és Breiter is Budapestre kerülnek és ebben az ügyben megtették a kezdeményező diplomáciai lépéseket. Hivatalos feljegyzések alapján Vogel rendőrkapitány megállapította, hogy Pödör és lovag Hudacsek nem követhették el a fecskeuccai rablógyilkosságot, amennyiben abban az időben az olmützi fogházban fogva voltak. Ma délelőtt a nyomozást vezető rendőrtisztviselő maga elé szólította Okolicsányit és kihirdette előtte a letartóztatásáról szóló végzést. Okolicsányi a legnagyobb felháborodással fogadta a végzést és rákiáltott a körülötte álló rendőrökre : — Micsoda dolog, hogy Önök letartóztatnak engem, megálljanak csak, Önök fogják meginni ennek a levét. Ezután visszakísérték cellájába. Protestáns irodalmi estély a színházban Nagyszabású irodalmi estélyt rendeznek a protestáns öntudat erősítésére a békéscsabai evangélikus és református egyházak együttesen. Az irodalmi estély műsora, amellyel még részletesen fogunk foglalkozni, a következő: 1. Üdvözlő szavak : dr. Szeberényi Lajos esperes. 2. Verseiből felolvas : Jakab Ödön, a M. Tudományos Akadémia tagja. 3. Klasszikus dalok, énekli: Sz. Benkó Theodoia operaénekesnő, zongorán kiséri Moczkovcsák János. 4. Előadás : dr. Ravasz László j-üspök. 5. Dicsőit téged : Előadja a Békéscsabai Iparos Daloskör. 0. Szaval : Szabó Margit. 7. Beszédet mond : dr. Kirchknopf Gusztáv ev. lelkész. 8. Magyar dalok, énekli: Sz. Benkó Theodora operaénekesnő, zongorán kiséri Moczkovcsák János. 9. Zárószavak: dr. Imre Sándor egyetemi tanár, ny. államtitkár. Amint látható, protestáns egyházi és kulturális életünk kiválóságai szerepelnek a műsoron, akiknek megnyilatkozása érthetően országos érdeklődést vélt ki. A rendező egyházak lelkészei, dr. Szeberényi Lajos evang. esperes és Koppányi Gyula ref. lelkész nemcsak összes híveiket, de Békés csaba egész nagyközönségét tisztelettel meghívják az irodalmi estélyre. Az építőipari ügyek egységes intézése Békéscsaba is csatlakozott a mozgalomhoz (A Közlöny eredeti tudósítása.) Vasárnap délelőtt a szegedi kereskedelmi és iparkamara meghívására értekezletre jöttek össze a kamarai kerüleibeli városok és nagyobb községek építőiparosainak képviselői. Az értekezlet tulajdonképeni célja az volt, hogy a munkabérek és az épitőípart érdeklő egyéb kérdések tekintetében egységes eljárást teremtsenek az érdekelt iparosok között. Az ülés célját Wimmer Fülöp kamarai elnök ismertette a megjelentek előtt. A szomszédos városokban és községekben fizetett munkabérek között 30—40 százalékos eltérések mutatkoznak, aminek az a káros következménye, hogy sok esetben a helybeli iparosok nem tudnak munkát vállalni a kedvezőbb helyzetben levő vidékiekkel szemben, viszont egyes helyeken munkáshiány, másutt munkanélküliség lép fel, ami az általános építkezések megindulását is akadályozza. Az értekezlet résztvevői egyhangúlag hozzájárultak ahhoz a javaslathoz, hogy a Szegedi Munkaadók Szövetsége irányítása mellett az építőipart érI deklő kérdésekben az egész kamarai kerületben egységesen fognak eljárni. A konkrét kérdéseket az értekezlet Ottovay István építészmérnök, a Szegedi Munkaadók Szövetsége épitőosztályi szakosztályának elnöke vezetésével tárgyalta le. Az értekezlet elhatározta, hogy a Szegeden fizetett 10.000 koronás alapórabérekkel szemben a többi városokban 9000—9500 koronáig állapítják meg az alapórabéreket. Ezekben a városokban is a szegedi indexrendszer elfogadásával a Szegedi Munkaadók Szövetsége és a munkások képviselője által megállapított heti indexváltozások szerint emelik vagy csökkentik az alapbéreket. Kérni fogják a minisztériumtól és a hatóságoktól, hogy az általuk végzett építkezéseknél ezekben a városokban a vállalt feltételeknél a munkabérek tekintetében a hozott határozat figyelembevételével fizessék a munkabéreket. Ehhez az akcióhoz eddig Szegeden kivül Hódmezővásárhely, Békéscsaba, Orosháza, Makó, Szentes, Gyoma és Elek községek jelentették be csatlakozásukat. Gyáriparosok ipartestületi tagsága Az érvényben levő ipartörvény szerint a gyáriparosok tudvalevően ipartestületbe való belépésre nem kényszeríthetők. Mindazonáltal nagyon sok esetben előfordult, hogy a gyárosok, különösen akiknek tanoncaik is vannak, beléptek az ipartestületekbe és az ipartestületeknek rendes tagdijat fizettek. Egyes esetekben differenciák merültek fel ilyen ipartestületekbe belépett gyárosok és az ipartestületek között és a gyárosok bejelentették az illető ipartestületekből való kilépésüket. A kérdés felierjesztés formájában a kereskedelemügyi miniszter elé került, aki most az összes kamarákhoz intézett leiratában tisztázza a gyáriparosok ipartestületi tagságának a kérdését. A miniszter újból leszögezi, hogy a gyáriparosok az ipartestületekbe belépni még akkor sem kötelesek, ha képesítéshez kötött mesterséget folytatnak és ezen mesterségükben tanoncokat tartanak. Az ipartestületek a gyárosok tanoncainak vizsgáztatását nem tehetik függővé az ipartestületek kötelékébe való belépéstől. Ezzel szemben azonban helyteleníti a miniszter, hogy olyan gyárosok, akik már tagjai az ipartestületnek, onnét ki akarnak lépni, mert éppen a jelen viszonyok között az ipartestületek a legnagyobb mértékben rá vannak IBII iB ii MWBiMilfiTTniiniíffíí ll t - rtan-m-—*•" -<"*t<ttíMMifiTfr" mmíTwrnr • MiranBM liim K^MTíTt iMiMi I Blusok nagy választékbanl T i: fi t II E It IMRE ANDHÍ S S Y • U T V . I