Békésmegyei közlöny, 1925 (52. évfolyam) április-június • 74-144. szám

1925-05-15 / 109. szám

533 BÉKÉSMEGYEI KflZLÖM Békéscsaba, 1925 május 6 latja is teljesen meg fog változni, amennyiben onnét az irattár ősz­szes iratait a szekrényekkel együtt kihordják. Az irattár a jobboldali szárnyra kerül, ahol a volt lépcső­házból készült szobában — amely­hez a mai mérnöki hivatal szo­bája is csatlakozik — nyer elhe­lyezést. Itt lesz majd az iktató és az irattáros hivatalos helyisége. Az iktató mai helyiségét a gaz­dasági intéző kapja, a kiadóhiva­tal nagy szobáját pedig tanács­teremmé alakítják át. A folyosó következő szobáit — ahol ma a kihágási biróság működik — a kiadóhivatal kapja, az ezen túli szobákból kettőt a mérnöki hivatal és az árvaszék kap meg. Egy szobát kap itt az állatorvosi hi­vatal is, amely ma hol itt, hol ott található, megtűrt vendégként. Ugyanitt helyezik el a városi ja­vadalmi hivatalt is mai helyisé­geiből : az Apponyi-ucca és Szent István-tér sarkáról. A költözködés megtörténte után ezt a saroképü­letet — helyesebben: épületma­radványt — nyomban lebontják, hogy helyet készítsenek a posta­palota építkezései számára. Ugyanebben a szárnyrészben helyezik el a városi székház kü­lön telefonközpontját is, amelyet most fognak felállítani. A telefon­központ létesítésével egyidejűen a hivatalok legnagyobb része külön telefon-mellékállomást kap ugy, hogy meg fog szűnni az az ed­digi rendszer, hogy például a számvevőség hívása csak az épü­let másik részében levő telefon utján történhetik meg. A telefon­központ felállítása és a mellék­állomások szaporítása az intéz­kedések gyorsabbodását és köz­vetlenebbé válását fogja előidézni. A földszinten tudvalevően csak a baloldali szárny a városi ható­ságé, mert a jobboldalit — az uccai résszel együtt — ma az államrendőrség foglalja el. A földszintet teljesen az adó­ügyi osztály fogja elfoglalni. Itt az az újítás történik, hogy minden kerület külön szobát kap az adó­hivatala számára, külön helyezik el a számfejtést és a forgalmiadó­hivatalt, ezenkívül ide helyezik át századdal, körülnézett a jelenben és nem látott benne semmi vigasz­talót. Leült és hozzáfogott egy hosszú költeményhez, amely igy kezdődölt : „Régi dicsőségünk, hol késel az éji homályban ? Száza­dok üitenek el s te alattok mélyen enyésző fénnyel jársz egyedül. Raj­tad sürü fellegek és a bus feledé­kenység koszorutlan alakja lebeg­nek. Hol vagyon, aki merész aja­kát hadi dalnak eresztvén a riadó, vak mélységet fölverje szavával ?" A múltba nézett ez a fiatal költő is, akárcsak mi most, mert nem láthatta azokat a csillagokat, ame­lyek már akkor derengeni kezdtek egy kiskőrösi, egy szalontai pa­rasztházon és egy egyszerű ko­máromi kúrián, hogy nemsokára bevilágítsák a riadó vak mélysé­get. Talán most is dereng már va­lahol egy ilyen csillag, csak mi nem látjuk. Jókai a Jövő század regényében megjósolta a fölfede­zését. Nevet is adott neki. Nem nagy embernek, félistennek vagy istennek nevét — olyan nevet, amely a tömeg-nagyság századá­ba, a szenvedők nagyságának szá­zadába illik: Pax — béke. Re­ménykedjünk abban, hogy a nagy álmodozónak ez a legszebb álma valóra válik. (Vége.) a népházból a járlatkezelői hiva­talt is, amelynek itt is több. szo­bát fognak a rendelkezésére bo­csájtani. A Vigadó épületében ideiglene­sen elhelyezett állami anyakönyvi hivatal a városi árvaszék költöz­ködésével más hivatalos helyisé­geket kap. Még pedig megkapja az árvaszék mai, összes helyisé­geit, ugy hogy az ide való átköl­tözködése után a Vigadónak ma hivataloknak használt helyiségei felszabadulnak és eredeti rendel­tetésüknek lesznek ismét átad­hatók. A földszinti