Békésmegyei közlöny, 1925 (52. évfolyam) január-március • 1-73. szám

1925-03-20 / 65. szám

Békéscsaba, 1925 március 20 Péntek 52-ik évfolyam, 65-ik szám Politikai napilap £2öft»rtésl dijak : HíSyben és vidékre postán küldve : negyedévre 75.000 korona. Egy hónapra 25000 korona. Példányonként 1000 korona. Főszerkesztő; Dr. GtyöagySsi János. Vita a választójog körül Az alkotmányjogi reformok legfőbb biztositéka : a választó­jog bizottsági tárgyalás alá ke­rült s az eddigi vitából nem sok remény meríthető arra, hogy ez a nagyon fontos kérdés nem hogy közmegnyugvásra, de az állam üdvére oldatik meg. A választójogi problémának két sarkpontja van, amelyen az egész reform lényege fordul: az egyik a jogkiterjesztés mérve; a másik a szavazás gyakorlá­sának mikéntje, ami alapjában a választás tisztaságának biz­tositéka. Az utóbbit illetőleg — vall­juk be egész őszintén — na­gyon sanda és hipokrita meg­okolások azok, amelyek azt hangoztatják, hogy a magyar nép jelleme nem egyeztethető össze a titkossággal, az a po­litika terén is a nyilt hitvallást követeli. Az ilyen naiv érvelés csak arra jó, hogy a választó­» jogi tervezet indokolásának ko­4 molyságát teljes mértékben diszkreditálja. Hiszen ismerete­sek a letűnt szabadelvű éra „nyilt" választásai, amelyek — főleg Mikszáth Kálmán karco­lataiban — olyan elszomoritóan kacagtató példáit szolgáltatták a politikai komédiának. Akkor inkább mondják meg nyiltan, hogy a magyar tömegeket ma sem, vagy ma még kevésbé tartják érettnek arra, hogy a demagógia izgatásainak ellen­állhassanak. (Igaz ugyan, hogy a demagógiának csak a köz­állapotok szülte elégedetlen­ségben van talaja ! De ebben az esetben eljutottunk a kérdés másik alkotó pilléréhez, a jog­kiterjesztéshez. v Bevalljuk, ebben a dologban óvatosak, sőt konzervativek va­gyunk. Amikor azonban a ta­pasztalatok után veszedelmes­nek tartjuk — egyelőre — a további jogkiterjesztést, ép olyan veszedelmesnek tartjuk a reak­ciós jogfosztást, tehát azt, hogy a már megadott jogok vissza­vonassanak. A titkosság folytán nem di­rigálható és a széleskörű vá­lasztójoggal talán fenyegető de­magógiának kiküszöbölésére a nyugati választójogi rendszerek már találtak orvosságot. Legyen T a szavazás titkos, de egyúttal legyen lajstromos is. Igy elér­hető az, hogy a választási küz­delmekbe induló pártok a ma­guk legkiválóbb embereivel Huszár Károly érdekes választójogi javaslata Felelői saerkesirtői P-Horváth Ressd. vesznek részt a törvényhozás­ban és hogy kisebbségeknek is aránylagos képviselet jut, Talefonssfcm : 7 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsabáé, II. ker. Ferencz József-tér 20. u. — Hirdeti* díjszabás szerint. Budapest, márc. 19. A választó­jogi bizottság mai ülésén az elnök bejelentette, hogy Huszár Károly, aki nem tagja a bizottságnak, ha­tározati javaslatot nyújt be. amely a következőképen szól: Utasitta­tik a kormány, hogy terjesszen elő a választójogi javaslathoz oly irányú módosítást, hogy a területenként megejtendő választásokon felül a mandátumok 20%-a országos lajstromok alapján, titkos szava­zás által töltessék be. E célból minden szavazónak két szavazati jogot biztosítson a törvény és egyikkel a területében többségi alapon, a másikkal országos laj­strom alapján az arányos és tit­kos képviselet, alapján történjék a szavazás. Ezután Huszár Károly a bizott­ság engedelmével megindokolta javaslatát. Kifejtette, hogy mind­azok, akik a politikai életben mű­ködnek, azt tapasztalják, hogy az egész magyar politika tengelye a választójogi reform. Az általá­nos, egyenlő, titkos és nőkre is kiterjedő választójog hive, bár be kell vallania, hogy az ő lel­kében is él az a féltő gond, hogy a mostani viharos időben bizo­nyos korrektivumokat kell keresni a célból, hogy a magyar nemzeti érdekek ne veszélyeztessenek eset­leg túlmenő intézkedések révén. Kétemeletes palotát akar építeni a MÁV az Andrássy-uton As üaletaesetőség a laktanya melletti telekből kér házépítés céljaira (A Közlöny eredeti tudósítása.) Az államvasutak szegedi üzletve­zetősége már régóta foglalkozik azzal a tervvel, hogy a Békéscsa­bán levő vasutasok részére laká­sokat épít. Ezzel a szándékával azt akarja elérni, hogy a részben vidéken lakó vasutasságot szolgá­lati helyén telepítse le, ezenkívül igy akarja lakáshoz juttatni a va­gonlakókat, akik még mindig a vékonyfalu teherkocsikban laknak családostul, mindenestül. A MAV lakásépítési ügye most elérkezett a megindulás stádiumáig. A szegedi üzletvezetőság ma be­adványt intézett a város képviselő­testületéhez, egy kiszemelt telek­darab átengedése érdekében. A vasút beadványa elmondja, hogy a MÁV a