Békésmegyei közlöny, 1925 (52. évfolyam) április-június • 74-144. szám

1925-04-05 / 78. szám

2 BMésmeotsi EOEOHI Békéscsaba, 1925 április 5 ezidőszerint éppen kidolgozás alatt van. A program leszögezi, hogy a Közmüvelődésháza vezetősége gondoskodni fog arról, hogy az őszi idő beálltával érdekes ciklusos előadásokat tartsanak arra megfelelő tudósokkal. Egyelőre 6—6 előadást terveznek az irodalom, a közgazdaság és a fizikai tudományok köréből. Az itt ismertetett munkaprogramot a tanácsnok bemutatja majd az illetékes szerveknek és egyúttal megfelelő anyagi támogatást fog kérni az államtól a program keresztülvitelére. A tervezet bemutatása arra való, hogy láthassa az illetékes szerv, hogy itt a kultura komoly és mély munkája folyik, minek következtében a Közmüvelődésháza valóban érdemes a nagyobbmérvü állami támogatásra. A muzeumot ugyanis az eddigi államsegélyből tovább fentartani nem lehet. Az állam a békeidők 1000 koronás évi szubvenciója helyett ma alig pár százezer koronát ad támogatásul, ami még a helyiségek világítására sem elég. Ezt az aránytalanságot igyekszik most megszüntetni a muzeum vezetősége és erre minden remény megvan. Korniss tanácsnok ezenkívül eljár a kereskedelmi minisztériumban is, ahol a Közmüvelődésházába bevezetni óhajtott rádiótelefon engedélyét fogja megszerezni. Útjáról szerdán érkezik vissza és akkor az eredményről részletesen be fogunk számolni. 122 millió vigalmiadé folyt be A városi tanács ülése (A Közlöny eredeti tudósítása.) A városi tanács pénteken délután tartotta meg rendes heti ülését, amelyen Berthóty István dr. polgármester elnökölt. A tanács iparengedélyt adott a következőknek : Vuriján János cipésznek, Goög Károly dézsakeszitőnek és Dávid Hermann lakástisztitónak. A CsAK teniszszakosztályának kérelmét, hogy a régi vásártérből teniszpálya céljaira területet engedjenek át a szakosztálynak, a tanács elutasította. Építési engedélyt kapott Darida János. Lipták G. Pál és társai a Tompaucca kocsiutjának kiszélesítése iránt folyamodtak. A tanács a kérelmet teljesítette, mivel a mind forgalmasabba váio uccában a Kocsiközlekedés igy könnyebben bonyolítható le. Telekdarabolási engedélyt kapott Brüller Ármin. A sz'amvevoseg ezután bejelentette, hogy az 1925. év első negyedében vigalmiadó cimén öszszesen 122 millió korona folyt be a város penztaraba. A vigalmiadó a következő címeken folyt be: a szinház után 39.3 millió, a szegényalap reszére 33.1 millió, a mozi után 23.4 millió, kártya és dominó után 4.9 millió, nyilvános előadpsok után 21 millió es vásári vigalmak után 270 ezer korona. péterfi Cipőáruházban mértékszerint rendelhet cipőt, 3 nap alatt kész I A városi kertgazdaság egy éve Félmilliárd tiszta hasznot eredményezett (A Közlöny eredeti tudósítása.) Békéscsaba város két mezőgazdasági üzemet tart fenn : az úgynevezett öntözött rétet és a bolgárkertészetet, amelyeknek vezetője Zahorán Pál, a város gazdasági intézője. Ezt a két üzemet a vezetőjének szakértelme, képzettsége, ambíciója és szorgalma olyan színvonalra emelte, hogy az elmúlt üzemi év mindegyiknél fényesen, szinte meglepő eredményekkel fejeződött be. A két mezőgazdasági üzem most adta ki beszámolóját az elmúlt esztendő alatti működéséről. A jelentésből, — amely a bolgárkertészet és az öntözött rét üzemi számadásait tartalmazza — megállapítható, hogy a városnak ezek az üzemei teljesen és tökéletesen beváltak