Békésmegyei közlöny, 1925 (52. évfolyam) április-június • 74-144. szám

1925-05-20 / 113. szám

2 BM§jSOS!<BTáíl Békéscsaba, 1925 május 20 Fülöp elnök, a szegedi kartársak nevében pedig Bartos Lipót alelnök üdvözölte. A tárgysorozat egyes pontjait Taaber Gyula, Hoffmann Lajos és Dénes József dr. ismertették. Különösen erősen foglalkozott a vándorgyűlés az iskolákban folyó papir- és irószerárusitás kérdésével, valamint a házalásnak az ügyével, amely már annyira elfajult, hogy a nagy üzleti rezsivel dolgozó, adót és egyéb közterheket viselő legális kereskedelemnek az életérdekeit veszélyezteti. Szénásy Béla elnök javaslatára a vándorgyűlés kimondotta, hogy ebben az ügyben távirati felterjesztéssel fordul a kereskedelemügyi és közoktatásügyi miniszterekhez, Tonelli Sándor dr. főtitkár pedig bejelentette, hogy ezeknek az anomáliáknak a megszüntetése érdekében a kamara is meg fogja tenni a szükséges lépéseket. A vándorgyűlés megbízta az elnökséget, hogy foglalkozzék egy Budapesten létesítendő szakirányú tanonciskola és ezzel kapcsolatos internátusnak az ügyével. Meg fogja keresni azonkívül az elnökség a felső kereskedelmi iskolák igazgatóságait, hogy a papir- és irószerkereskedelmi szakmára, a mely aránylag magas kvalitású munkát kiván, hívják fel a végzett növendékek figyelmét. A szegedi vándorgyűlés sikere alapján határozatba ment, hogy ezeket a vándorgyűléseket, melyek egyúttal propagandisztikus célt is szolgálnak, néhány hónapos időközökben az ország városaiban is megismétlik. A legközelebbi vándorgyűlés megtartására Miskolcot vették kombinációba. * A kereskedelmi miniszter a kontárok elszaporodása ellen. A kereskedelmi és iparkamarák néhány hónappal ezelőtt értekezleten tették a kereskedelmi miniszter előtt szóvá a kontárkodásnak igen nagy mértékben való elharapódzását. Rámutattak a kamarák, hogy ezek a kontárok, akik üzlethelyiséget nem tartanak és aránytalanul csekély üzemi költséggel dolgoznak, a közteher viselése alól teljesen kivonják magukat. Ennek következtében olcsóbban tudnak munkát vállalni, mint a jelentékeny üzemi költséggel dolgozó többi iparosok. A kereskedelemügyi miniszter magáévá tévén a kamaráknak ezirányu panaszait, az összes közigazgatási hatóságokhoz rendeletet intézett, amelyben a kontárkodás elhatalmasodásának egyik oka gyanánt azt jelöli meg, hogy a hatóságok feljelentés esetében nem folytatják le elég gyorsan a kihágási eljárást és ezért a marasztaló Ítéletnek igen sokszor nincsen kellő hatása. A most megjelent rendelet utasítja a hatóságokat, hogy a jogosulatlan iparűzés eseteiben a kihágási eljárást soronkivül folytassák le, az esetleg megfelebbezett Ítéleteket pedig a felebbezési határidő elteltével azonnal terjesszék fel az elbírálásra illetékes rendőri büntetőbírósághoz. ria eladta 1000 négyszögölnyi kismegyeri kertjének és házának V2 részét Hugyec Pál és neje Gubis Mária, Gubis Mártonné Sztankó Máriának 80 q búzáért; Urbán Mihály eladta 277 négyszögölnyi kereki szántójának V2 részét Szudár Jánosné Urbán Máriának 3 q búzáért; Zelenyánszky Györgyné Krátki Ilona eladta III., Sztrakaucca 40. sz. házának Va részét Ribár Györgyné Farkas Ilona, Farkas Pál és neje Kolarovszki Juditnak 41 millió 600 ezer koronáért ; Bánhegyi Aladárné Udvardi Mária, Konok Tamásné Udvardi Jolán és Brózik Gusztávné Udvardi Judit eladták alsóvégi közös legelőből Vsb6 rész járandóságukat özv. Farkas Jánosné Gécs, Juditnak 15 q búzáért ; Vraiíkó János és neje Kaszás Judit eladták V., Reviczki-ucca 