Békésmegyei közlöny, 1925 (52. évfolyam) április-június • 74-144. szám

1925-04-07 / 79. szám

2 Békéscsaba, 1925 április 2 A leánycserkészek avatőünnepe Óriási érdeklődés mellett folyt le a Közmüvelődésházában (A Közlöny eredeti tudósilása.) Vasárnap délután lélekemelő bensőséges ünnepség színhelye volt a Közmüvelődésháza nagyterme. Ekkor avalték fel a községi polg. leányiskola 27. L. „Kanizsay Dorottya" leánycserkészcsapatónak újoncait, egyúttal ekkor tették le az igérelet a csapat legapróbbjai: a bájos kis lündérkék. A zsúfolásig megtelt teremben a nagyszámú előkelőség között ott láttuk Berthóty István dr. polgármestert, vitéz Rátvay Imre ezredest, Korniss Géza dr. városi tanácsost, Gajda Béla leénygimn. igazgatót stb. Az ünnepség fényét emelte a város összes cserkészeinek egyenruhás felvonulása, sőt megjelentek a leánygimnázium lánycserkészei is, hogy jelen legyenek cserkésztársaik felavatásának ünnepies aktusán. A nagy csapat egyenruhás leány kellemes hatást váltott ki a közönség szürke tömegében, helyes és fess uniformisával. Az ünnepség tulajdonképpen még déiulán 3 órakor kezdődött, amikor az iskola vezetősége a Budapestről érkező vendégeket — Lindenmayer Antónia országos elnököt, Schmidt Emma gazd. főtitkárt és Madarász Vilma főtitkárt — az állomáson ünnepélyesen fogadta és üdvözölte. A vendégek ezután az iskolába hajtatlak, ahol frissítővel kínálták meg őket, majd 5 órakor átmentek a Közmüvelődésháza ünnepélyére. Az avatás a Himnusz eléneklésével kezdődött meg. Ezután Szepessy Márta tartalmas tanulmányban ismertette a csapat védnökének, Kanizsay Dorottya magyar nagyasszonynak magasztos, hazafias értékekben túlontúl dus életét. A felolvasás után Rajka Mária ügyesen és kedvesen szavalta el Noszlopy : Ujoncpróba c. versét Végh Teréz es Vitaszek Magda megyar tánckettőse oly bajos és temperamentumos volt, hogy a közönség tapsa szinte szűnni nem akaró volt. A táncot meg is kellett ismételni. A tábortűz-jelenet a szín közepén égő rőzse-tüzzel igen pompás és tetszetős volt. Nagyon tetszettek az itt előadott cserkészleénydalok is. Pompásan játszották még meg a kis cserkészleányok az „Újonc" c. jelenetet is. Ezután a cserkészlányok avatásának kedves és megható aktusa következett. Lindenmeyer Antónia országos elnök •— Walthier Lujza polgári leányiskolái igazgatónő lendületes, tartalmas buzditóbeszéde után — nagyszabású, figyelemreméltó, hazafias érzéssel telitett beszédet intézett a leánycsapathoz. Elsősorban vázolta a cserkészmozgalom jelentőségét és céljait, majd jellemezte az igazi cserkész lelkületét. A cserkész — mondotta — bátor és lovagias, hősies és dolgos, hazaszerető és erényes, takarékos és engedelmes. Emberebb ember és magyarabb magyar. Ettől a keménygerincü ifjúságtól várja Magyarország a feltámadását. Ehhez a táborhoz kell sorakoznia a leányoknak is, mert Magyarország csak akkor támadhat fel, ha a munkából a magyar nők is kiveszik a részüket. A magyar történelmi égbolt is fényesebb, mert ott egy sereg derék magyar nő neve ragyog: a Loránlffy Zsuzsánnák, a Dobó Katicák, a Rozgonyi Cicellék, a Kanizsay Dorottyák neve. Ezeket kell utánoznunk, ezért kell ma izigvérig erős magyar női nemzedéket teremteni és nevelni, olyant, amely hisz az ezeresztendős Magyarországban és segit visszaszerezni azt, amit mi csúfosan elvesztettünk. A nagy hatást tett beszéd után a cserkészlányok fogadalomtétele következelt, majd a tündérkék tették le Ígéretüket. Felolvasták előttük a cserkésztörvény tiz