Békésmegyei közlöny, 1925 (52. évfolyam) április-június • 74-144. szám
1925-06-13 / 131. szám
4 BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY Békéscsaba, 1925 junius 2 kedők. Sürgősen ki kell kérni a szegedi kamara véleményét. Dr. Biró Emil ügyész jogi szempontból világította meg a kérdést. Gyulai Mihály megemlíti, hogy a csabai fűszeresek nagyrésze vegyeskereskedő, meg kell tudni, mi az álláspontja az illetékes fórumnak ezekkel szemben ? A vita bezárása után az elnök kimondja az egyhangú határozatot, hogy a füszerüzleteknek vasárnapi nyitásét illetőlep sürgősen kikéri a szegedi kamara véleményét, de mór is kijelenti az értekezlet, hogy amennyiben a füszerüzletek vasárnap délelőtt 10-ig nyitvatarthatók lesznek, a főnökök vasárnap alkalmazottaikat nem fogják foglalkoztatni. A vasárnapi zárás és a záróra országos rendezését pedig illetékes helyen megsürgetik. A kamara véleményének megérkeztéig a jelenlegi rendet fenntartják. Az értekezleten számos felszólalás hangzott el, amely a kapualatti és bódéárusitók túlkapásait tette panasz tárgyává. Több ilyen árus olyan cikkeket tart raktáron, amelyre nincsen iparengedélye, amellett nemcsak élelmiszert, de a legkülömbözőbb árucikkeket vasárnap is a késő éjjeli órákig zavartalanul árusítják. A Csarnok elnöksége kimondotta, hogy a panaszok nyomán megkereséssel fordul ugy az iparhatósághoz, mint a rendőrséghez az anomáliák és a visszaélések sürgős megrendszabályozása végett. Az élénk lefolyású értekezlet délután fél 5 órakor ért véget. Gyónt Géza: Cézár, én nem megyek! A Kúria rehabilitálta a költő emlékét (A Közlöny eredeti tudósítása.) Nemrégen egy nyilvános előadáson valaki Gyóni Gézának, az egykori csabai gimnázistából kiváló költővé lett katonapoétának „Cézár, én nem megyek !"cimü versét szavalta. A vers miatt a szavaló bíróság elé került, amely a katonaság intézménye elleni izgatás miatt el is ítélte. Felebbezés folytén a táblára került az ügy, amely jóváhagyta az ítéletet. A különös bünügyben a Kúria mondta ki most a végső szót. A Kúria felmentette a szavalómüvészt a katonaság intézménye elleni izgatás vádja alól, mert jóllehet az elszavalt költemény bírálat és hangulatkeltés tárgyává teszi a kizárólag az uralkodók egyéni vagy családi érdekeit szolgáló autokratikus háborús rendelkezéseket — az elszavaiás azonban szórakozás végett egybegyűlt közönség előtt csupán a jelenlevők gyönyörködtetése célzatával olyan időben történt, amikor Magyarországot háború veszedelme nem fenyegette s annak lehetősége is ki volt zárve. Az ítélet érdekes indokolása a következő: A világháború folyamán katonai szolgálatra bevonult, hadi szolgálatát hiven teljesítő, az orosz fogságban elhalt, de magyar szívből és lélekből fakadó örökbecsű költeményeivel halhatatlan emlékűvé vált Gyóni Gézának 1913-ban megirott „Cézár, én nem megyek 1" cimü költeményének tartalmából a katonaság intézménye vagy a fegyveres erő és ezek szolgálati intézménye, avagy az országgyűlést, az ország kormányzójót együttesen megillető hóboruüzenet joga elleni izgatás fennforgását megállapítani nem lehet. Ez a költemény nem ilyen célzatot tüntet fel, hanem ennek politikai vonatkozásban csak azt az értelmezést lehet tulajdonítani, hogy a költemény szerzője az uralkodóknak a nemzeti érzéstől és érdekektől távol eső, a nemzeti akarat nyilvánítását lenyűgöző vagy a nemzeti akarattal éppen ellentétbe helyezkedő, csupán hatalmi és hóditó vágyból keletkezett, kizáróan egyéni vagy családi érdekeit szolgáló autokratikus háborús rendelkezéseit akarta a költői szabadság és a törvény által megengedett határokon belül, a spanyol örökösödési háborút allegorikus formában felhasználva bírálat és hangulatkeltés tárgyává tenni. Ezek szerint a vádlott