Békésmegyei közlöny, 1925 (52. évfolyam) január-március • 1-73. szám

1925-01-16 / 12. szám

JbWSJUHI SXiAJÜ AJKA. iVW HUHUNA Békéscsaba, 1925 január 16 Péntek 52-ik évfolyam, 12-ik szám Politikai napilap Előfizetési dijak : Helyben és vidékre postán küldve : negyedévre 75.000 korona. Egy hónapra 25000 korona. Példányonként 1000 korona. Főszerkesztő ; Dr. Gyöngyösi János. Felelői iierkesztői P.-Horváth Bexső. Telefonszám.: 7 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsabán II. ker. Ferencz József-tér 20. sz. — Hirdeti* díjszabás szerint. Hetven millió aranykoronát költ az állam kulturára Budapest, jan. 15. A nemzet gyűlés pénzügyi bizottsága ma folytatta a kultusztárca költségvetésének tárgyalását. Egri Nagy János előadó folytatta a kultusztárca költségvetésének ismertetését. A kultuszkormány 50 nem állami, nagyobbrészt felekezeti iskolát támogat, összesen 1,449.590 aranykorona összegben. Ebből a katholikus középiskolák 483.589, a református középiskolák 552.665 és a községi iskolák 79.280 aranykoronában részesülnek. Művészeti célokra ad a kultuszkormány 1 millió 150.000 koronányi hozzájárulást. A tudományos irodalom és a közművelődési célok támogatására 4,410.000 aranykorona van felvéve. Az állam a Magyar Tudományos Akadémiának az 1924— 1925. évi költségvetésétől kezdve évi 12000 aranykorona rendes segélyt biztosit elszámolási kötelezettség nélkül. A tudományos társulatok és intézmények szövetségének támogatására, emely szövetséget a kultuszminiszter 1923 évi áprilisában hivta életre, 40000 aranykorona szerepel. Az állam magyar intézmények fenntartására és fejlesztésére 47,570.734 aranykoronát fordit, az állam által adott segélyek pedig 21,977.396 aranykoronát tesznek ki: Az öszszes kiadások 69,228.130 aranykoronára mennek. Ebből mintegy egyharmad rész esik a maguk erejéből fennállani nem tudó intézmények támogatására, Tlmerika elismeri a szovjetet, tja — fizet Páris, jan. 15. Egy francia hírszolgálati iioda azt a washingtoni jelentést közli, hogy Coolidge 3 feltételhez köti a szovjetkormánynak Amerika részéről való elismertetését. Ezek a feltételek a következők: 1. A jelenlegi moszkvai kormány köteles visszafizetni az Egyesült Államoknak a Kerenszki kormány által felvett kölcsönöket, amelyek tőkéje a kamatokkal együtt 250 millió dollárt tesz ki. 2. A moszkvai kormány köteles teljesíteni azoknak az amerikai állampolgároknak kártérítési követeléseit, akik az ipar nacionalizálása következtében Oroszországban károkat szenvedtek. Ezek a követelések 800 millió dollárra rúgnak. 3. A szovjetkormánynak kötelességet kell vállalnia, hogy Amerika területén tartózkodik mindenféle kommunista propagandától. Zürichben a magyar koronát 71'75-el jegyezték. Kik kaphatnak vámhitelt? (A Közlöny eredeti tudósítása.) A mai magas aranyvámok mellett kereskedelmi szempontból rendkívül fontos az úgynevezett vámhitelnek az engedélyezése, amely az importcégekre nézve lehetővé teszi, hogy megfelelő garancia nyújtása mellett az árut behozhassák és a vámot csak utólag fizessék meg. Minthogy azonban a vámhitel engedélyezése a kereskedőkre nézve egyúttal igen nagy előnyt is jelent és a pénzügyi hatóságok részéről elsősorban bizalmi kérdés gyanánt kezelendő, a pénzügyminiszter a vámhitel engedélyezését külön feltételekhez kötötte. A