Békésmegyei közlöny, 1925 (52. évfolyam) április-június • 74-144. szám

1925-04-08 / 80. szám

Békéscsaba, 1925 április 8 Szerda 52-ik évfolyam* SO-ik szám Polilikai napilap Klöflseteel dijak : Helyben és vidékié postán kfildva : negyedévre 75.000 korona. Egy hónapra 25000 korona. Példányonként 1000 korona. Fóazefkesztő ; Dr. OySngyösi János. Felölő* HMrkcsstí i P.-Horváth Rsxkő. Telefonnám : 7 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsabáit II. ker. Ferencz József-téi 20. SÍ. — Hlidetíi dljszabáf szerint. TI Pénzintézeti Központ uj hatásköre Budapest, április 7. Uj hatás­kört kap a Pénzintézeti Központ. Szanálni és revideálni fogja a kereskedelmi és ipari vállalatokat. Joga van összehívni a bajbajutott pénzintézetek közgyűlését. Jugoszlávia a vízumdíjak leszáltitásáérí Belgrád, április 7. A külügymi­nisztérium lépéseket tett az idegen kormányoknál az utlevélláttamo­zás egyöntetűsége és a vízum­díjak leszállítása tárgyában. Az olasz és a cseh kormány már hozzájárul a tervhez és valószínű, hogy a lobbi ország is el fogja fogadni. Tlmerika repülőgépeket küld az északi sarkra Washington, ápr. 7. Coolidge elfogadta Mac Millan ama javas­latát, hogy Alaszka és az északi sark közti területet állami repülő­gépek segítségével kutassák fel. Remélik, hogy ezzel az expedíció­val az északi sark utolsó fehér foltját is fel (udják deríteni. Az expedíció valószínűleg junius hó 15 én indul u!nak. Lányiján folyik a győri választás Győr, ápr. 7. A pótválasztás ma reggel 8 kor megkezdődött. Egy­idejűleg a koitesek mindkét rész­ről valóságos röpirat esővel bori­tottók el az egész várost. Maga a szavazás igen lanyhán ment és kerületenként 10 óráig alig 25—30 szavazatot adtak le. 12 órakor érkezeit jelentés szerint a szava­zás még mindig lanyha és mind­össze 500 szavazatot adtak le. Teleki Gézát egyhónapi fogl)ázra Ítélték Budapest, április 7. Tegnap töl­tötte ki Feleki Géza szerkesztő kéthetes fogházbüntetését és ma újra mint vádlott jelent meg a tábla Degré-tanácsa előtt. Bársony János egyetemi tanár panaszt tett ellene, mert 1924. május hó 5-én „Arany és Bársony János" cim alatt cikket irt Bársony tanár egyetemi rektori székfoglalóbeszé­dével kapcsolatban. A tábla jóvá­hagyta teljes terjedelmében az első bíróság ítéletét, amely Feleki Gézát sajló utján elkövetett be­csületsértés vétsége miatt egyhó­napi fogházra ítélte. A főmagán­vádló az Ítéletben megnyugodott, Feleki és védője semmiségi panaszt jelentettek be. ftAMMMWmMMMAMWMWMM* Zürichben a magyar koronát 72-el jegyezték. Budapestre hoznák Pödör három bűntársát Budapest, április 7. Okolicsányi ellen, aki már négy napja őrizet­ben van, egyre súlyosabb bizo­nyítékok merülnek fel és a rend­őrség meg van győződve arról, hogy Okolicsányinak tudomása volt Pödör gyilkosságairól és lo­pásairól. A büntetőosztály veze­tője elhatározta, hogy bűnpártolás és orgazdaság cimén letartózta­tásba helyezi. A mai napon át­szállítják az ügyészségre, de onnan holnap visszahozzák, hogy Vogel kapitány megérkezése után elébe tárhassa a Csehszlovákiából hozott bizonyítékokat. A villamosmüvek gyártelepén tett vallomások során a munká­sok bevallották, hogy mintegy 8—10 nappal ezelőtt többször megjelent a gyárban egy 26—28 év körüli fiatalember, akit senki sem ismert és aki Okolicsányi irodájában tartózkodott. Hogy az illető fiatalember mit kereshetett Okolicsányi irodájában, azt még nem lehet tudni. Holnap délelőtt folyamán kezdődnek azok a nagy­szabású kihallgatások, amelyek célja az, hogy világosságot derít- j senek a hónapok óta vajúdó bűn­ügyre. A visszatérő Vogel rendőr­kapitány először is Okolicsányit fogja kihallgatni, azután Sagulyt és Bollát kérik át az ügyészségről, hogy az ujabban felmerült ügyekre vonatkozólag kihallgassák őket. Igen fontosnak tartják, hogy lovag Hudacsek, Dohnál és Breiter is Budapestre kerülnek és ebben az ügyben megtették a kezdemé­nyező diplomáciai lépéseket. Hivatalos feljegyzések alapján Vogel rendőrkapitány megállapí­totta, hogy Pödör és lovag Hu­dacsek nem követhették el a fecske­uccai rablógyilkosságot, amennyi­ben abban az időben az olmützi fogházban fogva voltak. Ma dél­előtt a nyomozást vezető rendőr­tisztviselő maga elé szólította Okolicsányit és kihirdette előtte a letartóztatásáról szóló végzést. Okolicsányi a legnagyobb felhá­borodással fogadta a végzést és rákiáltott a körülötte álló rend­őrökre : — Micsoda dolog, hogy Önök letartóztatnak engem, megálljanak csak, Önök fogják meginni ennek a levét. Ezután visszakísérték cellájába. Protestáns irodalmi estély a színházban Nagyszabású irodalmi estélyt rendeznek a protestáns öntudat erősítésére a békéscsabai evan­gélikus és református egyházak együttesen. Az irodalmi estély műsora, amellyel még részletesen fogunk foglalkozni, a következő: 1. Üdvözlő szavak : dr. Szeberényi Lajos esperes. 