Békésmegyei közlöny, 1925 (52. évfolyam) január-március • 1-73. szám

1925-03-27 / 70. szám

E«iTE8 SZÁM ARA lOOO KORONA Békéscsaba, 1925 március 27 Péntek 52-ik évfolyam, 70-ik szám ME6TEI Politikai napilap EíöfUdtéei dijak : Helyben és vidékre postán küldve : negyedévre 75.000 korona. Egy hónapra 25000 korona. Példányonként 1000 korona. Főszerkesztő; Dr. ©yöagyösi Jéncs, Felelős werkesztői LP.-Horváth JÉ&sssg. í'e'efanssáEi, 7 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsabáé, II. kar. Ferencz József-tér 20. sz. — Hirdetés díjszabás szerint. ki Ipartestület jubileuma A csabai Ipartestület fennállásának 40 éves jubileumát ünnepelte s ez ez ünnepség, mely a társadalom minden rétegének őszinte rokonszenve mellett folyt e, mint minden időbeli stáció, alkalmas a mediiálásra, a múltba való visszatekintésre és a jövőbe való bepillantásra. Az Ipartestület régi, érdemes jegyzője nemcsak a kegyelet és a hála szavával, de az együltmüködő munkatárs melegségével emlékezett meg a csabai iparosság egykori, érdemekben gazdag vezetőiről. Ezeknek köszönet és hála, hogy az egykor a magyar társadalom részéről legalább is nem eléggé értékelt magyar kézművesipart s képviselőit, a sokszor bizony mellőzött vagy épen lenézett mesterembereket társadalmi téren is az őket megillető méltó helyhez juttatták. Az ő úttörő munkájok és az iparosodás haladása megbecsülhetetlen szolgálatokat tett ennek a városnak, mintahogy földmiveseinek szorgalma, kereskedőinek ügyessége, tanítóinak és tanárainak fáradhatetlan nevelőr unkája emelték az egykor pár szegényes házból álló települést életerős gazdasági emporiummá. Büszke és felemelő volta mellett boldogsággal töltene el bennünket ez a jubileum, ha az ünnepség mámorában is nem kellett volna meglátnunk az ünneplő arcokon a gondterhes felhőket. Az ipar válságos perceit éli, mintahogy súlyos válsággal küzd a kereskedelem és földmivelésünk is, egyszóval egész gazdasági életünk. A bajoknak időleges okain tul az Ipartestület jelenlegi agilis elnöke rámutatott a fejlődés időszerű kellékeire is: tőke és gépek kellenek. Ami süritett összefoglalása annak, hogy az iparosnak, a mai haladottság és igények mellett az eddiginél fokozottabban van szüksége a termelési eszközökre, tökéletes szerszámokra, gépekre, üzemi berendezésre és mindenekelőtt pénzre, amellyel a fokozott igények mellett műhelyét és vállalkozását táplálni tudja. Fizikai és észbeli felkészültség iparosaink részéről nem hiányzik, arról a negyvenesztendős, érdemes mult is tanúskodik. A társadalomnak és az államnak kötelessége, hogy megadja hozzá az érvényesülés módját, a munkaalkalmat és a munkához szükséges termelési eszközök megszerzését lehetővé tegye. 1500 római sirí találtak Székesfehérváron Székesfehérvár, márc. 26. A városban a homoksor planirozása alkalmával 1500 sirra akadlak. Eddig 2 sirt sikerült kiásni. Értesülésünk szerint vasárnap több, mint 30 sir feltárása várható. Ma Apponyi halálhire terjedt el Budapest, márc. 26. Kedden a késő esti órákban egy ismeretlen forrásból riasztó hírek terjedtek el az ezidőszerint családjával együtt Olaszországban tartózkodó Apponyi Albertről. Nyilvánvaló volt, hogy egyszerűd lelkiismeretlen és minden alapnélküli hirről van szó. Amikor mielőtt Apponyi külföldi útjára elindult, megkérte Szterényi József bárót, hogy időnként informálja őt a politikai és a gazdasági eseményekről. Szterényi teljesítette is Apponyi kívánságát és hetenként kimeritő levelekben tájékoztatta őt. Apponyi válaszolt minden egyes levélre, ezekben azonban nemcsak hogy nem panaszkodott, hogy beteg, ellenkezőleg közölte, hogy pompásén érzi magát. Sőt többek között irta, hogy felcsapott turistának és az Etnát is megmászta. Jelenleg Milanóban tartózkodik. Szterényi amikor az Apponyiról elterjedt riasztó hírekről értesült, nyomban táviratozott Milanóba, ahonnan szerdán érkezett meg a válasz : „Meggyógyultam, vasárnap Velencébe utazom, Európa Szálló, április 5-én Budapestre érkezem." Apponyinak ez a Szterényihez intézett közlése nem azt jelenti, hogy olaszországi tartózkodása folyamán megbetegedett volna, ellenkezőleg, annyit jelent, hogy egészsége, ami Budapestről való elutazásakor némi kivánnivalót hagyott hátra, teljesen helyre állott. Budapest, márc. 26. Apponyi Albert családja egyik rokonának halála okozta az Apponyiról elterjedt álhirt. Március 20-án halt meg Olaszországban Forny Pál gróf, Apponyi Aliz grófnő ura. Lehetséges, hogy ebből kelt szárnyra a rémhir. A s ipartestület 40 éves jubileumának ünnepségei Felemelő külsőségek között folyt le a jubileum — A kiállításon nyert díszoklevelek kiosztása — A főispán nagy beszéde Békéscsaba nagy ipari jelentőségéről (A Közlöny eredeti tudósítása.) A békéscsabai ipartestület szerdán ünnepelte meg fennállásának 40. évfordulóját. A jubiláris ünnepség egy része a városháza nagytermében