pénzügyminiszter a vámhitel engedélyezésére vonatkozó legújabb rendelkezéseit az alábbiakban ismertetjük : Vámhitelt csupán jövedéki szempontból megbízható, jóhirnevű, csőd alatt nem álló törv. bej. cégek kaphatnak, akik a kért vámhitelre megfelelő biztosítékot tudnak nyújtani. Az erre vonatkozó beadványok a m. kir. pénzügyminisztériumhoz cimzendők és annál a m. kir. fővámhivatalnál nyújtandók be, melynél a vámhitelt igénybevenni akarják. (Budapest, Fővámház, félemelet 46. ajtó) A kérvényhez mellékelni kell a cégkivonatot egy példányban, a cégjegyzésre jogosítottak cégjegyzését, u. n. címpéldányt 2 példányban, valamint a megelőző évben fizetett vámösszeget feltüntető kimutatást, bevallási jegyzék szerint részletezve. A vámfizetést igazoló bevallási jegyeket, bemutatás és kimutatás adataival történt összehasonlítás után a hivatal visszaadja. A vámhitel egy naptári évre kérhető és évenkint megújítandó. Az igénybevett hitel a hitelezést követő második hónap végén törlesztendő. A kért vámhitel biztosítására valamely, a pénzügyminisztérium által megállapított hitelkerettel rendelkező pézintézet egyetemlegesen kezességi és biztosítéki okirata ajánlandó fel, ezen egyetemleges kezességi és biztosítéki okiratot ugy a hitelkérő cégnek, mint a kezes pénzintézetnek cégszerűen alá kell irni és az aláírások valódiságát közjegyzővel kell hitelesíttetni. Az okirat benyújtandó a fővámigazgatóságnál akkor is, midőn a pénzügyminisztérium a hitelt már engedélyezte. A vámhitel biztosítására valamely tehermentes ingatlan is felajánlható. Ez esetben a beadványhoz mellékelni kell a felajánlott ingatlan hiteles telekkönyvi kivonatát és hiteles törvényszéki szakértői jegyzőkönyvet. A- vám hitel biztosítására felajánlott ingatlan csupán becsértéke fele összegéig szolgálhat fedezetül. A bekebelezés a vámhitelnek a pénzügyminisztérium által történt engedélyezése után illetékmentesen vezettetik keresztül. Dán furcsaságok (Kopenhágai munkatársunktól.) Kopenhága-Valby, jan. 2. Most, amikor már majdnem egy éve élek Kopenhágában, még a megyar szemnek is kuriózumnak látott dolgok is természetesnek és megszokottnak tűnnek fel. De ami még mindig meglepő, a túlzásba menő udvariasság. (Azért a „kezét csókolom" szólásmód itt teljesen ismeretlen.) Például látogatás vagy közös szórakozás után sohasem mulasztják el megköszönni az eltöltött napszakot, ami magyarra fordítva komikusan hat. („Köszönöm a napot I" stb.) Ha másnap találkoznak, akkor a köszöntés után első dolguk kölcsönösen megköszönni a „tegnap"-oi. Ha történetesen nem látják egymást, a legelső találkozás alkalmával nem feledik el megköszönni az „utolsót". Ebben a tekintetben a született dánokat megszégyenítően élünk dán tudományunkkal, sőt tovább megyünk : akivel bármily körülmények között találkozunk is először, a második alkalommal már tékozlóan élünk a „Tak for sidst"-tel. (Köszönöm az utolsót I) A „tessék 1", „köszönöm 1" teszi ki a napi szószükséglet 50%-át s áezt a két szót a két éves gyerektől kezdve mindenki és mindenütt a végletekig használja. Magyarországon a villamoskalauzt ugy ismerik, mint a gorombaság élő szobrát. Itt tiszteletet követelő és érdemlő állásnak tekintik. Jegyváltáskor a pénzt "tessék" kíséretében adják át neki, amit köszönettel megelőzve csúsztat a táskájába, hogy a jegyet