Békésmegyei közlöny, 1925 (52. évfolyam) április-június • 74-144. szám

1925-05-21 / 114. szám

EGYES SZil JkMJk KOEOIA Békéscsaba, 1925 május 21 Csütörtök 52-ik évfolyam, 114-ik szám Politikai napilap Előftxetáal fiijak : Helyben és vidékre postán küldve : negyedévre 7S.000 korona. Egy hónapra 25000 korona. Példányonként 1000 korona. Fő*y.efkasutő; Dr. £ lyc»ngyűBÍ J&notz. Felelői raerkesstít P.-Horváth Resső. Telofonncám : 7 Scerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsabán n. ker. Ferencz József-tér 20- ss. — Hirdatát dijszabát iserint. 25 millió dollár kölcsönt kapnak a magyar városok Budapest,május 20. A népszövet­ségi kölcsönösszegnek felét aján­lotta fel egy angol tőkecsoport a magyar városok szanálására. A kölcsönzők 25 millió dollár erejéig hajlandók kielégíteni a városok kölcsönigényeit. Nyár derekára már megkaphatják a városok a kölcsönt. Büntetés aszovjetcsillagos dinnyéért Budapest, május 20. Friedmann Alajos a mult évben dinnyét állí­tott ki a kirakatába, amelyre a magvar cimert véste ki és föléje a szentkorona helyett egy csillagot. Emiatt nemzetgyalázás cimén von­ták felelősségre és egyévi fogházra, 5 millió korona pénzbüntetésre, 3 évi hivatalvesztésre és politikai jogainak felfüggesztésére Ítélték. Kivégzik a szófiai merénylőket Szófia, május 20. A törvényszék elvetette azt a felebbezést, melyet a székesegyházbeli merénylet bün­perében Friedmann, Zagorszky, Koev és a többi merénylő nyúj­tott be. Letartóztattak egy sikkasztó köztisztviselőt Pécs, május 20. A rendőrség őri­zetbe vette Szany Gyula áll. pénz­ügyi fogalmazót, aki a mult évben a pénzügyi kezelőségnél volt és ott sikkasztásokat követett el. Nyugdijkönyveket hamisított koholt nevekre és ilymódon körülbelül 11 millió koronával károsította meg a kincstárt. Üzelmeit talán még tovább is folytatta volna, ha egy másik üggyel kapcsolatosan nem leplezik le. Párbajvétség miatt elitéit volt miniszter Budapest, máj. 20. A törvény­szék ma,tárgyalta Sándor Pál és Bénárd Ágoston volt népjóléti mi­niszter párbajvétségi ügyét. Sán­dor Pált 5 napi, Bénárd Ágostont pedig 3 napi államfogházra Ítélték. Ujabb bárom tjalátos Ítélet Szófiában Szófia, május 20. Szófiai kerü­leti törvényszék ma d. e. hirdette ki ítéletét az Odion-szinházbeli merénylet ügyében. Phudkin volt prefektust halálra ítélte, ugyancsak halálra ítélte Patamanszkyt és Sukovot is, akik a pokolgépet el­helyezték. Patamanszky megszö­kött és igy az Ítéletet in contuma­ciam hozták meg ellene. Puraviev és Ferdinánd Marco volt minisz­tereket a terhükre rótt vád alól felmentették. Zürichben a magyar koronái 72*60. ai jegyezték. Nem áliitják vissza a nádori méltóságot Budapest, május 20. Egyes la­pok, többek között a Pesti Hirlap, Szózat és a Világ mai számuk­ban arról közöltek tudósítást, hogy a kormány ujabb alkotmányos javaslatot szándékozik a törvény­hozás elé terjeszteni, amely javas­lat a kormányzói méltóságot meg­szünteti és a nádori méltóságot iktatja törvénybe. Miután a közle­mények részben beavatott, rész­ben megbízható forrósból szár­maznak, illetékes helyen megálla­pítják, hogy a közös forrásból eredő célzatos hírek nyilván azzal a célzattal dobattak a nyilvánosság elé, hogy ebben a fontos közjogi