Békésmegyei közlöny, 1925 (52. évfolyam) január-március • 1-73. szám

1925-01-11 / 8. szám

UWXUH HKAin AJKA iww KVtlVflA Békéscsaba, 1925 január i í Vasárna p 52-ik évfolyam, 8-ik szám BÉIÉSMEGTEI EÖZLÖNT Politikai napilap JBloflaetAHl dijak : Helyben és vidékre postán küldve : nogyedévre 76.000 korona. Egy hónapra 25000 korona. Példányonként 1000 korona. Ami lehetetlen A pénzügyi bizottság tegnap ülést tartott,amelyen végre meg­ismertük a kormány álláspont­ját az adózás kérdésében. Az egész ország feszült figyelem­mel leste a pénzügyminiszter nyilatkozatát s a nyilatkozás után csalódottan esikle azállunk. A pénzügyminiszter az érvek súlya alatt kénytelen bevallani, hogy a mai adórendszer igaz­ságtalan. Kénytelen bevallani, hogy nemcsak aránytalanul sújtja az egyes adózó rétegeket, de az egyik kényszerű kímélése miatt agyonüti a másikat. A forgalmiadónál éppen a kor­mánypárt szónokai hangoztat­ják, hogy az antiszociális, hogy a legszegényebb néposztály adó­zik általa legsúlyosabban, hogy az ijesztő drágaságnak egyik fontos tényezője, a pénzügy­miniszter ankétet is hivat egybe a kérdés miatt és mégis — a pénzügyminiszter mindössze annyit állapit meg, hogy mindez igaz, de a jelenlegi bevallottan igazságtalan és káros adórend­szeren változtatni nem lehet. Dehát akkor mirevaló az an­kétezés ? Miért kíváncsi a pénz­ügyminiszter olyan vélemé­nyekre, amelyekről ő maga is tud és miért mond olyan véle­ményt, amelyről az ország tu­dott ugyan, de amelynek meg­változtatását várta éppen a fi­náncminiszteri ajkakról ? A forgalmiadó rossz, de ezen a rosszon változtatni nem lehet. A jövedelem után való adózás helyes volna, de az egyedül helyes jövedelmi adózásra rá­térni nem lehet. Legalább egy­előre. Dehát akkor mikor ? Ami rossz, abban bennerekedhetünk, de ami jó, azt nem tehetjük, mert akkor jaj de rossz lesz az országnak. A helyzetet talán legjobban jellemzi az egyik kormánypárti képviselő kijelen­tése, hogy a rossz helyzeten csak akkor lehet majd segíteni, ha a helyzet megjavul. Viccnek éppen tűrhető, de komoly ta­nácsnyujtásnak rossz vicc. A polgárok pedig addig kény­telenek belenyugodni a lehetet­lenségekbe és viselni a rosszat mindaddig, mig végre az is le­hetetlenne válik. Mert hogy oda fogunk jutni, az szomorúan valószínű. És akkor majd végre a miniszter spekulálhat afölött, hogy a sok lehetetlenség között mégis melyik a lehető. Főszerkesztő: Dr. Gyöngyösi János. Nem oldódott meg Berlin, jan. 10. Wéber Arthur tanár a Zeit ben hosszabb cikk­ben foglalkozik a nemzeti kisebb­ségek problémájával. A békeszer­ződés a nemzeti államok egész sorát teremtelte meg, amelyekben a kisebbségeket másodrendű ál­lampolgárokként kezelik és sok­helyütt elnyomják. Az Újvidéken megjelenő Deu­tsches Tagblatt azt irja, hogy a bácskai németek rendkívül meg Felelői szerkesztői P.-Horváth Resső. a kisebbségi kérdés volnának elégedve, ha a szerb uralom alatt olyan sorsuk volna, mint amilyen sorsuk volt az el­nyomatásukat hangoztató szerbek­nek a magyar uralom alatt. Bi­zonysága ez annak, hogy a kisebb­ségi problémát nem sikerült meg­oldani és csupán a szerepek cse­rélődtek meg. A mostani állapo­tok az mutatják, hogy a Magyar­ország ellen kikürtölt panaszok nagyon túlzottak voltak. Telefonaxám;: 7 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsabán, II. ker. Ferencz József-tér 20. sz. — Hirdet** díjszabás szerint. (28098) között mutatkozik, abban leli magyarázatát, hogy a tanítók a bejelentési határidő napján is beírtak tanulókat, ezek egyéni lapját azonban a törzskönyv­vezetőkhöz idejében nem tudták eljuttatni. Az iskolába járás kötelességét a tót anyanyelvűek teljesitik a legkielégitőbben. Az 1921—22. tan­évben 1000 tót anyanyelvű lakos közül 165 járt iskolába, ugyan­ekkor a magyarok közül csak 123, a német anyanyelvűek közül 98, a román anyanyelvűek közül pedig 94. , Bizalmunk legyen, hogy jövő­ben a magyarság is jobban telje­siti ebbeli kötelességét, megérti a tudás hatalmát és nagyobb arány­ban veszi majd igénybe az iskola áldásos munkáját. (Vége.) Zürichben a magyar koronát 71 -V 2el jegyezték. 