Békésmegyei közlöny, 1925 (52. évfolyam) április-június • 74-144. szám

1925-06-06 / 126. szám

2 BSMÉSME6YEI EÖSLÖBTS Békéscsaba 1925 junius 6 latségos izgalma mellett a figyelmes szemlélődő észreveheti a dolog árnyoldalát is, amely meglehetősen szomorú és kétségbeejtő. Ez az, hogy a két színtársulat a feloszlatás előtt áll. A színházi kultura mai kilátástalansága mellett ez az eset is eleven bizonyíték lenr.e s a szarvasi két színtársulat csődje a megyében a második ilyen tragédia lenne. Az első tragédia a Csáky-féle gyulai színtársulat bajbajutása jelenlegi állomáshelyén : Szolnokon. Csáky Antal színigazgató ugyanis nem tudja színészeit rendesen fizetni, akik között állandóan nő az elégedetlenség. Egy-egy gázsi-napon, rossz időkre emlékeztető módon, hosszú sorban állanak a színészek a direktor ajtaja előtt és vágják zsebre az 50—100 ezer koronákat. A folyó hónapra még egyetlen színész sem vette fel teljesen a fizetését, legtöbb még csak 3—500 ezer koronát kapott. A szomorú helyzetre jellemző, hogy a színtársulat tagjai közül már ketten kíséreltek meg öngyilkosságot afeletti elkeseredésükben, hogy • nincs pénz sem élelemre, sem la! kásra. Megérkezik a város villanygépe A gép egyes részei már Budapesten várják a továbbszállítást (A Közlöny eredeti tudósítása.) Ismeretes, hogy a legutóbbi városi közgyűlés az utóbbi időben mindsürübben előfordult áramszolgáltatási zavarok miatt elhatározta, hogy megvásárolja és meghozatja a Semmeringen levő, eladásra kinált hatalmas áramfejlesztő-gépet. A gép ugyanaz, amelyet a mult év őszén a város megbízásából Medovarszky Mátyás dr. főjegyző, Nigrinyi János villanytelepi igazgató és egy osztrák szakértő megszemléltek Mürzzuschlenban, működésének színhelyén. A most már véglegesen megvásárolt gépet ez osztrák villamoserőmütelep rövid időn belül Békéscsabára fogja szállíttatni. A hatalmas gépóriás leszerelése, szétszedése és elcsomagolása már csaknem teljesen megtörtént, sőt a géprészek legnagyobb hányadét szállításra be is rakták a vasúti kocsikba. Mint ma illetékes helyről értesülünk, a berakott géprészek szállítása már meg is indult és az első vagon mér Budapestre érkezett, ahol bármelyik tehervorathoz hozzácsatolhatják. Igy a gép egyes részeit minden nap várhatják Békéscsabán, ahol a villanytelep már minden előkészületet megtett a gép átvételére, befuvarozáséra és lerakására. Az első szállítmányt természetesen gyors tempóban, azonnal követni fogja a többi is, ugy, hogy a négyöt vagont megtöltő gépmonstrum ideszállítása folyamatosan, rövid időközökben fog megtörténni. Mihelyt ez végbement, a villanytelepen hozzáfognak ,a nagy gép megalapozásához. Értesülésünk szerint a gép még ebben a hónapban itt lesz. * A városi villamosmüről alkotott szabályrendelet módosítására a városi közgyűlés bizottságot küldött ki, amely csütörtökön délután tartotta meg első ülését, Berthóty István dr. polgármester elnöklete alatt. Az üiésen a közgyűlés elé terjesztendő módosításokat tárgyalták, amelyeknek egy részével végeztek is. A bizottság a jövő hét szerdáján újólag összeül, a villamosmü igazgatóságával együttesen, amikor is elő fogják terjeszteni a szabályrendelet módosításénak véglegesen megformulázott szövegét, amely aztán a junius 15 ikei városi közgyűlés elé kerül. Két igazgató egy színházban Szarvasnakkét társulat jutott, de egyik sem játszik (A Közlöny eredeti tudósítása.) Rendkívül érdekes, sőt mulatságos esetet jelent szarvasi tudósítónk. A közlés utón Ítélve, Szarvason egészen más a helyzet színészet dolgában, mint másutt: ott vágyjék, áhítják és kívánják a színészetet, úgyannyira, hogy egyszerre hét társulat is megkapta ugyanazon