Békésmegyei közlöny, 1925 (52. évfolyam) április-június • 74-144. szám

1925-05-16 / 110. szám

BOTJES S&ASS AKA KOKOSA Békéscsaba, 1925 május 7 Szombat Csütörtök 52-ik évfolyam, 102-ik szám KÖZLÖNY Politikai napilap Elöflsetésl dijak : Helyben és vidékre postán küldve : negyedévre 76.000 korona. Egy hónapra 25000 korona. Példányonként 1000 korona

. Főszerkesztő; Dr. dyöngrygci János. Léderert szembesítették a feleségével Budapest, máj. 15. A Lédererper mai tárgyalásán az első tanú Blidner Rezső gépész, aki a csepeli csónakdában egy gumikeztyüt talált, amiről Léderer nem tud semmit. Ezután Rosta Géza, a csepeli gyár üzemvezető főmérnöke elmondja, hogy január 9-én kapta meg az éjjeliőr jelentését, hogy Léderer éjjel bőröndöt vitt a Dunába. Léderer elkérte tőle a portás jelentését és a jelentéshez mellékelt névjegyet. Következett Prónay Pál kihallgatása, aki elmondja, hogy Léderert Szegeden vette fel a különítménybe. Csendes, kötelességtudó embernek ismerte, de később kiderült, hogy visszaéléseket követett el. Léderer az alezredes vallomása után megjegyzi, hogy nem vett részt a kasszakönyvek hamisításában. Prónay megesketése után a tanuk kihallgatását befejezték. Kranz ügyész indítványára Demján Árpád, a kémkedés gyanúja miatt letartóztatásban levő vizsgálati fogoly kihallgatását rendelték el, aki elmondja, hogy Léderer a katonai fogházban a kályha nyílásán át beszélgetett vele és elmondotta, hogy a holttestet az asszony biztatására darabolta fel. Azt is emiitette, hogy ha bajba kerül, elmebetegséget fog szimulálni. Ezután Léderernét az elnök intézkedésére kivezetik és az elnök felszólítja Léderert, mondja el a tiszta tényállást. Léderer a tárgyalásvezető kérdéseire kitérő választ ad, majd kéri a tárgyalásvezelőt, hogy olvassa fel a vallomási jegyzőkönyvet, akkor talán jobban fog emlékezni. Miután Léderer ezután sem mond többet, mint az első főtárgyalási napon, a tárgyalásvezető figyelmezteti, hogy ha nem fog vallani, kénytelen lesz feleségével szembesíteni. Erre Léderer siránkozó hangon azt válaszolta, hogy nem tud feleségének a szemébe nézni. A tárgyalásvezető keresztkérdései egyre jobban megtörik Léderert. Szünet következik, amely után folytatják Léderer kihallgatását. Felmutatják azokat a szerszámokat, amelyekkel a holttestet feldarabolta. A feldarabolásra vonatkozólag az elnök részletkérdéseket ad fel, majd megkérdezte, honnan van gyakorlata az ilyen dolgokhoz. Léderer kijelenti, hogy Nyugat-Magyarországon élelmezési tiszt volt és iátta, hogyan darabolták fel a levágott marhákat. De maga ezt sohasem próbálta. Később Léderert szembesítették a feleségével. Léderer fejét lehaitva, halk hangon mondja szemébe az asszonyra terhelő vallomását. Telket akar kérni as ipartestület a várostól az Iparosok Háza felépítéséhez As ipartestületi elöljáróság ülése — Deficittel sáródott a tavalyi iparkiállitás — A békebeli anyagi támogatásért folyamodnak a városhoz (A Közlöny eredeti tudósítása.) Az ipartestület elöljárósága csütörtökön este 6 órakor tartotta meg május havi ülését, amelyen Martincsek Károly elnökölt. Horváth Mihály bejelentette, hogy több előljárósági tag már több ülésről igazolatlanul távolmaradt. Az ülés döntése szerint ezeket az alapszabályok értelmében 10 aranykoronával megbírságolják. Bejelentette, hogy az alispán az iparoslap uccai terjesztésére az engedélyt megadta. Közölte ezután, hogy a házbizottság megtartotta első ülését, amelyen elfogadták Kovács Mihály körlevelét az iparosok barátainak a székházalapra való adakozások felajánlása céljából. Az elöljáróság egyhangúan magáévá tette a tervet és elhatározta, hogy ismerőseik körében propagandát kezdenek az adakozások érdekében. A székház telekQgye A házbizottság ezenkívül azt is javasolta, hogy az elöljáróság kérjen a laktanya melletti telekdarabból kétezer négyszögölet a várostól az Iparosok Székháza céljaira. A javaslat körül hosszabb vita fejlődött ki, amelyet az elnök szavazással döntött el. Az elöljáróság többsége kimondotta, hogy most még nem tartja időszerűnek a kérelem beterjesztését, de a telekkérdéssel állandóan foglalkozni kiván és rövidesen megkeresi ilyen irányban a várost. A jegyző ezután beszámolt a szegedi kamara által rendezett ipartestületi tanfolyamról, majd bejelentette, hogy a tagdijak osztályozása megtörtént és az 15 napig nála megtekinthető, felszólalás céljából. Az elöljáróság elhatározta, hogy előfizet a Budapesti Közlönyre. Csjernyik János pénztáros bemutatta a pénztári jelentést, Horváth jegyző pedig a tagforgalmi kimutatást ismertette. Elhatározták, hogy az újból belépő volt tagoknak is beiratási dijat kell fizetniök. A testületi ügyek ismertetése során a jegző bejelentette, hogy a budapesti mintavásárt 200 békéscsabai iparos látogatta meg. A kamara felhívására elhatározták, hogy a Budapesten rendezendő felsőipariskolai mestertanfolyamra, am&lyet szabók, cipészek és nőiszabók részére rendeznek. Felelős szerkesstői P.