Békésmegyei közlöny, 1925 (52. évfolyam) április-június • 74-144. szám

1925-04-29 / 96. szám

E©Xfifi® S2E.&M áll JLWWW KLUASVIVA Békéscsaba, 1925 április 21 Szerda Hedd 52-ik évfolyam, 89-ik szám Politikai napilap Előfisatósi aljak : Helyben és vidékre postán küldve : negyedévre T5.000 korona. Egy hónapra 25000 korona. Példányonként 1000 koronái Fősseíkesztő ; Dr. GyÖBgyöBÍ Jéfccse. Felelői WKtkesstőt P .-Horváth BassS. TelefoBBs&m : 7 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsabáé 0. ker. Ferencz József-tér 20. ii. — Hirdetés díjszabás szerint. Kisebbségi jogok II. Az Union of Democratic Control egyik legfontosabb programpontja az a követelés, hogy a Nemzetek Szövetsége állandó tanácsadó bizottságot létesítsen. E bizottság jogosult volna jelentéseket átvenni a külömböző kisebbségi csoportoktól, hogy elviselhető viszonyok biztosítósában közreműködjék és szükség esetén változtatásokat indítványozzon a békeszerződésekhez. E tanácsadó bizottságnak főleg szakértőkből és mindenesetre nem politikus, nemzeti szempontból pedig el nem fogúit személyekből kell állania, akik minden kisebbségi panaszt a legbehatóbban megvizsgálnak és a Nemzetek Szövetségének megfelelő javaslatokat tesznek, amelyek a szerződéses kötelezettségeknek respektust teremtenek. E bizottságnak továbbá azzal a joggal is kell birnia, hsgy vizsgáló bizottságokat küldhessen a vegyes lakosságú vidékekre az ottani viszonyok tanulmányozására, tényeknek személyes vizsgálat alapján való megállapítására, valamint tanuknak és érdekelt személyeknek kihallgatására. E bizottságok jelentései az illetékes kormányokat az egész civilizált világ közvéleményének óriási nyomása alá helyeznék és igen valószínű, hogy a legtöbb esetben békés eszmecserével és barátságos tárgyalásokkal lehetne a vitás kérdéseket elintézni. Az az ellenvetés, hogy a kisebbségekkel szemben tanúsított bánásmód ellenőrzése az illető kormányok szuverénitásának megcsorbítását vonná maga után, komoly bírálattal szemben nem állja meg a helyét. A békeszerződések, valamint más nemzetközi egyezmények különböző idegen kormányokra a legsúlyosabb katonai, pénzügyi, gazdasági és más ellenőrzést róttak. Egyáltalán nem tudom belátni, miért kellene a kisebbségi probléma ellenőrzését megtagadni ? Hiszen ez egyben nemzetközi fontosságú probléma, amely legalább is olyan fontos, mint valamennyi más úgynevezett nemzetközi kérdés. Egy ilyen teljesen pártatlan, nem politikai és szakértői fórum működésének, mint amilyen ez a tanácsadó bizottság volna, még az a további előnye is megvolna, hogy a legnagyobb mértékben hitelt érdemlő bizonyító anyagot lehetne beszerezni, amelyre a népszövetségi szerződés XIX. cikkének megfelelően javaslatokat lehetne alapítani a békeszerződések revíziójára. Zürichben a magyar koronát 72-el jegyezték. 