Békésmegyei közlöny, 1925 (52. évfolyam) április-június • 74-144. szám

1925-06-05 / 125. szám

2 BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖM Békéscsaba 1925 junius 5 Ma lépett életbe as uj vasúti menetrend Az uj vasúti menetrend ma, pénteken lépett életbe. Tájékozásul még egyszer közöljük az uj menetrendnek a csabaiakat érdeklő részét: Gyula—Békéscsaba—Szeged Gyula 300 T29 12 03 14 38 22 22 Csaba érkezik 3'30 7'49 12'30 15 05 22'48 Csaba indul 4'05 10 00 15 45 Orosháza 5'07 10'56 1648 Szeged-Rókusérk. 7'36 12 56 19 21 Szeged—Békéscsaba—Gyula Szeged Rókusérk. 4'21 14'16 18'47 Orosháza 6 13 17 07 20 16 Csaba érkezik 7'23 18 33 2118 Csaba indul 4"20 8 10 15-10 19'CO 2130 Gyula érkezik 4'47 8 37 15 36 19 26 22'00 Békéscsaba—Budapest szimély gyors szemály személy Békéscsaba 4'30 8 13 13 10 23 20 Budapest ll'lO 1200 19 15 500 Budapest—Békéscsaba személy személy gyors személy Budapest 8 50 13 35 17 00 21 20 B,csaba 14 50 20'23 20'49 3 14 Harminc millárd a vidéki pénzintézeteknek A vidéki pénzintézetek végtelenül sérelmesnek tartották azt, hogy a mezőgazdasági hitelnyújtások megkonstruált szervezetéből őket a kormány kihagyta. Hiszen a mezőgazdasági hitelnyújtásoknak éppen a vidéki nagyobb pénzintézetek voltak minden időben a leghivatottabb szervezetei. Fzeket a súlyos sérelmeket pontosan megindokolt memorandumban panaszolták el a pénzügyi kormánynak és kérték, hogy ugy a hosszúlejáratú, mint a rövidlejáratú mezőgazdasági kölcsönök foly ósifásánál az ő közreműködésüket is vegye igénybe. Nemcsak az a szoros kapcsolat teszi ezt indokolttá, mely a mezőgazdák és a vidéki pénzintézetek között évtizedek óta fennáll, hanem az a komoly megfontolás is, hogy ezek a vidéki pénzintézetek a leghivatottabbak is arra, hogy az ilyen hiteligénylések bonyolitását megbírálhassák. A pénzügyi kormány méltányolta az elsorolt indokokat és értesülésünk szerint a Nemzeti Bank utján a vidéki pénzintézeteknek rövid lejáratú mezőgazdasági hitelek folyósithatása céljából 30 milliárdot engedélyezett. A miniszter a kisipar védelme érdekében a városi üzemek megszüntetését kivánja »Ahelyett, hogy as adósók javát szolgálnák, as adózókat megkárosítják«. — A csabai villanyszerelők panasza a városi villamosúin ellen (A Közlöny eredeti tudósitása.) A magyar kisiparos és kereskedő osztálynak már régi sérelme, hogy az úgynevezett hatósági közüzemek, amelyek a maguk érthetően kisebb rezsijénél, másrészt a természetszerű hatósági támogatásnál fogva hasonlíthatatlanul előnyösebb helyzelben vannak, olyan konkurrenciát csinálnak, amely komolyan veszélyezteti, sőt nem egyszer romlásba is dönti a kisipart és a legális kereskedelmet. Az iparosság és a kereskedők több izben országos gyűléseikből kifolyólag memorandummal fordultak a belügyminiszterhez a hatósági közegek túlkapásai ellen és általában ezen üzemek megszüntetése végett. A miniszter a váró sokhoz intézett és Békéscsabára küldött körrendeletében most magáévá teszi teljes egészükben az iparosság és a kereskedők panaszait. Kimondja, hogy a konkurrencia, amelyet ezek az üzemek kifejtenek, az egyenlőtlen fegyverek harca. A közüzemek sokszor kisfizetésű közalkalmazottakkal dolgoztatnak vagy ilyen közalkalmazottakat rendes munkaidejükön felül olcsó dijfizásért foglalkoztatnak. Rezsijük kisebb, mert a fenntartási költségeket és anyagbeszerzést illetőleg mögöttük áll a fenntartó hatóság vagy város. Sok esetben pedig a kiadások fedezéséül vagy a deficit eltüntetésére az adózó polgárok által fizetett közpénzek szolgálnak városi segély vagy egyéb hozzájárulás formájában. Konkurenciájukkal legtöbbször a kisipart hozzák leheletlen helyzetbe, amely sokkal nehezebb