pontját, amelynek pontos és lelkiismeretes betartására szólt a fogadalom. Az avatás után a cserkészleányok megkapták liliomos jelvényüket, lárgyalások a románokkal A határmenti községek tartozásain ah és vagyonának megosztásáról amelyet Lindenmeyer Antónia tűzött a zubbonyukra. Berthóty István dr. polgármester ekkor rövid üdvözlő beszédet mondott, kiemelve annak fontosságát, hogy a hatalmas magyar cserkésztábor ujabb katonákat kapott. Üdvözölte az iskolafenntartó város és a közönség nevében az uj cserkészeket. Korniss Géza dr. tanácsos a csapat vezetőit és megteremtőit üdvözölte. Gajda Béla a Magyar Nemzeti Szövetség, Vidovszky Kálmán a szegedi cserkészkerület és a ,,Csaba"-csapa}, Csorna Gyula tanár a polgári fiúiskola és a „Petőfi"-csapat, Náday József cserkésztiszt a „Munkécsy"-csapat és Berthóty István dr. a MOVE nevében üdvözölték az uj cserkészeket. Az üdvözléseket Walthier Lujza igazgatónő köszönte meg, majd az ünnepség a Magyar Hiszekegy eléneklése után véget ért. A Csonka Csanád—Arad—Toronfái vátmegyék határain fekvő községek vagyonának és tartozásainak a felosztására egy vegyes magyarromén bizottság alakult, emely a mull hét folyamán lépett egymással érintkezésbe Aradon. Megállapították a munkaprogramot s elsősorban összegyűjtötték a szomszédos megyék aktíváira és passzíváira vonatkozó összes okiratokat. A trianoni szerződés szerint a két állam között megosztott megyék, városok és községek vagyonát akként kell szétosztani, hogy alapul kell venni az egyenes edók 1914. évi összegének arányát a két megyerészlet között. A természetbeni aktívák felosztása akként történik, hogy az ingatlenjavak annak az országnak a tulajdonaivá lesznek, melynek területén az ingatlanok vannak. Ha egy megyének, vagy községnek az illető megye, vagy község határain kívül vannak ingatlanai, ezek is annak a megyének tulajdonává lesznek, amelynek területén fekszenek. A román bizottság a vegyes ülésen beteijesztette azokat a hivatalos adatokat, amelyeknek alapján javaslalot tett ezeknek a javaknak felosztáséra. A magyar bizottság tárgyalási alapul elfogadta a romén javaslatot. Aradmegyéből Magyarországhoz a következő községek kerültek: Medgyesegyháza, Almáskamarás, Nagykamarás, Medgyesbodzás és Elek. Viszont Csanád—Torontál— Aredmegyébci Romániához kerültek : Magyarpécska, Roménpécska. Nagyiratos, Negyvarjas, Tornya, Nagylak és Feketegyarmat. E községek kicserélése folytán meg kellett állapítani azt is, hogy miként osszák meg az utak és más közérdekű építkezésekből, megyei kölcsönökből a kettéosztott megyerészekre háramló költségeket s a költségek utón járó követeléseket. A Romániához tartozó javak részesedési arányának megállapítása végett a román bizottság ezt javasolta, hogy vegyék alapul az 1918. évbeli leltárat és Aradmegyének a felosztás előtti javait értékeljék ICO egységgel, A Magyarországnak maradt 5 község részesedését pedig 8 egységben állapítsák meg, úgyhogy a fennmaradó 92 egység képviselje a romániai Aradmegye vagyonát. A magyar bizoltság elvben elfogadta ezt a javaslatot, az elszámolás tekintetében azonban fentartoita a jogot, hogy szakértőket vesz igénybe. A bizoltság ezután a magyar területre teite át működésének központját és Makón folytatja munkálatai!. Iit a fenti szabályok alapján megvizsgálták a Magyarország részéről átengedett községek helyzetét, a Csanád-, Aradés Torontálmegye vagyonához való jogokat illetőleg. A meeyar bisottság által produkált adatok szerint 13%-ban állapították meg