2. Verseiből felolvas : Jakab Ödön, a M. Tudományos Akadémia tagja. 3. Klasszikus dalok, énekli: Sz. Benkó Theodoia operaénekesnő, zongorán kiséri Moczkovcsák János. 4. Előadás : dr. Ravasz László j-üspök. 5. Dicsőit téged : Előadja a Békéscsabai Iparos Daloskör. 0. Szaval : Szabó Margit. 7. Beszédet mond : dr. Kirchknopf Gusztáv ev. lelkész. 8. Magyar dalok, énekli: Sz. Benkó Theo­dora operaénekesnő, zongorán kiséri Mocz­kovcsák János. 9. Zárószavak: dr. Imre Sándor egyetemi tanár, ny. államtitkár. Amint látható, protestáns egy­házi és kulturális életünk kiváló­ságai szerepelnek a műsoron, akik­nek megnyilatkozása érthetően or­szágos érdeklődést vélt ki. A ren­dező egyházak lelkészei, dr. Sze­berényi Lajos evang. esperes és Koppányi Gyula ref. lelkész nem­csak összes híveiket, de Békés csaba egész nagyközönségét tisz­telettel meghívják az irodalmi estélyre. Az építőipari ügyek egységes intézése Békéscsaba is csatlakozott a mozgalomhoz (A Közlöny eredeti tudósítása.) Vasárnap délelőtt a szegedi ke­reskedelmi és iparkamara meghí­vására értekezletre jöttek össze a kamarai kerüleibeli városok és nagyobb községek építőiparosai­nak képviselői. Az értekezlet tu­lajdonképeni célja az volt, hogy a munkabérek és az épitőípart érdeklő egyéb kérdések tekinteté­ben egységes eljárást teremtsenek az érdekelt iparosok között. Az ülés célját Wimmer Fülöp kamarai elnök ismertette a meg­jelentek előtt. A szomszédos vá­rosokban és községekben fizetett munkabérek között 30—40 száza­lékos eltérések mutatkoznak, ami­nek az a káros következménye, hogy sok esetben a helybeli ipa­rosok nem tudnak munkát vál­lalni a kedvezőbb helyzetben levő vidékiekkel szemben, viszont egyes helyeken munkáshiány, má­sutt munkanélküliség lép fel, ami az általános építkezések megindu­lását is akadályozza. Az értekez­let résztvevői egyhangúlag hozzá­járultak ahhoz a javaslathoz, hogy a Szegedi Munkaadók Szövetsége irányítása mellett az építőipart ér­I deklő kérdésekben az egész ka­marai kerületben egységesen fog­nak eljárni. A konkrét kérdéseket az értekez­let Ottovay István építészmérnök, a Szegedi Munkaadók Szövetsége épitőosztályi szakosztályának el­nöke vezetésével tárgyalta le. Az értekezlet elhatározta, hogy a Sze­geden fizetett 10.000 koronás alap­órabérekkel szemben a többi vá­rosokban 9000—9500 koronáig ál­lapítják meg az alapórabéreket. Ezekben a városokban is a sze­gedi indexrendszer elfogadásával a Szegedi Munkaadók Szövetsége és a munkások képviselője által megállapított heti indexváltozások szerint emelik vagy csökkentik az alapbéreket. Kérni fogják a mi­nisztériumtól és a hatóságoktól, hogy az általuk végzett építkezé­seknél ezekben a városokban a vállalt feltételeknél a munkabérek tekintetében a hozott határozat figyelembevételével fizessék a munkabéreket. Ehhez az akcióhoz eddig Szegeden kivül Hódmező­vásárhely, Békéscsaba, Orosháza, Makó, Szentes, Gyoma és Elek községek jelentették be csatlako­zásukat. Gyáriparosok ipar­testületi tagsága Az érvényben levő ipartörvény szerint a gyáriparosok tudva­levően ipartestületbe való belé­pésre nem kényszeríthetők. Mind­azonáltal nagyon sok esetben elő­fordult, hogy a gyárosok, külö­nösen akiknek tanoncaik is van­nak, beléptek az ipartestületekbe és az ipartestületeknek rendes tagdijat fizettek. Egyes esetekben differenciák merültek fel ilyen ipar­testületekbe belépett gyárosok és az ipartestületek között és a gyárosok bejelentették az illető ipartestületekből való kilépésüket. A kérdés felierjesztés formájá­ban a kereskedelemügyi miniszter elé került, aki most az összes kamarákhoz intézett leiratában tisz­tázza a gyáriparosok ipartestületi tagságának a kérdését. A minisz­ter újból leszögezi, hogy a gyár­iparosok az ipartestületekbe be­lépni még akkor sem kötelesek, ha képesítéshez kötött mester­séget folytatnak és ezen mester­ségükben tanoncokat tartanak. Az ipartestületek a gyárosok tanon­cainak vizsgáztatását nem tehetik függővé az ipartestületek kötelé­kébe való belépéstől. Ezzel szemben azonban helyte­leníti a miniszter, hogy olyan gyá­rosok, akik már tagjai az ipar­testületnek, onnét ki akarnak lépni, mert éppen a jelen viszo­nyok között az ipartestületek a legnagyobb mértékben rá vannak IBII iB ii MWBiMilfiTTniiniíffíí ll t - rtan-m-—*•" -<"*t<ttíMMifiTfr" mmíTwrnr • MiranBM liim K^MTíTt iMiMi I Blusok nagy választékbanl T i: fi t II E It IMRE ANDHÍ S S Y • U T V . I

Next

/
Thumbnails
Contents