helyzelben lévén, nem képes velük a versenyt felvenni. Igy tehát — mondja a miniszter — az adózók pénzéből fenntartott üzemek nem az adózók javát, de részben azok romlását szolgálják. Ezért a miniszter 'felhívja a városokat, hogy záros határidőn beiül tegyenek jelentést a birtokukben levő üzemekről és egyúttal előterjesztést azok megszüntetésére vonatkozólag. Amennyiben ennek nem tennének eleget, a rendelet jelzi, hogy a miniszternek meg van a törvényadta joga hozzá, hogy ezt indokolt esetben foganatosítsa. Békéscsabának egyeilen városi üzeme van, amely kifejezetten közérdekű célt szolgál, a városi villarrsosmü. Ezt tehát a miniszter rendelete áitalánoíságban nem érinti. Ellenben a villanytelep végez bizonyos villanyszerelési munkálatokat, ahol igenis komolyan veszélyezteti a hasonló szakmáju csebai kisipart s emialt a helybeli villanyszerelők több izben éltek mór panasszal illetékes helyen, sajnos, mindeddig eredménytelenül. Az egyenlőtlen fegyverü konkurenciának tipikus példái nyilvánullak meg ezekben az esetekben, amikor kétségtelenül gyorsabban volt elérhető egy uj árambekapcsolás olyanoknál, akik a szerelési munkálatokat a villanyteleppel végeztették, mint akik magánszerelőket, csabai kisiparosokat vettek igénybe. A miniszter körrendelete helyesen mutat rá, hogy „a hatósági üzemeknek hatósági jellegük kivételes összeköttetést és elbírálást biztosit." Hisszük, hogy most már, a miniszter rendeletének megjelenése után a villanytelep a szerelési munkálatok végzését beszünteti és nem csinál méltánytalan konkurrenciát annak a kisiparnak, amely a rendkívüli adóterhek és a gazdasági pangás folytán úgyis a legnagyobb válsággal küzd. Ünnepély a békési hősök emlékszobránál Pünkösd e!ső napján délután 4órakor több ezer főnyi közönség jelenlétében folyt le Békésen a községi elöljáróság által rendezett hősök emlékünnepe. A ref. templom előtti térségen felállított ermlékszobor előtt díszsátort emeltetett ez alkalommal is Békés köz-ség vezetősége s az egész piactér, a szobor környéke és a díszsátor a magyar címeres zászlók és a megye s község kék-fehér szinü zászlóinak sokaságával volt díszítve. . Jóleső érzés fogta el a szemlélőt, midőn a legkényesebb ízlést is kielégítő feldíszített emlékszobor környékét végigszemlélte. A békési iparos dalárda énekével vette kezdetét az ünnepély, mely után Karácson András ref. lelkész mondott imaszerű megnyitó beszédet. Az ünnepély legkimagaslóbb része volt Faragó László békési ref. reálgimnáziumi tanár alkalmi emlékbeszéde, ki eszmékben gazdag., magas szárnyalású s szónoki hévvel előadott hazafias s lelkesítő emlékbeszédével az egész hallgatóközönséget magával ragadta. Énekszám után a szobor megkoszorúzása következett. Tar Mihály békési földmives gazdálkodó a békési árvák, hadiözvegyek és hadirokkantak nevében helyezte el koszorúját a szobor talapza77 német gazda Ismeretes, hogy a Magyar Gazdaszövetség által indított csereakció keretében több békéscsabai gazdaifjü is részívesz a németországi tanulmányi kiránduláson. A gazdafiuk ugylátszik igen jól érzik magukat Németországban s az eltöltött tanulmányi idő bizonyosan nagy hatással lesz jövendő életükre s általuk esetleg az egész magyar mezőgazdaságra. Erre következtetünk az egyik ifjúnak a szüleihez intézett leveléből, amelyet — a családi vonatkozású részek kihagyáséval — itt adunk : * Itt ülök a parkettázott szobában az Íróasztal mellett gondolataimba merülve, hogy miként háláljam meg szüleimnek azt, hogy megengedték, hogy én Németországban gazdasági tanulmányozást végezhessek, Az a gazdálkodás, ami Németországban van, első pillanatra hasonlít az otthoni gazdálkodáshoz, mert ne tévesszük el, a