Békésmegyei közlöny, 1925 (52. évfolyam) április-június • 74-144. szám

1925-06-10 / 129. szám

2 BÉKÉSMEÖYEI KÖZIiÖNY Békéscsaba 1925 junius 10 Rosszabbodik a vármegye egészségügye Az állategészségügy örvendetesen javul (A Közlöny eredeti tudósitása.) A vármegye közigazgatási bizottságának hétfői ülésén Zöldy János dr. vármegyei tiszti főorvos ismertette a vármegye május havi közegészségügyi állapotainak adatait. Ezekből kiderült az, hogy az elmúlt hónap folyamán az egészségügyi viszonyok jelentékenyen megromlottak. A járványok és más egyéb betegségek sokkal nagyobb erővel igyekeztek pusztító tevékenységüket végezni, úgyhogy végeredményben 244-el több volt a betegségek széma a meleg május hónapban, mint a hideg, nedves áprilisban. A járványos betegségek leginkább Békéscsabán, Orosházán, Dobozon és Kétegyhézán léptek fel, itt-ott halálos áldozatokat szedve. Ezeken a helyeken legtöbbnyire a kanyaró pusztított, minek következményeképpen némely helyütt több iskola bezárása vált szükségessé. A járványos betegségek egyébként a következők voltak : torokgyik 16 (1 halálesettel), kanvaró 440 (3), vérhas 1 (1), vörheny 7, bárányhimlő 2, hasihagyméz 6 és szamárköhögés 10 esetben. Orvosrendőri vizsgáiét 230 esetben fordult elő, közte 11 holttesten, 5 könnyű és 1 súlyos testisértés esetében. Ugyancsak ezen a bizottsági ülésen terjesztette elő Sal Gyula törvényhatósági állatorvos szokásos jelentését a vármegyei állategészségügy állapotairól. A jelentés adatai szerint az állategészségügy sokkal kedvezőbb volt májusbon, mint a megelőző hónapban. Járványok sehol, egyetlen községben sem fordultak elő, a betegségek is csak szórványosan kerültek észlelés alá. A betegségek igy oszlottak meg : lépfenét eszleltek 4, sertésoibancot 2, veszettséget és sercegő üszköt 1—1 községben. A betegségek megritkulása az állategészségügyi hatóságok vállvetett munkájának tudható be. Visszaemlékezés a bosznla-hercegovlnal csenúőrségre Egy készülő emlékirat és korrajz részlete Irta : dr. Zsilinszky Irajos IIL A csendőrségi laktanyák és őrsök vendégszobáiban kitűnő ellátás es patyolatfehér, tiszta ágy várt rám mindenütt. Sem élelmiszerben, sem borban nem volt hiány sehol. Csirkét házilag tenyésztettek a legtöbb helyen. Ahol pedig olcsón jutottak hozzá, ott vettek tucalszamra. Egyik őrsön épp akkor vettek egy tyúkot 12 db négyhetes csirkével egy koronárt, mikor megeikeztem. Kecskét, bi'kát, borjut szintén potom áron tudtak beszerezni csendőreink. A bárány- és gödöiyehus piaci ára kilogramonként 30—40 lillér volt. Bort hordószámra lehetett 14—16 fillérnyi literárban kapni. A tojás darabja 3—4 fillérbe került. Egy bögre feketekávét, melyben négy adag volt, cukorral együtt tiz fillérért kaptuk kavéhazakban is. Kenyeiel a legtöbb őisön maguk a szakácsok gyuitek és sütöttek. A csabai fiiszerkereskedők nagygyűlése a vasárnapi zárás ügyében Tudvalevőleg a csabai kereskedők többségének kérelmére a városi tenács még két évvel ezelőtt elrendelte, hogy a nyilt árusítási üzletek vasárnap zárva tartandók. Az elsőfokú iparhatóság egyszersmind kimondotta, hogy ezen rendelkezés alól csupán két, kizárólag élelmiszerárusitó üzlet képez kivételt, mint amelyek vasárnap reggel 7-től 10-ig nyitvatarthatnak. Azonban a rriniszleri rendelét ugy szól, hogy a vasárnap délelőtt 10-ig való nyitvatartásban a túlnyomórészt élelmiszerárusitó üzlettk riem korlátozhatók. A füszerkereskedők egyrésze ezon az állásponton van, hogy ebbe a kategóiiéba tartozik minden füszeiüzlet s ezt ez álláspontot támogatja több kereskedelmi kamara véleménye is és az országos gyakorlat. Sőt a napilapok közlése szerint hasonlóképen döntött maga