által elszavalt költemény büntetőjogi beszámítás alá eső izgatást egyáltalán nem tartalmaz, amit az a körülmény is támogat, hogy a költeménynek sajtó utján való terjesztése miatt eljárás sem lett indítva. Annak a körülménynek különös magyarázat nélkül való elszavalása léhát a büntetendő cselekmény tényálladékát annál kevésbbé állapítja meg, mert vádlott azt a költeményt két kabaréelőadás keretében, az ott szórakozás végett egybegyűlt közönség elölt csupán a jelenlevők gyönyörködtetése célzatával olyan időben szavalta el, amikor Magyarországot háború veszedelme rem fenyegette s annak lehetősége is ki volt zárva. Arra tehát a jelenlevő közönség, de sőt maga a vádlott sem gondolhatott, hogy annak a költeménynek elszavalása az országgyűlés s az ország kormányzójának hadüzeneti s ezzel kapcsolatos mozgósítási joga, avagy a katonaság szolgálati fegyelme s általában a katonaság elleni bármily irányú izgatást foglalhat magában. Ehhez képest nyilvánvaló, hogy vádlott részéről a bűntudatos szándék is teljesen hiányzott. Tanítják a husiparosokat Az ipartestület kirándulást rendez Mezőhegyesre (A Közlöny eredeti tudósitása.) A földmivelésügyi miniszter ma rendeletet intézett Békésvármegye alispánjához. A rendelet közli, hogy az állati bőröket kikészítő iparosok és vállalatok az utóbbi időben sokat panaszkodnak amiatt, hogy a husiparosok rosszul fejtik le a levágott állatokról a bőröket, ugy hogy azok egy része használhatatlanná válik, maga a bőr pedig egyáltalában nem versenyképes. A rendelet figyelmeztet arra, hogy a mezőhegyesi állami ménesbirtokon az állatbőrök lefejtése szakszerűen történik, ugy hogy hasznos fáradság lenne, ha az iparosság érdekelt része odautaznék, a módszer tanulmányozására és elsajátítására. A földmivelésügyi miniszter ennélfogva felhívja az alispánt, értesítse az ipartestületeket a mezőhegyesi tanulnivalókról. A rendelet leszögezi, hogy hasznosnak tartja az érdekelt iparosság leutazását Mezőhegyesre, ahova lehetően csoportokban utazzanak, 4—5 nappal előbb táviratilag jelentve érkezésük napjót, az elhelyezésük szempontjából. Ez azért szükséges, hogy a ménesbirtok, amely nem rendelkezik elég férőhellyel, csak 15—20 embert tud befogadni éjszakára. Az alispán ebben a kérdésben most irt át az ipartestületekhez, amelyeknek figyelmébe ajánlja a miniszter ajánlatát s közli, hogy a Mezőhegyesre kiránduló husiparosoknak a ménesbirtok kezelősége a legnagyobb készséggel fogja bármikor bemutatni az állatbőrök lefejtésének legpraktikusabb módozatait. Ezáltal az iparosok sokat tanulhatnak, de mindenekelőtt elérhetik azt, hogy az állatbőrök lefejtésénei nem rontják el a bőrt, miáltal megkímélik magukat az érzékeny anyagi károsodásoktól és igy több haszonra tehetnek szert. A békéscsabai husiparosok mezőhegyesi kirándulására az alispán a legalkalmasabbnak tartja a Kétegyháza felé való utazást, a kora reggeli vonattal. Ez lehetővé teszi számukra azt, hogy még ugyanazon a napon, amelyen elindultak hazulról, visszaérkezhetnek Békéscsabára, miközben Mezőhegyesen alaposan megtanulták azt, amit tudniok nemzetgazdasági szempontból elengedhetetlenül szükséges. Tábián Béta provokáltatta Zsilinszky Endrét Budapest, jun. 12. Értesülésünk szerint Fábián Béla nemzetgyűlési képviselő provokálja Zsilinszky Endrét, a Szózat főszerkesztőjét, a Szózat csütörtöki számában megjelent, feltűnést keltő nyilatkozat miatt, amelyben alávaló hazugságnak jelentette ki azt a nemzetgyűlésen is többizben elhangzott kijelentést, hogy a kultuszminiszter megvásárolta a Szózatot. Ingatlanforgalom Békéscsabán az elmúlt héten a következő ingatlanok cseréltek gazdát: Flóra Károlyné Tóth Emilia eladta 146 négyszögölnyi belfelkes kertjét Drienyovszki János és neje Krisztof Máriának 