Békésmegyei közlöny, 1925 (52. évfolyam) január-március • 1-73. szám

1925-01-21 / 16. szám

Szerda 52-ik évfolyam, 16-ik szám KÖZLÖNY Politikai napilap Elöflsetéal dijak : Helyben és vidékre postán küldve : negyedévre 76.000 korona. Egy hónapra 25000 korona. Példányonként 1000 korona. Főszerkesztő ; Dr. Gyöngyösi János. Felelő* szerkesztő i P.-Horváth Rexső. Telefonnám : 7 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsabán,, n. ker. Ferencz József-tér 20. sz. — Hirdet** díjszabás szerint. Hivatalos program és szocialista program Az uj városi képviselőtestület hétfői megalakulásán, amely komoly és ünnepélyes lefolyásával reményteljes távlatot nyújtott a jövőre, két nagyszabású városfejlesztési program is elhangzott. Az egyik a polgármester, a másik a képviselőtestületben először helyet foglaló szocialisták részéről. Amint a szocialisták előadója kifejtette, a két program között sok az érintkező pont. A polgármester találóan mutatott rá a tényre, hogy mig a város nagy forgalmú és erős kulturáju, addig a külsejére nézve elmaradott és faiusias. Békéscsaba rohamos fejlődésével bizonyos mértékben tükörképe az ország gazdasági és kulturális állapotanak. A gyors tempójú ipari és kereskedelmi nekilendüléssel nem tartott, de nem is tarthatott lépést a kulturális előrehaladás. Azért Békéscsaba városának fejlesztési programja is, amely nem annyira uj célkitűzésekben, mint az előállott hézagok betöltésében áll, elsősorban kulturális természetű, vonatkozzék az akár az iskolaügyre, akár pedig az anyagi kulturára, mint amilyen a kövezés, járdaépítés, vizvezetékés csatornahálózat stb. A polgármesteri program, amelynek — felelős helyről jővén — természetszerűen az Ígéretek beváltásának feltétlen lehetősége reményében kell elhangzania, mindenekelőtt ezeket a hézagokat igyekszik eltüntetni. Nagyon helyesen. A szocialisták ezen valamivel tulmennek. Programjuk uj célkitűzéseket foglal magában a lakásügy, a közegészség, az iskolakerdés és a szociális gondoskodás terén. Általában a szocialisták városfejlesztési programjukba ügyesen felvettek mindent, ami kívánság csak élhet Békéscsaba lakosainak lelkében. Was gut und teuer — ahogy a német mondja. Azért kelthetett olyan helyeslő visszhangot abban a testületben, amelyet a polgárság haladó gondolata hozott egybe s a program nem találhat ellenvetésre abban a pillanatban, amint működésükből a politikát kikapcsolják, miként azt deklarációjukban ünnepélyesen bejelentették. Vájjon meglesznek-e a keresztülvitelhez az anyagi lehetőségek ? — ezen és nem a képviselőtestület jóakaratán, amely föltétlenül meg van, fog múlni minden. Már pedig a követelményeknek jórésze olyan, amely helyes gazdálkodással és főleg uj jövedelemforrások előtárásával igenis lehetséges. A polgármester helyesen mutatott rá, hogy a terhek nem fokozhatok annyira, hogy alattuk a teherviselő összeroppanjon. Hiszen ez végzetes csapás volna a városra, amelynek pedig erősítését és fejlesztését tüztük ki célul. Ezzel szemben azonban hangoztatnunk kell azt, hogy a tőkeerős polgárságnak nemcsak az adózási kényszert kell látnia, de áldozatkészséget kell tanúsítania és főleg az áldozat szükségességét és hasznosságát átéreznie. Mert itt nem lehet többé szó klikkek vagy frakciók osztályérdekeiről. Vegyünk egy példát: egy iskola építését, vagy egy úttest kövezését. Hasznát látja annak gazda, iparos, kereskedő, munkás, minden egyes polgár egyaránt. A beruházások révén mezőgazdálkodásunknak jövedelmezőbbé, iparunknak élénkebbé, kereskedelmünknek forgalmasabbá kell lennie, intelligenciánk és munkásaink számára uj életlehetőségeknek és uj keresetforrásoknak kell nyílnia. Az áldozattal szembenálló haszon nyilvánvaló. Az uj képviselőtestület jövőjét a következőkben látjuk : Eddig a város vezetőségeinek kellett nehezen kicsikarnia újításokat : most az alkotni vágyástól duzzadó képviselőtestületet kell majd egyszer-másszor a vezetőségnek a reálitás medrébe terelnie. A képviselőtestületben jóakarat, kötelességérzet és kezdeményező gondolat van. És hogy eredményt is tudjon felmutatni, ügyességén és okosságán múlik, mint tudja a hozzá szükséges pénzt előteremteni. Dr. Gyöngyösi János. Két hétig tart a költségvetés vitája Budapest, jan. 20. A nemzetgyűlés mai ülése iránt élénk érdeklődés nyilvánult meg. A kormánypárti képviselők teljes számban vonultak fel. Sokan jelentek meg a kormányttámogató keresztény kisgazdák és a fajvédők közül is. Az