Békésmegyei közlöny, 1925 (52. évfolyam) április-június • 74-144. szám

1925-04-03 / 76. szám

2 ®SK61§ME©¥E3 MEÜ1 Békéscsaba, 1925 április 3 Ahol áprilisi tréfának hiszik a betörést Kifosztották egy kottdorosi tisztviselő lakását (A Közlöny eredeti tudósítása.) A keddről szerdára — tehát április elsejére — virradó éjszakán vakmerő betörés és lakásrablés történt a csendes, nagy nyugalom közepette élő Kondoros községben. Az ismeretlen tettesek, akik egy jói berendezett, de ezidőszerint lakatlan urilakásba hatoltak be, rengeteg holmit vittek el, amelyeknek értéke meghaladja a félmilliárd koronát. Mihlya Pál kondorosi lakos, aki gépgyári bizományos, két lakással rendelkezik. Az egyik négy szobából áll, teljes berendezéssel, a másik viszont kisebb, de ugyanazon a telken levő kisebb házban van. A bizományos családja ezidőszerint a kisebb lakásban lakik s a négyszobás lakásban senkisem tartózkodik. A vakmerő lakásfosztogatók erre az elhagyatott lakásra pályáztak. A betörők — mint a vizsgálat megállapította — álkulcscsal hatoltak be Mihlya Pál lakésába. Miután a hideg éjszakán zavartalanul dolgozhattak, alapos munkát végeztek. Felforgatták az egész lakást, kinyitogatták az összes szekrényeket és fiókokat s ezekből kiszedtek valamennyi értéktárgyat. Rengeteg ruhafélét, fehérneműt, vásznat, egyéb háztartási holmit vittek el magukkal, ezenkívül a család ezüstnemüit is elrabolták. A kár hozzávetőleges becslés szerint is több száz millió koronát tesz ki, de egészen bizonyos, hogy meghaladja a félmilliárd koronát is. A betörők eltávozásuk alkalmával nyitva felejtették az üvegezett verenda ajtaját es tulejdonképen ez volt az, amiről mindjárt aznap észrevették a zsiványok garázdálkodását. Április 1-én reggel a szobaleány, amikor az udvaron járkált, észrevette, hogy a lakatlan lakás verandaajtaja nyitva van. Odasietett, majd amikor látta, hogy a lakás belső ajtajai tárvanyitva vannak, rosszat sejtve besietett a lakásba. Ott aztán az eléje táruló összevisszaság és fejetlenség elárulták, hogy mi történt éjszaka a lakásban. A leány az elképesztő felfedezést azonnal jelentetté a csendőrőrsön. Ott azonban váratlan fogadtatásban részesült. A csendőrök nem vették komolyan a rablás bejelentését,kimosolyogták a leányt előadása miatl, mert — mint kijelentették — az egész panaszt április elsejei tréfának vették . . . Csak huzamosabb bizonykodásra voltak hajlandók elhinni a csendőrök, hogy nem áprilisi tréfáról van szó és hogy április elsején is történhetnek bűncselekmények. Amikor a csendőrök végre hittek a bejelentésnek, megindították a nyomozást. A vizsgálat azonban csak annyit tudott megállapítani, hogy az elhagyott lakás verendájáig talicskanyom vezet, amely mellett egy pár kisebb és egy pár nagyobb lábnyom is maradt a kert puha földjében. Valószinü tehát, hogy a betörök ketten voltak, akik a rablott értékeket talicskán szállították el a tett helyéről. A csendőrség tovább folytatja a nyomozást. A nagyot károsult család iránt általános a részvét. Amikor a rendőrség osztozik a tolvajjal a zsákmányon Hárontszáeötvenmillió kalandos története — Lopott pénzből Meggazdagodott rendőrtisztek és detektívek — odaát (A Közlöny eredeti tudósítása.) Még 1922, decemberében történt, hogy a tekintélyes aradi Korniss fakereskedő cég egyik társtulajdonosától a tövisi pályaudvaron, miközben elszunyókált, ellopták bőröndjét, amelyben 860 ezer lei volt, ami akkori értékben mintegy 350 millió mai magyar koronának felel meg. A súlyos veszteségre ébredt kereskedő természetesen mozgósította az egész rendőrséget és csendőrséget s óriási apparátussal indult meg a nyomozás. Tiz kolozsvári, 3 aradi detektív kutatott heteken keresztül az