a kereskedelmi miniszter is egy konkrét esetből kifolyóleg. Ennek a véleménynek az alapján a csabai füsierkereskedők most már vasárnap délelőtt 10-ig nyitva akainak tartani, minihegy felfogásuk szerint ehhez joguk ven. A vitás ügyben a Kereskedelmi Csainok elnöksége mai nap eljárt ugy a rendcihatóságnál, mint az elsőfokú iparhatóságnál, ahol azor.ban a kérdésre vonatkozólag még nem alakult ki vélemény. Ezekután a füszerkereskedőkrek nem marad más hátra, mint vagy a tanácsot megkeresni jogos kérelmükkel vegy tudatos nyitvatartéssal precedenst alkotni, amikor is a hivatalos tényezők hivatva lesznek a vitás kérdést illetőleg dönteni. A teendők megbeszélése céljából a Kereskedelmi Csarnok elnöksége csütörtökön, Űrnapján délelőtt fél 3 órára az összes füszerkereskedőket a Csarnok helyiségébe gyűlésre hivja össze. Minden lüszerkereskedőnek saját érdekében áll, hogy ezen a gyűlésen megjelenjen, ahol arról dönienek, hogy ezután vasárnap nyitvatartanak-e vagy nem. Nyulat, őzet, szarvast annyit sütöttek az őrsök konyháin, amenynyit akartak. Egy-egy jól sikerült vadászat után, melyen öt-hat tiszt és tisztviselő, meg néhány eidcőr vett aktiv részt, másnap, harmadnap este hétországra szóló dáridó rögtönzedölt. Előkerült itt-ott egy egy nótás „gajdás" vagy temburás a nép gyermekei közül (cigányt faluhelyen ritkán, erdős, bérces szikiavidéken meg eppen nem találni) és verfe a „pjeszmá"kat. Dalolt is mellé egyet-ketiőt. Sokszor felhangzott (különösen ha szomjas volt, szomjas pedig gyakran volt) a régi dal: Daj mi majko szekszer, dva, Da szi kupim secsera. (Adj enyém egy-két halost, Cukorkát hedd vegyek ir.osl.) Azután a „Mara djevojka^, „Csijeh szu farabe", „Lenemoja", „Oh cscbene moj", „Csáj Csiro" stb. Bizony kellemes visszaemlékeznem ezekre a vig vedászeslékie, melyeknek némelyikét ez Isten szabed ege alatt egy-egy lenyő- vegy dióla tövében, néha a mosolygó hold szelíd fényénél, máskor fáklyák vagy ecetylénlémTanyarablásért egyévi börtön Asszony, aki baltával jár betörni (A Közlöny eredeti tudósitása.) Nóvák Györgyné békéscsabai aszszony ez év tavaszén, április 8 án sötét bűncselekményre határozta el magát. Baltót vett magához, azt a szoknyája alá rejtette, aztán kisétált Rccskár András tanyájára. Recskáiék ekkor éppen nem tartózkodtak a tényt ház ben, mivel azonban az ajtó annak rendje és módja szerint zárva volt, Novákné a magával hozott ballával felfeszitette a ház ejtaját. Amikor bejufoít a lakásba, a szekrényeket teljesen kifosztotta. Rengeteg téli és nyári luhát, a kamrából és pedlásról pedig sok élelmiszert szedett össze s az összecsomagolt holrrikkel tovább állott, anélkül, hogy báiki is észrevette volna. A jól sikerült fosztogatás után Nóvák Györgyné hazajött Békéscsabára, a holmikkal együtt- Odahaza Lipták nevü lakótársának, akinek a tojások árával régóta adósa volt, a lopott sonkákból és kolbászokból edolt kisebb menynyiséget, amit az feleségével együtt ei is fogyesztoít. Novék Györgyné ezután nem sokéig élvezhette az aranyszabadságot : a csendőrség harmadnap kinyomozta és leterióztetta. Azóta a gyulai ügyészség foglya volt. A tanyareblás ügyében most volt mtg a főtárgyalás a Tcthtanécs előtt. Novákné töredelmesen beismerte bűnét, csupán Liplákékra vonatkozóan azzal védekezeít, hogy előre megmondta : lopásból származnak az élelmiszerek. Ezt viszont Liptákék cáfolgatták erőteljesen. A bíróság rablás bűntettében mondotta ki bűnösnek Nováknét és ezért egy évi börtönre Ítélte, Lipták Pált és feleségét pedig 300—3C0 ezer korona pénzbirsággal sújtotta. Az ítélet jogerős. Zürichben a magyar koronát 72.50-el jegyezték. pák , világítása mellett élveztünk át. Es