az emiitett két szó elhangzása közben nyújtsa át. Amilyen túlzó az udvariasság, éppen olyan a kávéőrület. Dánia nemzeti itala elől nem lehet menekülni, a legszerencsésebb esetben is négyszer kell inni naponta, de ha az ember valamely ismerősét (akár dán, akár magyar, mert már mi is beleestünk ebbe a betegségbe) csak két percre akarja is meglátogatni: a kávé biztos, mint a halál. S amit az ember két perc alatt akart mondani, azt biztosan vagy elfelejti vagy nem ér rá elmondani husz perc alatt — a kávé miatt. Különösen nem akkor, ha az első kérdésre, hogy „Hogy érzi magát ?" nem azt válaszolja, hogy kitűnően. A jóakarattal párosult kíváncsiságból a szavak és jótanácsok mellett legalább még egy csésze kávé születik, aminek ellenében a percek gyors, néma elmúlásban szenvednek ki. Az ilyen „két perces" látogatás aztán már elég szilárd jogalappal bír arra, hogy a ma, a tegnap vagy az utolsó megköszönése kötelező legyen. Ezek volnának a még ma is kirivó s a magyarországitól eltérő szokások. A dán hivatalos berendezkedés északiasan kimért (itt a szinte előirásosnak tetsző elhizottság jut az eszembe), megfontolt (a rendőrségre kell gondolnom, ahol agyafúrt ember legyen az a rendőr, akinek sikerül félnapi fontolgatás után a másik félnapra megmenteni magát az unalomtól), lassú, mint mindenütt (az áprilisi adómat ezután fogom még csak fizetni. Igaz, hogy ebben az érdem oroszlánrésze az enyém. Itt ugyanis a munkásság nem részesül abban a lealacsonyító és a többi adófizetőkkel szemben hátrányos megkülönböztetésben, hogy a fizetésből mindjárt levonják az adót, a munkaadót bizván meg a végrehajtó „tisztségéével). S ami szintén nem található meg mindenütt: a feltűnő udvariasság. A katonaság intézménye ma már megszűnőben van. Dánia Európa, sőt talán a világ egyetlen állama, amelynek szocialista parlamentje testet adott lelkületének és kimondotta a hadseregre a halálos ítéletet. S nagyon valószínű, hogy a hadsereg nem fog hiányozni sem Dániának, sem a civilizált világnak, legkevésbbé pedig a dán népnek, aminthogy az is nyilvánvaló, hogy Dánia nem fog elveszni hadsereg nélkül, sőt még csak nyomorba sem fog jutni. Pedig kár ezért az aggkorát élő katonaságért, amelynél komikusabbat még soha nem láttam és nem hallottam. A gárdisták és a huszárok a legértékesebbek. A gárdistáknak érdekes szabású világoskék ruhájuk van fehér zsinórzattal, hosszú szurony, a táskákból egész mintakollekció, skót sápka és a vállon ezüstszínű monogram : C. X. Rosszmájuságunk és az a körülmény, hogy meglehetősen sokat gondolunk a sörre, ebből a két betűből algebrai feladatot rögtönzött, melynek megoldása : bizonytalan számú Carlsberg (sörfajta); azt hiszem ez volt eddig még a legegyszerűbb algebrai feladat, mellyel az életben találkoztam. A valóságban bizony csak azt jelenti, hogy X. Christian. A huszárok öltözete ugyancsak világoskék, a magyar huszárokéhoz hasonló zsinórzattal, amely azonban fehér, sőt még a csizmaszáruk szegélye is fehér, kardjuk pedig ellenkező irányban görbül. A napokban láttam egy csapat katonát, akikről azt hittem, hogy kirándulásra mennek. Sikerült megállapítani tévedésemet, mert megtudtam, hogy a gyakorlótérre mennek, a cipőtalp tekintetében nagyon spórolós hajlammal biró dán hadvezetőség jóvoltából teherautomobilon! . . . Kovács József