elemelt milliók után, azonban eredménytelenül. Kettő közülük, Steinberg és Fodor azt állították ugyan, hogy nyomra akadtak és a tettes Besztercze feié vette útját. Az állítólagos tettest azonban sem Beszterczén, sem másutt nem sikerült feltalálni s ezzel a negatív eredménnyel végre a nagy port vert lopási történet lassankint feledésbe merült. Két év múlva önként jelentkezik a tolvaj Az aradi Korniss-cég Csabán testvérvállalatot létesített, amelynek vezérigazgatója Weisz Kálmán a napokban Olaszországból hazaérkezve szülei látogatására Kolozsvárra utazott. Megérkezése után felcitálják a rendőrségre és legnagyobb meglepetésére közlik vele, hogy a két évvel ezelőtt ellopott milliók tolvaja megkerült, sőt már a rendőrség cellájában ül. A neve Tompa Mihály, rovottmultu csavargó, aki beismerő vallomásában a következő érdekes dolgokat adta elő : Tompa Mihály állástalanul, éhesen ődöngött 1922. decemberének emlékezetes napján a tövisi élloméson, amikor megpillantotta a bőröndje mellett szundikáló Kornisst. Vigyázva elemelíe mellőle a bőröndöt és annak értékes tartalmát megáhozvéve gyorsan elinalt. A detektivsereggel megérkezett Steinberg és Fodor deiektiveknek sikerült a tolvaj fiúnak nyoméra jutni s utána utazva, az egyik marosvásárhelyi éjjelimuiatóban lefülelték. A rengeteg pénzből Tompa még alig költött valamit. A két detektív Kolozsvárra vitte s a pénzzel együtt a rendőifőnök elé állították, ahol Tompa megadással várta a megtorló büntetést, annál is inkább, mert hiszen telj es hivatalos komolysággal három rendőrtiszt is faggatta. De mi történt ? Egyszerre csak az egyik detektív a markába nyom 3000 leit es rárivall: Most az egyszer még szárazon usztad meg a dolgot. Itt van 3000 lei, csinálj vele, amit akarsz, de gyorsan hordd el magad. Tompa Mihály egy kicsit csodálkozott a fordulaton, de meggondolva, hogy az elintézésnek ez a módja még mindig kedvező rá nézve, nyugodtan hazament Brassó melletti falujába. Azonban semmi sem tart örökké, legkevésbé a pénz s a 3000 leinek egy év múlva vége szakadt. Tompa Mihály szómadóst csinált az elmúlt „üzletév" felett s ugy érezte, hogy a tövisi lopás zsákmányánál őt megrövidítették. Félkereste tehát Kolozsvárott Steinberg és Fodor detektiveket és pénzt kért tőlük. Dühösen bár, a detektívek adtak neki 5000 leit, azzal a kijelentéssel, hogy most már maradjon nyugodtan és többet ne molesztálja őket. A jónak bizonyult pénzforrás azonban nem hagyta Tompát nyugodni. Pontosan egy év múlva megint jelentkezett járandóságáért. A detekliveket most már szörnyen felbőszilette az alkalmatlan vendég és mérgesen láripakodtak : — Hagyj békét nekünk. Kérj azoktól a rendőrtiszt uraktól, akik ugyancsak kaptak a pénzből. Tompa azonban állhatatosan ragaszkodott a két detektivhez. Azok végre is azzal rázták le magukról, hogy este jelenjék meg a Kolozsvár mellett levő egyik domboldalon és ott meg fogja kapni pénzét. Az est homályóban azonban pénz helyett dorongokkal támadt rá a két ember és Tompát csak a kiáltozására elősietett gyári munkások mentették meg attól, hogy agyon ne verjék. A ruhatolvaj hivatkozik barátaira Tempót az eset nagyon elkeserítette, mert hiszen az ő egyszerű etikája szerint a zsiványok között is van becsület. A dulakodásban összetépett ruhával és zsebében egy krajcár nélkül „kereset" után nézett. Talált is egy őrizetlenül hagyott lakást, ahonnét három öltözet finom ruhát elemelt. Kettőt mindjárt értékesített belőle, a harmadikat pedig magára vette s elegáns öltözékében megjelent a kolozsvári korzón. Itt egyszer csak megállítja a sziguranca egyik hivatalnoka, aki Tompa divatos öltönyében a saját ruhájára ismert. A megcsípett ruhatolvaj eleinte erélyesen