Békésmegyei közlöny, 1925 (52. évfolyam) április-június • 74-144. szám

1925-05-29 / 120. szám

2 Békéscsaba 1925 május 29 Lakat alatt tartott asszony Az asszony nemcsak verve, de — zárva is jó Günpel János 56 éves miskolci lakos súlyos bűnnel terhelten ke­rült a bíróság elé. Az volt a vád ellene, hogy a nála alkalmazás­ban levő Veres Sándornét másfél­hónapig a lakásban elzárva tar­totta. A bíróság személyes szabad­ság ellen elkövetett vétség címén emelt vádat Günpel János ellen, aki tagadta, hogy erőszakkal tar­totta magánál Veres Sándornét. Veres Sándorné elmondotta, hogy összeveszett a férjével és végleg elhagyta. Állás után nézve talál­kozott Günpel Jánossal, aki nagy szívességgel fogadta s rögtön adott neki 200 ezer koronát tartozásai kifizetésére. Günpel János azon­ban szerelmi viszonyt kezdett és folytatott az asszonnyal s rá akarta birni, hogy váljon el a férjétől. Az asszony hallani sem akart a válásról, mire Günpel megengedte, hogy a férje hozzáköltözzék. Az asszony elbeszélte, hogy bár a kapu állandóan zárva volt, mégsem volt kényszerítve, hogy Günpelnél tartózkodjék. Amikor Günpel megunta a férj jelenlétét, a házaspárt kiutasította házából s az asszony 450 ezer korona tartozása fejében visszatartott egyes ruhanemüeket. Az asszony emiatt feljelentette Günpel Jánost, akinek lakására detektívek mentek- ki, hogy a ruhanemüeket leltárba vegyék. Günpel a hivatalos köze­geket nem engedte be a lakásba. Több tanú kihallgatása után a bíróság Günpel Jánost felmentette a vád és következményei alól azzal az indokolással, hogy a lakás bezárásában nem látja fenn­forogni a szabadság ellen elkö­vetelt bűncselekményt. Embertelen állat­kínzás az uccán Panaszos levél, a hatóság figyelmébe Nap-nap után tanúi lehetünk azoknak a féktelen durvaságok­nak, amelyek az erkölcsi züllés, az eldurvulás bélyegét nyomják rá uccáinkra. A lélek durva, szennyes szenvedélyei tombolva törnek át a kultura korlátain és a felszabadult, lappangó szenvedé­lyek visszataszító megnyilvánulá­sokban jelentkeznek. A sok eset közül csak egyet akarunk most szóvátenni és ezt az államrendőrség figyelmébe ajánljuk. Ez a vérlázító állatkín­zás, melyet a minden emberi ér­zésükből kivetkőzött kocsisok és hajcsárok követnek el a járókelők szeme láttára. Ha egy jóérzésű ember szerdán és szombaton, a hetivásár napjain künt jár az uc­cán, vér szökik a2 arcába a ke­gyetlenségek láttára. A durvalelkü hajcsárok a járni is alig tudó, gyenge kis borjuknak a farkát tördelik, ütik-verik, hogy menni kényszerítsék. A nagyobb állato­kat furkósbotokkal ütik olyan erő­sen, hogy a szegény állatok ke­servesen bőgnek fájdalmukban. Ha valaki megszánja a szegény állatokat és kérdőre vonja a durva hajcsárt, ocsmány káromkodás kí­séretében válogatott gorombaság a felelet. Az ülések pedig most már „csak azért is" zápor módra hullnak a nyomorult páriákra. Az ember aztán ilyenkor komolyan gondolkozhat azon, hogy melyik a nagyobb állat, az ökör-e vagy a hajcsárja ? A múltkor az egyik forgalmas uccán fával rakott szekér haladt, a nyomorult, rosszult táplált lovak megálltak, hogy ziháló tüdővel uj erőt gyűjtsenek. A kocsis, akiben egy kicsit talán dolgozott a pá­linka is, elővette ostorát és a bol­dogabb végével nekihuzakodva, verni kezdte a lovakat. A súlyos szekér előtt kimerülve, tehetetle­nül, a félelemtől és fájdalomtól reszketve kapkodták fejüket a lo­vak a zuhogó ütésekre. Rémülten nekiugrottak a hámnak, de nem birták megmozdítani a súlyos sze­keret és remegő inakkal álltak a rud mellett. A durva kocsis ocs­mány káromkodással verte tovább szegényeket. Rémült, nedves sze­mük láttára felforrt a düh az em­berekben és méltatlankodó, fenye­gető