Békésmegyei közlöny, 1925 (52. évfolyam) április-június • 74-144. szám

1925-06-17 / 134. szám

[OBOHA Békéscsaba, 1925 junius 17 Szerda 52-ik évfolyam, 134-ik szám SME6YEI KÖZLÖNY Politikai napilap Elofiaatéai dijak : Helybon és vidékre postán köldve: negyedévre 76.000 korona. Egy hónapra 25000 korona. PAldínvonként 1000 koronái Irta : Dr. Vas Vilmos A háború nyomán fellépett és a háború után egyre foko­zódó dragaság okozta nélkülö­zések s az ezzel kapcsolatos számos más jelenség közvetve és közvetlenül olyan szociális állapotokat teremtett, amelyek mellett az ország közegészség­ügye hosszú időre csak kedve­zőtlenül alakulhatott. A háború következtében el­veszett országunk kétharmada, de még most sem ébredtünk világos tudatára annak, hogy mi módon pótolhatjuk vérvesz­teségünket s nem adtuk tanú­bizonyságát annak, hogy a más országokban régen kipróbált módszerek alkalmazására olyan áldozatot vagyunk készek hozni, amely e feladattal s az elérhető eredménnyel kellő arányban ál­lana. Pedig nagy halálozásunk mutatja, hogy népünk beteg. Legnagyobb bajaink a csecsemő s a gyermek halálozás utján elszenvedett emberveszteség, a nemibetegség és a tuberkuló­zis. Számszerinti szaporodásunk legnagyobb akadálya kétségte­lenül a hét éven aluli gyerme­kek nagy halálozása, de em­ber-ökonomiai s nemzetgazda­sági szempontból ennél is na­gyobb bajunk a tbc. E-szem­pontból ugyanis a korán elhalt gyermek aránylag kisebb vesz­teség, hisz ennek életére a csa­lád és állam még nem költött sokat, halálát nem előzte meg hosszas és költséges betegség, utána nem maradt vissza a csa­lád gondozatlanul. Anyagilag sokkal jobban sújtja a családot és államot a felnőtt ember ko­rai elhalálozása. Már pedig fel­nőttjeink korai halálának leg­gyakoribb oka a tbc. s ez ál­dozatainak legnagyobb részét olyan korú emberek közül szedi, akiknek felnevelésére megho­zatott a legnagyobb áldozat s akiknek még nem volt idejük arra, hogy munkájukkal ez ál­dozat visszatérítését befejezzék. Ha sikerülne is a csecsemő és gyermekhalálozásnak korlátozá­sa, legjobb gyümölcsét veszé­lyeztetné az elért eredménynek az, ha megfelelő arányban nem sikerülne tuberkulózismortalitá­sunk apasztása és felnevelt fia­. ink védtelenül lépnék át annak a kornak a határát, melyben az életet, mint legnagyobb veszély a tbc. fenyegeti. Fősaetkesztő; Dr. Gyöagyöai János. A háború okozta megbetege­dések közül számos ezer tüdő­beteg maradt vissza, akiknek ez a betegsége a hereditás ut­ján késő nemzedékek phisikai ellenálló képességére is kihat­hat s ujabb megbetegedések kutforrásává válhatik. A tüdő­betegség áldozatainak évenkénti száma békében is felért egy­egy nem kis terjedelmű háború áldozatainak a számával, le­küzdése tehát az erőben és számban megfogyatkozott nem­zetünk fentartásának egyik égető problémájává nőtte ki magát. Hogy a veszedelem, amely ben­nünket a tbc. részéről fenyeget, mennyire súlyos és imminens, hogy mindenki megértse s le­hetőleg tiszta képet nyerjen e betegségről és a vele járó ve­szélyről, ahoz első sorban a meglevő egészségi viszonyok ismerete szükséges. Erre a célra egy halálozási statisztikát állí­tottam össze Békéscsabáról 1900—1923-ig bezárólag. Mit fark­Év Ossz- Túdábetag bajban százalék halálozás balilazáa elhalt i tbc. halott 1900 1111 130 42 117 1901 1032 128 51 124 1902 1281 150 78 11 7 1903 1171 147 52 125 1904 1196 151 42 12 6 1905 1440 175 89 12 1 1906 1182 152 50 129 1907 1158 142 70 123 1908 1147 132 68 11'5 1909 1260 170 82 135 1910 1139 138 66 112 1911 1250 146 86 117 1912 1062 132 54 12*4 1913 1099 136 39 123 1914 1086 139 65 128 1915 1232 176 70 142 1916 1196 170 54 142 1917 1299 178 73 137 1918 1493 199 45 133 1919 1032 174 43 168 1920 1048 149 32 142 1921 1147 158 60 137 1922 1105 146 18 132 1923 897 139 13 155 28063 3657 1342 átlag 13 02 Ebből a kimutatásból kitűnik, hogy az összes elhaltaknak 13.02 százaléka halt el tüdő­vészben, de ha különválasztjuk a hábori előtti éveket a hábo­rús és háború utáni évektől, akkor azt látjuk, hogy mig a háború előtt csak 12.2 percent volt a tbc. halálozás, addig a háború és háború utáni évek­ben már 14-3 percentre rúgott az, ami feltétlenül a iüdőbaj gyarapodására mutat. Kitűnik e kimutatásból az is, hogy az összes más fertőző betegségek­ben elhaltak száma csak 4'8 percent. Felelői szerkesztőt P.