időben a szarvasi sziniidényt. A dolognak azonban humora is van és ez az, hogy Szarvason csak — egy színház van, tehát a két színtársulat közül ugyanegy időben csak egy játsszhat. Sőt — s ez az eset a legvalószínűbb — egyik sem, ugy hogy a szarvasiak minden szinházszeretetük mellett is színház nélkül fognak maradni. A különös esetről kapott híradásunk egyébként szószerint itt következik: Szarvason nagy az izgalom. A város ugyanis a színházat Somlyó-nak, a pápai színház direktorának adta ki a nyári hónapokra. A kulluszminiszterium viszont Kardos debreceni direktornak adta erre az időre a koncessziót. Somlyó mór be is akart vonulni a színházba, de a főszolgabírói hivatal, hivatkozással az állami konceszszióra, ezt megakadályozta. Viszont Kardos sem kezdheti meg a színjátszást, mert őt meg a város rendőrsége akadályozza meg. Igy azután a két direktor közül valószínűen egyik sem fog Szarvason játszani és mindkeftő kénytelen lesz feloszlatni társulatát. Ez az eset ismét élénken dokumentálja, mennyire égetően szükséges a vidéki színészet ügyét helyes alapokra fektetni. Abszurdum, hogy kétféle hatóság kétféleképpen intézkedjék az engedély kiadósának kérdésében. A szarvasi szinházverseny muVisszaemlékezés a bosznla-fiercegovlnal csendőrségre Egy készülő emlékirat és korrajz részlete Irta: dr. Zsilinszky bajos Báró Appel János lovassági tábornok volt akkor Bosznia- Hercegovinának, a „görbe ország"-nak és „Kis Ameriká"-nak gúnyolt vadregényes vidékü országrészünknek katonai kormányzója s egyben a szarajevói hadtestnek parancsnoka is, amikor én e területen 1893-ban politikai szolgálatomat megkezdtem. Tulajdonkép hadbírói pályára készültem s kérelmeztem is Kassán, ahol a Kas György lovag nevét viselő máramarosszigeti cs. és kir. 85-ik gyalogezred tartalékos hadnagyaként 1892-ben fegyvergyakorlatot teljesítettem, — honvéd hadbírósági gyakornokká való felvételemet, de a véletlen — vagy talán a bürokratizmus ólomlába — Boszniába juttatott a kormányzóság politikai szolgálatába. Ugyanis egy évvel Kassára történt bevonulásom előtt zászlóaljam Bécsben állomásozott s ott szolgálván le először fegyvergyakorlatomat, Szegedy-Maszák Hugó várakozási állományban volt főhadnagy bajtársam révén (később gr. Apponyi Lajos udvarnagy mellett miniszteri tanácsos és hivatali főnök lett) Thallóczy Lajos cs. és kir. közös pénzügyminisztériumi tanácsosnak és udvari kamarai levéltárnoknak (ki a világháború alatt 1916 ban a megszállt Szerbia kormányzója lett) társaságába kerülvén, Thallóczy egy alkalommal azt ajánlotta nekem, hogy — tekintettel jogvégzettségemre és a nyelvismereteimre — folyamodjam Bosznia-Hercegovina kormányzóságához szolgabírói hatáskörrel biró politikai adjunktusi állásra. Ajánlatát örömmel fogadtam s kérvényemet azonnal fegyvergyakorlatom befejezése után (1891 julius havában) beadtam szolgálati uton (a budapesti m. kir. államrendőrség főkapitányságánál 600 korona évi fizetéssel biró gyakornok voltam), a belügy- és külügyminisztériumokon át a bécsi cs. és kir. közös pénzügyminisztériumhoz, ahonnan az a bosznia-hercegovinai kormányzóság politikai adlátusának, báró Kutschera Hugónak asztalára került. Ő volt hivatva dönteni a különféie polgári alkalmaztatás iránt benyújtott kérvenyek soisa fölött és pedig a folyamodók honosságénak figyelembevételével, hogy a meghatározott arányszám ez osztrákok, magyarok, csehek, szlovének, galíciaiak stb. között betartassák. Ezt az arányszámot azonban, amint tapasztaltom, velünk magya. rokkal szemben, akik Bosznia fenntartási költségeinek43—45%-át viseltük a quóta arányában, nem alkalmazták igazságosan. A nem mae-yar anyanyelvű és nemzetiségű