Békésmegyei közlöny, 1925 (52. évfolyam) április-június • 74-144. szám

1925-04-04 / 77. szám

2 SlKÉSKEÖYEl KÖELÖME Békéscsaba, 1925 április 4 megtartott gyűlésén a munkabérek leszállítására vonatkozólag az alábbi határozatot hozta : A változott gazdasági viszonyokra való tekintettel, továbbá, mert az építtető hatóságok pályázati feltételeikben a budapesti építőmesterek által havonta megállapított munkabéreket ismerik el irányadóul, mely munkabérek a Békéscsabán eddig fizetett, illetve érvényben volt kőmives- és ácssegédmunkabéreknél lényegesebben alacsonyabbak, a munkabérek leszállítását határozta el. Az építőiparosok a munkarendre és munkabérekre nézve az alábbi határozatot hozták: 1. Munkaidő az 1925. év április 6-tól kezdődőleg 9 és fél óra (reggel 7—12-ig délután fél 2—6 ig). 2. A három éven felüli gyakorlattal biró kőmives- és ácssegéd (mely gyakorlat a munkakönyvben való bejegyzés alapján igazolva van) munkabére mindenkor a Budapesti Építőiparosok Szövetsége által megállapított diszvakolói fizetés (mely ma 9500 K-nak felel meg). 3. Fiatal és gyenge munkások 30%-al kevesebb. 4. Azok a munkások, kik egy munkaadónál megszakítás nélkül 3 évig dolgoztak, 5%-al jobban díjazhatok. 5. A munkabér csak a tényleg munkában töltött időért fizetendő. 6 Vidéki és pusztai munkahelyeknél a munkások csakis a tényleg fizetett vasúti költségeket igényelhetik, az utazással eltöltött idő csak akkor fizetendő meg, ha a munkahely csakis a munkaidőben közelíthető meg. 7. A többi kikötésekre nézve az ipartörvény az irányadó. 8. A munkabérváltozásokat a Vállalkozók Közlönye alapján a Békéscsabai Iparosok Lapjában teszik közzé. Otödfél hónapos less a sziniidény A város megállapodást köt a szinikerület többi városával A mai napon Békéscsaba város elöljárósága megkeresést intézett Szentes város tanácsához, amelyben azt kéri, hogy mivel a kultuszminiszter megállapította az uj szinikerület; beosztásokat s Békéscsaba Szentessel egy kerületbe tartozik, közös bizottság állapítsa meg a két város színi ügyeit. A bizottságba a városok a lakosságuk számaránya szerint küldenének be tagokat, akik megállapítanák a színigazgató személyét, a játszási idő tartamát, a kötendő szerződést és általában arra törekednének, hogy az egy kerületbe tartozó városok szinészeti ügyekben a legteljesebb összhangban tennék meg az intézkedéseket. Az eddigi megállapítás szerint a szimszezon a négy város között a következőképpen oszlanék meg: Békéscsaba négy és fél hónap, Makó három és fél, Szentes kettő és Kiskunhalas ugyancsak két hónapi sziniszezont tartanának. A szentesi városi tanács még nem döntött Békéscsaba indítványa fölött, de — mint értesülünk — teljes mértékben helyesli a békéscsabai szinügyi bizottság javaslatát a sziniidény beosztását illetően és a maga részéről elfogadja az idénybeosztási tervezetet. Két évi fegyházra itélt rendőr A kardjával agyonvert egy gazdát, mert sebesen hajtott (A Közlöny eredeti tudósítása.) Vérlázító eset történt a mult év májusában Hajdúböszörményben. Kiss Márton államrendőr, aki a városháza előtt állott őrszemet, észrevette, hogy egv debreceni gazda : Bársony Sándor, 300 hold birtokosa, sebesebben hajtott a kelleténél. A rendőr erre megállította a szekeret, lehúzta Bársony Sándort a szekérről és bár igazolta magát, durva káromkodás közben mégis bekísérte az őrszobába, itt az ajtót becsukta és ököllel többször egymásután a fejére és az arcára ütött, a csizmájával rugdosta és a lábát kardjának tokjával ütötte. Az ütések nyomán Bársony arcát elborította a vér és a szeme teljesen bedagadt. Az arcáról csurgó vért ingébe és az őrszoba