-Horváth RsxaC. Igy áll'a dolog, ha a tbc. viszonyokat magyar mértékkel mérjük, de egészen más képet nyerünk a helyzetről, ha a kül­földi viszonyok figyelembevé­telével azt az elérhető célt tart­juk szem előtt, hogy mennyire lehet intenzív prophilaktikus munkával a tbc. halálozását redukálni. Összehasonlítva a német statisztikai adatokat a mienkkel, azt a szomorú tényt kell konstatálnunk, hogy ezer élőből nálunk éppen kétszer annyi hal meg tbc-ben, mint Németországban s hogy általá­ban e tekintetben a modern államok között vezető helyen állunk. De ez a külföldi ered­mény mutatja azt is, hogy a tbc. nem tartozik azon beteg­ségek sorába, amellyel szem­ben eredményesen küzdeni ne lehetne, hisz a nyugateurópai államok példája megmutatta, hogy ezt a mértéket megfelelő intézkedéssel és beruházások­kal a felére lehet csökkenteni. Hogy a tbc. probléma megol­dásának milyen nagy fontossá­ga van, annak a megértéséhez még közelebb jutunk akkor, ha tudjuk, hogy ez a betegség lassan öl s hogy a bekövetkező halált három olyan év előzi meg, melynek felében a beteg munkaképessége a normálisnak a fele, a másik felében egyenlő az a semmivel. E három év alatt a beteget más tartja el s az anyagi kárt, mely a tbc-ben szenvedő betegségével jár, át­lagosan négy ember szenvedi el közvetlenül s igy Csabán évente átlag 150 tbc. halálese­tet véve alapul, a kb. 600 nyil­vánvaló tbc-ben szenvedő beteg­gel járó költségeket állandóan 24000 ember viseli. Magában Csabán tehát a tbc. oly kárt okoz, mely évente sok milliárddal mérhető s több ezer ember kézi munkája eredményének jelenté­keny részét emészti fel. S ezzel eljutottam annak a bizonyításához, hogy a tbc. le­küzdésének a problémája egye­temes érdeke a város egész la­kosságának, mert itt mindenki­ről van szó: csecsemőktől az aggig, szegénytől a gazdagig egyaránt mindenkire kiterjed ez a baj, vagy a vele járó küz­delem és veszély, mert ez a lappangó, lassan ölő, fertőző betegség az emberek túlnyomó részének állandó kísérője s szo­ros nexusban áll az embert kö­rülvevő összes viszonyokkal. Telofonas&m: 7 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsabto Q. ker. Ferencz József-tér 20. ss. — Hirdette díjszabás szerint. Nézzük most azokat a viszo­nyokat, amelyek a tbc. terje­désének kedvező talaját adják. Ezek főleg a megnem felelő\ egészségtelen, zsúfolt lakások s specialiter nálunk az Allöldön az állandóan porral telitett le­vegő. Békéscsabán a lakásvi­szonyok aránylag elég kedve­zőek s igy nem nyújtanak kellő támpontot a tbc. folyton terjedő tendenciájának, hanem igenis feltétlenül és határozottan állit­hatom, hogy e betegség terje­désének egyedüli és főoka a poros és fertőzött bacillusokkal telt levegő. Ha képesek volnánk olyan preventív intézkedéseket tenni, amelyek a levegő por­mentesitését — hacsak részben is — eredményeznék, merem állítani, hogy a tbc. halálozás egy pár év múlva nálunk is le­szállana az országos átlagon alul. Ennek következményét már vázoltam s ezért ennek a célnak az elérésére a város minden lakosságának minden áldozatot meg kellene hoznia, hiszen elvégre is az egyesek mivoltától, egészségétől függ végösszegben az egész lakos­ságnak az egészsége és vele együtt a teljesítő képessége. Bethlen beszámolt a genfi eredményekről Budapest, junius 16. A nemzet­gyűlés mai ülésén Bethlen hosz­szabb beszámolót tartott genfi utjának eredményeiről. Elsősorban az adómérséklésekről szólott. Be­széde további folyamán ismertette azokat a feladatokat, amelyekkel a Népszövetség előtt a megol­dandó kérdéseket felvethették és letárgyalhatták. A költségvetés egyensúlyának helyreállítása 1926 julius l-re volt tervbevéve, ezzel szemben a költségvetés máris helyreállott. A másik feladat a köztisztviselők fizetésemelése, a harmadik a beruházási program, amelyekkel azokat a gazdasági bajokat, amelyek az utóbbi idő­ben az ország struktúrájában mu­tatkoztak, enyhítjük. Végül az volt a feladat, hogy a kisántánt kritikáival szemben való tényál­lást megállapíthassuk és Magyar­országnak elégtételt szerezzünk. A büdzsében 22 millió arany­korona felesleg van, leszámítva a tisztviselők felemelendő fizetését. A takarékossági bizottság javas­latait elfogadta a kormány. 7750 főnyi létszámcsökkentés, az admi­nisztráció reformjának keresztül­vitelével még egy 3000 főnyi lét­számcsökkentés. A létszámcsök­kentést nem a B-listával, hanem a megüresedett állások be nem töltésével akarjuk végrehajtani. A takarékossági bizottság javaslata

Next

/
Thumbnails
Contents