-Horváth Rozsfi. Telefonnám : 7 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsabái £1. ker. Ferencz József-tér 20. sí. — Hirdeti* díjszabás sserint. Máyerhoffer István fiatal cipészmestert küldik ki. Az Országos Ioaros Egyesület f. é. augusztus 14. és szeptember 9. között rendezendő killitásán az ipartestület testületileg nem vesz részt, de az egyes jelentkezéseket az egyesület tudomására adják. A hódmezővásárhelyi ipartestület augusztusi kiállításán viszont testületileg fognak résztvenni. A kaposvári ipartestület tiltakozását az élelmiszeriparosok megbízhatóságának igazolása tárgyában kiadták az ipartestületi reformmal foglalkozó bizottságnak. A nádudvari és nyíregyházai ipartestület átiratához. amelyben az építkezések sürgős megindítását kívánják, nagy lelkesedéssel csatlakoztak. Pollák Arnold célravezetőnek találná, ha eltörölnék a kincstári házbérhaszonrészesedést. A kiállítás deficitje Martincsek Károly ezután elszámolt a mult év augusztusában rendezett iparkiállitás anyagi eredményéről. A bevételekből 12 millió korona tiszta jövedelem maradt, ez azonban teljesen elfogyott a kitüntetettek részére készített díszes oklevelek nyomdaköltségére és az ipartestület jubileumi bankettje fejében. Sőt még 430 ezer korona deficit is állott elő, amit ő a magáéból fedezett. Simon Béla tiltakozott az ellen, hogy a kiállítás lelke és rendezője, aki annyi sokat dolgozott a kiállításért, még rá is fizessen. Indítványára kimondotta az ülés, hogy a deficitet megtéríti Martincseknek, mire az elnök bejelentette, hogy az összeget átengedi a székházalap javára. Martincsek Károly bejelentette ezután, hogy az IPOSz leiratot küldött iparosok részére megrendezendő külföldi tanulmányutak tárgyában. Az ülés kimondotta, hogv a tanulmányutakon békéscsabai iparosok is részt fognak venni s ebben a tárgyban országos iparosmozgalom indítását határozta el a kormány anyagi támogatása érdekében. Martincsek javaslatára, hosszas vita után, elhatározta az ülés, hogy Korniss Géza dr. városi tanácsos most megjelent müvéből 25 példányt vásárol, a jó' előmenetelü iparostanonciskolások jutalmazására. Békebeli támogatást kérnek Martincsek ezután javaslatot tett a székház tatarozására, mire Simon Béla indítványára elhatározta az ülés, hogy megkérik a város vezetőségét, ne a mai 3 aranykorona évi támogatást adja az ipartestületnek továbbra is, hanem a békebelit, vagyis 300 aranykoronát. Ebből aztán telni fog az épület tatarozására is. Pollák ArZQrichben a magyar koronát 72'60-al jegyezték. nold indítványára kimondották még, hogy a külső falak javítására megkérik a városi tanácsot. Martincsek Károly az iroda berendezésének mai szegénységét tette ezután szóvá és javasolta, hogy modernebb, alkalmasabb irodai berendezést szerezzenek be. Kociha Mihály indítványára a kérdést a gazdasági bizottságnak adják ki azzal, hogy rövid időn belül tegyen javaslatot. Kimondották még, hogy az irodát már most kettéválasztják, a mai túlzsúfoltság elkerülése végett és Horváth jegyző hivatalos helyiségéül a mostani tanácstermet jelölték ki. Végül Lipták János épitő a városi építészeti szabályrendelet megalkotásának sürgetésére kérte fel az elöljáróságot. Az ipartestület ebben az ügyben át fog irni a városi tanácshoz. Az ülés esti 9 órakor ért véget. Magyar városok kölcsönszükséglete A vesztett háború terhei nemcsak a magángazdabégokra nehezednek, hanem érzik azt a községek háztartásai is. A községek csak nagynehezen tudnak egyensúlyozott költségvetéseket készíteni, melyekből azonban a beruházások éppen azért legtöbbnyire hiányoznak. A magyar városok, nemrég még virágzó, a haladás utján egyre előbbrehaladó helységek, mint olyan sok egyes ember, külső képükben lerongyolódnak s az állam bennük élő egyedeinek nem tudják a legelemibb, mai korhoz alkalmazott igényeit sem kielégíteni. Ez indította a városokat arra, hogy mint az egyes emberek, ők is tömörüljenek s belőlük, mint jogi személyekből megalakult a Magyar Városok Országos Kongresszusa és Magyar Városok Országos Központja. Ezek utján bonyolítják le most a városok egyöntetű eljárás szerint a pénzügyminiszter jóváhagyása mellett, beruházások céljaira nélkülözhetetlen kölcsöneik felvételét. Ötvenöt magyar város jelentette be hiteligényét. Ezek közül hat, Budapest, Szentes, Jászberény, Kisújszállás, Hajdúböszörmény és Hajduhadháza nem reflektálnak kölcsönökre. A 49 kölcsöntkérő város közül öt nem jelent be összeget, igy tehát tulajdonképen csak 44 magyar város kér hitelt. Ezek hiteligénye meghaladja a 113 egyharmad millió aranykoronát, ami papirkoronában 2000 milliárdnál is nagyobb összeget jelent. Az igényelt összeg nagyságát tekintve, legtöbbet, 24 millió aranykoronát igényel Debrecen, melynek vagyona évente 3

1/* millió aranykoronát jövedelmez. A kölcsön a jövedelemnek hét és félszerese.