20 koronás arany 284000 papirkorona. „Hindenburg megválasztása a békét fenyegeti" társasági alkotmányra és ez az esküje éppen olyan szent lesz előtte, mint az, amit annak idején a porosz királynak tett. Hindenburg kijelentette, hogy a német nép el van határozva arra, hogy számol a világháborúban szenvedett vereségévei és annak következményeit a legvégső határig viselni fogja. A Prager Presse szerint a német birodalmi elnök mindazonáltal a háborúra való emlékeztetést jelenti. A Prager Tageblatt ugy véli, hogy Németország helyzetét a nemzetközi életben Hindenburg megválasztása erősen befolyásolja. Bizonyos irányú, igy a francia, még inkább a cseh politika Hindenburg megválasztását még megkönnyebbülésnek is érezheti. Newyork, ápr. 28. Gerard volt berlini amerikai nagykövet kijelentette, hogy Hindenburg megválasztása fenyegetés a világbékére. Bizonyos, hogy a német nép visszatér a militarista és monarkista államformához. Berlin, ápr. 28. A Lokalanzeiger jelenti, hogy Luther birodalmi kancellár tegnap este Hannoverbe utazott, hogy találkozzék Hindenburggal. Utjának nem csupán az a célja, hogy udvarias látogatást tegyen és üdvözölje ez elnököt, hanem az is, hogy politikai jellegű megbeszélést folytasson vele. Prága, április 28. A Bohemia Hindenburg megválasztásáról a következőket irja : Hindenburg ünnepélyesen fel fog esküdni a közA gabonatermés jelenlegi állása Legjobb termésátlaga as Alföldnek van tasztrális holdankénti termésátlagok : 9 0, 9 8, 8'4 és 7'9. A legrosszabb termésátlagok a Dunántul nyugati határszélén vannak, ahol 6'2, 57, 7'2 és 6'69 az átlag. Rossz még a Kemenesalja. A mezőgazdasági statisztikai adatgyűjtés megállapította azt is, hogy a szántóföldek a termőföld termelésére való alkalmatosságának arányában vannak elterjedve. Ha a termésátlagokat a birtokkategóriák nagysága szerint vizsgáljuk, akkor a következő rendkivül érdekes és tanulságos kimutatást kapjuk : A marosmenti síkságon a kisgazdaságok termésátlagai: buza 107, rozs 9'3, árpa 10, zab 10'1; a nagygazdaságok termésátlagai: buza 11'2, rozs 12'3, árpa 11'3, zab 107 q. (A Közlöny eredeti tudósítása.) A gabonatermelés kérdése egyike hazánk legfontosabb gazdasági kérdéseinek és a termésátlagok jelentősége még sohasem volt akkora, mint napjainkban, amikor a trianoni békeszerződés következ tében a szántóföldek aránya 45*4 százalékról az egész ország területének 60 százalékára emelkedett. Ha Magyarország 1923. évi gabonatermelését vesszük alapul — ami azért is helyes, mert ennek az esztendőnek gabonatermelése megfelel az ország rendes gabonatermelésének —, megállapíthatjuk, hogy az 1923. évben Magyarországon katasztrális holdanként átlagosan 8 métermázsa buza, 7 q rozs, 7'5 q árpa és 7*1 q zab termett. Ha ezeket az adatokat részleteire bontjuk, a következő kép mutatja meg az ország mezőgazdasági előhaladását, illetőleg azt, hogy melyik vidéken és országrészen a legbelterjesebb a gazdálkodás ? A gabonaféléknek katasztrális holdankénti legnagyobb termésátlaga a marosmenti síkságon van, tehát Csanádmegyében. Itt a buza katasztrális holdankénti termésátlaga 11'2, a rozsé 11'6, az árpáé 11 "8 és a zabé ugyancsak 11 '8 métermázsa. Utána következik az alsó tiszai sikság és a Tisza balparti része, vagyis a Jász-NagyKun-Szolnok vármegye tiszai alsó járása, Csongrád vármegyének tiszántúli járása és Békés vármegyének orosházi járása. Itt a katasztrális holdankénti termésátlagok az előbbi sorrendben: 91, 9'5, 8'9 és 8'4. Majdnem megközelíti ezt a jó eredményt a harmadik helyen álló vidék, a FehérKörös vidéke, vagyis Békés vármegyének békési, szarvasi és gyulai járása Békéscsaba