soha sem fogom elfeledni a városok zajától távol eső, fáradságos és (ekervényes mezei utak végpontján fekvő, úgynevezett „exponált" őrsökön való vendégeskedéseimet. A csendorségi tisztikarral és legénységgel veJó gyakori érintkezésem közben fellünt nekem, hogy azoknek mellét szokatlanul sok érdemkereszt, érem és egyéb jelvény ékesíti. Az altiszteknél megbgyeiíem a szolgálati és jubileumi éimen kivül az ezüst és areny érdemkeresztet. A legutóbbit egy-két esetben a koronával diszitve is. A tisztek a Mária Terézia-rend kiskeresztjével egyenrangú katenai érdemkeresztnek, a Takova- és Medzsidje-rend többféle fokozatának, a Ferenc Józsefrend lovegkeresztjének és a vaskoiona-rendnek voltak boldog tulajdonosai. Dolnja-Tuzla dúsgazdag polgármestere, Tuzlics Semsi bég fiának, Hasszén bégnek, ki velem társalogni, tarokkozni és lovagolni igen szeretett s aki a debreceni honvédhuszárezredtől jött haza várakozási illetménnyel nőHIB1M — Tanügyi hírek. A vallásés közoktatásügyi miniszter Lieser József kétegyházai állami tanítót Gyulavarsándra, Zólya Márton gyulai pénzügyigazgatósághoz beosztott állami tanítót pedig a gyularemetei állami iskolához helyezte át, Mazurek Ferenc gyulai állami elemi iskolai tanitót a gyulai állami iskolák és óvodák igazgatójává nevezte ki; özv. Müller Ferencné gádorosi állami menházvezetőnőt, Szokolay Pál tótkomlósi ág. ev. tanitót, Jankó Károly békéscsabai állami eiemi iskolai tanitót, Matáncsicsné László Terész dobozi állami óvónőt, Gedeonné-Török Etelka gyulai es Irányi Dezső mezőberényi állami polgári iskolai tanéit nyugdíjazta. — Román állampolgárok iparűzése Magyarországon. Roméniával még a múlt év december havában kereskedelmi egyezmény jött létre, amely az iparűzési jog, gyakorlása tekintetében viszonosságot állapit meg a román és magyar állampolgárok között. Ennek az egyezménynek értelmében a kereskedelemügyi miniszter 63893. szám alatt rendeletet bocsájtott ki, mely szerint, ha román állampolgárok Magyarországon valamely ipar gyakorláséra iparigazolványt vagy iparengedélyt kivannak szelezni, tőlük csak azoknak a kellé" keknek az igazolásét kell megkívánni, amelyek a magyar állampolgárokra nézve is fenállanak, Ez a rendelet junius l-ig visszamenőleg lépett éleibe. — Gyilkosság Kismegyeren. Lapunk zártakor értesülünk a következő véres gyilkosságról: Muset Illés, a Weisz-tanya 55 eves bérese az asszonyok civódásábó) kifolyóan kapával támadta meg, Vince Gábor nevü bérestársát. Muset a kapával oly hatalmas csapást" mért Vince fejére, hogy ez koponyarepedést szenvedett. Beszállították a csabai közkórházba, ahol ma hajnali 3 órakor kiszenvedett. A gyilkos bérest a csendőrség letartóztatta. Részleteket holnapi számunkban közlünk. sülés céljából (Debrecenben, ahoí a felség engedelyével fezben szolgáit csákó helyett, meglehetősen summás adósságot csinált), nyolc gyönyörű dekoraciója voit, mely lőhadnagyi rangját nagyon irigyeltté tetle. Apja mellen a Ferenc József-rend középkereszíjét léttam, Pasics Musztáj bég szarajevói polgármesteren ugyanezt e csillagékitménnyel. Hadzsi Omerovics Musztala szarajevói reis-elulema (főpap és főbíró egy személyben) kaftánjén ugyanezen, rend naeykeresztjet. Ezek és más mohamedán előkelőségek melegen rokonszenveztek és tartottak velünk, magyarokkal a török-tatár fajrokonsagot. A csendőiök között is kerestek magyarokat. S ha találtak iiye neket, azokat jobban méltattak bizalmukra és barátságukra, mint a galíciai vagy ausztriai származású „svába" őrsparancsnokokat vagy jarásőrmestereket. A bos/niai csendőrség kiváló szolgalatokat tett és nagy rend és tekintélytartó volt. Szomorú dolog, hogy — csak volt. (Vége.)