33. sz. házuknak V2 részét Kovács Imre és neje Zsilák Juditnak 35 q búzáért; Andó Ádám eladta 258 négyszögölnyi felsőnyomási szántóját Felegyi Jánosnak 15 q búzáért ; Kámán András 1050 négyszögölnyi vandháti szántóját Sztankó Pálnak 115 q búzáért; kiskorú Bagyinka Mihály, Mária, Erzsébet és Dorottya eladták felsővégi közös legelőből Vs23 rész járandóságukat Lonovics Pálné Oszlács Katalinnak 30 q búzáért; Kiss Mihály eladta 1100 négyszögölnyi gerendási szántóját Ancsin R. György és neje Viczián Zsuzsánnának 17 millió koronáért; Vozár Pál, kiskorú Vozár Márton eladták 708 négyszögölnyi nagyréti szántójukat Vaszkó Gvörgy, kiskorú Vaszkó István és Ádámnak 40 q búzáért; Szabó Imre és neje Kovács Eszter eladták 1038 négyszögölnyi területű nagyréti szántójukat Hugyecz Jánosné Zahorán Máriának 1

_6.800.000 K-ért. Május 31: a hősök emlékünnepe Gyászünnepség lesz a katonatemetdben (A Közlöny eredeti tudósitása.) Megírtuk, hogy a miniszterelnökség elrendelte május hónap utolsó vasárnapjának megünneplését, abból a célból, hogy ezen a napon az ország minden városában és községében gyászünnepség rendezésével emlékezzenek meg a háborúban elesett magyar katonákról. Az idén május 31-én lesz a hónap utolsó vasárnapja s igy az egész országban ezen a napon áldoznak majd a hősök emlékezetének. Az ünnepség előkészületei már Békéscsabán is megindultak. A polgármesteri hivatal átiratot intézett az összes egyházak vezetőségéhez s a kormányrendeletre való hivatkozással május 31. napjára ünnepi istentisztelet tartását indítványozza. Az ünnepség külsőségei a következők lesznek : Vasárnap reggel 9 órakor ünnepi gyászistentisztelet lesz valamennyi békéscsabai templomban. Az istentiszteleteken meg fognak jelenni a városi és katonai hatóságok fejei, a társadalmi egyesületek küldöttségei, a „Hadröá" nemzeti szövetség tagjai, az iskolák tantestülete az intézetek tanulóifjúságával, ezenkívül az államhivatalok tisztviselői kara és a város előkelői. A gyászistentiszteletek után délelőtt 11 órakor gyászünnepség lesz a hősök temetőjében. lyre az ünnepségre ugyancsak kivonulnak az előbb már felsorolt hivatalok vezetői, a testületek, egyesületek és iskolák tagjai. Résztvesznek az ünnepségen ezenkívül a katonaság osztagai, a vasutasok és postások csoportja és a hivatalok küldöttségei. A hősök emléke előtt ünnepi beszéd fog elhangzani, amelyet Horváth Jenő áll. polgári fiúiskolái tanár, az ismert kiváló szónok fog elmondani, méltatva a nap jelentőségét és azt az áldozatot, amit az életüket áldozott katonák az ország földjéért hoztak. Ezután valamelyik daloskör gyászdalokat ad majd elő, amivel az ünnepség véget is ér. A részletes műsort annak teljes összeállítása után fogjuk közölni, néhány nap múlva. * A hősök emlékünnepével kapcsolatosan a rendőrkapitányság ma a következő figyelmeztetést bocsátotta ki : Hirdetmény. Az 1924 :XIV. t.-c. az 1914—18. évi világháború hősi halottainak emlékére minden év május havának utolsó vasárnapját „Hősök Emlékünnepe" néven nemzeti ünneppé avatta. Erre a napra mulatságokra engedélyt nem adok. Békéscsaba, 1925 május 19 én. A kapitányság vezetője Jánossy rendőrfőtanácsos. KRÓNIKA Muzsikaszós álmát szövi Békéscsabán a liget. Merengő fák lombos ága Hívogatón integet. Lesz majális egyre-másra, Nem is egy, de szinte sok, S oly örömmel várnak erre Lomb alatt a szúnyogok. Boldog mind a szunyogcsalád, Mert tudják, mi a divat Es ez nekik életkérdés Mi az utódokra hat. Mert hogy nincs a blúznak ujja, Karja, sőt még válla