Békésmegyei közlöny, 1925 (52. évfolyam) április-június • 74-144. szám

1925-05-05 / 100. szám

ECiTES SZABI AMA. KORONA ékéscsaba, 1925 május 5 Kedd 52-ik évfolyam, 100-ik szám BEEESH Politikai napilap Előfizetési dijak : Helyben és vidékre postán küldve : negyedévre 76.000 korona. Egy hónapra 25000 korona. Példányonként 1000 korona* Főszeikesztő; Dr. gyöngyösi János. Felelői szerkesztői P.-Horváth Boxső. Telefonei&m : 7 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsabát: D. ker. Ferencz József-tér 20. sz. — Hiid*tíi díjszabás szerint. A kisántánt az összes németek egyesülése ellen Prága, május 4. A Národni Po­litika vezetőhelyen figyelemreméltó cikket közöl, amelyben megálla­pítja, hogy a kisántánt külügymi­nisztereinek értekezlete rendkívül komoly időben ült össze. A hely­zet komolyságát a birodalmi német garancia ajánlatra és az ausztriai csatlakozási mozgalomra kell visz­szavezetni. Németország szom­szédai, mindenekelőtt Csehország, azonban a délszláv államok is tel­jesen jogosultak arra, hogy minden erejükkel és minden rendelkezésre álló eszközzel állást foglaljanak Ausztria csatlakozási terve ellen. A Békésmegyei Kereskedelmi Rt. közgyűlése Alaptökeemelés Üzleti jelentés — Megemlékezés Laubner József távozásáról (A Közlöny eredeti tudósítása.) A Békésmegyei Kereskedelmi Rész­vénytársaság, városunk ezen egyik 'egjelentősebb kereskedelmi válla­lata, vasárnap délelőtt 11 órakor tartotta székházóban V-ik évi ren­des közgyűlését. Róth József elnök, a Békés­csabai Takarékpénztár Egyesület vezérigazgatója üdvözölte a meg­jelent részvényeseket és megálla­pítván, hogy a közgyűlés össze­hívására vonatkozólag előirt tör­vényes rendelkezések pontosan megtartattak, a közgyűlést a 8923 darab részvény képviseletében megjelent részvényes jelenlétében megnyitotta. A jegyzőkönyvet dr. Biró Emil ügyész vezette. Guttmann József vezérigazgató terjesztette elő ezután az igazga­tóságnak az egész év működésére kiterjedő részletes jelentését, mely jelentést rövid kivonatban az alábbiakban ismertetjük: Amidőn vállalatunk V-ik üzlet­évéről van szerencsénk a tisztelt közgyűlésnek jelentésünket meg­tenni, le kell szögeznünk azon sajnálatos tényt, hogy a mindany­nyiunk által várva-várt konszoli­dált kereskedelem, amit koronánk stabilizálása folytán joggal remél­hettünk, nem következett be. Mindazonáltal örömmel jelentjük a tisztelt közgyűlésnek, hogy vál­lalatunk ugy vevőkör, mint forga­lom tekintetében állandóan nö­vekszik, mert 1923-ban összes forgalmunk 1,778.004.454'96, mig 1924-ben az összes forgalmunk 13,953.397.741 korona volt, mely számok fényesen igazolják üzle­tünk menetét. A nehéz viszonyok tudatában vállalatunk igazgatósága egy na­gyobb tőkeemelési javaslattal jön a tisztelt közgyűlés elé, hogy a jelenlegi saját tőkénket, circa 140 millió koronát 450 millió koronára felemelhesse és ehhez a tisztelt közgyűlés hozzájárulását kérje. Erre vonatkozó javaslatunkat tárgy­sorozatunk 3-ik pontja alatt fogjuk előterjeszteni. Hogy szerintünk egy megfelelő eredményről tudunk beszámolni, elismeréssel kell, hogy adózzunk e helyütt legelsősorban a Békés­csabai takarékpénztár egyesület­nek, annak érdemes vezérigazga­tójának, Róth József urnák, válla­latunk elnökigazgatójának, ki