Békésmegyei közlöny, 1925 (52. évfolyam) január-március • 1-73. szám

1925-01-21 / 16. szám

Szerda 52-ik évfolyam, 16-ik szám KÖZLÖNY Politikai napilap Elöflsetéal dijak : Helyben és vidékre postán küldve : negyedévre 76.000 korona. Egy hónapra 25000 korona. Példányonként 1000 korona. Főszerkesztő ; Dr. Gyöngyösi János. Felelő* szerkesztő i P.-Horváth Rexső. Telefonnám : 7 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsabán,, n. ker. Ferencz József-tér 20. sz. — Hirdet** díjszabás szerint. Hivatalos program és szocialista program Az uj városi képviselőtestület hétfői megalakulásán, amely komoly és ünnepélyes lefolyá­sával reményteljes távlatot nyúj­tott a jövőre, két nagyszabású városfejlesztési program is el­hangzott. Az egyik a polgár­mester, a másik a képviselő­testületben először helyet fog­laló szocialisták részéről. Amint a szocialisták előadója kifejtette, a két program között sok az érintkező pont. A pol­gármester találóan mutatott rá a tényre, hogy mig a város nagy forgalmú és erős kultu­ráju, addig a külsejére nézve elmaradott és faiusias. Békés­csaba rohamos fejlődésével bi­zonyos mértékben tükörképe az ország gazdasági és kulturális állapotanak. A gyors tempójú ipari és kereskedelmi nekilen­düléssel nem tartott, de nem is tarthatott lépést a kulturális előrehaladás. Azért Békéscsaba városának fejlesztési programja is, amely nem annyira uj cél­kitűzésekben, mint az előállott hézagok betöltésében áll, első­sorban kulturális természetű, vonatkozzék az akár az iskola­ügyre, akár pedig az anyagi kulturára, mint amilyen a kö­vezés, járdaépítés, vizvezeték­és csatornahálózat stb. A polgármesteri program, amelynek — felelős helyről jővén — természetszerűen az Ígéretek beváltásának feltétlen lehetősége reményében kell el­hangzania, mindenekelőtt eze­ket a hézagokat igyekszik el­tüntetni. Nagyon helyesen. A szocialisták ezen valamivel tulmennek. Programjuk uj cél­kitűzéseket foglal magában a lakásügy, a közegészség, az iskolakerdés és a szociális gon­doskodás terén. Általában a szocialisták városfejlesztési pro­gramjukba ügyesen felvettek mindent, ami kívánság csak élhet Békéscsaba lakosainak lelkében. Was gut und teuer — ahogy a német mondja. Azért kelthe­tett olyan helyeslő visszhangot abban a testületben, amelyet a polgárság haladó gondolata ho­zott egybe s a program nem találhat ellenvetésre abban a pillanatban, amint működésük­ből a politikát kikapcsolják, miként azt deklarációjukban ünnepélyesen bejelentették. Vájjon meglesznek-e a ke­resztülvitelhez az anyagi lehe­tőségek ? — ezen és nem a képviselőtestület jóakaratán, amely föltétlenül meg van, fog múlni minden. Már pedig a kö­vetelményeknek jórésze olyan, amely helyes gazdálkodással és főleg uj jövedelemforrások előtárásával igenis lehetséges. A polgármester helyesen muta­tott rá, hogy a terhek nem fo­kozhatok annyira, hogy alattuk a teherviselő összeroppanjon. Hiszen ez végzetes csapás vol­na a városra, amelynek pedig erősítését és fejlesztését tüztük ki célul. Ezzel szemben azon­ban hangoztatnunk kell azt, hogy a tőkeerős polgárságnak nemcsak az adózási kényszert kell látnia, de áldozatkészséget kell tanúsítania és főleg az ál­dozat szükségességét és hasz­nosságát átéreznie. Mert itt nem lehet többé szó klikkek vagy frakciók osztály­érdekeiről. Vegyünk egy példát: egy iskola építését, vagy egy úttest kövezését. Hasznát látja annak gazda, iparos, kereskedő, munkás, minden egyes polgár egyaránt. A beruházások révén mezőgazdálkodásunknak jöve­delmezőbbé, iparunknak élén­kebbé, kereskedelmünknek for­galmasabbá kell lennie, intelli­genciánk és munkásaink szá­mára uj életlehetőségeknek és uj keresetforrásoknak kell nyíl­nia. Az áldozattal szembenálló haszon nyilvánvaló. Az uj képviselőtestület jövő­jét a következőkben látjuk : Ed­dig a város vezetőségeinek kel­lett nehezen kicsikarnia újítá­sokat : most az alkotni vágyás­tól duzzadó képviselőtestületet kell majd egyszer-másszor a vezetőségnek a reálitás med­rébe terelnie. A képviselőtestü­letben jóakarat, kötelességérzet és kezdeményező gondolat van. És hogy eredményt is tudjon felmutatni, ügyességén és okos­ságán múlik, mint tudja a hozzá szükséges pénzt előteremteni. Dr. Gyöngyösi János. Két hétig tart a költségvetés vitája Budapest, jan. 20. A nemzet­gyűlés mai ülése iránt élénk ér­deklődés nyilvánult meg. A kor­mánypárti képviselők teljes szám­ban vonultak fel. Sokan jelentek meg a kormányttámogató keresz­tény kisgazdák és a fajvédők kö­zül is. Az ellenzék