ellenzék részéről csak a passzivitásba nem ment ellenzéki pártok képviselői vannak jelen. Azonban a folyosókon és a karzaton számos passzivitásba vonult képviselő látható, amint nagy érdeklődéssel várja Szcitovszky házelnöknek a mai napon teendő javaslatát a békeszakaszra vonatkozóan. Ez utóbbiak azonban az ülésterembe nem mentek be, tartván magukat a demokrata blok megegyezéséhez, mely szerint mindaddig passzivitásban maradnak, mig az utolsó kitiltás le nem jár. A költségvetés vitája előreláthatólag 10—12 napig fog tartani, ha az ellenzék a házelnök mai javaslatára passzivitásban marad és ilyenformán ellenzéki szónok csak kevés lesz. Ha azonban az elnök mai lépése következtében a demokrata blok feladná a passzivitást, akkor a vita tovább fog tartani, azonban mindkét eshetőségre számítva remélik kormánypárti körökben, hogy 20 nap alatt letárgyalhatják a költségvetést. A békési családirtók a vádlottak padján Ma kezdette meg a törvényszék a Fesető-féle rablóbanda bünperének főtárgyalását — A gyilkosok töredelmes beismerésben vannak — Ítélet csütörtökön délre várható (A Közlöny eredeti tudósítása.) Ezelőtt 6 esztendővel, pontosabban : 1919. év tavaszán bestiális rablógyilkosságok és rablások ejtették izgalomba a Békésvármegye keleti felében levő községeket. Két, háborúból hazatért békési földmives rablásra szövetkezve összeállott és bandájukat egy harmadik személlyel kibővítve, egészen 1922. év nyaráig garázdálkodtak részben Békés-, részben pedig Biharvármegye területén. Az elvetemült, rendkívül veszedelmes társaságot csak nagysokára sikerült ártalmatlanná tenni s a három rablógyilkos és az orgazdájuk azóta vizsgálati fogságban ült. A főtárgyalás A rablógyilkosságot keddre tűzte ki főtárgyalásra Tóth Ferenc dr. tanácselnök. Szavazóbirák : Ungváry János dr. és gróf Bolza Alfonz dr. voltak. A vádhatóságot Varjú Zoltán dr. ügyész képviselte. A főtátgyalás iiánt, amelyet a kis tanácsteremben tartanak meg, rendkívül élénk, szokatlanul nagy érdeklődés nyilvánult meg. A hallgatóság nemcsak Gyuláról, de az érdekelt vidékekről is olyan óriási számban jelentkezett, hogy hihetetlen zsúfoltság uralkodott a teremben és az emberek valósággal egymás hegyén-hátán állottak, sőt sokan a folyosóra szorultak és ott hallgatják az izgalmas részletekben bővelkedő főtárgyalást. Tóth tanácselnök pontban fél 9 órakor nyitotta meg a tárgyalást és bevezettette a vádlottakat. A vádirat Az ügyészség vádiratának felolvasására került ezután a sor. A vádirat Feselő Sándor 46 éves, református vallású békési lakost és idősebb Pataki János 54 éves, református vallású békési lakost, mindketten földmiveseket, négyrendbeli gyilkosság, háromrendbeli rablás és 46 rendbeli lopás bűntettével vádolja, ezenkívül háromrendbeli személyes szabadság megsértésével. Pataki Gábor 22 éves, nős földmivest Gelenleg szegedi folyamőrt) háromrendbeli lopás és Fesető Sándorné 38 éves, református vallású háztartásbelit egyrendbeli orgazdaság bűntettével vádolja az ügyészség. A gyilkosok szállást kérnek Az első gyilkosságot Fesető Sándor és Pataki János 1919. április 16-án követték el Sarkad községben. A két elvetemült ember a jelzett éjszakán előzetes megállapodás szerint este 9 és 10 óra között bekopogtatott Fekete Pálné 75 éves sarkadi asszony házába. Az öregasszony mit sem sejtve, ajtót nyitott, majd amikor Fesető és Pataki éjszakára szállást kértek tőle, befogadta őket és helyet adott nekik a szobájában. Amikor rövid beszélgetés után mindnyájan lefeküdtek, Pataki óvatosan felemelkedett a fekhelyéről, kisurrant a konyhába, ahol valamiféle ölőszerszám után kutatott. Nem akadt azonban a kezébe más, mint egy kaptafa, mire elhatározta, hogy azzal küldi át a másvilágra öregasszonyt. A kaptafával tehát visszalopózkodott a szobába és Feketénéhez surranva, az asszonyt vele többször fejbesujtotta. Feketéné a súlyos ütésekre felébredt, mire teljes erejéből segítségért kezdett kiabálni. Gyilkosság pár ócskaruháért A kiabálástól a két rabló annyira megijedt, hogy mindketten nekiugrottak az öregasszonynak, akit fojtogatni kezdtek. Egy idő múlva Feketéné elalélt és eszméletlenül zuhant ki a kezeik közül. Ekkor Fesető az asztalhoz küldte Patakit, azzal, hogy vegyen elő onnan egy kést és vágja el vele Feketéné nyakát. Pataki az utasítást hiven teljesítette : a fiókból elővett nagykéssel elvágta a szerencsétlen áldozat nyakát. Feketéné pár perc Zürichben a magyar koronái 71 75-el jegyezték.