a legnehezebb pénzviszonyok köze­pette, a legkritikusabb időben is atyai gondossággal, megértéssel támogatta vállalatunkat és foko­zottabb igényeinket is a legnagyobb készséggel elégítette ki és ennek tudatában nincsenek aggályaink a jövőt illetőleg. Örömmel jelentjük a tisztelt köz­gyűlésnek, hogy vállalatunk a Magyar Nemzeti Bank fiókintéze­ténél, Békéscsabán számottevő hitelt élvez, melyért legelsősorban e helyütt mondunk köszönetet Laubner József felügyelő urnák, ki vállalatunk iránt a legjobb in­dulattal vezéreltetve annak előre­haladásában mindenkor örömmel állott segítségünkre. Jelentjük továbbá, hogy a bu­dapesti fővámigazgatóságtől egy 50Ö millió koronás vámhitelt sike­rült kieszközölnünk, mely hitel igen olcsó kamatláb mellett, ked­vező fizetési feltétellel állapíttatott meg. Mindezek előrebocsátása után tisztelettel jelentjük a tisztelt köz­gyűlésnek, hogy 1924. évi üzlet­évünket megfelelő eredménnyel zártuk le és 182,680.000 korona tiszta hasznot értünk el. Róth József elnök indítványára a közgyűlés az igazgatóság, majd Vas Sándor, a Békéscsabai Ta­karékpénztár Egyesület igazgatója által előterjesztett felügyelőbizott­sági jelentést egyhangúan tudo­másul vette és a felmentvényt megadta. Guttmann József vezérigazgató indítványára kimondotta ezután a közgyűlés, hogy a vállalat alap­tőkéjét 36 millió koronáról 60Ó0 darab 4000 koronás névértékű uj részvény kibocsátása által 60 mil­lió koronára emeli fel és hogy minden darab 4000 korona név­értékű részvényre a vállalat 6000 korona osztalékot fizet. Róth József elnök emelkedett ezután szólásra és meleg szavak­kal emlékezett meg Laubner Jó­zsefről, a Nemzeti Bank csabai felügyelőjéről azon alkalomból, hogy a kormány őt Békéscsabá­ról más állomáshelyre helyezte el. Az elnök indiíványára a közgyű­lés Laubner József felügyelőnek a vállalat érdekében kifejteit ki­válóan érdemes tevékenységéért hálás köszönetét nyilvánította és erről őt közgyűlési jegyzőkönyvi kivonattal értesíteni rendelte­A részvénytársaság ezután a közgyűlésen megjelent összes rész­vényeseket és a vállalat tisztvise­lőit megvendégelte. A Munkácsy­cserkészek előadása Munkácsy Mihály emlékének áldoztak (A Közlöny eredeti tudósítása.) Szombaton este pompás ünnep­séget rendezett a városi színház­ban a békéscsabai „Munkácsy"­cserkészcsapat parancsnoksága. Az előadás élénk és örvendetes bizonyítéka volt annak, hogy ha­tártalan lelkesedéssel és nagy-nagy buzgalommal a lehetetlent is le­hetségessé lehet tenni: az iparos­tanoncokból kikerült cserkészek, akik alapjában véve alig rendel­keznek szabad idővel, olyan ni­vós és nehéz műsort tanultak be, hogy nagy élvezetet szereztek vele a nézőknek és minden tekin­tetben a becsületükre vált. A cserkészek imájával beveze­tett ünnepség a Himnusz elének­lésével kezdődött, amelyet az ipa­rostanonciskola énekkara adott elő szépen és ügyesen. Majd két cser­készdalt énekelt az énekkar, pre­cízen és kitűnő összetanultságban. Az ünnepi beszédet Gajda Béla leánygimnáziumi igazgató tartotta. Munkácsy Mihályról szólt, a Mun­kácsról Békéscsabára származott kis Lieb-gyerekről, aki nagy árva­ságban jutott le az Alföldre. Él­vezetesen és érdeklődéstkeltpen vázolta a fiatal Munkácsy gyerek­kori életét, pályaválasztási