Békésmegyei közlöny, 1925 (52. évfolyam) január-március • 1-73. szám

1925-01-17 / 13. szám

JEOTES SZÁM ARA ÍOOO KORONA Békéscsaba, 1925 január 17 Szombat 52-ik évfolyam, 13-ik szám Politikai napilap BlÖflsetoal dijak : Helyben és vidékre postán küldve : negyedévre 75.000 korona. Egy hónapra 25000 korona. Példányonként 1000 korona. Főszerkesztő : Dr. Gyöngyösi János. Felelős szerkesztői P.-Horváth Rezső. Telefonnám : 7 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsabán, II. ker. Ferencz József-tér 20. sz. — Hirdetés díjszabás szerint. Tlem kell tartani rossz terméstől Budapest, jan. 16-. A termés­kilátásokra vonatkozóan aggasztó hirek terjed'ek el. Mayer földmi­velésügyi miniszter nyilatkozatában ismét megcáfolta a katasztrofális rossz termésről elterjedt híreszte­lést és ezt a spekuláció manőve­rének minősítette­— Egyáltalában nem lehet jós­lásokba bocsátkozni — mondotta a miniszter. — A mult évben is bő termés ígérkezett és éppen az aratás előtti napokben ment min­den tőnkre. Tévedés lenne azt gondolni, hogy ez a magas bú­zaár a gazdák érdeke. A buza árát a tőzsde, a spekuláció irá­nyítja. A buza ma már nagyobb­részben régen nincs a gazda kezén. Tíz osztrákok eladják a Ttabsburg-palolákat Bécs, jan. 16. A Habsburgok tulajdonát képező házakat el akar­ják adni. Eleinte rgy hitték, hogy a Filipshof nevü palotát, amelyet Ferenc császár 3'5 milliárdért vá­sárolt, 40 milliárdért el tudják adni. Ezen az áron nem kaptak rá ve­vőt. Brommel bankár ajánlatot tett, hogy 28 milliárd koronáért megveszi a palotát. Ezt az aján­latot megfontolás tárgyává tették és minden valószínűség szerint a palota Brommel tulajdonába fog átmenni. TI franciák német restaurációt emlegetnek Páris, jan. 16. A lapok azt ír­ják, hogy az uj német kormány tisztán reakcionárius. A Petit Pá­risién szerint a kormány tagjai a nagyiparosok bizalmi emberei. A Journal szerint az uj miniszterek mindannyian monarchista érzel­műek, akik, ha akarják, már hol­nap trónra emelhetik a volt német trónörököst. A Petit Journal fel­hívja a figyelmet arra, hogy a német kormányválasztások alkal­mával a politikusok jönnek-men­nek, ellenben Seckt és Gessler állandóan helyükön maradnak. A Homme Libre azt irja, hogy a Luther-kormány megalakítása a nemzetközi vélemény kihívása. Bécs a takásfelszabaditások elten Budapest, jan. 16. A Neues Wiener Journal szerint a keresz­tény szocialista párt azt a határo­zatot hozta, hogy a lakásbérlőket védő törvény megváltoztatására vonatkozó javaslatot a nemzeti tanács plénuma elé terjeszti. Hi­vatalos ellenzéki részről azt köz­lik, hogy az összbérlők szövetsége hirdetményt bocsátott közre, amely kimondja, hogy nem járulhat hozzá ahhoz, hogy a háztulajdonosokat visszaállítsák háború előtti jogaikba. Zürichben a magyar koronát 71'75-ei jegyezték. Veszedelemben forog as idei gyopárosi fürdőidény Érthetetlen módon késlekednek a szakértői véleménnyel Milyenné varázsolnák a Gyopárost (A Közlöny eredeti tudósitásaj Már nem egyszer foglalkoztunk lapunk hasábjain Békesvármegye értékes gyöngyszemével: Gyopá­ros fürdővel. Az áldásos, való­sággal csodás hatású fürdő éle­tében a legutóbbi idők folyamán mélyreható változásuk várhatók, mert a vármegye maga állott annak a lelkes kis csapatnak az élére, amely a