se, Ennyi mód a szúnyogoknak Nem volt tán még sohase. Kaparódzik a kisasszony, Hol itt viszket, hol amott, Es kiván a mély pokolba Valamennyi szúnyogot. S a fehér kar, kit kölni víz Oly illatosra mos, Egyszeribe borsókázik S csupa-csupa hólyagos. Óh szúnyogok, előttetek Leveszem a kalapot, Hátha megváltoztatnátok Ezt a bolond divatot. —ó. 7fz üzletek felmondásának ügye Budapest, május 19. Vass József népjóléti miniszter kijelentette, hogy az üzletek bére 1926. május l-ig, a rendes felmondási idő lejártáig változatlanul az 1917. évi novemberi bér 50%-a marad. A bérbeadó tehát nem jogosult béremelést eszközölni 1926. november l-ig. A tényleges szabadforgalom 1927. május 1-én lép életbe a fővárosban. A kisipar válságos helyzete Országos iparostüntetést készítenek elő Az Ipartestületek Országos Szövetsége a következő levelet intézte az egyes szövetségek elnökségéhez : Tekintetes elnökség! A magyar kézműves- és kisiparosság gazdasági helyzete elérkezett ahoz a határhoz, amelyen tui már csak a teljes összeroppanás következhetik. A műhelyek üresen, a gépek tétlenül állanak; megrendelő, vevő nincs, keresmény, megtakarítás, sőt az üzleti tőke is régen felemésztve ; segítség, jobbulás, hitel sehonnan nem várható s e vigasztalan helyzetet a rettentő közteher sokasága teszi még nyomasztóbbá. A főváros és környékének iparossága még fokozottabban érzi ezt a válságot, mint a vidék. Pedig a katasztrófát el lehetne kerülnif— ha az építkezések és közmunkák megindittatnának, a közterhek mérsékeltetnének, az egészséges termelést és forgalmat gátló egyes adónemek eltöröltetnének, alkalmas formában hitelforrások nyittatnának, a szomszédos államokkal gazdasági szerződések köttetnének s egyes iparágazatok termékeinek exportlehetőséget biztositanának. Sajnos, a magyar kézműves- és kisiparosságnak se kellő társadalmi tekintélye, se politikai súlya ahoz nincs, hogy kéréseit, emlékiratait, küldöttségeit meghallgassák, de talán meghallgatják a jajszavát, figyelmeztető felkiáltásait, intő szózatát, ha azt a megsemmisülés örvényének széléről küldi az ország sorsát intézők felé I Ez késztette Szövetségünk választmányát arra, hogy a budapesti asztalosipartestület indítványát magáévá téve olyan méretű és lefolyású tüntető gyűlések eszméjét vesse föl, aminőre a magyar iparosság hosszú szenvedéseinek történetében sem volt eddig példa. A terv: a budapesti és környéki iparosságot Budapesten, az ország egyéb iparosságait 35 vidéki gócpontban, ugyanazon hétköznap délelőtt, ugyanazon órában, ugyanavval a napirenddel tüntető gyűlésre hivni egybe s e gyűlések határozati javaslatait együttesen eljuttatni az illetékes kormányférfiakhoz. A gyűlés junius első felében tartatnék. Ennek az országos megmozdulásnak azonban nemcsak komolynak, de szokatlan méretűnek: a tömegek tüntető megmozdulásának kell lennie — ezzel kudarcot vallani nem szabad! Éppen ezért felkérjük a tek. Elnökséget, vigye a tervet a lehető legsürgősebben előljárósági, választmányi vagy taggyűlés elé s jelentse be hozzánk legkésőbb 8 napon belül, helyesli-e azt ? számithatunk-e testülete tagjainak tömeges részvételére ? s hozzájárulhat e a gyűlés nagy költségeihez anyagi erejéhez mért számottevőbb összeggel? Dobsa László dr. igazgató Pólfy Dániel elnök Ingatlanforgalom Békéscsabán az elmúlt héten a következő ingatlanok cseréltek gazdát : Bánszki János és neje Kovács Ilona eladták V., Báthon-ucca 2. sz. házukat Sajben András és neje Farkas Zsófiának 85 q búzáért ; Lassú Sándorné Arany Má-