és az a pompás vezetés, amelyre ezeket rábízták, figyelemreméltó és tekintélyes haszonhoz juttatta a város pénztárát. A városi gazdasági üzemek számadása egyébként olyan érdekes és tanulságos számadatokat tartalmaz, hogy azokat teljes egészükben közöljük. Az öntözött rét számadásai a következők : Bevétel: Szénáért 326,656.100, almáért 41,413.650, nádért 12,357.650, fűmagért 3C6.000, halért 100.000, legelőbér 39,721.875 K, összes bevétel 420,554.875 korona. Kiadás : Illetményesek fizetése 26,994.260, trágyáért 14,774.000, trágyahordásért 19,998.500, napszámokért 11,024.400, öntözési áramdíjért 17,104 370, ármentesitő társulati vizdij 7,312.000, ipari munkadíjért 1,273.554, szántásért 2,011.700, árverési jegyzőkönyvbélyeg 5,749.500, . planirozásért 2,434.500 korona. Összes kiadás 108,676.784 korona. Maradt tiszta jövedelem 331,878,091 korona. A bolgárkertészet számadásai a következők : Bevétel: Terményekért 184,053.990, magvak érteke 1924. év végén 8,669.000 K. Öszszes bevétel 192,772.990 K. Kiadás : Illetmény napszám, jutalék 71,543.571, ipari munkáért 3,082.101, villany használatáért 5,916.040, vetőmagvakért 1,155.221, takarmányért 4,900.000, ármentesitő társulati vizdij 1,292.000, különfélékért 1,014.261, magvak ér' téke 1924 év végen 1,409.500 K. Összes kiadás 90,312.694 K. Maradi tiszta jövedelem 102,410.296 K. A két városi üzem tiszta jövedelme tehát pontosan 434,288.387 korona, emi igen jelentékeny öszszeg a város háztartásában. Ezt az eredményt nagy örömmel veszszük tudomásul. Nem hallgathatjuk el azonban azt a véleményünkét, hogy szivesebben 'láttunk volna kisebb pénzügyi eredményt is, ha az üzemek kevesebb haszonra dolgozva, olcsó élelmiszerekkel látták volna el a piacunkat. Ugy emlékszünk, ezek az üzemek éppen azért alakultak, hogy olcsó cikkeikkel letörjék a piaci uzsorát. A kitűzőit célt tehát ugy érték volna el igazán, ha kevesebb tőke gyűjtését, kisebb évi eredményfelmutatását igyekeztek volna megvalósítani, a piacon megteremtett olcsóság által. KRÓNIKA Ad vocem: „Köztisztasági hivatal, mikor jön el a te országod" Tele a kültelek Sárga kis libával, Sárga kis libának Friss zöld illatával. Bolyongunk közötte Akárcsak az árva, Hogy bele ne lépjünk Az már ki van zárva. Gyalogjáró ember Igen hamar botló. Amikor köszönti A kikötött kotló. Csirkesereg pityeg Árokparti gazba, Itt a tavasz kérem, Sok a csirkegazda. Nem sokára indul Majd a tehéncsorda, Illatozik ha egy Elmarad a sorba. Óh viragvasarnap Üde zöldelése, Illő, hogy az ember Emlékkönyvbe vésse. Ezután a fákra Ha leszáll az alkony, Szúnyogok nősülnek Majd a Körösparton. Vakarózhacc tőle Mind a két füledre, Minek akkor menni Balatonfüredre ? Virágvasárnapja lm igy köszönt minket, Földszagú illattal Mint hős eleinket. Ámde ez nem játszik Szerepet se nálam : Azért vagyunk mező S gazdasági állam. —ó. Budapest a vidék jószivéhez 8—14 éves gyermekek nyaraltatását kérik (A Közlöny eredeti tudósítása.) A székesfőváros megható hangú átirattal fordult ma a polgármesteri hivatalhoz. A főváros részletesen és adatszerűen felsorolja ebben a pesti gyermektársadalom hallatlan nyomorúságát és azt a vigasztalanságot, amelyben a szegény fővárosi gyermek jövője van a mai gazdasági helyzet következtében. Az átirat leszögezi, hogy a vidék jószívűsége rengeteg satnya, elcsenevészedetfr pesti gyereket menthetne meg az elpusztulástól, a magyar haza számára, ezért