részéről csak a passzivitásba nem ment ellen­zéki pártok képviselői vannak je­len. Azonban a folyosókon és a karzaton számos passzivitásba vonult képviselő látható, amint nagy érdeklődéssel várja Szci­tovszky házelnöknek a mai napon teendő javaslatát a békeszakaszra vonatkozóan. Ez utóbbiak azon­ban az ülésterembe nem mentek be, tartván magukat a demokrata blok megegyezéséhez, mely sze­rint mindaddig passzivitásban ma­radnak, mig az utolsó kitiltás le nem jár. A költségvetés vitája előreláthatólag 10—12 napig fog tartani, ha az ellenzék a házelnök mai javaslatára passzivitásban marad és ilyenformán ellenzéki szónok csak kevés lesz. Ha azon­ban az elnök mai lépése követ­keztében a demokrata blok fel­adná a passzivitást, akkor a vita tovább fog tartani, azonban mind­két eshetőségre számítva remélik kormánypárti körökben, hogy 20 nap alatt letárgyalhatják a költ­ségvetést. A békési családirtók a vádlottak padján Ma kezdette meg a törvényszék a Fesető-féle rablóbanda bünperének főtárgyalását — A gyilkosok töredelmes beisme­résben vannak — Ítélet csütörtökön délre várható (A Közlöny eredeti tudósítása.) Ezelőtt 6 esztendővel, pontosab­ban : 1919. év tavaszán bestiális rablógyilkosságok és rablások ej­tették izgalomba a Békésvármegye keleti felében levő községeket. Két, háborúból hazatért békési földmives rablásra szövetkezve összeállott és bandájukat egy har­madik személlyel kibővítve, egé­szen 1922. év nyaráig garázdál­kodtak részben Békés-, részben pedig Biharvármegye területén. Az elvetemült, rendkívül veszedelmes társaságot csak nagysokára sike­rült ártalmatlanná tenni s a három rablógyilkos és az orgazdájuk azóta vizsgálati fogságban ült. A főtárgyalás A rablógyilkosságot keddre tűzte ki főtárgyalásra Tóth Ferenc dr. tanácselnök. Szavazóbirák : Ung­váry János dr. és gróf Bolza Al­fonz dr. voltak. A vádhatóságot Varjú Zoltán dr. ügyész kép­viselte. A főtátgyalás iiánt, amelyet a kis tanácsteremben tartanak meg, rendkívül élénk, szokatlanul nagy érdeklődés nyilvánult meg. A hall­gatóság nemcsak Gyuláról, de az érdekelt vidékekről is olyan óriási számban jelentkezett, hogy hihe­tetlen zsúfoltság uralkodott a te­remben és az emberek valósággal egymás hegyén-hátán állottak, sőt sokan a folyosóra szorultak és ott hallgatják az izgalmas részletek­ben bővelkedő főtárgyalást. Tóth tanácselnök pontban fél 9 órakor nyitotta meg a tárgyalást és bevezettette a vádlottakat. A vádirat Az ügyészség vádiratának fel­olvasására került ezután a sor. A vádirat Feselő Sándor 46 éves, református vallású békési lakost és idősebb Pataki János 54 éves, református vallású békési lakost, mindketten földmiveseket, négy­rendbeli gyilkosság, háromrend­beli rablás és 46 rendbeli lopás bűntettével vádolja, ezenkívül há­romrendbeli személyes szabadság megsértésével. Pataki Gábor 22 éves, nős föld­mivest Gelenleg szegedi folyam­őrt) háromrendbeli lopás és Fesető Sándorné 38 éves, református val­lású háztartásbelit egyrendbeli or­gazdaság bűntettével vádolja az ügyészség. A gyilkosok szállást kérnek Az első gyilkosságot Fesető Sán­dor és Pataki János 1919. április 16-án követték el Sarkad község­ben. A két elvetemült ember a jelzett éjszakán előzetes megálla­podás szerint este 9 és 10 óra között bekopogtatott Fekete Pálné 75 éves sarkadi asszony házába. Az öregasszony mit sem sejtve, ajtót nyitott, majd amikor Fesető és Pataki éjszakára szállást kértek tőle, befogadta őket és helyet adott nekik a szobájában. Amikor rövid beszélgetés után mindnyájan lefe­küdtek, Pataki óvatosan felemel­kedett a fekhelyéről, kisurrant a konyhába, ahol valamiféle ölő­szerszám után kutatott. Nem akadt azonban a kezébe más, mint egy kaptafa, mire elhatározta, hogy azzal küldi át a másvilágra öregasszonyt. A kaptafával tehát visszalopóz­kodott a szobába és Feketénéhez surranva, az asszonyt vele több­ször fejbesujtotta. Feketéné a sú­lyos ütésekre felébredt, mire teljes erejéből segítségért kezdett kia­bálni. Gyilkosság pár ócskaruháért A kiabálástól a két rabló annyira megijedt, hogy mindketten neki­ugrottak az öregasszonynak, akit fojtogatni kezdtek. Egy idő múlva Feketéné elalélt és eszméletlenül zuhant ki a kezeik közül. Ekkor Fesető az asztalhoz küldte Patakit, azzal, hogy vegyen elő onnan egy kést és vágja el vele Feketéné nyakát. Pataki az utasítást hiven teljesítette : a fiókból elővett nagy­késsel elvágta a szerencsétlen ál­dozat nyakát. Feketéné pár perc Zürichben a magyar koronái 71 75-el jegyezték.

Next

/
Thumbnails
Contents