tépelő­déseit, majd azt az időt, amikor mint fiatal asztalossegéd elkerült Aradra és elhatározta, hogy festő­művész lesz. Az értékes tanul­mánynak is beillő előadás végül nagy körvonalakban ismertette Munkácsy Mihály hatalmas karri­erjét, páratlan sikereit és azt a dicsőséget, amely a gigászi tehet­séggel és ritka alkotóerővel meg­áldott festőtitán világsikerei révén a nemzetére áramlott. Beszédét azzal a buzdítással fejezte be, hogy ez a cserkészcsapat, amely a nagy festő nevét irta fel zászla­jára, igyekezzék ugyanugy töre­kedni és előretörni, mint az egy­kori kis békéscsabai asztalosinas. A cserkészek érdekes hangsze­rén, az élőorgonán Hándel Largo­ját adták ezután elő, Náday Jó­zsef cserkésztiszt vezénylete alatt. A különös hangszer precízen és elvezetesen szólalt rneg s ugyan­olyan tisztán hozta ki a hangokat — noha minden sipot külön-külön egy-egy cserkész fujt — mint az egy ember által megszólaltatott orgona. A játékot a közönség há­lás tapssal jutalmazta. Nagy tetszést aratott Lingauer László cserkészsegédiiszt egyfel­vonásosa : A cserkész, ahol tud, segit. A hol derűs, hol megható, tanulságos színdarab mély hatást fakasztott a lelkekben. Nagy György Sándor, a „bab­szem"-cserkész óriási derültséget keltett bátran és ügyesen előadott monológjával. A Magyarok imájá­ban pedig, amelyet később az élőorgona adott elő, feltűnt a kis cserkész tisztán csendülő, pompás hanganyagra valló énekével. So­kat és szeretettel tapsolták a bátor kis cserkészt. Moldován Gábor tűzzel és ha­tásosan szavalt el egy irredenta­költeményt. Nagyon tetszett a nagy csoport „farkaskölyök" érdekes tánca, amelyet égő gyertyákkal lejtett el a kéttucatnyi pöttöm emberke. Dicséret illeti az apróságok be­tanítóit és a hibátlan rendezést, mert a kicsinyek a legnagyobb pontossággal és ügyességgel, min­den fennakadás nélkül járták el a különös tánc összes figuráit a letüzött nemzeti lobogó körül. Hasonlóan nagy sikere volt a magyar táncnak is, amelyet két leánycserkész : Végh Terike és Hrabovszky Jucika lejtett el tem­peramentumosán, kecsesen, sok bájjal és magyaros lélekkel. Vége­hossza nem volt a tapsnak, ezen­kívül a kis táncosnők rengeteg virágot kaptak jutalmul. A közönség mindvégig lelkese­déssel ünnepelte a cserkészeket és a minden várakozásnak meg­felelt előadásról azzal a megnyug­tató érzéssel távozott, hogy a bé­késcsabai cserkészet ma már olyan magas fejlődési fokon áll, hogy minden támogatást és elismerést megérdemel. Zürichben a magyar koronái 72-25-el jegyezték. Szilágyi a passzivitás elten Budapest, május 4. Szilágyi La­jos kedden felhívást intéz az ellenzéki pártokhoz a passzivitás abbahagyására. Abban az eset­ben, ha nem hagyják abba, a passzív képviselőknek nézete sze­rint le kell mondaniok mandá­tumaikról. Szocialista körökben szintén mozgalom indult a pasz­szivitás ellen. Életfogytig tartó fegyházra ítélték Heinitzet Szatmár, május 4. Vasárnap hajnalban hirdették ki a biróság ítéletét a tömeggyilkos Reinitz Jakab bűnügyében. A biróság Reinitzet bünöánek mondotta ki Grosz Hermann meggyilkolásában és ezért életfogytiglani fegyházra ítélte. Miután a román törvény­ben nincs halálos büntetés, Reinit­zet igy a legsúlyosabb büntetés­sel sújtották.

Next

/
Thumbnails
Contents