szabadkozott, mindez azonban nem használt és Tompát bekísérték a szigurancára, ahol a bizonyítékok terhe alatt beismerte a lopást, de hivatkozott arra, hogy van két jóbarátja a detektivtestüleiben, azok sok pénzzel tartoznak neki és ki fogják fizetni az okozott kárt. Rögtön átmentek a detektívekhez és Tompa bizalommal fordult a két detektív barátjához, Steinberghez és Fodorhoz. — Kicsoda maga ? Nem ismerjük magát. Takarodjék innét 1 — hangzott a meglepő válasz. Tompát elöntötte a keserűség. — Most már meg sem akarnak ismerni ? De a pénzt azt zsebreváglék — fakadt ki. És aztán a szigurancán jegyzőkönyvbe mondta a két év előtti bőröndlopás történetet. A vizsgálat igazolta Tompa állításait. Kitűnt, hogy a 860 ezer leien a kolozsvári rendőrkommiszárius (főtanácsosi rangban), egy rendőrkapitány, egy rendőrfelügyelő és a két detektív osztozkodtak. Mindannyiójukat letartóztatták. Es a Korniss cég milliói megkerülnek, mert a delikvensek kitűnően gyümölcsöztették a pénzt. Az egyik egy bart tartott fenn, a másik szikvizgyárat alapított, a harmadiknak bérkocsi vállalata van, kettő pedig házat vett. Vagyonukra elrendelték a bünügyi zárlatot. TI képviselők kivezetése nem sérti a mentelmi jogot Budapest, ápr. 2, A 15 kivezetett ellenzéki képviselő most ujböl foglalkoztatni fogja a nemzetgyűlést, amennyiben most terjeszti be a mentelmi bizottság a jelentését, azzal a mentelmi bejelentéssel kapcsolatban, amit annak idején Baross János tett a novemberi üléssel kapcsolatosan történt kivezetések tárgyában és amelyben a képviselők mentelmi jogának megsértését jelentette be. A mentelmi bizottság megállapítja, hogy a kivezetéssel mentelmijog-sérelem nem esett a képviselőkön, mert a nemzetgyűlés elnöke intézkedéseit jogosan alkalmazta. Huba szigetén több magyar leánt]kereskedést folytatott Budapest, április 2. A kubai Havannában a hatóságok letartóztattak több magyar embert, akik a kivándorlóhajókkal érkező szerencsétlen magyar lányokat a kikötőben megszólították, jó házvezetőnői állást Ígértek nekik, a végén pedig eladták a vidéki városok lebujainak. Az eddigi nyomozás még csak 8 ilyen eladott nő hollétét tudta megállapítani, de fel fogjók kutatni valamennyit és kimentik őket siralmas helyzetükből. Péterfi Cipőáruházában férfi- és női cipők kizárólag elsőosztályu kézimunka kivitelben. Gyári cipőt nem tar tok. Feleséggyilkosság egy artistanőért Csíkszereda közelében egy kis vasfürdő tulajdonosa volt Zerbes Józsefné jómódú asszony. Férje, hogy a fürdővendégek szórakoztatásáról is gondoskodjék, négy artistanőt szerződtetett. Később ezek egyikébe, Mendes Herta nevü fiatal lányba beleszeretett s ezután valósággal pokollá változtatta felesége életét. A mult év augusztusában a férj és István nevü fia szlrichnines tejjel akarták megmérgezni Zerbesnét, de a merénylet nem sikerült. A vizsgálóbíró akkor nem tartóztatta le egyiküket sem, mert nem lehetett bizonyítani ellenük. Harmadnapja Zerbes egyik közeli faluba utazott el szolgájával együtt, ott bort, sört, pálinkát ivott nagy bőséggel, majd éjfél felé hazatért szolgájával, akivel közölte, hogy még az éjjel megöli a feleségét. Amikor hazaértek, megmondta legényének, hogy várjon az ajtóban, ő maga pedig belépett felesége kamrájába és bezárta maga mögött az ajtót. Az asszony felébredt a kulcs csikorgására és megkérdezte, ki jár ott ? A férj szó nélkül ráfogta a revolverét, elsütötte s a golyó az asszonyt kulcscsontján sebezte meg. A gyilkos férj. el akart készülni áldozatával és ezért egy második golyót is röpített feléje. Ez a golyó haláios volt. Az asszonyt balhalántékán érte s a jobb halántékán fúródott keresztül. Zerbes a hajnali órákban elutazott, hogy alibijét igazolja,