fürdő fellendítését és modernizálását tűzte ki maga elé. Ilt azonban súlyos bajok vannak. Mint ismeretes, szakértők nem hivatalosan megállapították, hogy a gyopárosi tó vize olyan anya­gokat tartalmaz, amelyeknek hasz­nos gyógyhatása kétségtelen. Ez a felfedezés arra indította a vár­megyei törvényhatóságot, hogy gyógyfürdőnek mondassa ki Gyo­párost, mivel a mai egyszerű és falusias keretek között nemcsak nem fejlődhetik a nagyszerű fürdő, de egyáltalában nem is verseny­képes. A vármegye első lépésül tehát felhívta a községet a gyógyfürdővé való átalakuláshoz szükséges hiva­talos szakértői szemle megszerzé­sére. És itt aztán meg is akadt minden és áll, áll már végnélkü­lien, hónapok óta . . . Orosháza község ugyanis érthe­tetlen módon szörnyen hallgat a gyopárosi üggyel. A szakértei vé­lemény megszerzése egyre késik, a község pedig a vármegyei fürdő­bizottságot tétlenségre kárhoztatja azáltal, hogy nem sietteti a szak­értői szemle elkészítését. A fürdő fejlesztésére, az építkezések és átalakulások megkezdésére való idő pedig rövidesen itt lesz a nyakunkon és ha a község még sokáig folytatja az eddigi csiga­futóversenyt, az idén aligha lesz fürdőidény Gyopároson, vagy leg­alább is csak mucsai. Érdemes és érdekes beletekin­teni a fürdőbizottság nagyobb­szabásu terveibe. Nem tulozunk és nem irunk le frázist, ha állít­juk, hogy a bizottság valóságos tündérkertet akar varázsolni a mai primitiv, elmaradt és elavult fürdőből. Kezdve az utak javítá­sán és kikövezésén, nagyszabású sétányt és parkot óhajt létesíteni, árucsarnokot építeni, gyógyszertár­épületet emelni, a községi vendég­lőt átalakítani, a szállodákat pedig újjáépíteni stb. Mindezt azért szándékozik meg­tenni a bizottság — amelynek el­nöke Konkoly Tihamér dr. vár­megyei főjegyző, minden nemes és szép lelkes és fáradhatatlan támogatója — mert Gyopárosamai formák között, mostani állapotá­ban többé nem tartható fenn. A fürdő ma olyan primitiv, annyira szánalmas és annyira elmaradott, hogy még a legegyszerűbb igények kielégítésére is alig alkalmas. Ezek miatt az állapotok miatt például már vendéglős sem akad, aki el­menne Gyopárosra, hiszen egy­általában nem találja meg ott a reális számításait . . . Gyopárost pedig fejleszteni kell! Nem azért, mert a vármegye gyöngye, amely ezreknek ad eny­hülést és üdülést. Hanem inkább azért, mert a Tiszántúlnak majd­nem egyetlen természetes, gyógy­erejü üdülőhelye s azért is, mert a vármegyebeli közönség kevés utazási költséggel közelitheti meg s igy sokat megtakaríthat, ha erre a fürdőre vonul vissza. A fürdőt modernizálódás esetén csak Bé­késmegyéből annyian keresnék fel, hogy ez elég lenne a teljes fel­lendítéséhez. Ma a helyzet az, hogy a fürdő fejlesztesére alakult bizottság tét­lenül kénytelen állni a község érthetetlen és furcsa késedelmes­kedése miatt s most már félni le­het attól, hogy lassan elérkezik a fürdőévad, de az átalakítás és mo­dernizálás munkálatai még csak meg sem kezdődhetnek. A vár­megyében meg van a teljes jó­akarat, hogy sürgősen, minden más ügyet félretéve dolgozzék a fürdő fejlesztésén, de hiába : min­den tervnek és törekvésnek útját állja az, hogy a község késleke­dik a szakértői szemlével, amely a gyógyfürdővé való átalakulás­hoz elengedhetetlenül szükséges. Azt