tehát kéri a polgármesteri hivatalt egy gyermeknyaraltatási akció megszervezésére. A főváros átirata elmondja, hogy a műit évben a magyar vidék nem nagy jószívűséget és szeretetet mutatott a szegény pesti gyermekek irányában, amikor az anyagi áldozatokat kivánó nyaraitatásról volt szó. Az egész ország összesen 363 pesti gyermeket vállalt el nyári tartózkodásra, ugy hogy a főváros az üdülésre utalt többi — számszerint 503 — csenevész gyermeket kénytelen volt a saját jóléti intézményeiben elhelyezni. Történt pedig ez ugyanakkor, amikor — a magyar vidék lanyha szeretetével szemben — a nyugati államok 5—600 főnyi csoportokban vállalták és vitték ki s budapesti gyermekeket nyaraltatásra. Mint ismeretes, a külföld szive odáig ment a szegény, kiéhezett pesti gyerekek iránti szeretetében, hogy 3—6 hónapig tartották künn a gyermekeket, akiket nemcsak kitűnő ellátásban részesítettek, hanem teljesen felruházva, ajándékokkal megrakva küldenek haza a nyaraltatás végén. Budapest átirata mindezeknek leszögezésével ha nem is nyíltan, de indirekte arra akar rámutatni, hogy az idegenek, a messze Nyugaton lakó belgák, flamandok, hollandok és helvétek sokkal jobban szeretik a magyar gyermekeket, mint a tulajdon fajtestvéreink, mert a nekik vadidegen csöppségek jóvoltáért és testi épségéért anyegi áldozatokat is szívesen hoznak. A magyar főváros azt kivánja a magyar vidék lakosságától, hogy az idén is szervezze meg a pesti csemeték nyaraltatási akcióját és helyezzen el a jobbszivü, tehetősebb családoknál néhány száz apróságot, akik faj a fajunkból, vér a vérünkből és a sugaras,, nagyszerű magyar jövőt vannak hivatva megteremteni. De csak akkor, ha ép lelküket ép testben őrizhetik meg a jövő számára. A nyaraltatási akció 8—14 éves, jó magaviseletű, testileg leromlott, de teljesen egészséges pesti gyermekek számára vonatkozik. Ezeket olyan vidéki családoknál kérik elhelyezni, ahol a gyermekek erkölcsi és testi épsége minden tekintetben biztosítottnak tekinthető. Az akció sorén a főváros kiküldöttjei fogják bejárni a vidéket, hogy a gyermekek elhelyezését az illetékes hatóságokkal lebonyolítsák. Bujkál a gázoló sojf őr Az erzsébethelyi gázolás ügye a bíróság előtt (A Közlöny eredeti tudósítása.) Szeptember folyamán a makói Futura-kirendeltség vezetőjének gépkocsija, amelyet Bondor János soffőr vezetett, a megengedettnél nagyobb sebességgel igyekezett a békéscsabai állomáshoz, az erzsébethelyi Orosházi-uccán keresztül. Az autó azért sietett, mivel az utasai el akarták érni a Budapest felé menő gyorsvonatot, amely már benn állott a pályaudvaron. Amikor az autó a vasúti átjáróhidra ért, egy előtte haladó kocsi elől az ut közepére lépett a kocsi gazdája, Marék Pál erzsébethelyi lakos, aki kocsiján homokot fuvarozott a városba. Az autő elütötte Marék Pált, akinek lábát eltörte és a testén számos zuzódást okozott. Az autó ezután továbbszáguldott, letette utasait az állomáson, majd visszahajtott a hidra és felvéve az elgázolt fuvarost, beszállította a közkórházba. Marék Pál ezután hosszú ideig nyomta a kórházi ágyat, közben azonban feljelentést tett a gázoló soffőr ellen. A bűnügyet ma akarta tárgyalni a gyulai törvényszék, de Bondor János soffőr nem jelent meg a tárgyaláson. Tóth Ferenc dr. tanácselnök intézkedett, hogy a büntetés elől bujkáló soffőrt a makói rendőrség őrizetbe vegye és a legközelebbi tárgyalásra előállítsa.