131 millió vigalmiadó folyt be 1924-ben A városi tanács ülése (A Közlöny eredeti tudósítása.) A városi tanács pénteken délután ülést tartott, amelyen Berthóty István dr. polgármester elnökölt. A tanácsülés a következő fonto­sabb ügyeket intézte el: Iparengedélyt kaptak a követ­kezők : Cseke Mihály férfiszabó, Sztankó András baromfikereskedő, Gyömbér Erzsébet rőföskereskedő, Kádár Ferenc ócskaruhakereskedő és Takács Elemér hentesárugyá­ros. Építési engedélyt kapott Kere­peczky János lakóházra, a ven­déglősök ipartársulata pedig jég­vermek építésére. A szobafestők téli szaktanfolya­mának egy millió koronát szava­zott meg a tanács támogatásul, tanszereszközök beszerzése cél­jából. Ezután a főszámvevő előterjesz­tését tárgyalta a tanács a városi pénztárba az 1924. év folyamán befolyt vigalmi adókról. A jelen­tés rendkívül érdekes adatokat tartalmaz, amelyekből megállapít­ható, hogy Békéscsaba társa­dalma egy év alatt rengeteget szórakozik. Különösen figyelemre­méltó, sőt feltűnő azonban az az összeg, amely kártyaadóból folyt be, mert itt egészen minimális, alig pár száz koronás adók nőt­tek meg súlyos milliókká. Ez azt jelenti, hogy nagyon sokat fogják nálunk a 32 levelű bibliát. . . Az 1924. év egész folyamán kü­lömben befolyt vigalmiadóban 131,451,503 korona, amely részle­tezve a következőkép oszlik meg: színházi vigalmi adóból 27,025.742, mozi adóból 65,272.238, kártya­és dominóadóból 9,494.700, nyil­vános előadásokból 56,444.565, vásári vigalmakból 240.000 korona. A befolyt adókból a színházi alap­Holnap választja meg a városatyákat Békéscsaba népe Holnap délelőtt 9 órakor veszi kezdetét a községi képviselőtestü­leti tagok választása Békéscsabán. A választás, amely körzetenként történik és titkos, reggel 9 órától délután 4 óráig tart. A csabai szövetkezett városi pártok, a Kisgazdaegylet, Népegy­let, Ipartestület, Kereskedelmi Csar­nok és Szociáldemokratapárt kö­zös jelölő listáját már ismertettük. A hétfői választáson 10 körzetben összesen 100 képviselőtestületi ta­got választanak, minden körzet­ben tizet. A közös lista megszer­kesztésénél a jelölő pártok már tekintettel voltak az uj képviselő­testület már meglévő virilis össze­tételére, amelyben ugy az intelli­gencia, mint az iparos és a keres­kedővilág kellőleg van képviselve. A megismertetett közös listán kí­vül eddig más listáról, sőt listák­ról is hallani. A második kerület­ben, ahol a Kereskedelmi Csar­nok jelölt, eddig nincs ellenlista. A többi kerületben az eddigi hi­rek szerint a Polgári Kör igyekszik néhány exponensét elhelyezni és bizonyos egyéni ambíciók is ér­vényesülni akarnak. Hogy milyen sikerrel, azt a választás fogja meg­mutatni. Szomorú iskolai adatok Békésvármegyében A tanfelügyelő nagyfontosságú jelentése — Hiányosak az iskolák, kevés a tanitó, fogynak a növendékek (3) (A Közlöny eredeti tudósítása.) A szarvasi ev. iskolák közül a c) típusba sorozottak ezt a jelleg­zetességet nem mutatják. Szarvas a kimutatások szerint erősebben magyarosodik. A belterületen nincs oly ev. iskola, hol a tót­nyelvüek lennének többségben, Ezekben, de a külterületen levő iskolák egy részében is dominál a magyar nyelv s a hittan egy részét is magyarul tanítják. Ugyanez áll a kondorosi ev. isko­lákról is. A kondorosi külterületi községi iskolákba járó tanulók szülői a tót nyelv használatát nem is kívánják, pedig itt 106 gyermek közül 74 tót anyanyelvű. A törzskönyvvezetők által beje­lentett adatok szerint a folyó tan­évben 33050 6—11 éves, a min­dennapi iskolára kötelezett és 18145 12—14 éves, a tovább­képző iskolára kötelezett gyermek törzskönyve készült el. Ezeken kivül még 2023 12—14 éves ta­nonc tartatik nyilván. Ezek közül az állami iskolába beiratkozott 28098, a továbbképző iskolába 7062, a kisebb fokozatú gazdasági ismétlő iskolába 1407, az önálló gazdasági ismétlő isko­lába 1915, a polgári iskolába és felsőbb leányiskolába 3047, a fő­gimnáziumokba 1089, a békés­csabai leányközépiskolába 145, a szarvasi ev. tanitónőképzőbe 9, az iparos és kereskedő tanonc­iskolákba 1862, a békési kosár­fonó iskolába 29, női kereskedelmi szaktanfolyamra beiratkozott 9, egyéb iskolába 2. A be nem irat­kozottak száma 8184, amelyből 2560 6-11 éves. Körülbelül 1000 olyan minden­napi tanköteles van még, aki az iskolába beíratva nincs. Legtöbb van ilyen .. Békésen, Gyomán, Endrődön, Öcsödön, Szentandrá­son és Körösladányt kivéve a szeghalmi járás községeiben. Bé­késen, Gyomán és a szeghalmi járás községeiben a be nem isko­lázott tankötelesek nagyrésze a külterületek azon a részén lakik, ahol nincs iskola. Ezek részére sürgősen uj iskolákat kell építeni. A beiskolázás lelkiismeretesen van végrehajtva Csorváson, Dobo­zon, Gádoroson, Gyulaváriban, Kétegyházán és Tótkomlóson, elég jól Békéscsabán, Körösladányban, Köröstarcsán, Gyulán, Mezőbe­rényben, Szentetornyán, Puszta­földváron és Szarvason. Az előbbi évekhez képest az eddig elért eredmény kielégítő, sőt jónak is mondható. Az a csekély eltérés, mely a tanítók által bejelentett adatok összege (28324) és a tbrzsköny vvezetők által bejelentett, mint beiratkozott tanulók száma

Next

/
Thumbnails
Contents