kiáltások repültek a kocsis felé. Egy kis iskolás leány, akit a csődület odavonzott, a vadállati jelenet láttára keservesen sirva fakadt és elszaladt, hogy ne nézze tovább a kegyetlenséget. Száz és száz hasonló esetet le­hetne felsorolni. E kis cikkel csu­pán az államrendőrség figyelmét akarjuk felhívni, hiszen a rendőr­ség a múltban is szigorúan járt el az állatkínzókkal szemben. Villamos körvasutat terveznek Erzsébethelyre Ha a házhelykiosztás megtörténik, sok uj ház épül Erzsébet­helyen — Kisvasút épülne a Tisza István-uton — A polgár­mester nagyvonalú fejlesztési tervei (A Közlöny eredeti tudósítása.) Bármilyen sokáig ül is az Orszá­gos Földbirtokrendezési Biróság a békéscsabai házhelyigénylők ja­vára szóló ítéleten, egyszer mégis csak meg kell szülnie ezt az íté­letet. Az a nap, amelyen ezt az ítéletet nyilvánosságra hozzák, sok száz kisemberre nézve a legdú­sabb termés megérését, sőt aratá­sát fogja jelenteni. Sok száz kis­ember — rokkantak, tisztviselők, munkások, vasutasok stb. — ház­tulajdonosjelöltekké válnak attól a naptól fogva és a bármilyen kicsi, de saját otthon, saját házikó utáni határtalan sóvárgásukat végre ki­elégíthetik. Saját lakóházhoz jut­hat majd egész sereg kispolgár, akinek évek-évtizedek óta nem él oly sóváran egy vágy sem, mint az, hogy öregségére piciny kis há­zában, virágoskert közepén, él­hesse le a nyugdijas-élet hátralevő napjait. Uj lakótelep Erzsébetheiyen A házhelyosztási ítélet kihirde­tése és jogerőssé válása után te­hát hatalmas építkezési kedv fog fellendülni. Száz és száz család lát majd hozzá, hogy akár tetsze tős, akár primitív — ahogy majd a költség bírja — házat építhessen s a mai bérleti lakásokból a kü­lönálló épületbe költözködhessék. Az erzsébethelyi külterületen, ame­lyet házhelyeknek fognak kiosz­tani, igy rövid idő alatt — akár­csak Kellermann „ Alagut"jában — napok alatt uj város fog kinőni a puszta földből s a fejlődés, a termelés, a haladás láza fog vé­gighullámzani a ma tunya, álom­szerű életbe roskadt alföldi hu­muszon. Az erzsébethelyi uj lakótelep felcseperedése azonban azt jelentj majd, hogy sok száz ember, aki Békéscsaba belterületén dolgozik ma az üzemekben, irodákban és az iparmühelyekben, irtózatosan messzire kerül el a munkahelyétől. Ezek a dolgozó emberek félórányi, egész órányi távolságra jutnak el a város központjától, tehát napjá­ban négyszer, de legalább is két­szer kellene megjárniok a több kilométernyi utat, hogy ebédre­vacsorára hazajuthassanak. Ez ter­mészetesen a pihenő idejük rová­sára menne és igy a háztulajdo­nosság voltaképen hasznot és előnyt nem, csak kellemetlenséget és bajt jelentene. Mivel azonban a távoli lakóte­lepet mégis, minden körülmények között meg fogják valósítani — mert máshol nincs arra elvehető terület — az illetékes tényezők olyanfajta megoldáson gondolkoz­nak, amely a kecskét is jóllakatná, de a káposztában sem tenne kárt. A polgármester tervei Erről a megoldásról alkalmunk volt beszélgetést folytatni Berthóty István dr. polgármesterrel, aki az életrevaló tervet nagyobb vonalai­ban szívesen ismertette előttünk. A polgármester elmondotta, hogy a távoli lakótelep felépülésével kapcsolatosan — hogy az ottani lakosság kényelmesen haza tud­jon jutni — feltétlenül szükiég van megfelelő közlekedési lehe­tőségekre. A város legszélső ré­szeire telepedő embereknek köz­lekedési eszközöket kell terem­teni, mert külömben a kertváros a nehéz elérhetősége miatt érték­telenné és használhatatlanná válik. Villamost Erzsébethelynek A közlekedési lehetőségek meg­teremtése ugy lesz elérhető, ha oz AEGV mai közúti vasúti vonalát meghosszabbítják. A vonalat a Vasuti-szálloda előtt egy