Békésmegyei közlöny, 1925 (52. évfolyam) április-június • 74-144. szám

1925-06-18 / 135. szám

EGTKS 8ZAH AAA 1WMW KORONA Békéscsaba, 1925 junius 18 Csütörtök 52-ik évfolyam, 135-ik szám BEIESMEGYEI KÖZLÖNY Politikai napilap Elöflxatéal dijak : Helyben és vidékre postán küldve : negyedévre 76.000 korona. Egy hónapra 25000 korona. Pedánsonként 1000 koronát Fősaeikesitő; Dr. Gyöngyösi János. Felelői nerkurtő i P.-Horváth Best*. Telefonnám : 1 SserkMstóség és kiadóhivatal: Békéscsabák H ker. Ferenci József-tér 20. i*. — Hirdette dljisabáa sserint. Várakozó állásponton az ellenzék Budapest, jun. 17. Bethlen miniszterelnöknek a Beniczky-ügyben elmondott beszéde politikai körökben mély benyomást keltett. Felszólalása minden szempontból megvilágította az ügyet és most már az ellenzék maga is átérzi annak a szükségét, hogy eddigi magatartását revízió alá vegye és egyelőre legalább várakozó álláspontra helyezkedik. A demokratikus blok kötelékébe tartozó pártok a Kossuth-párt kivételével mér hetek óta passzív magatartást tanúsítanak, a szociáldemokratapárt pedig holnap este tartandó értekezletén állapítja meg uj taktikáját, mely előreláthatóan az lesz, hogy ez a párt is egyelőre várakozó álláspontra helyezkedik. 77 városokban titkos szavazás tesz? Budapest, junius 17. „Az Est" értesülése szerint Bethlen engedményeket tesz a választójogi javaslaton. A miniszterelnök az eskümintáról tanácskozik a legitimistákkal. Remélik, hogy a Ház > a kormány eredeti javaslatát fogadja el a városokban való titkos szavazásnál. Ha Bethlen engedményeket tanúsít, kilátás van arra, hogy a választói javaslat tárgyalása a jövő hét folyamén véget ér és az indemnitós junius folyamán letárgyalható lesz. A költségvetés beterjesztésével egyidejűen a pénzügyi kormányzat a reformoknak egész sorozatát kívánja a nemzetgyűlés elé vinni. Az adószedés egyszerűsítésével az állami adóigazgatás létszáma á felére fog csökkenni. TJmerika érdeklődik a magyar záloglevelek iránt Budapest, jun. 17. Az amerikai Morgan-bank Gratz Gusztáv utján bejelentette a pénzügyminiszternek, hogy hajlandó a magyar mezőgazdasági, valamint a községi kölcsön zálogleveleinek elhelyezésére az amerikai piacon. Julius elején fizetésemelést kapnak a tisztviselők Budapest, jun. 17. A tisztviselők 15

ü/o-os fizetésemelésének kiutalása julius elején pótjegyzék formájában megtörténik. A további 5%-os fizetésjavitást a státusrendezés során kapják meg. Decemberben a Népszövetségnél újból felvetik a tisztviselők további fizetésemelésének kérdését. Az Uj Nemzedék közli a gazdasági érdekképviselet vezetőinek nyilatkozatát, amelyben megállapítják, hogy gróf Bethlen miniszterelnök orvosságot hozott Genfből az orv szág egész közgazdaságának. Minden tekintetben nagy örömmel látják az eredményt, amellyel Bethlen hazaérkezett. Békéscsaba és környéke iparosságának nagygyűlése tiltakozott az adóterhek ellen Impozáns volt az iparosok gyűlése — Ötféle határozati javaslatot fogadtak el — A lakásépítés azonnali megindítását kívánják (A Közlöny eredeti tudósítása.) Szerdán délelőtt, ugyanakkor, amikor az ország minden városában ti ltakozógyülésre gyűltek össze az önálló iparosok, Békéscsnbán is gyűlést tartottak iparosaink. A gyűlés, amely impozáns keretek között fqlyt le, eleven tiltakozás és élő jajkiáltás