kérdésben zavart keltsenek és megtévesszék a köz­véleményt. A MTI-t felhatalmazták annak leghatározottabb kijelenté­sére, hogy mindazok a hirek, a melyek errevonatkozólag a sajtó­ban megjelentek, minden alapot nélkülöző koholmányok. A vármegye az ország katonai ellenőrzése ellen és a békeszerződés remziója mellett A törvényhatósági bizottság tavaszi közgyűlése — Országos mozgalmat inditattak a vasárnapi szesztilalom érdekében — A vármegye a nyilt választójogot kivánja (A Közlöny eredeti tudósítása.) Békésvármegye törvényhatósága tavaszi közgyűlését szerdán tar­totta meg Gyulán a bizottsági ta­gok élénk részvétele mellett. A közgyűlésen dr. Kovacsics Dezső főispán elnökölt és először a vár­megye alispánjánaK a közállapo­tokról szóló jelentését tárgyalták, melynek egyik legkiemelkedőbb része az volt, hogy a köztartozá­sok és főleg a közúti adók befi­zetése majdnem szünetel. A befi­zetések gyenge eredményének oka gyanánt arra mutat rá, hogy a lakosság fizetni nem tud, sőt a megkisérlett végrehajtások is több­nyire eredménytelenek maradtak. Az alispáni jelentés után dr. Konkoly Tihamér vármegyei fő­jegyző ismertette a vármegyéhez érkezett több rendbeli politikai átiratot, melyek tárgyalása során a vármegye közgyűlése indoko­latlan megalázásnak és talpra­állásunk legjelentősebb akadályá­nak a mélyen megalázó katonai ellenőrzési tartja, miért is felirati­lag kivánja annak megszüntetését és felkérte a miniszterelnököt, hogy e kérdést állandóan napi­renden tartsa és az osztatlan magyar közvélemény eme jogos kívánságának szerezzen érvényt, egyúttal a népszövetség előtt foly­tatott eredményes működése alkal­mával a miniszterelnököt nehéz feladatában bizalmáról és támo­gatásáról biztosítja. A nyilt szavazás mellett Zalavármegye köriratának tár­gyalásából folyólag a választójogi javaslatra nézve kimondotta, hogy a választójog gyakorlására, viszo­nyaink figyelembevételével, az egyenlő elbánás elvének megfele­lően a nyilvános szavazást tartja helyesnek, mert ez a polgárok joggyakorlásának következményeit minden választóra nyíltan vissza­hárítja. A nyilt szavazás biztosítja, hogy a választó akkor, mikor hazéjának sorsáról van szó, ne beszéljen másként, mint ahogy cselekszik. A nyilt szavazás ellen terror cimén felhozott kifogások jelentőségét sokkal kisebbnek tartja, mint a titkos szavazás veszedel­mes következményeit, mely ná­lunk az ország pusztulását ered­ményezheti, mert itt a titkos sza­vazás utat nyit a felelőtlen, lelki­ismeretlen és minden eszközzel érvényesülni akaró demagógia aknamunkájának. A javaslat al­kalmából a kormányt bizalommal támogatja. A főrendiházi törvény módosí­tására vonatkozó javaslatot olyan értelemben kivánja tárgyalni, mely szerint a vármegyék követküldési jogát — a főrendek kivételével — minden más kategóriát megelőzve, iktassák törvénybe és a felsőház jogköre különösen a kezdeménye­zési jog tekintetében kibővittessék. Trianon revíziójáért A Magyar Nemzeti Szövetség határozata alapján felkéri a ma­gyar nemzetgyűlést és a minisz­terelnököt, hogy a békeszerződé­sek revíziója érdekében szükséges lépéseket megtegye és egyben a trianoni szerződéssel rajtunk esett jogtalanságok és igazságtalanságok orvoslása iránt meg nem szűnő