kanya­rodó létesítésével keresztülvezet­nék a gabonaraktárak mellett, majd a vasúti átjáróhidon átve­zetve, bevinnék Erzsébethelyre. A vasútvonal itt végigfutna az Oros­házi uton, majd valamelyik kereszt­uccán — a Kun- vagy Bercsényi­uccán — befordulva, a Tompa­uccára jutna ki. Innen esetleg kanyarodóval megközelítené az uj lakótelepet s a Tompa-uccán a földmivesiskola érintésével átha­ladna a MÁV pályateste felett, az Ihász-ucca keresztezésénél. Innen a Kazinczy-uccán át a Tisza István-utra jutna a vasútvonal, amely a mai, mér meglevő vo­nalba a Baross- és Berényi-ucca sarkán kapcsolódnék bele. Egyszóval hatalmas, a város túlnyomó részét átszelő körvasút épülne, amely aztán nemcsak a földhözjutottakat és az erzsébet­helyieket hozná be a város bel­területére, hanem a III. kerület legszélső területein lakó dolgo­zókat is. A vasúttal a hősök te­metője is rövid idő alatt elérhető lenne. A polgármester mindezt hatá­rozottan éleselméjü előrelátással és valódi amerikaias fejlődésü koncepcióval tervezte meg, óriási hasznára a távoleső városrészek lakosainak. A körvasút felépülé­sével és üzembehelyezésével tíz­ezrek örök háláját és áldását fogja kiérdemelni a maga számára. A gigászi méretű tervezethez hozzátartozik az is, hogy a kör­vasutat kizáróan villamos üzeműre építenék meg. Ez ugyanis egysze­rűbb, olcsóbb és zavartalanabb a mai benzinmotoros üzemnél, amely — valljuk csak be — sem nem praktikus, sem nem modern, az üzemzavaros közlekedésről nem is beszélve. A terv szerint az uj vonalat, illetőleg a körvasút egész vonalát villamos üzemre alakítanák át, felsővezetékkel. A mai benzinmotoros közúti kocsik azért megmaradnának; jelenlegi gépeik mellé villamos motorokat is építenének, az uj kocsik azon­ban kizáróan villamos motorral lennének ellátva. Ez a rendszer lehetővé tenné például azt, hogy a benzinmotoros közúti kocsik áramzavar esetén benzinnel köz­lekednének, a villamos vezeték nélküli vonalakon pedig éppen ugy járhatnának, mint ma. A városé legyen az AEGV A pompás terv megvalósítása természetesen csak abban az esetben lehetséges, ha az AEGV részvényeit egészen, vagy jelen­tékeny többségben a város szerzi meg, amely esetben arról is le­hetne szó, hogy a vasút meg­változtatásával a kisvasiuat telje­sen városi tulajdonba vennék át. Berthóty István dr. polgármester a tervek ismertetése után hangsú­lyozta, hogy azok megvalósításá­hoz elsősorban az szükséges, hogy az OFB már ne sokáig kés­lekedjék a házhelyek kiosztásá­val s az igényjogosultak idejében hozzáfoghassanak a kis családi hajlékok megépítéséhez. Bizony nagyon fontos, hogy az OFB a közel egy év óta tartó szorgalmas koilás ulan végre szülje meg a sokakat boldoggá tevő ítéletet, hogy százak és százak kezdhessenek építkezés­hez, a lakásínség egyidejű kivég­zésével. (h. r.) A jó sziv Nén i: Miért sirsz, kis fiam ? B and ik a: A mama a kis macskákat a vizbefojtotta . . . Néni: És, ugye, sajnálc i őket, azért sirsz ? Látod, ezt szeretem, hogy olyan jó szi­ved van • . . B a n d ika : Pedig meg­ígérte a mama, hogy megen­gedi, hogy én fojthassam a vízbe. — A polgármester Budapesten. Berthóty István dr. polgármester csütörtökön délben Budapestre utazott, ahol a vármegye képvi­seletében a sárréti vicinális: a Mátra-Körösvidéki Hév. igazgató­ságának ülésén fog résztvenni. A polgármester pénteken este tér vissza. — Tiiz a Vas-uccában. Csü­törtökön délután 4 óra után ki­gyuladt a Vas-ucca 9. számú ház nádfedeles teteje. A tűzhöz kivonult a városi tűzoltóság, amely a szomszédos ház tetőzetét meg­mentette, de ezen ház teteje telje­sen leégett. A tüz okának meg­állapítására a rendőrség vizgálatot indított.

Next

/
Thumbnails
Contents