egyik ágyáról lehúzott lepedőbe törölte. Verés közben Kiss Márton többször azt mondta : „Majd megmutatom én, hogy ki itt az ur!" Mikor Kiss Márton kifáradt az ütlegelésben, kizavarta a folyosóra és azt mondta : „Várj, mig szólítalak 1" Öt perc leteltével Kiss Márton durván kikiáltott az őrszobából: „Mars, mehetsz haza, a többit majd elintéIW zem ! A 72 éves gazdálkodót a május 21-én ért bántalmazás annyira megviselte, hogy junius 15-én belehalt sérüléseibe. Kiss Márton államrendőrt gyilkosság büntette miatt fogta pörbe az ügyészség. A főtárgyalást most tartották meg Hajdúböszörményben, ahova a debreceni törvényszék büntetőtanácsa erre az alkalomra kiszállott. A vádlott rendőr a tárgyaláson tagadni próbált. Az elnök kérdésére kijelentette: — Én bűnös nem vagyok, tagadom, hogy bántalmaztam volna Bársony Sándor gazdát. — Azután igy adta elő védekezését: Hát kérem szépen, az ugy volt, hogy Bársony Sándor gazda szabályellenesen hajtott az uton és ezért leigazoltattam. Megmondta a nevét, de igazolni nem tudta és ezért bekísértem az őrszobára, hogy megállapíthassam, igazat mondott-e. Az őrszobában nem bántottam és nem fenyegettem. Kiss rendőr tagadásaival szemben azonban a tanuk egész serege bizonyította be, hogy a rendőr igenis összeverte a gazdát. Bársony özvegye például előadta, hogy férje az eset után negyedik napra mondta el neki, hogy egy rendőr összeverte az őrszobában. Elnök : Miért csak a negyedik napon mondta a férje, hogy a rendőr megverte? — Azért kérem, mert az én megboldogult férjem nagyon szófukar ember volt és restelte is nagyon, hogy megverték. Molnár Imre és Varga Lajos hajdúböszörményi államrendőrök mentő vallomása után Varga Sándor, Bársonyék kocsisa elmondta, hogy együtt ment a szekéren Bársony Sándorral, amikor Kiss Márton rendőr megállította a szekeret és durván rákiáltott a gazdára, hogy igazolja magát. Bársony gazda megmondta a nevét és tovább akart hajtani, de a rendőr lerántotta a szekérről és bekísérte az őrszobába. azzal, hogy majd ott elintézik az igazoltatást. Elnök: Mikor visszajött a gazda az őrszobából, látszott rajta bántalmazás nyoma ? — Látszott bizony, az arca-és feje csúnyán össze volt verve és támolyogva jött, amíg a szekérhez ért, egyszer el is esett. Még számos tanút hallgattak ki ezután, majd az orvosszakértő ismertette a szerencsétlen gazda sérüléseiről felvett boncjegyzőkönyvet, amely az vöreg gazda fején számos súlyos sebet talált. A bíróság egy órás tanácskozás után bűnösnek mondta ki Kiss Mártont személyes szabadság megsértésének vétségében, halált okozó súlyos testisértés bűntettében és ezért összbüntetésül két évi fegyházra Ítélte, a büntetésből tizennégy napot a vizsgálati fogsággal kitöltöttnek vettek. Kötelezte a bíróság Kiss Mártont a költségek viselésére és arra, hogy a sértett családjának két millió koronát fizessen meg, mint utánjárási költséget. Olivér angolosan távozott A szinház legfiatalabb tagja ellen körözőlevelet adtak ki (A Közlöny eredeti tudósítása.) A békéscsabai sziniidény immár a vége felé közeledik és a művészek távozása most már csak napok kérdése. A színtársulat egyik fiatal, sőt legfiatalabb tagja, aki a rivalda névtelenjeinek sorába : a népség és katonaság gyűjtőfogalma alá tartozik, nem várta be a távozás hivatalos idejét. Távozott. De angolosan. Azaz hogy ugy, hogy — magával vitte azokat a ruhaféléket, amelyeket puhább szivü kartársaitól kicsalnia sikerült, valamint egy csomó készpénzt, amit nyomorára való hivatkozással kunyorált ki „kölcsön" gyanánt az ismerőseitől. A regényes eset hőse Kőmives Olivér, aki körülbelül egy év óta volt Kiss Árpád