tevékenyság fejtessék ki. A regálekötvények megváltásá­nak elutasítását közlő pénzügy­miniszteri leiratot tudomásul vet­ték, viszont Zalavármegye két át­iratát — a szovjettel tervezeit szer­ződés és a törvényhatóságok újjá­szervezése tárgyában — levették a napirendről. Nógrád—Hontmegye köriratát a kereskedelmi szerződések ügyé­ben magáévá tette a közgyűlés, azzal, hogy ezeknél elsősorban a magyar mezőgazdaság érdekeit vegyék figyelembe és mással hát­térbe szorítani ne engedjék. Szatmármegye átiratára elhatá­rozták, hogy feliratilag fordulnak a nemzetgyűléshez, a vitézeknek a törvényhatóságba való bevonása érdekében. Csatlakoztak Baranya­megye köriratához, amely kimond­ja, hogy a székesfőváros vezeté­sét az uj választásokon hazafias érzésű többség kezébe kell letenni. Uj területeket kap a megye Hosszabb vita kerekedett a cson­kaaradmegyei területeknek Bákés­megvéhez való csatolása miatt. Konkoly főjegyző ismertette az iratokat és Csanádmegye átiratát, amelyben leszögezte, hogy nincs kifogása az ellen, ha a Gyula­varsándtól ideeső 106 holdat Bé­késmegyéhez csatolják. A javaslat ezután ugy szólt, hogy a 106 holdat közigazgatási­lag Gyulavári községhez csatolják. Ez ellen Kohn Dávid tiltakozott, azzal, hogy inkább Gyulához csa­tolják az uj területet, mert a város 152 holdat vesztett a határkijelö­léskor, Gyulavári Dedig 1700 hold­dal gyarapodott. Csige-Varga An­tal javasolta, hogy keressék meg a belügyminisztert az összes csonka­aradmegyei területek idecsatolása érdekében. A főispán kérésére — mivel ezt a kérdést kellő előkészí­tés után újra a megyegyülés elé fogják hozni — Cs.-Varga később visszavonta indítványát. Csete Jó­zsef dr. gyulai polgármester a kérdés napirendről való levételét kérte, amit Konkoly főjegyző ha­sonló javaslata után a közgyűlés el is határozott, a következő köz­gyűlésre való előkészítés céljából. A közúti alkalmazottak előleg­ben való részesítéséről érkezett kereskedelmi miniszteri rendeletre elhatározta a közgyűlés, hogy ezeknek is megadja a tisztvise­lőknek kiutalt előleget. A szeg­halmi Berettyó-híd vállalkozója és az alispán között kötött építési szerződést a közgyűlés jóvá­hagyta. A vármegyei Horthy-ala­pot a kezelési összeg leapadása miatt megszüntetik. Békéscsaba határozatát az Alsó­fehérkörösi ármentesitő társulat ké­relme ügyében az ellene beadott felebbezés elutasításával jóvá­hagyták. A gyomaiak betonjárdája A gyomai betonjárdaépités ügyé­hez Harsányi Pál szólt hozzá, kérve a közgyűlést, hatalmazza fel az alispánt, hogy az építkezést a határozat jogerőssé válása előtt megkezdethesse. Az alispán hoz­zászólva az ügyhöz, megígérte, hogy soronkivül megvizsgáltatja az ügyet és ha lehetőnek tartja, megengedi a járdaépítést. A költ­ségek folyósításának biztosítására nézve kimondotta a közgyűlés, hogy megengedi erre a célra 1%-os kölcsön felvételét a köz­ségi alapokból. Ugyanoly szellemű határozattal támogatja a közgyűlés a követ­kező öt köriratot: Hajduvármegye köriratát a gyámoltak és gondno­koltak készpénzeinek valorizált alapon való visszafizetése iránt ; Nógrád- és Hontvármegyék felira­tát uj sajtótörvény és mentelmi jog kodifikálása iránt; 4bauj-Torna­vármegye feliratát a közegészség-

Next

/
Thumbnails
Contents