magyarországi illetőségüeket (a szószokat, románokat, szerbeket) Kutschera őexcellenciája és tanácsosai, akiknek kezén a kérvények megfordultak, nem tekintették magyaroknak. Igy történhetett meg, hogy 100 kinevezés közüli 43, illetve 45 helyett csak 3—4 magyar kapott állást Bosznia politikai, igazságügyi, pénzügyi s tanügyi kormányzati ágaiban. Hiába volt Thallóczyn kivül még két magyar származású tanácsos a közös pénzügyminisztériumban s hiába volt Kállay Béni pénzügyminiszter maga is magyar: a magyarok arányszáma ebben a tekintetben állandóan az igazságos arányszám egytizedére szorult le. Kérvényem egy esztendeig elintézetlen maradt. A honvéd hadbírósági személyzetet pedig 1892ben szaporították. Kecsegtető kilátásokkal kérelmeztem tehát meg a hadbirógyakornoksógot. Minthogy azonban ezen kérvényemnek is hosszú volt a hivatalos utja s juliustól decemberig nem sikerült kinevezésemet megkapnom, boszniai kinevezésem pedig karácsonyra váratlanul megérkezett: hadbirógyakornoki kinevezés iránt beTatarozási bitelért még let)2t Jelentkezni Budapest, jun. 5. Meghosszabbították a tatarozási hitelakció jelentkezésének határidejét- A 10.000 lélekszámot meghaladó városok területén levő lakóházak tulajdonosait tatarozási hitelben részesítették, ha a hitelt május l-ig kérték. A pénzügyminiszter ezt a határidőt november l-ig meghoszszabbitotta. MLSMMM Dicsőséges magyar nevek Világhírű magyar zeneköltők, zenetörténetirók és hangversenyzők nevei oly csekély számban olvashatók külföldi schematizmusokban, könyvjegyzékekben, lapok' ban és folyóiratokban, hogy azt kellene hinnünk, csakugyan kevés jelesünk volt a művészet ezen ágainak művelői között. Pedig más nemzetekhez viszonyítva aránylag sok névvel dicsekedhetünk. Névsoruk egész hasábot igényelne. Megdöbbentő azonban, hogy a külföld még ma sem vesz róluk tudomást. Liszt, Kéler Béla, Káldy Gyula, Erkel Ferenc, Hubay, Jenő, Chován Kálmán, Szendy Árpád, gróf Zichy Géza, Volkman Róbert, Kodály Zoltán, Szabados Béla, Kun László, Sztojanovics Jenő, Konti József, Bartók Béla, Bogisich, az Ábrányiak, Márkus Dezső és Zerkovicz nevével találkozunk itt-ott. De hol marad el a többi száz ? — Csabai és szegedi kereskedők barátkozása. Megemlékeztünk róla, hogy a szegedi Kereskedők Atlétikai Klubja és a KAVE vasárnapi mérkőzése alkalmából a szegedi kereskedőtórsadalom több tekintélyes tagja átrándul Csabára. A reggel 7 óra 23 perckor érkező vendégeket a Kereskedelmi Csarnok tagjai a pályaudvaron fogadják. A Csarnok felkéri ez alkaadott kérvényemet visszavontam,. Szarajevóba utaztam s állásomat elfoglaltam. Igy jutottam Boszniába. Első szolgálati beosztásom a szarajevói járási hatóságnál volt, ahol rövid öt hónap alatt négyszer változott a főnök (Bezirksvorsteher) személye. Első főnököm egy volt határőrvidéki (granicsár) főhadnagyból lett jeles szervező^ Gjuro Plentaj volt, második a zimonyi származású Dobosevics; Livius, aki ott nem találta jól magát s Horvátországba ment vissza járásfőnöknek, harmadik a galíciai származású Gróf Vaclav, negyedik a szarajevói születésű Csukovics Koszta. A járási hatóság 44 tisztviselője között egyetlen egy magyar származású kartársam volt'Bittó Gyula. Szarajevóból Bjelinára, a Száva és Drina szögébe helyeztettem át, ahol több magyar telep volt. Lelencsén tiszta magyarok, FranzJosefsfelden pedig bácskai svábok voltak letelepedve. Itt is két főnököt cseréltem egy éven belül. A cseh származású Cserny Vencel helyére, aki 12 év alatt káplárból kormánytanácsosi rangra küzdötte fel magát s mint ilyen Szarajevóba a központi kormányzathoz helyeztetett át, a dunántuli származású Márich Béla jött. (Folyt, köy.)