jobboldali épület­szárny helyiségeiben az állam­rendőrség elhelyezkedése mér szép csendesen megtörtént, bár még nem véglegesen. Az uj ré­szekben helyezték el négy hatal­mas szobában a bünügyi osztályt, kettőben a detektiveket, minden­féle nyilvántartásaikkal együtt, a másik kettőben pedig a bünügyi osztály vezetőjét és a detektiv­csoportvezetőt egy rendőrfogal­mazóval együtt. A még ótalakilás alatt álló lép­csőházi részben az utlevélhivatalt és a segédhivatal részeit fogják elhelyezni. A rendőrség vezető­jének, Jánossy Gyula rendőrfőta­nácsosnak hivatali helyisége — fekvésénél fogva — a mai marad, noha az uj részbsn sokkal kényel­mesebb és egészségesebb szoba is akadt volna. A városi székház hivatalos he­lyiségeibe a költözködés lassan­ként, fokozatosan fog megtörténni, abban a tempóban, ahogy az át­alakítás befejeződik. Ez valószí­nűen még néhány hetet vesz igénybe. A megyegyülés póttárgy sorosat a Összesen 300 ügy szerepel a megyegyűlésen (A Közlöny eredeti tudósítása.) Megírtuk már, hogy a május 20-ikai megyegyülés tárgysorozata igen bőséges lesz és hogy azon nagy­számú fontos és országos érdekű ügy is szerepel majd. A rendes tárgysorozatból róég a következő ügyek érdekesebbek : Biharvármegye felirata a kato­nai ellenőrzés megszüntetésének állandó szorgalmazása és a kor­mányelnöknek ezirányu működé­sében bizalommal való támoga­tása iránt. Zalavármegye, Nógrád- és Hont ideiglenesen egyesitett vármegyék körirata a választójogi törvény­javaslat alkalmából állásfoglalás iránt. Daimel Sándor dr. alispántól kapott információink szerint a rendes tárgysorozat 150 ügydarab­ján felül körülbelül ugyanannyi ügyet ölel fel a póttárgysorozat. Eszerint a megyegyülés tehát mintegy 300 ügyet fog tárgyalni, ami azt jelenti, hogy ha a követ­kező napra nem is, de a délutáni órákba bizonyosan be fog nyúlni a közgyűlés. A póttárgysorozat fontosabb ügyei közül a következőket em­lítjük meg: Abauj-Tornamegye körirata a közegészségügyi szempontból fon­tos iparjogok kiadásánál a meg­bízhatóság igazolása tárgyában. Nógrádmegye körirata egy uj sajtótörvény és a nemzetgyűlési mentelmi jog kodifikálása tár­gyában. • Vésztő község kérelme várme­gyei szabályrendelet alkotása iránt a vendéglői jog szabályozása tekintetében. Békéscsaba város határozata elleni felebbezése a községi tan­erőknek a vasúti arcképes igazol­vány dijának megtérítése tár­gyában. Gyula város határozata a vá­rosi monografia megírására 5000 aranykorona kiutalása tárgyában. Öcsöd villanyvilágitási szerző­dése. Az orosházai ipartestület alap­szabályai. Jókai-ünnepély Szarvason, a Petőfi Tátsaság tagjainak közreműködésével A „Gróf Bolza Pálné Leány­egyesület" a Petőfi Társaság köz­reműködésével május 16-án, szom­baton, a városi színkörben halha­tatlan írónk, Jókai Mór születésé­nek 100-ik évfordulója alkalmából Jókai-ünnepet rendez, amely este 9 órakor kezdődik. A műsor a következő: 1. „Jókai soha se hal meg". Verses prológ. Irta és elmondja Gyökössy Endre, a Petőfi Társa­ság tagja. 2. Jókai. Irta és felolvassa Fe­renczy Zoltán, a Petőfi Társaság alelnöke. 3. Zongorázik dr. Kovalszky Róbert zongoraművész. 4. „A Magyar biblia". Irta Gás­pár Jenő. Szavalja Illyés Erzsike. 5. „Noémi születése". Elbeszé­lés. Irta és felolvassa Lőrinczy György, a Petőfi Társaság tagja. 6. Vonósnégyes. Előadják hely­beli hegedűművészeink : dr. Salac Aladár (cselló), vitéz Szomjas Fri­gyes (viola), dr. Szemző István (hegedű), Havranek Vilmos (he­gedű). 