volt a kormány mai adópolitikája ellen, amely a mai pangás idején olyan rettenetes adókkal terheli az iparosokat, hogy az összeroskadás veszedelme fen>egeti őket, A tiltakozó nagygyűlés az ipartestület rendkívüli közgyűlése volt és annak lefolyásáról a következő tudósításunk számol be: A gyűlés lefolyása Kovács Mihály elnök a gyűlés megnyitása előtt küldöttséget vezetett a polgármesterhez, akit részvételre kért fel. Berthóty István dr. polgármestert a terembe való belépésekor lelkes éljenzés fogadta. Az elnök ezután üdvözölte Elek, Battonya, Békés, Ujkigyós és Vésztő községek iparosküldöttségeit, majd rövid beszédet mondott. — A magyar gazdasági helyzet — kezdte — odáig jutott, hogy ezután már csak az összeroppanás következhetik. Ha a viszonyok igy folytatódnak, az iparosok nagyrésze visszaadja iparigazolványát, ami által a munkanélküliek tábora gyarapodni fog. Mindent el kell tehát követni, hogy ez be ne következhessék. Tudjuk, hogy a műhelyekben áll a munka, a szerszámok rozsdásodnak, hitel nincs, támogatás nincs, az állandó vóltólejáratok és az elviselhetetlen adó fojtogatnak bennünket. Ezek ellen keresünk, most orvoslást- Ha az iparos, a szakember (aki olyan, mint a háborúban a parancsnok) tönkremegy, elpusztul az állam is. Országos érdek, hogy az adóalanyt megmentsék, fejlődését biztosítsák. Félmillió iparos emeli fel ma szavát és kér orvoslást. Mi is csatlakozunk a mozgalomhoz, mert átérezzük a helyzetet. Ez elé a rendkívüli közgyűlés elé öt határozatot terjesztünk, kérve azok egyhangú elfogadását, hogy bebizonyítsuk : egyöntetűen állást foglalunk az ország iparosainak érdekei mellett. Mi valamennyien együtt akarunk haladni hazánk boldogulása és felvirágoztatása érdekében. Az építkezések megindítása Lipták János terjeszti elő ezután az első határozati javaslatot az építkezések és a közmunkák azonnali megindítása és az építkezések elősegítése tárgyában. A határozat kimondja, hogy a magyar gazdasági élet rendbehozatalára elsőrangú fontosságúnak tartja az építkezéseknek sürgős és minél nagyobb méretű megindítását. Evégből mint legsürgősebb tennivalókat a következők végrehajtását kívánja: 1. Biztosítsa az állam a mezőgazdasági jelzálogkölcsönökhöz hasonlóan a városi jelzálogkölcsönök rendszerének ujabb megfelelő kiépítését és azt a biztosságot, hogy az építkezésbe fektetendő magántőke nem lesz kitéve ujabb vagyonváltságszerü megterheléseknek, hogy ilyen módon a magánépitkezés megindulása lehetővé váljék, amit a hatóság a maga szükségletére készülő épületek készítésének minél nagyobb mértékével növeljen. 2. Kivánja a nagygyűlés a vállalkozás reálissá tétele érdekében a közszállitási föltételek sürgős módosítását, mert a mai közszállitási rendszer elavult előírásai éppen a tőkében gyöngébb, de leglelkiismeretesebb és szakmailag legképzettebb, önálló középés kisiparosságot gátolják meg a közmunkákban való részvételben. 3. Kivánja a nagygyűlés, hogy az állam a kiadott munkákkal kapcsolatban vállalt fizetési kötelezettségeinek lejáratkor pontosan tegyen eleget és szüntesse meg a mai állapotot, amikor folyamatban levő állami építkezések hirtelen megszüntettetnek — arra való hivatkozással, hogy fedezetük kimerült. Ebben a tekintetben a késésért a törvényes kamat megtérítése sem kárpótol, mert az iparosoknak nincs módjukban, hogy a törvényes kamatláb mellett jussanak forgótőkéhez. 