csabai gazdálkodás ritkítja párját az országban, azonban ha jól beletekintünk, azt látjuk, hogy 100%-al előbb -áll, mint a mi gazdaságunk- A földmivelés alapját a sokszori és -vastag trágyázásban találjuk meg. A trágyát csak jószágtól nyeri és a műtrágyát a gyárból, ami itt igen drága, mert a nagy gyárakat elvették a franciák Elzász-Lotharingiában meg a Ruhr-vidéken. Soha annyi szép jószágot nem láttam, mini ezeknek van. Az én fateromnak 150 német hold földje van, egy német hold 1200 négyzet méter. Ehhez a földhöz van 5 gyönyörű telivér muraközi ló, 10 fejőstehén, 8 hasas és négy borjú, összesen22, disznójaink tngolyorkshire, amiből 28 darab van. Van még 70 drb birkája, igen szép fajta. A lovakat szecskázott buza s szecskázott baltecin (szál) pácolt takarmánnyal etetik, hihetetlen kevéssel beérik. A tehenet szecskázott baltacin és zabszalmóval meg céklával etetik és ezzel az eledellel valóságos hizlalt marhák. Disznóikat pedig takarmányfüllesztőbe készített zabpolyva- és krumplikeverékkel etetik, délben pedig a vajgyárból kikerült 50 liter sikertelen tejet kapnak. A libákat kihajtják minden reggel legelni a hegyek közé. A falu tiszta, csinos, mind emeleiesek a házak, terméskőből épitve cement közé, ami itt igen olcsó (2 márka egy mázsa). A mi házunk 12 szobás, ebből 6 parkettázott, hol vagyunk ettől, a többi gumírozott olcsó mintás vászonnal van behúzva. Az épület végén van a vajgyár, ahol 80 liter tejet dolgoznak fel naponta a tejszeparátok. Az ól és istálló mind emeletes ; ez emelet a maglár, tekarmányszin és a modern takarmánykamara ; a hajtóerő egy 12—14 lóerős villanymotor, hajt egy óriási elevátoros szecskavágót, egy takermányfülesztőt, egy céklaapritót, egy gazdasági malmot, egy gonfalásu köszörükövet, nyáron pedig cséplőgépet, szalmeprést és egy modern rostát. Itt már ismerik a szélturbinát, amit Békéscsabán csak ugy hírből hallottak, pedig itt nagyon kevés szél fuj. Magyarországon pedig a statisztika szerint 300 szeles nap van. Németország utai olyanok, hogy még ilyet nem láttam soha életemben. A birodalmi utak olyanok, mint nálunk Pesten az Andrássy-ut vége, vagy a városligeti fasor, az autók csak ugy repülnek rajtuk, kétfelől egy sor cseresznyefasor, azután van a kerékpárút, azután van még egy sor vagy alma-, vagy körtefasor. Hol yagyunk mi ettől. . . Tudatom, hogy elég jó helyre kerültem, rendkívül udvariasan fogadtak. A német nép mérsékelten dolgozik és mégis sokra tud haladni, 5-ször eszünk napjában, a ieggeli feketekávé és valami sütemény, az ozsonna vajas rozskenyér, az ebéd valami leves és hus, a második ozsonna feketekávé és sütemény, a vacsora krumpli és disznósajt. A német gyermek nem a korcsmában meg a hasonló züliő helyen növekszik fel, hanem a sportpályán. Vasárnap az egész falu megy az óriási Sporthaus-ba és tornázik és fejleszti izmait, javítja, edzi az egész szervezetét. Ha én otthon elmondom, hogy mit láttam Németországban, nem hiszik el. Itt a lányok éppen ugy tornáznak, mint a fiuk, pedig már valamennyi eladósorban van. Már beszéltem az egész faluval és valamennyinél a nagy kimért udvariasságot tapasztaltam. A német nép okos, számító, nem káromkodik, nem politizál, nem acsarkodik egymásra, hanem tiszteletben tartják egymást, bennök van az élniakarás, törekszenek egy bizonyos cél felé és ezt a célt nekem nem szabad megírni, mert működik a cenzúra. A német nép él. hazájának, családjának és egy igaz istenének. Már a község bandája megtanult egy magyar nótát, most már ha meglát bennünket, mindjárt azt fújják, mert boszton-nóta. Kérem, Írjanak minél többet, ha hazamegyünk, szívesen megfizetem a bélyegköltséget. Üdvözlöm az összes csabaiakat. B, P.