folyó és a legkö­zelebbi év folyamán 30—40 lakást akar építeni Békéscsabán. Az épít­kezéshez a megfelelő terület nem áll rendelkezésre. A beadvány ezután a követke­zőket fejtegeti: A békéscsabai ál­lomás kibővítési tervében a sze­mélyzet elhelyezéséhez szükséges lakásokat a vasút olyan területen kívánja megépíteni, amelyet jelen­leg a földmivesiskola használ, de a közigazgatási bejáráson a város és a földmivesiskola képviselőinek kívánságára lemondott arról, hogy a lakásokat a földmivesiskola ál­tal használt területen épitse meg. Ez alkalommal a városi képviselő­testület kilátásba helyezte azt, hogy a lakások felépítéséhez szük­séges területet a város más, alkal­masabb helyén fogja a város át­engedni. A cél az, hogy egyrészt a személyzet cólszerü beosztással egészséges lakásokhoz juthasson, másrészt pedig egy- vagy kéteme­letes modern épületek volnának építendők, amelyek a városnak is díszére válnának és nagyban hozzájárulnának a városias külső fejlesztéséhez. A MÁV üzletvezetősége azt hiszi, hogy a városnak is érde­kében áll az, hogy ezek az épí­tendő modern házak ne a város valamely félreeső részében, vala­melyik mellékuccájáhan épüljenek meg (miként ez az őr-ucca lakás­építkezéseinél történt), hanem a város forgalmasabb uccáinak egyi­kében. Ebből a célból a vasút a leg­alkalmasabbnak tartja az Andrássy­ut végén, a laktanya és az áru­raktár között elterülő s a város tulajdonában levő területnek az Andrássy-ut felé eső részét, amely­ből egy 50 méter szélességű sáv­nak átengedésére ebben az átira­tában megkéri a város képviselő­testületét. Az üzletvezetőség beadványa jelzi, hogy ennek a kérésnek ked­vező elintézése esetén a szóban­forgó területnek az Andrássy-ut felé eső frontját azonnal beépíti tetszetős külsejű, egy- vagy két­emeletes lakóházakkal, városias kivitelben, akár előkerttel, akár uccai íronton, esetleg pavillon­rendszer szerint, vagy pedig a többi házakkal egybeépített for­mában. A telekdarab átengedése iránti kérelem teljesítése esetén a vasút odaépitteti az osztálymérnökség iro­dáit és lakásait is, amely esetben a Lenkey uccában a város által erre a célra felajánlóit 400 négy­szögöles telekre nem tart többé igényt. Végül a beadvány arra kéri a képviselőtestületet, hogy ezt a sávot — amely a laktanya és az áruraktár közötti városi telken van — díjmentesen, tulajdon­jogilag engedje át a vasútnak lakáspitkezés céljaira. A kérelemmel a legközelebbi vá­rosi közgyűlés fog foglalkozni és nem kétséges, hogy a város két­ségbeejtő lakásínségének leküz­dése szempontjából kedvezően fogják elintézni a MÁV nagyfon­tosságú kérelmét. Beniczky . nem feljet vallomást a Somogyi—Bacsó-ügyben Budapest, márc. 19. Jelentették a lapok, hogy Rakovszky István és Beniczky Ödön, szerdán Le­queitióba utaztak a beteg királyné és a királyi család látogatására. Beniczky elutazása a politikai kö­rök figyelmét rátereli arra a kér­désre, hogy amennyiben Beniczky­nek a Somogyi—Bacsó gyilkosság ügyben atitoktartás alól való felmen­tése és a felmentés aláírása legfel­sőbbhelyen megtörtént, a kormány­zói kézirat a belügyminiszterhez leérkezett és azt onnan már to­vábbították is a honvédelmi mi­niszterhez. Beniczky a mult na­pokban elutazására való hivatko­zással sürgette a felmentés kéz­besítését. A szocialisták körében, ahol Beniczky vallomásához fontos következtetéseket fűznek, nagy nyugtalanságot kelt, hogy Beniczky be sem várva a felmentést, előre­láthatólag hosszabb időre eltávo­zott Budapestről és igy nem lesz módjában vallomását megtenni. 77 íömeg megbofozfa a kinai kultuszminisztert Páris, márc. 19. A Petit Párisién jelenti Tiencsinből: A kultuszmi­nisztert, amikor a minisztériumból eltávozott, az állami egyetem ta­nárai megtámadták és botokkal megverték. A rendőrség közbelé­pett, de nem tudta megakadályozni a miniszter bántalmazását. Vidékrőt várják Pödör elfogásának tjirét Budapest, márc. 19. A terézkör­uti rablógyilkosság ügyiben nem történt ujabb fordulat. M i egv hó­napja, hogy megtalálták Leirer Amália holttestét és az egyhóna­pos rendőri munka kiderítette ugyan, hogy a rablógyilkosságot Pödör Gyula követte el, de mind­ezideig nem sikerült semmi adatot szerezni arról, hogy a gyilkos hol tartózkodik. Most már csak ab­ban reménykednek, hogy külföld­ről, vagy vidékről jön valami ér­tesítés. Pödör bűntársai egy hát óta vannak a főkapitányságon. Saguly szerepét már tisztázták. Balla bűnösségének mértékét azonban nem tudják megállapí­tani, mert arra egyelőre még nin­csen bizonyíték, hogy a gyilkos­ságban része volna. A két bűnöst valószínűleg még ma visszaszál­lítják az ügyészség fogházába.

Next

/
Thumbnails
Contents