4. Kivánja a már elfogadott, az építkezés előmozdítását célzó törvény végrehajtási utasításának legsürgősebb kiadását, hogy az idézett törvényben biztosított kedvezményekhez még legalább a jó munkaidőben juthasson az iparosság. A határozatot a közgyűlés egyhangúan elfogadta, mire Forray Lajos dr., az ipartestület ügyésze, a közterhek elviselhetőbbé tételéről szóló határozati javaslatot .indokolta meg. A helyes adózásért — A nyomasztó helyzet nemcsak a fejlődést zárja ki — mondotta •— hanem romboló hatást is végez. Ha a helyzet okait vizsgáljuk, látjuk, hogy bár mélyen fekvők azok, de eltávolíthatók. A mai adóterhekről azt mondják, hogy azok a teherbiróképességet a legszélesebb r%értékben kimerítették. Ez nem igy van, mert nemcsak kimerítették, de már régen túlhaladták. Az iparos nem a jövedelméből, hanem a vagyonából él, abból fizet adót, amit ha nem tesz. a szerszámait veszik zár alá, mint az Eleken történt. Ez az eljárás azt eredményezi, hogy lesz. százféle adó és sokféle adókulcs, de nem lesz többé adózó. Ma rossz az adórendszer, mert sokféle és magas a kulcsa is. Azt kívánjuk, hogy az adó a jövedelem nagyságához mérten emelkedő tételes megállapodás legyen, mert csak ez az igazságos adózás. Ezután felolvasta a határozati javaslatot, amely a következő: A közgyűlés megállapítja, hogy az iparosság roskadozik a közterhek alatt s hogy az adózásnak ezt a kíméletlen tempóját elviselhetetlennek s az iparosság exisztenciáját veszélyeztetőnek tartja. A nagygyűlés megállapítja, hogy az ország iparossága nemcsak keresetének egy részét, sőt teljes keresetét, hanem korábbi évek ésévtizedek becsületes munkájává) megkeresett vagyonának egy részét, valamint uzsorakamatokra felvett hiteleket kénytelen kötelezettségei teljesítésére áldozni. Az iparosság megállapítja, hogy az adózási politikának ez a kíméletlen tempója az iparosság teljes pusztulását vonja maga után, miért is a leghatározottabban fel- , kéri a kormányt A tiz kívánság 1. az adóterhek enyhítésére, 2. az adóknak a mainál sokkal igazságosabb és arányosabb megállapítására s arra, hogy az iparosság képviselői ne csak részt vehessenek az adókivetési munkálatokban, hanem ezek észrevételei, javaslatai a legmesszebbmenőleg figyelembe is vétessenek s az ezek közreműködésével megállapított adók a felsőbb pénzügyi hatóságok által helybenhagyassanak ; / 3. az iparosság adóvallomásainak figyelembevételére s arra, 4. hogy az adófelszólamlási bizottságokban lehetőleg minden iparág képviselői helyet nyerjenek. 6. Az iparosság a legmesszebbmenő egyetértéssel kivánja az általános forgalmi adónak olyan reformját, hogy minden cikk, termék és termény csak egyszer, az anyaggá történő feldolgozás helyén és a vámnál adózzék s ez egyes cikkek és termékek adójának kulcsa aképpen nyerjen megállapítást, hogy a továbbiak folyamán az iparosságnak a forgalmi adóval dolga egyáltalában ne legyen. 6. A nagygyűlés a leghatározottabban tiltakozik a forgalmi adó kivetésszerü kötelező átalányozása ellen s azt kivánja, hogy addig is, amig a fentebb kívánt reform megvalósul, minden iparos maga választhassa meg, miképen (egyezségi átalány, bélyegbeni lerovás, készpénzfizetés stb.) tegyen eleget adózási kötelezettségének s hogy a vásározó iparosok ne