és Gyula r. t. városok határaival. Itt a kaAz alsó tiszai siksógon, vagyis a Tisza balparti részén a kisgazdaságok termésátlagai: buza 8'9, rozs 8'3, árpa 8'8, zab 7'8; a nagygazdaságok termésátlagai: buza 11*2, rozs 12"3, árpa 11'2, zab 107 q. A Fehér-Körös vidékén, vagyis Békés és Arad vármegye megjelölt részein a kisgazdaságok termésátlagai : buza 8'9, rozs 8"1, árpa 8'2, zab 7'4; a nagygazdaságok termésátlagai : buza 10'3, rozs 11'1) árpa 9'6, zab 9'5 q. A Dunántulon 5'9, 5'4, 6'6 és 6'1 az átlag. Mindezek a számok a legvilágosabban igazolják, hogy mig egyrészről Magyarország gabonatermelésének hátramaradottságát elsősorban a kisgazdaságok külterjes termelésének rovására kell írni, másodsorban a középgazdaságok még mindig ki nem elégítő termelésével kell indokolni, addig másrészről a termelésnek hátramaradottsága a marosmenti sikság és a dunántuli vidékek nagyrészének kivételével még ma is az ország háromnegyed részében, de különösen a Duna—Tisza között fekvő, továbbá a Tisza középső és felső szakasza mentén elterülő vidékeken vannak. Feltétlenül szükséges, hogy a termelés fokozásának érdekében a gabonafélék termelése vidékek szerint állandó megfigyelés alatt álljon, továbbá, hogy különösen az alsó- és középfokú gazdasági szakoktatás teljesen kiépíttessék s hogy ezenkivül vidékenként mintagazdaságok állíttassanak fel. Mindezt főleg azért, hogy a termelés terén leghátramaradottabb kisbirtokososztály és ezek sorából is különösen azok, kik ebbe az osztályba a földbirtokreform során jutottak, a belterjes gazdálkodásra rávezettessenek és annak módját minél könnyebben elsajátíthassák. Előadás az egyiptomi fáraókról A Tut-Ankh-Amen-sir feltárásának hiteles története (A Közlöny eredeti tudósítása.) Hétfőn este fél 9 órakor érdekes és mindvégig érdekfeszítő előadás volt az Apolló Mozgóban. Az előadást lapunk munkatársa: Banner János dr. szegedi egyetemi magántanár, az egyetem archeológiai intézetéhek adjunktusa tartotta „Az egyiptomi fáraók élete és halála" cim alatt. Az előadás előtt Korniss Géza dr. városi kulturtanácsos mondott néhány bevezető szót az előadó törekvéseiről, amelyek azt célozzák, hogy az anyagi válsággal küzdő magyar tudományos intézményeket a nagyközönség megértő támogatásával a megfelelő anyagi lehetőségekhez juttassák. Banner János dr. élvezetes előadásában — amelyet rengeteg, pompás vetített képpel tett szemléltetőbbé — az egyiptomi uralkodók fényűzéssel telitett életét irta le, majd ismertette babonáikat, vallásuk lényegét és külső megnyilvánulásait. Szakszerű és lebilincselő, ékesen szóló előadásban tért rá az egyiptomi istenségek ismertetésére, az ókori művészetek csodálatos alkotásaira és a legaprólékosabb részletességgel tárta a hallgatóság elé azokat az aranyból, ébenfából, alabástromból és más egyéb anyagokból készült műtárgyakat, amelyeket az egyiptomi fáraók a maguk számára készítettek, hogy a lakásukat és a környezetüket Ízlésessé és ragyogóvá tegyék. Majd rátért a közel négyezer esztendős síri pihenés után felfedezett fáraó, Tut-Ankh Amen élettörténetének ismertetésére, a fiatalon elhunyt fáraó uralkodásának leírására. Ezután ismertette a Királyok Völgyének királysir-sorozatát, amelyet lord Carnarvon és