7. „A tardonai karácsony". Szininü. Irta Sass Ede. Előadják: Jókai: Kohut Pál, Jókainé Labor­falvy Róza: Plenczner Ella. Csá­nyi Benjámin: Blaskó Sándor. Csányiné: Opauszki Anci. Rácz Endre: Rohony Pál. Ráczné: Miklya Judit. Egy bujdosó hon­véd : Bednár Tibor. Kapor And­rás : Konrád Gyula, Betleheme­sek: * * * 8. „Jókai üzen". Irta és előadja Szathmáry István, a Petőfi Társa­ság tagja. 9. Élőkép : Magyarország jelene, múltja és jövője. Alakítják többen s a kereskedelmi iskola növendé­kei. Az élőképpel kapcsolatban énekel a férfi dalkar. Oktatják az uj földesurakat A gazdasági felügyelök tanitómunkája (A Közlöny eredeti tudósítása.) Mattiasich Sándor vármegyei gaz­dasági felügyelő a közigazgatási bizottság ülésén terjedelmes és minden részletre figyelemmel levő jelentést tett a vármegye mező­gazdaságénak mai helyzetéről. A jelentés szerint április folyamán 35—40 milliméternyi átlagos csa­padék esett, ami a vetésekre és általában az összes zsendülő nö­vényekre a legkedvezőbb volt és fejlődésüket nagyon jól előmoz­dította. Igen jól fejlődnek a lege­lők és a rétek is, a fünövés ro­hamos, de a további fejlődést a tartós időjárás nagyban előse­gítené. A gazdasági felügyelő ezután bejelentette, hogy a földmivelés­ügyi miniszter elrendelte, hogy a gazdasági felügyelők oktassák ki a földhözjuttatott földmiveseket a helyes és okszerű gazdálkodás mikéntjére és módszereire. A gaz­dasági felügyelők a rendelkezés' értelmében már az elmúlt hónap­ban kiszálltak több községbe, azokba, ahol a földet kapottak javára már megtörtént a birtokba­adás és ezeken a helyeken nem­csak oktatták az uj földesurakat, hanem igyekeztek azoknál közre­hatni az egyes gazdasági kérdé­sek irányítása tekintetében. Az ilyen oktató előadások éven­ként minden községben állag két­szer lesznek, a miniszter rendel­kezései szerint. A jelentés a továbbiakban fel­emiitette, hogy az idén is számit­hatunk sáskajárásra, azonban ez csak kisebb mérvű lesz. Végül rámutatott arra, hogy sok helyütt a cséplőgéptulajdonosok nemtörődömségből rossz állapot­ban tartják gépeiket, ami nemcsak súlyos baleseteknek lehet előidé­zője, hanem a cséplés eredmé­nyességét is kérdésessé teszi. A cséplőgéptulajdonosok ezenkívül felületes és elsietett munkával végzik a cséplést, a kellő gon­dosság elmulasztásával. Ez azt eredményezi, hogy sok gabona­szem megy veszendőbe, ami aztán kár a gazdának, kár a cséplőgép­tulajdonosnak és kár az államnak­Ilyenmódon — a gazdasági fel­ügyelő becslése szerint — körül­belül egy millió métermázsa ga­bona megy veszendőbe egy-egy gazdasági évben. ^MIJBÜEÜ — A tanfelügyelőségek hatás­köre. A vallás- és közoktatásügyi miniszter a tanfelügyelők hatás­körébe utalta az egyhuzamban való tanitás engedélyezését, azzal a megszorítással, hogy ott, ahol a távollévő tanulók nagy száma ezt lehetővé teszi, ezekből a tanulók­ból külön osztály alakítandó és az egyhuzamban való tanitás csak ezek számára engedélyezhető. A tanfelügyelők hatáskörébe utalta a miniszter az iskolai könyvtárak ügyét, igy a könyvbeszerzések engedélyezését, a könyvtárak anya­gának selejtezését, az iskolai könyvtárakra vonatkozó költség­vetést és szómadást is. * Singer a házban, arany & családban. — Medgyaszay Vilma művész­estje. Szép számú közönség előtt folyt le Medgyaszay Vilma mü­vészestje tegnap este a Városi Színházban. A közönség elragad­tatással élvezte a legkiválóbb ma­gyar sanzonénekesnő kiváló mű­vészetét. Műsorának első részében néhány Petőfi—Lányi dalt inter­pretált, majd komoly és tréfás éne­kekre került a sor, mig végül egy bájos francia dallal fejezte be a gazdag repertoárt. A közönség hosszan és lelkesen ünnepelte. Sok derültséget keltett Kőváry Gyula elmés konferanszával s a bemutatott kis bohózatokban. Raj­tuk kivül kitűntek még : Lengyel Vilmos, Herczegh Albert és HoU lóssy Jucika.

Next

/
Thumbnails
Contents