folyt le, ahol nagyszámú közönség gyűlt egybe, hogy az érdemes testület értékes múltját megismerhesse és ott állhasson annál a határkőnél, amely a békéscsabai iparosság életében olyannyira figyelemreméltó és jelentőségteljes. A városházán lezajlott ünnepség fényét emelte az, hogy azon megjelent Kovacsics Dezső dr. főispán, aki nagyszabású ünnepi beszédet mondott, rámutatva Békéscsaba iparosságának és iparának az egész ország életében való nagy fontosságára. Az ünnepi díszközgyűlésen a nagyszámú helyi és vidéki társadalmi kitűnőség között ott láttuk Berthóty István dr. polgármestert, Konkoly Tihamér dr. várm. főjegyzőt, Cserzy Mihály dr. szegedi kamarai kiküldöttet, Saly Jánost, a gyulai ipartestület elnökét slb. stb. A díszközgyűlést fél 12 órakor nyitotta meg Kovács Mihály elnök. Rövid visszapillantást vetett a lepergett 40 esztendőre, a céhrendszerre és az ipartestületek megszületésének körülményeire. 1885ben, az ipartestületek megalakulásakor, ez az uj intézmény alaposan felrázta az ország iparosait addigi közömbösségükből és önvédelmi harcra serkentette őket. Ezután a jelen feladatainak vázolásával leszögezte, hogy a mai iparosságot hazafias és vallásos eszméknek kell áthatniok, mert csak igy boldogulhatnak és csak igy becsültethetik meg magukat a nemzet összessége előtt. Ezután üdvözölte a vendégeket és az összes megjelenteket, majd az ülést megnyitva, felkérte Kovacsics főispánt az ünnepi beszéd elmondására. Kovacsics Dezső dr. főispán nagyonalu beszédet mondott. A főispán az ipartestületről — Emlékek ünnepét üljük — kezdte. —Jelentős, hogy ezen az ünnepségen a hatóságok, a közönség, sőt az agrár- és kereskedőtársadalom is nagy szeretettel vesz részt, ami azt jelenti, hogy mindezeknek mély rokonszenve van az iparososztállyal. A 40 évvel ezelőtti csecsemő ma férfikora delelőjén van. Az 1885. évben válságos körülmények közölt született meg ez az intézmény, amelyet az uj iparíörvény hívott életre. Az ipartestületnek azután is megvoltak a válságos, nehéz napjai, félelmetes helyzetei. A viszonyok ma nagyjában ugyanazok. De a nehéz helyzet közepette is a legnagyobb elismerést érdemlően végzi az ipartestület a munkáját. Feladatai többfélék: hazafias nevelést ed, összefogja az iparosságot és hatósági funkciókat végez. És mindezt becsülettel végzi mindenkor. —: Akik az Ipartestület vezetésére vállalkoztak, azok rózsák termelésére vállalkoztak, olyan rózsákéra, amelyeknek csak tövisük van. A vezetőség ma nem állhat elő olyan programmal, amely boldogulására szolgálna az összességnek, mert ma az élet a legtöbb programot nem engedi megvalósítani, hiszen folyton ujabb és nehezebb problémák elé állítja ez országot. A békéscsabai ipar jövöje — Ha visszatekintünk a békeévekre — folytatta a főispán — azt láthatjuk, hogy a békéscsabai iparosság a legnagyszerűbb lehetőségek között dolgozhatott. Megvolt a maga természetes közeli piaca. Munkájával a megbecsülést és a megbízhatóság eszméjét belevitte az ország fogyasztóközönségének tudatóba. Ma a helyzete szinte katasztrofális. Kelet felé a képtelen határ miatt nem tud terjeszkedni. Lehetőségei csak nyugat felé vannak, ott azonban az erőteljes és impozánsan fejlett dunántuli ipar kemény versenytársat jelent számára. De ez az ipar, amely Békéscsabán kivirágzott és ezt a várost a számottevőbbek közé emelte, ez az ipar eredményesen fog majd versenyezni az ország bármelyik részének bármilyen fejlett iparával is, amint eddig is tette 1 Ennek az iparnak nagy jövője van az ország boldogulásánál és talpraállitásánál. — Hiszem — fejezte be a főispán — hogy az ország ma egy mély hullámvölgy fenekén van, de onnan a hullámjárás törvényei szerint fel is fog emelkedni a magasságba. A történelem folyton megismétli önmagát. Ha ez a felemelkedés nem sikerülne, a mi életünk, érvényesülésünk és boldogulásunk problematikussá válik! Össze kell tehát fogni mindnyájunknak, akik az ország boldogulását akarjuk, álljunk össze együttes munkára a boldogulásért. Szivem egész melegével, rokonérzéssel üdvözlöm az Ipartestületet 40. születésnapján. Ezután a főispán kiosztotta azokat a díszokleveleket, amelyeket az augusztusban rendezett ipari és mezőgazdasági kiállitás egyes iparosainak a földmivelésügyi miniszter, a szegedi kamara és az Ipartestület adott. A kitüntetések kiosztása után Horváth Mihály ipartest, jegyző értékes és mindvégig élvezetes, tarfaimasan és avatottan megirt visszapillantását olvasta fel az Ipartestület 40 éves múltjáról. A tetszéssel fogadott előadás után Berthóty István dr. polgármester az ipartestület feladatairól beszélt és arról a szeretetről, amellyel a városi hatóság kiséri ennek a testületnek működését. Kívánta, hogy az ipartestület továbbra is az eddigi eredménnyel szolgálhassa az iparfejlesztés, a város és a polgárság érdekeit. Zürichben a magyar koronái 72-el jegyezték.