azt az arányt, amely kifejezi a Romániánák átengedett községek részét Csanád—Ared— Torontálmegye vagyonában. A román bizottság elfogadta ezt a megállapítást. Végül megállapodtak abban, hogy a jövő héten folytatják a tárgyalásokat. Házat árul a vármegye Eladja a békéscsabai főszolgabírói lakot (A Közlöny eredeti tudósítása.) A békéscsabai járást kormányhatóségilag megszüntették, amely intézkedés most mór jogerőre emelkedett. A vármegye törvényhatósága tehát, amely a főszolgabírói székháznak tulajdonosa, elhatározta, hogy az immár megszüntetett főszolgabiróság épületét, — amely a Baross ucca 5. sz. alatt fekszik — eladja. A vármegye az épületet ma felajánlotta Békéscsaba város vezetőségének. Az alispán átirata hangsúlyozza, hogy ez az épület felette alkalmas lenne a város céljaira, miután ezidőszerint részint ideiglenesen (például a városházán) elhelyezett, részint el nem helyezett hivatalok, szűknek bizonyult iskolák, óvodák stb. intézményei vannak, de ezenkívül ez az épület teljesen megfelelő lenne tisztviselőinek lakásul, vagy pedig valamelyikhivatala számára helyiségül. A törvényhatóság a ház értékesítésénél mellőzni kívánja az épületnek lakóházzá való átminősítését, mivel az ilyen ház kezelése nehézségekkel jár és a javításokra fordított kiadások aránytalanul magasak volnának. Legcélszerűbb tehát az eladás, amire a vármegye el is határozta magát, de az épületet elsősorban a városnak ajánlotta fel megvételre. Az alispán felhívja a polgármestert, hogy a ház megvásárlása iránt készítsen javaslatot a város közgyűlése elé, a döntést pedig sürgősen terjessze fel hozzá, hogy az adásvételi szerződés mielőbb megköthető legyen. A vétel kérdésével az április 20-ikai rendes városi közgyűlés fog foglalkozni. Péterfi Cipőáruház szabászmestere Kurilla András. Tizenötéves fiu, mint pénztárfosztogató (A Közlöny eredeti tudósítása.) Breyer József békéscsabai vendéglős, akinek a Horthy Miklós uton van az üzlete, vasárnap délután megjelent a rendőrségen és panaszt emelt ismeretlen tettes ellen, aki meglopta őt. A vendéglős elmondotta, hogy a délelőtt folyamén egy ideig egészen egyedül volt a vendéglőben, majd rövid időre bement a lakásba s ez alatt a pár perc alatt történt a lopás. A vakmerő tolvaj szinte észrevétlenül surrant a vendéglőbe és kihasználva Breyer vendéglős lakásbeli elfoglaltságát, pár perc alatt kifosztotta a pénztárt. A pénztár fiókjában szerencsére nem volt sok pénz, de azt a tolvaj az utolsó papirkoronáig kiszedte és elemelte. Ez az összeg 313 ezer korona volt. A vendéglős ezután azt a gyanúját fejezte ki a rendőrség előtt, hogy a besurranó tolvajlást alighanem egy 14—15 év körüli, kistermetű, vézna gyerek követhette el, aki abban az időtájban sokat ténfergett az uccán a vendéglő közelében. A rendőrség aztán ezen az alapon indította meg a nyomozást, amely még vasárnap teljes eredményre vezetett. A rendőrség kinyomozta és letartóztatta a besurranó tolvajt egy 15 éves fiu személyében, aki rövid vallatás után egyszerűen és természetesen beismerte, hogy ő surrant be Breyer korcsmájába, hogy kifossza a pénztárfiókot. A tolvaj csemeténél — aki elég korán indult el a züllés lejtőjén — az ellopott pénzt hiánytalanul meg is találták. A rendőrség ugyanis olyan gyorsan a nyomára jutott, hogy még nem volt alkalma a pénzt elkölteni. A tolvaj gyermeket átadják a fiatalkorúak bíróságának. Péterfi Cipőáruházában férfi- és női cipők kizárólag elsőosztályu kézimunka kivitelben. Gyári cipőt nem tartok. 1