társulatánál. A fiatal kezdő szinész néhány nappal ezelőtt hirtelen eltűnt a városból s amikor a szinház kerestette, kitűnt, hogy ez az eltűnés nem minden ok nélkül történt. Lángos József, a társulat tagja, bejelentést tett a rendőrségen, hogy Kőmives Olivér elseje előtt kölcsönkérte tőle a raglánját azzal, hogy pár napra Orosházára kell utaznia, az ott lakó nővére meglátogatására. Mivel Olivér a tél folyamán majdnem valamennyi kollégája felsőkabátját viselte — ökonomikus beosztással: felváltva — Lángos József szó nélkül átadta neki a felöltőt. Kőmives aztán a felöltővel, mint valami diadalmi jelvénnyel, eltávozott Békéscsabáról, hogy soha többé vissza ne térjen. Ugyanekkor egy másik feljelentés is érkezett a rendőrségre. Ezt Szilágyi József könyvkereskedő tette, akitől Kőmives Olivér kölcsönkért egy félmillió koronát érő hegedűt, a hangszert azonban sohasem szolgáltatta vissza. Mint utólag kiderült, a fiatal kardalos a hegedűt sürgősen értékesítette, az érte kapott pénzt pedig a saját céljaira fordította. Kőmives Olivér eltűnésével szoGyöngyösi Lacika hangversenye a Kultúrpalotában ma, szombaton este fél 9 órakor. ros kapcsolatban áll Kárpáti Sándor segédszinész feljelentése is, amelyet ma tett a rendőrségen ismeretlen tettes ellen. Kárpátinak a Kőmivessel közös öltözőjéből eltűnt a frakköltönye, amelynek értéke másfélmillió korona. Végül a szinház is károsodott Olivér angolosan történt távozásával : több százezer korona előlegezett munkadíjat vitt el magával, amit szerepek lemásolásáért kapott, bár a munka elvégzéséről nagy sietségében megfeledkezett. A rendőrség a megszökött fiatal kardalos ellen ma nyomozólevelet bocsátott ki. Minden remény megvan arra, hogy Kőmives Olivér, aki színpadi szerepeiben mindig trémázott, de mostani szerepét kifogástalanul játszotta el, hamarosan kézrekerül. Tlémet pártok szocialista elnököt akarnak Berlin, április 3. A szociáldemokrata, a demokrata és a centrumpárt a Vossische Zeitung jelentése szerint megállapodott, hogy a mai porosz miniszterelnökválasztáson együttesen Braun szociáldemokratára fog szavazni. A Vosische Zeitung jelentése szerint Marxot a mai napon proklamálják a hivatalos köztársasági közös jelöltté a birodalmi elnökválasztás második menetére. A betörök és az éber szomszédok Elriasztott betörök a Szigligeti-nccában A csütörtökről péntekre hajló éjszakán vakmerő ismeretlenek betörést kíséreltek meg a Szigligetiucca 16. számú házban. A betörők már bejutottak a kiszemelt, lakás kamrájába s éppen az emlékül elviendő holmik összecsomagolásához fogtak, amikor a szomszédok ébersége miatt kárbaveszett minden fáradságuk, sőt menekülésszerüen kellett a tett színhelyéről távozniok. . A betörők Csicsely János lakását látogatták meg az elmúlt éjszakán. A vakmerő éjszakai látogatók a ház alacsony fakerítésén keresztül hatoltak az udvarba, ahol Csicsely éléskamrájának ajtaját egy fejszével, amelyet magukkal vittek, kezdték el feszegetni. Rövid fáradozás után sikerült is kinyitniok a kamara ajtaját, mire a helyiségbe nyomultak és ott csomagolni kezdték az élelmiszereket. A szomszédban a zörejre felébredtek és néhányan az udvarra menve, lármát csaptak. A javában dolgozó betörők erre a meneküléshez láttak és otthagyva csapotpapot, azaz hogy : zsákmányt és beförőszerszámokat, a kerítésen át elmenekültek. Mire Csicselyék kijöttek az udvarra, a betörőknek már nyomuk sem volt. A kamrában viszont megtalálták a sürgősen eltávozott betörők ajtónyitogató szerszámát : egy rövidnyelü fejszét, amely egy ócska borjubőr tarisznyában volt. A rendőrség a vakmerő ismeretlenek ellen a nyomozást megindította.