750.000 koronáért 1923 ban. Szász János és neje Petróvszki Ilona V., Szélsősor 2. sz. házának 7a részét megvette Petróvszki Jánosné Krizsán Máiia 20 millió koronáért. Özv. Gyemendi Józsefné Jelenovszki Mária 400 négyszögölnyi beltelki szántóját megvette Korcsok János és neje Gyemendi Judit 10 q búzáért. Kacsán Pálné Such Mária 202 négyszögöl területű beltelkes kert felerészét megvette Harmati István és neje Bócsik Mária 6 millió 254.000 koronáért. Szász Gregus Györgyné Szpisjak Katalin 2 hold 1363 négyszögölnyi nagyréti szántójának egyötöd részét megvette Laurinyec Pál 40 q búzáért. Lipták L. Andrásné Meliskó Ilona 1 hold 585 négyszögölnyi nagyréti szántóját megvette Fekete Ferenc és neje Tóth Valéria 180 q búzáért. Kocziszki Gyula, kisk. Kocziszki Gyula és Erzsébet I., Bánát-ucca 18. sz. házát megvette Csjernyik András 60 millió koronáért. Tadanai K. György 266 négyszögölnyi kereki szántóját megvette Bohus M. György 10 q buzárt. (Vége köv.) MIMJEIL A tüdővész ellen való védekezés országos propagandájat indította meg a József kir. herceg Szanatórium Egyesület. A propagandának egyik fontos eszköze a felvilágosítás és a szüntelen figyelmeztetés, mit most országszerte, Békéscsabán, a kapukra kiragasztott, szembeötlő plakátok utján óhajtanak elérni. Az emberiség érdekében önzetlenül hatalmas munkát kifejtő egyesület ehhez a propagandához és a vele kapcsolatos, házanként is engedélyezett s a házigazdák által foganatosítandó gyűjtéshez hatósági támogatást kapott. Mindez idáig nagyon szép és üdvös megmozdulás a társadalom szánandó betegei, nem kevésbbé a. még egészségesek érdekében. Mit látunk azonban Békéscsabán ? A város szennyvizeit — pl. a Kölcsey- vagy a Munkácsy-uccában — levezető árkok partján álló házak kapujára is kifüggesztették a plakátot, mely óva int a fertőzés minden lehetőségének elkerülésétől. Tisztelettel kérdem a propagandának segédkezet nyújtó hatóságokat, — hogyan gondolják a tüdővész ellen való védekezést például az ottani árkok partján ? Vagy talán a kapura kiakasztott plakát elegendő ahhoz, hogy világgá kergesse a baktériumoknak azt a milliárdját, amit mindennap kénytelenek vagyunk beszívni a városon végigvonuló árok partokon ? Különben is ezeket a plakátokat vastagon lepi be a por, amit felkavar minden, az uccán végig' poroszkáló kocsi vagy hancúrozó gyerek s méginkább az a városi uccaseprő, aki ebben a portengerben naponta végigmártogatja a seprűjét anélkül, hogy a köztisztasági hatóságoknak eszébe jutna felöntöztetni előbb. Tisztelettel kérdem, az ucca porából igy felkavart ujabb milliárd bacillus ellen is megvédenek e a kapukra kifüggesztett plakátok ? •S hogy az ablakomat nem nyit' hatom ki este az árok illata, nappal a sohasem szűnő, tisztogatás cimén készakarva is felkavart por miatt, vájjon a szobámban beszívott másnapos levegő káros hatását kiegyenliti-e a gyüjtőiv, amire minden házigazdának kérnie kell némi adományt a lakóitól ? Ezek után még csak annyit kérdezek tisztelettel, vájjon a nagyon is üdvös plakátokból nem merithetne-e tanulságot a város is a fent kérdezettekre nézve ? Mert bizony, ha uccáink, mindennapi levegőnk ilyetén folytonos fertőzöttsége a tüdővész karjaiba kerget sokakat közülünk, akkor hiába olvassuk nap-nap után a plakátok jóakaratú figyelmeztetéseit s hiába adakozunk a tüdővész elleni küzdelem céljaira, nem lesz az a plakát, ami megmentsen minket s nem lesz az a hatóság, amely visszaadja elveszített egészségünket. — Beiratások az orth. izr. iskolában. Értesítjük a t. szülőket, hogy az orth. izr. elemi iskolában a beiratás junius 28. és 29-én délelőtt 8—12-ig és délután 2—4-ig lesz megtartva. Az első osztályba lépők születési bizonyítványt hozzanak magukkal. Pótbeiratás szeptl-é n.