hisszük, a vármegye egyet­len, de káprázatos jövőjű fürdője érdekében a vármegye radikáli­sabb eszközökhöz is nyúlhatna a község késedelmeskedésévelszem­ben, már csak azért is, mert egy falusi kupaktanács irigykedő aka­dékoskodása miatt nem szabad megfosztani egy egész vármegye népét a modern és áldásos für­dőtől. A gazdasági népiskola növendékei (A Közlöny eredeti tudósítása.) A városi gazdasági intézőség, amely évek óta dicséretes és minden elismerést megérdemlő nehez munkát fejt ki a város fásítása terén, az utóbbi időben egyre-másra kapja a figyelmezte­téseket és panaszokat, hogy go­nosz kezek vandál módon pusz­títják a kültelkek facsemetéit. A vad kártevők romboló, de értel­metlen dühe főképen a körgót ifjú facsemetéi ellen irányul és a csak nemrégiben elültetett, friss virulásnak indult fácskák egymás­után esnek aldozatává a rakon­cátlan, lelketlen embercsemeték elvakultságának. Különösen feltűnő sok fácskát pusztítottak el az utóbbi idők folyamán a körgátnak a Réthy­ucca és a Békési-ut közötti sza­kaszán, ahol pedig már valóságos kis erdőt alkotott a rengeteg ifjú fácska, amelynek hűs árnyéka alatt nyaranta számtalan kirán­duló talált pihenést és felüdülést. A körgátnak ezen a részén, de különösen a CsAK sporttelepe mögött, alig van ma már ép és eleven fa ; a hosszú, fáradságos munka eredményeit majdnem egytől-egyig kipusztították. A fák kitenyésztését és ülte­tését végző hivatalnak tudomá­sára jutott, hogy a jelzett szaka­szon a fák elpusztításában a gaz­dasági népiskola egyes tanulóit is látták szorgoskodni. Éppen ezért — mivel az iskola érdemes tan­erői a diákjaik ilyen irányú „tevé­kenykedéséről" egészen bizonyo­san semmit sem tudnak — ezúton hívjuk fel a figyelmüket a tanu­lók alapos és állandó kioktatá­sára, a körgát facsemetéit illetően. Egyidejűen pedig a rendőrség figyelmét is felhívjuk a fapusz­titókra, mert az itteni, lombos fák­ban oly szegény világnak mérhe­tetlen kárára van a vandál fa­pusztítás, nem is szólva arról az anyagi kárról, amelyet a város­nak okoznak. Meghalt a lugköves öngyilkosjelölt (A Közlöny eredeti tudósítása.) Lapunk tegnapi számában meg­írtuk Aranyos Zoltán 23 éves budapesti sütősegéd megrázó tra­gédiáját. A fiatalember néhány nappal ezelőtt munkakeresés vé gett jött Békéscsabára, de haszta­lan, mert itt sem tudott elhelyez­kedni. Ekkor végső elkeseredésé­ben, az utolsó pénzén lugkövet vásárolt és a Rokka-szövőgyár előtti ártézi kútnál lenyelte a mér­get, mire rosszul lett és a mentők a közkórházba szállították. A szerencsétlen fiatalember ak­kora mennyiség lugkövet vett be, hogy a veszedelmes méreg ala­posan összemarta és tönkretette a beleit és a gyomrát. A kórház­ban nyomban a leggondosabb ápolásba vették, de már akkor látszott, hogy Aranyos Zoltán aligha lesz megmenthető az élet számára. A szegény öngyilkosje­lölt a csütörtökről péntekre hajló egész éjszakát eszméletlen álla­potban töltötte s rettenetes kinok között hánykolódott. Péntek reg­gelre azután megválta szenvedé­sétől a halál: iszonyú kínszenve­dés után meghalt. A munkanélküléség szánandó sorsú áldozatának elhunytáról a rendőrség értesítette a budapesti főkapitányságot, abból a célból, hogy az öngyilkosságról értesítsék Aranyos Zoltán hozzátartozóit.

Next

/
Thumbnails
Contents